Magyar Szó, 1953. október (10. évfolyam, 270-300. szám)
1953-10-12 / 281. szám
Koszta Matin fezörekedést felölek Zrenyaninban A Szocialista Szövetség zrenyanini sezrvezetének értekezletek igen behatóan megvitatták a képviselőházi jelöléseket, úgyhogy meglehetősen kikristályosodott, hogy kit szándékoznak jelölni a választók. Ezt igazolták a városban megtartott első választói értekezletek is. A III. V. XIX. és XX. választási egységekben megtartott jelöléseket a választók egységesen ejtették meg. A Szövetségi Szkupstinába Koszta Nagy vezérezredest jelölték, a köztársasági Szkupstinába Kirtyanszki Dragolyubot. A három tartományi képviselő közül eddig két jelöltet ejtettek meg Milica Preradovics és Szvetiszlav Jesics személyében. Édei elegetnek jelöltként az alári járásban Az aliibumári járásban nem történtek még meg a jelölések. Itt Pera Bucuit, a járási népbizottság alelnökét emlegetik legtöbbet, mint a köztársasági képviselői ház esetleges jelöltjét, a tartományi Népszkupstinába pedig valószínűleg Trifu Aurélt, a vajdasági Nepszkupszina Végrehajtó Tanácsának tagját jelölik. Pera Jovánovicsot, Isza Jovánovicsot és másokat emlegetnek jelöltként a verseci járásban A verseci járásiban még nem történtek meg a jelölések. A Szocialista Szövetség értekezletein esetleges szövetségi jelöltként legtöbbet Pera Jovánovicsot, a Kommunisták Szövetsége járási titkárának nevét emlegetik. Köztársasági jelöltként egyöntetben Isza Jovánovicsot, az eddigi szerbiai képviselőház elnökét, a vidék kimagasló forradalmárát emlegetik. Ezenkívül a második köztársasági képviselőjelöltnek két nevet emlegetnek, éspedig Mile Csolakov, a járási népbizottság elnökének és Mile Barbirovics, a járási népbizottság alelnökének nevét. Nehéz még biztosan megjósolni kit jelölnek a vajdasági képviselőház öt választási kerületében. A sok felvetett név közül mint legesélyesebbet a románok közül Tapalfiga Jont, a Libertatea felelős szerkesztőjét emlegetik. A termelői tanács választások problémái Jovan Gyorgyevics sajtónyilatkozata A szövetségi es köztársasági választobizottságok ertesülései szerint a választók és a választásokat levezető szervek a járásokban és a városokban különösen nagy érdeklődést tanúsítanak a termelők tanácsainak novemberi választása iránt, így foglalkoztatja őket a Szövetségi Termelők Tanácsa, a köztársasági tanácsok, az önkormányzati egységek termelők tanácsainak és a népbizottságok termelő tanácsának megválasztása. Az eddigi választási előkészületek azt mutatják, hogy a termelők tanácsa választásának tekintetében számos probléma merül fel. A gyakorlatban jelentkező problémák megmagyarázásának céljából Jovan Gyorgyevics egyetemi tanár, a Szövetségi Végrehajtó Tanács törvényhozási és szervezeti államtitkárságának titkára a Tanjug szerkesztőjének nyilatkozatot adott a termelők tanácsa választásaival kapcsolatos egyes problémákról. Az alábbiakban nyilatkozatának első részét közöljük. „A termelők tanácsa megválasztása problémái jelentkezésének általában véve két féle oka van. Először, teljesen új választásokról van szó, melyeket először bonyolítanak le s melyben olyan szervezetek és emberek vesznek részt, akiknek nincsenek tapasztalataik a választások lebonyolítása tekintetében. Másodszor minden gazdasági képviseleti testület választásai nemcsak azért nehezebbek mert szokatlanok, hanem azért is, mert összetettek. A Termelők tanácsa választásának alapját a gazdaság szervezete képezi. Az úgynevezett politikai képviseleti testületekés a gazdasági képviseleti testületek választása alakjainak különbsége nyilvánvaló. A politikai képviseleti testület választásakor a választási jog érvényre juttatója a polgár, mégpedig annak az elvnek az alapján, hogy egy ember egy szavazatot jelent. A termelők tanácsa választásainak alapját a termelők gazdasági szervezetei képezik, mégpedig annak az elvnek az alapján, annyi választási erő, amenynyire anyagilag hozzájárul a közösséghez. Viszonyaink közepette ezeknek a választásoknak problémáit és összetettségét az okozza, hogy gazdaságunk aránylag fejletlen, részekre oszló és különféle szervezési formája. Végül pedig a termelők tanácsa választásának bizonyos problémáit az is létrehozza, hogy lehetőség van arra, hogy egyidőben bonyolítsák le a szövetségi és köztársasági Termelők Tanácsa, sőt a többi termelő tanács választását is. LEGFONTOSABB FÁZIS — A JELÖLÉSI ELJÁRÁS Ezeken a választásokon, akárcsak a Szövetségi Tanács és a köztársasági tanácsok választásánál a szavazás előtti legfontosabb és alapvető fázis a jelölési eljárás. A jelölésben, mint a jelölésre jogosultak, részt vesznek a gazdasági szervezetek választógyűlései (A törvény lehetővé teszi azt is, hogy 200 termelő közösen jelöljön, de ez a jelölési módszer egyszerű, nálunk már ismert és nem követel meg külön feldolgozást). A gazdasági szervezetek alatt a gazdasági vállalatokat, mezőgazdasági bírtokokat és szövetkezeteket, valamint azokat a gazdasági intézményeket értjük, amelyeket a Szövetségi Végrehajtó Tanács kijelölt az ezévi 37. számú hivatalos lapban megjelent utasításával. Minden ilyen gazdasági vállalat, amelynek több mint 50 választójoggal rendelkező termelője van, külön választógyűlést képez. Azokban a gazdasági szervezetekben, melyekben több mint 500 termelő dolgozik, választók gyűlését tarthatnak az üzemekben, osztályokban és egyéb termelőegységekben. Ez vonatkozik mind a gazdasági vállalatokra, mind pedig a saját üzemmel rendelkező szövetkezetekre. Ha a szövetkezet több falu területét öleli fel, melyekben ötvennél több szövetkezeti tag van, választók gyűlését tarthatnak ezekben a falvakban is. A törvény előirányozza, hogy egybehívják két vagy több gazdasági szervezet közös választói gyűlését, ha ezekben a vállalatokban ötvennél kevesebb termelő dolgozik. Úgyszintén azok a termelők, akik mint mezőgazdasági munkások munkaviszonyban vannak valamelyik magántermelőnél, vagy pedig a szövetkezetben vagy valamelyik vállalatban, továbbá a magánkisiparosok és a náluk dolgozó munkások ugyanannak a termelő csoportnak legközelebbi gazdasági szervezetéhez tartoznak és ebben vesznek részt a választók gyűlésén. Helytelenek azok az irányzatok, hogy az iparkamarát ennek a törvénynek értelmében gazdasági szervezetnek tekintsék, vagy pedig minden kisiparos számára, külön választógyűlést hívnak egybe, mert ily módon »a kiskapun« bevezetik a kisipar elkülönült termelői csoportját, amelyek az alkotmányerejű törvény módosított 29. szakasza értelmében egybekapcsoltak az ipari csoporttal és ezzel együtt alkot egészet. Végül pedig ki kell emelni, hogy az idénymunkások annak a gazdasági szervezetnek választógyűlésén vesznek részt, melyben munkaviszonyban vannak. A VÁLASZTÓK GYŰLÉSE A SZÖVETKEZETEKBEN Külön problémát képez a választók gyűlése a szövetkezetekben Egyidőben senki sem lehet két választógyűlés választója, mégpedig sem ugyanannak, sem pedig más termelő csoportnak. Azok a termelők, akik a szövetkezet üzemeiben dolgoznak, ennek a gazdasági szervezetnek választók gyűlésén vesznek részt, nem pedig a szövetkezet választógyűlésén, noha tagjai a szövetkezetnek. A termelő parasztszövetkezetek tagjai a szövetkezet választógyűlésén vesznek részt, amennyiben a szövetkezetben külön választógyűlést hívhatnak egybe. Ha ez nem lehetséges, akkor más szövetkezet, vagy mezőgazdasági birtok, gazdaság vagy a választási törvény szerint ugyanabba a gazdasági kategóriába tartozó mezőgazdasági intézmény választók gyűléséhez tartoznak. A többi szövetkezeti tag az általános földműves szövetkezet választógyűlésén vesz részt, tekintet nélkül arra, hogy ugyanakkor tagja az úgynevezett specializált szövetkezeteknek is. De csak ha a specializált szövetkezet tagjai a szövetkezetben egybehívott választók gyűlésén vesznek részt, amennyiben erre minden feltétel megvan. Egyébként a megfelelő gazdasági szervezethez csatolják őket, melyben választók gyűlését tartanak. A halászattal foglalkozó termelők a mezőgazdaság csoport választógyűléseihez tartoznak. Minden jogilag létező szó-LEHET-E UGYANAZON A JELÖLNI KÉT VAGY TÖBB A törvény ezt nem akadályozza meg. Mondhatni lehetne, hogy mivel engedélyezi, feltételezi is azt, hogy egy időben két vagy három termelő tanács választását tartsák meg. Kétségtelen, hogy a gazdasági szervezet képviselői megbeszélhetik, hogy ugyanaznap s ugyanabban az időben egybehívják a választógyűlést a szövetségi és köztársasági Termelők Tanácsa tagjainak megválasztására. Egy közülük meg is nyithatja a gyűlést. A választógyűlés elhatározhatja, hogy elnökséget és jelölőbizottságot választ, amely két vagy három termelők tanácsa jelölésében vesz részt. Szükséges azonban, hogy külön jelöljék az egyes termelők tanácsa tagjait, valamint külön szavazzanak a jelöltekről. Ellenben a jelöltekről egyidőben közösen tárgyalhatnak. Ugyanaz a jegyzőkönyvvezető két vagy több jegyzőkönyvet is vezethet. Ezek azonban különálló jegyzőkönyvek. Minden jegyzőkönyvbe a termelők tanácsáról külön-külön bevezetik azt, ami jellegzetes a termelők tanácsa tagjának jelölésekor. Természetesen a választók gyűlése elhatározhatja, hogy külön gyűlésen jelölik a termelők tanácsa tagjait. A TERMELŐK TANÁCSA ÉS A SZÖVETSÉGI TANÁCS TAGJAI JELÖLÉSE KÖZÖTTI ELTÉRÉS Amíg a termelők tanácsa választásainak jelölésekor az a lényegbevágó, hogy a gazdasági szervezetekben az egyes választógyűlésnek hány választó tagja van, addig a Szövetségi Tanács választásainak jelölésekor a választók gyűlésének száma a legfontosabb. Arra, hogy a gazdasági szervezetekben az egyes választógyűlések által javasolt jelölt résztvehessen a választásokon mint jelölt vetkezetben választógyűlést tartanak. Ha a szövetkezet felszámolás alatt van, természetesen jogi szempontból nem létezik. Abban az esetben, ha valamelyik általános földműves szövetkezet igazgató bizottságának elnöke, vagy az egész igazgató bizottság nem működik és nem hívja egybe a választók gyűlését, a választók gyűlését egybehívhatják a szövetkezet tagjai, tekintet nélkül arra, hogy sikerült-e gazdaságilag helyrehozni a szövetkezetet. VÁLASZTÓGYŰLÉSÉN TERMELŐ TANÁCSBA szükséges, hogy a választási járás területén, melyen a jelöltet javasolják a megfelelő termelő csoport választóinak legalább egynegyede jelölje a választógyűléseken. Az a képviselőjelölt, akit a járásban vagy a városban a Szövetségi Tanácsba választanak, akkor lesz jelölt, ha a választási járás területén a választók gyűlésének egynegyedét jelölték. A Szövetségi Tanácsnál tehát a választók gyűlésének száma, a termelők tanácsának választásakor pedig a termelők száma a döntő, tekintet nélkül a választók gyűlése számára. Ez a különbség onnan ered, hogy a gazdasági szervezetekben a választógyűlések számbeli összetételük szerint eltérőek, míg az általános választógyűlések szabály szerint egyforma számú választót ölelnek fel. Tekintetbe véve ezt, a termelők tanácsa választásait lebonyolító illetékes járási választási bizottságnak a jelölés igazolása előtt áttekintést kell nyernie a választási járás megfelelő termelőcsoportja választóinak létszámáról. Úgyszintén a gazdasági szervezet választógyűléséről vezetett jegyzőkönyvben be kell vezetni azoknak a választóknak számát, akiknek joguk van arra, hogy részt vegyenek a választógyűlés munkájában. Tehát nem a jelenlevő választók számáról van szó, hanem a gazdasági vállalatban tartott választógyűléshez tartozó választók számáról. Ennek a két adatnak alapján — az egyik a választási járás termelőcsoportja választóinak összlétszáma, a másik pedig a gazdasági szervezet választóinak száma — a választási bizottság határozatot hozhat arról, hogy a javasolt jelöltek közül ki lesz a választógyűlések jelöltje a termelők tanácsa képviselőinek megválasztására. ICanduc titacciuag fatatU&z MEGMUTATOM,HOGY teÖNWYEN iS LESZERZEM AZ ÉLELMET \ nahXt. MUNW!/ nEural . NACW . falact ! J WJHUZOM,HA AOOICk , ÉLEte !, V Danilo Kekics a zsablyai járás jelöltje KÉT JELÖLT A KÖZTÁRSASÁGI KÉPVISELŐHÁZBAN A zsablyai járásban befejeződtek a jelölteket megejtő választói értekezletek. A huszonkét választási egység közül Lajkás vasárnap délelőtt tartotta meg választói értekezletét. A szövetségi képviselőjelöltnek Danilo Kekicset, a Kommunisták Szövetsége járási titkárát választották. A köztársasági képviselőházba a járás egy képviselőt küld, azonban két jelöltet tűztek ki: Milovan Dobroszavljevicset, a járási népbizottság elnökét, és Milan Bakalicsot, a járási népbizottság gazdasági tanácsának elnökét. A tartományi képviselőház első választási kerületében Grbics Sztevánt a zsablyai népbizottság elnökét és Radolvoj Popovics csurogi lakatosmunkást jelölték. A második választási kerületiben Kekics Danilot, a harmadikban Milan Dobricsot, a vilovói földműves szövetkezet igazgatóját és Mirko Pravn, titeli kereskedelmi alkalmazott jelölését tűzték ki. A magyar képviselőt szerbek, a szerbet pedig magyarok jelölték Pádén A pádéi első körzet választói pénteken este megtartott gyűlésükön megejtették a jelöléseket a szövetségi köztársasági és a tartományi Népszkupstinába. A Szövetségi Szkupstinába Rehák Lászlót, a Magyar Szó főszerkesztőjét, a köztársasági szkupstinába Budovalcsev Arszót a Kommunisták Szövetsége járási vezetőségének titkárát, a tartományi szkupstinába pedig Popics Sándort, a járási népbizottság gazdasági tanácsának elnökét jelölték. A jelenlévők a jelöléseket egyhangúlag elfogadták. Érdemes megjegyezni, hogy a magyar képviselőt szerbek, a szerbet pedig magyarok jelölték. Anka Kmezsics Zsednic, Bikovo és Sándor esetleges jelöltje a tartományi Népszkupstinába Novizsedniken, Sztarizsedniken, Bikovon és Sándoron Anka Kmezicset, a Női Szervezetek Szövetsége tartományi vezetősége titkárának nevét emlegetik esetleges jelöltként a tartományi Népszkupstinába. Anka Kmezics sztarizsedniki születésű és a háború előtt, valamint a Népi Forradalom idején e vidék kiemelkedő harcosa volt.