Magyar Szó, 1953. október (10. évfolyam, 270-300. szám)

1953-10-12 / 281. szám

Koszta Matin fezörek­edést felölek Zrenyaninban A Szocialista Szövetség zre­­nyanini sezrvezetének érte­kezletek­ igen behatóan meg­vitatták a képviselőházi je­löléseket, úgyhogy meglehe­tősen kikristályosodott, hogy kit szándékoznak jelölni a választók. Ezt igazolták a vá­rosban megtartott első vá­lasztói értekezletek is. A III. V. XIX. és XX. választási egységekben megtartott jelö­léseket a választók egysége­sen ejtették meg. A Szövet­ségi Szkupstinába Koszta Nagy vezérezredest jelölték, a köztársasági Szkupstinába Kirtyanszki Dragolyubot. A három tartományi képviselő közül eddig két jelöltet ej­tettek meg Milica Prerado­­vics és Szvetiszlav Jesics személy­ében. Édei elegetnek jelölt­­ként az al­ári járásban Az aliibumári járásban nem történtek még meg a jelö­lések. Itt Pera Bucuit, a já­rási népbizottság alelnökét emlegetik legtöbbet, mint a köztársasági képviselői ház e­­setleges jelöltjét, a tartomá­nyi Népszkupstinába pedig valószínűleg Trifu Aurélt, a vajdasági Nepszkupszina Vég­rehajtó Tanácsának tagját jelölik. Pera Jovánovicsot, Isza Jovánovicsot és mások­at emlegetnek jelöltként a verseci járásban A verseci járásiban még nem történtek meg a jelölé­sek. A Szocialista Szövetség értekezletein esetleges szö­vetségi jelöltként legtöbbet Pera Jovánovicsot, a Kom­munisták Szövetsége járási titkárának nevét emlegetik. Köztársasági jelöltként egy­öntetben Isza Jovánovicsot, az eddigi szerbiai képviselő­ház elnökét, a vidék kima­gasló forradalmárát emlege­tik. Ezenkívül a második köz­­társasági képviselőjelöltnek két nevet emlegetnek, éspe­dig Mile Csolakov, a járási­­ népbizottság elnökének és Mile Barbirovics, a járási népbizottság alelnökének ne­vét. Nehéz még biztosan meg­jósolni kit jelölnek a vajdasá­gi képviselőház öt választási kerületében. A sok felvetett név közül mint legesélyeseb­bet a románok közül Tapalfi­­ga Jont, a Libertatea felelős szerkesztőjét emlegetik. A termelői tanács választások problémái Jovan Gyorgyevics sajtónyilatkozata A szövetségi es köztársasági választobizottságok ertesülései szerint a vá­lasztók és a választásokat levezető szervek a járásokban és a városokban kü­lönösen nagy érdeklődést tanúsítanak a termelők tanácsainak novemberi vá­lasztása iránt, így foglalkoztatja őket a Szövetségi Termelők Tanácsa, a köztár­sasági tanácsok, az önkormányzati egységek termelők tanácsainak és a nép­­bizottságok termelő tanácsának megválasztása. Az eddigi választási előkészületek azt mutatják, hogy a termelők ta­nácsa választásának tekintetében számos probléma merül fel. A gyakorlatban jelentkező problémák megmagyarázásának céljából Jovan Gyorgyevics egye­temi tanár, a Szövetségi Végrehajtó Tanács törvényhozási és szervezeti állam­­titkárságának titkára a Tanjug szerkesztőjének nyilatkozatot adott a termelők tanácsa választásaival kapcsolatos egyes problémákról. Az alábbiakban nyilat­kozatának első részét közöljük. „A termelők tanácsa meg­választása problémái jelent­kezésének általában véve két féle oka van. Először, teljesen új válasz­tásokról van szó, melyeket először bonyolítanak le s melyben olyan szervezetek és emberek vesznek részt, akik­nek nincsenek tapasztalataik a választások lebonyolítása tekintetében. Másodszor min­den gazdasági képviseleti tes­tület választásai nemcsak azért nehezebbek mert szo­katlanok, hanem azért is, mert összetettek. A Termelők tanácsa válasz­tásának alapját a gazdaság szervezete képezi. Az úgyne­vezett politikai képviseleti testületek­­és a gazdasági kép­viseleti testületek választása alakjainak különbsége nyil­vánvaló. A politikai képvise­leti testület választásakor a választási jog érvényre jutta­­tója a polgár, mégpedig an­nak az elvnek az alapján, hogy egy ember egy szava­zatot jelent. A termelők ta­nácsa választásainak alapját a termelők gazdasági szerve­zetei képezik, mégpedig an­nak az elvnek az alapján,­­ annyi választási erő, ameny­­nyire anyagilag hozzájárul a közösséghez. Viszonyaink kö­zepette ezeknek a választá­soknak problémáit és össze­tettségét az okozza, hogy gaz­daságunk aránylag fejletlen, részekre oszló és különféle szervezési formája. Végül pe­dig a termelők tanácsa vá­lasztásának bizonyos problé­máit az is létrehozza, hogy lehetőség van arra, hogy egy­­időben bonyolítsák le a szö­vetségi és köztársasági Ter­melők Tanácsa, sőt a többi termelő tanács választását is. LEGFONTOSABB FÁZIS — A JELÖLÉSI ELJÁRÁS Ezeken a választásokon, akárcsak a Szövetségi Ta­nács és a köztársasági taná­csok választásánál a szava­zás előtti legfontosabb és a­­lapvető fázis a jelölési eljá­rás. A jelölésben, mint a je­lölésre jogosultak, részt vesz­­nek a gazdasági szervezetek választógyűlései (A törvény lehetővé teszi azt is, hogy 200 termelő közösen jelöljön, de ez a jelölési módszer egy­szerű, nálunk már ismert és nem követel meg külön fel­dolgozást). A gazdasági szer­vezetek alatt a gazdasági vál­lalatokat, mezőgazdasági bír­tokokat és szövetkezeteket, valamint azokat a gazdasági intézményeket értjük, ame­lyeket a Szövetségi Végre­hajtó Tanács kijelölt az ez­­évi 37. számú hivatalos lap­ban megjelent utasításával. Minden ilyen gazdasági vál­lalat, amelynek több mint 50 választójoggal rendelke­ző termelője van, külön vá­­lasztógyűlést képez. Azokban a gazdasági szer­vezetekben, melyekben több mint 500 termelő dolgozik, választók gyűlését tarthat­nak az üzemekben, osztályok­ban és egyéb termelőegysé­gekben. Ez vonatkozik mind a gazdasági vállalatokra, mind pedig a saját üzemmel rendelkező szövetkezetekre. Ha a szövetkezet több falu területét öleli fel, melyekben ötvennél több szövetkezeti tag van, választók gyűlését tarthatnak ezekben a falvak­ban is. A törvény előirányoz­za, hogy egybehívják két vagy több gazdasági szerve­zet közös választói gyűlését, ha ezekben a vállalatokban ötvennél kevesebb termelő dolgozik. Úgyszintén azok a termelők, akik mint mező­­gazdasági munkások munka­­viszonyban vannak valame­lyik magántermelőnél, vagy pedig a szövetkezetben vagy valamelyik vállalatban, to­vábbá a magánkisiparosok és a náluk dolgozó munká­sok ugyanannak a termelő csoportnak legközelebbi gaz­dasági szervezetéhez tartoz­nak és ebben vesznek részt a választók gyűlésén. Helytelenek azok az irány­zatok, hogy az iparkamarát ennek a törvénynek értelmé­ben gazdasági szervezetnek tekintsék, vagy pedig min­den kisiparos számára, külön választógyűlést hívnak egy­be, mert ily módon »a kiska­pun« bevezetik a kisipar el­különült termelői csoportját, amelyek az alkotmányerejű törvény módosított 29. szaka­sza értelmében egybekapcsol­tak az ipari csoporttal és ez­zel együtt alkot egészet. Vé­gül pedig ki kell emelni, hogy az idénymunkások an­nak a gazdasági szervezet­nek választógyűlésén vesz­nek részt, melyben munka­­viszonyban vannak. A VÁLASZTÓK GYŰLÉSE A SZÖVETKEZETEKBEN Külön problémát képez a választók gyűlése a szövet­kezetekben Egyidőben senki sem lehet két választógyűlés választója, mégpedig sem ugyanannak, sem pedig más termelő csoportnak. Azok a termelők, akik a szövetkezet üzemeiben dolgoznak, ennek a gazdasági szervezetnek vá­lasztók gyűlésén vesznek részt, nem pedig a szövetke­zet választógyűlésén, noha tagjai a szövetkezetnek. A termelő parasztszövetke­zetek tagjai a szövetkezet vá­lasztógyűlésén vesznek részt, amennyiben a szövetkezet­ben külön választógyűlést hívhatnak egybe. Ha ez nem lehetséges, akkor más szö­vetkezet, vagy mezőgazdasá­gi birtok, gazdaság vagy a választási törvény szerint u­­gyanabba a gazdasági kate­góriába tartozó mezőgazdasá­gi intézmény választók gyű­léséhez tartoznak. A többi szövetkezeti tag az általános földműves szö­vetkezet választógyűlésén vesz részt, tekintet nélkül ar­ra, hogy ugyanakkor tagja az úgynevezett specializált szövetkezeteknek is. De csak ha a specializált szövetkezet tagjai a szövetkezetben egy­behívott választók gyűlésén vesznek részt, amennyiben erre minden feltétel meg­van. Egyébként a megfelelő gazdasági szervezethez csa­­tolják őket, melyben válasz­tók gyűlését tartanak. A ha­lászattal foglalkozó terme­lők a mezőgazdaság csoport választógyűléseihez tartoz­nak. Minden jogilag létező szó-LEHET-E UGYANAZON A JELÖLNI KÉT VAGY TÖBB A törvény ezt nem akadá­lyozza meg. Mondhatni le­hetne, hogy mivel engedélye­zi, feltételezi is azt, hogy egy időben két vagy három ter­melő tanács választását tart­sák meg. Kétségtelen, hogy a gazda­sági szervezet képviselői meg­beszélhetik, hogy ugyanaz­nap s ugyanabban az időben egybehívják a választógyű­lést a szövetségi és köztársa­sági Termelők Tanácsa tag­jainak megválasztására. Egy közülük meg is nyithatja a gyűlést. A választógyűlés el­határozhatja, hogy elnöksé­get és jelölőbizottságot vá­laszt, amely két vagy három termelők tanácsa jelölésében vesz részt. Szükséges azonban, hogy külön jelöljék az egyes ter­melők tanácsa tagjait, vala­mint külön szavazzanak a je­löltekről. Ellenben a jelöltek­ről egyidőben közösen tár­gyalhatnak. Ugyanaz a jegy­zőkönyvvezető két vagy több jegyzőkönyvet is vezethet. Ezek azonban különálló jegy­zőkönyvek. Minden jegyző­könyvbe a termelők tanácsá­ról külön-külön bevezetik azt, ami jellegzetes a terme­lők tanácsa tagjának jelölé­sekor. Természetesen a vá­lasztók gyűlése elhatározhat­ja, hogy külön gyűlésen je­lölik a termelők tanácsa tag­jait. A TERMELŐK TANÁCSA ÉS A SZÖVETSÉGI TANÁCS TAGJAI JELÖ­LÉSE KÖZÖTTI ELTÉRÉS Amíg a termelők tanácsa választásainak jelölésekor az a lényegbevágó, hogy a gaz­dasági szervezetekben az e­­gyes választógyűlésnek hány választó tagja van, addig a Szövetségi Tanács választá­sainak jelölésekor a válasz­tók gyűlésének száma a leg­fontosabb. Arra, hogy a gaz­dasági szervezetekben az e­­gyes választógyűlések által javasolt jelölt résztvehessen a választásokon mint jelölt vetkezetben választógyűlést tartanak. Ha a szövetkezet felszámolás alatt van, termé­szetesen jogi szempontból nem létezik. Abban az eset­ben, ha valamelyik általános földműves szövetkezet igaz­gató bizottságának elnöke, vagy az egész igazgató bizott­ság nem működik és nem hív­ja egybe a választók gyűlé­sét, a választók gyűlését egy­behívhatják a szövetkezet tagjai, tekintet nélkül arra, hogy sikerült-e gazdaságilag helyrehozni a szövetkezetet. VÁLASZTÓGYŰLÉSÉN TERMELŐ TANÁCSBA szükséges, hogy a választási járás területén, melyen a je­löltet javasolják a megfelelő termelő csoport választóinak legalább egynegyede jelölje a választógyűléseken. Az a képviselőjelölt, akit a járásban vagy a városban a Szövetségi Tanácsba válasz­tanak, akkor lesz jelölt, ha a választási járás területén a választók gyűlésének egyne­gyedét jelölték. A Szövetsé­gi Tanácsnál tehát a válasz­tók gyűlésének száma, a ter­melők tanácsának választá­sakor pedig a termelők szá­ma a döntő, tekintet nélkül a választók gyűlése számá­ra. Ez a különbség onnan e­­red, hogy a gazdasági szer­vezetekben a választógyűlé­­sek számbeli összetételük sze­rint eltérőek, míg az általá­nos választógyűlések szabály szerint egyforma számú vá­lasztót ölelnek fel. Tekintetbe véve ezt, a ter­melők tanácsa választásait lebonyolító illetékes járási választási bizottságnak a je­lölés igazolása előtt áttekin­tést kell nyernie a választá­si járás megfelelő termelő­csoportja választóinak létszá­máról. Úgyszintén a gazda­sági szervezet választógyűlé­­séről vezetett jegyzőkönyv­ben be kell vezetni azoknak a választóknak számát, akik­nek joguk van arra, hogy részt vegyenek a választógyű­lés munkájában. Tehát nem a jelenlevő választók számá­ról van szó, hanem a gazda­sági vállalatban tartott vá­­lasztógyűléshez tartozó vá­lasztók számáról. Ennek a két adatnak alap­ján — az egyik a választási járás termelőcsoportja válasz­tóinak összlétszáma, a másik pedig a gazdasági szervezet vá­lasztóinak száma — a válasz­tási bizottság határozatot hozhat arról, hogy a javasolt jelöltek közül ki lesz a vá­lasztógyűlések jelöltje a ter­melők tanácsa képviselőinek megválasztására. ICanduc titacciuag fatatU&z MEGMUTATOM,HOGY teÖNWYEN iS LESZERZEM AZ ÉLELMET \ nahXt. MUNW!/ nEural . NACW . falact ! J WJHUZOM,HA AOOICk , ÉLE­te !­, V Danilo Kekics a zsablyai járás jelöltje KÉT JELÖLT A KÖZTÁRSASÁGI KÉPVISELŐHÁZBAN A zsablyai járásban befe­jeződtek a jelölteket megej­tő választói értekezletek. A huszonkét választási egység közül Lajkás vasárnap dél­előtt tartotta meg választói értekezletét. A szövetségi kép­viselőjelöltnek Danilo Keki­­cset, a Kommunisták Szövet­sége járási titkárát választot­ták. A köztársasági képvise­lőházba a járás egy képvise­lőt küld, azonban két jelöl­tet tűztek ki: Milovan Dobro­­szavljevicset, a járási népbi­zottság elnökét, és Milan Ba­­kalicsot, a járási népbizott­ság gazdasági tanácsának el­nökét. A tartományi képvisel­­őház első választási kerüle­tében Grbics Sztevánt a zsab­lyai népbizottság elnökét és Radolvoj Popovics csurogi la­­katosm­unkást jelölték. A má­sodik választási kerületiben Kekics Danilot, a harmadik­ban Milan Dobricsot, a vilo­­vói földműves szövetkezet igazgatóját és Mirko Pravn, titeli kereskedelmi alkalma­zott jelölését tűzték ki. A magyar kép­viselőt szerbek, a szerbet pedig magyarok jelölték Pádén A pádéi első körzet válasz­tói pénteken este megtartott gyűlésükön megejtették a je­löléseket a szövetségi köztár­sasági és a tartományi Nép­szkupstinába. A Szövetségi Szkupstinába Rehák Lászlót, a Magyar Szó főszerkesztő­jét, a köztársasági szkupsti­nába Budovalcsev Arszót a Kommunisták Szövetsége já­rási vezetőségének titkárát, a tartományi szkupstinába pedig Popics Sándort, a já­rási népbizottság gazdasági tanácsának elnökét jelöl­ték. A jelenlévők a je­löléseket egyhangúlag el­fogadták. Érdemes megje­gyezni, hogy a magyar kép­viselőt szerbek, a szerbet pe­dig magyarok jelölték. Anka Kmezsics Zsednic, Bikovo és Sándor esetle­ges jelöltje a tartományi Népszkupstinába Novizsedniken, Sztarizsed­­niken, Bikovon és Sándoron Anka Kmezicset, a Női Szer­vezetek Szövetsége tartomá­nyi vezetősége titkárának ne­vét emlegetik esetleges je­löltként a tartományi Nép­szkupstinába. Anka Kmezics sztarizsedniki születésű és a háború előtt, valamint a Né­pi Forradalom idején e vi­dék kiemelkedő harcosa volt.

Next