Magyar Szó, 1954. június (11. évfolyam, 146-175. szám)

1954-06-29 / 174. szám

F 4 oldal MAGY­AR SZÓ Holnap délben látható lesz a napfogyatkozás Vajdaságban A napfogyatkozás tizenkét óra után kezdődik és három utánig tart . Kormozott üvegen keresztül nézzük a napfogyatkozást Holnap, június 30-án napfo­gyatkozás lesz. A Nap fogyatko­zása az Amerikai Egyesült Ál­lamok Nebraska államában kez­dődik, és innét a teljes árnyék öve 13.400 kilométer hosszúság­ban halad át a Földön. Kana­dán, Grönlandon, és Izlandon keresztül halad, majd átszeli az Atlanti-óceánt és a délnorvégiai Bergen kikötőnél eléri az euró­pai szárazföldet. Európában Nor­végiát, Svédországot, Litvániát érinti az árnyék, majd áthalad Hieven és a Kaukázusnál át­megy Ázsiába, ott Iránon, Af­ganisztánon és Pakisztánon át Indiáig ér és Jodhpur közelében elhagyja a Földet. Az említett helyeken teljes napfogyatkozás észlelhető, viszont részleges nap­­fogyatkozás látható Amerika északkeleti részében, az Atlanti­óceán északi részén, az északi Sarkvidéken, Európában, Észak- Afrikában és Ázsia nyugati vi­dékein. A teljes árnyék öve mindössze 153 kilométer széles. A fogyatkozás Nebraskában nap­keltével kezdődik s Indiában napnyugtával fejeződik be. Mind­össze 169 percig tart, az árnyék 4.300 kilométer óránkénti sebes­séggel rohan a Föld felszínén. Hazánk meglehetősen közel van a teljes árnyék övéhez, úgy hogy nagyfokú részleges nap­­fogyatkozást láthatunk. Az or­szág északi részének a helyze­te a legkedvezőbb, Szuboti­án a napfogyatkozás megfigyelői a napkorong 80 százalékát láthat­ják majd elfödve. A nappali fény is ezen a területen csök­ken a legjobban, de a napfogyat­kozást valamivel kisebb mérték­ben Vajdaság egész területén észlelni lehet. Mit észlelhetünk június 30-án? A Hold a Napot Nyugat felől közelíti meg. Amikor — látszó­lag — érinti a napkorongot, megkezdődik a napfogyatkozás. A sötét holdlap mindig több és több részt sötétít el a Napból. Ezután fordított sorendben is­métlődik meg a folyamat, a sö­tét rész egyre csökken, s végül a Hold árnyéka elhagyja a nap­korongot. Mi is a napfogyatkozás? Ho­gyan jön létre ez a természeti jelenség? Néhány sorban vála­szolunk ezekre a kérdésekre. Tudjuk azt, hogy minden nem átlátszó test megvilágítva ár­nyékot vet. Hasonló a helyzet az égitesteknél is. A naprend­szer tagjait a Nap világítja meg, és azok a Nappal ellentétes irányban árnyékot vetnek. Ha a Hold a Nap és a Föld közé kerül, akkor a Hold árnyéka a Földre vetődik, s ilyenkor úgy látjuk, mintha a Nap „elfogy­na“ — és ezért nevezik ezt a je­lenséget napfogyatkozásnak. A teljes árnyék szélessége 200—250 km is lehet, a félárnyék kb. 6000 km átmérőjű. Az érdekes ter­mészeti jelenség időtartama leg­feljebb 4—5 óra. Egy helyről legfeljebb 8 percig szemlélhető, de leginkább csak 2—3 percig tart (a holnapi csak 2,5 percig). Mit észlelünk a teljes napfo­gyatkozás pillanataiban? A Nap korongja eltűnik, az ég vörö­ses-kék lesz, megjelennek a fé­nyesebb csillagok az égbolton, a Holdat cikázó és furcsa alakú fényes korona veszi körül, a hő­mérséklet gyorsan csökken. A részleges napfogyatkozáskor a fentiekből körülbelül semmit sem észlelhetünk. A nappali fény változását is csak akkor vehetjük észre, ha a fogyatko­zás a Nap korongjának 750/3-án túl terjed. Megtörténhetik, hogy a Hold árnyéka nem éri el a Föld fel­színét, ekkor az u. n. gyűrűs napfogyatkozást látjuk. Ilyen­kor a Hold látszólagos nagysága kisebb mint a Napé, és ezért iz­zó gyűrű­ veszi körül. Az idén (január 5-én) már volt ilyen gyű­rűs fogyatkozás, és december 25-én is lesz. A napfogyatkozás egyszerű és könnyen érthető jelenség, nincs benne semmi titokzatosság. És mégis, mennyi tévhit uralkodik róla. A primitív népek a napfogyat­kozást betegségek és bajok előhírnökének tartották. Úgy vélték, hogy egy hatalmas sár­kány, madár vagy más szörnye­teg, fel akarja falni a napanyát. Azt hitték, hogy ezt a­­hatalmas csapást csak úgy akadályozhat­ják meg, ha egetverő lármával elzavarják a sárkányt. Dobot vertek, a kutyákat farkuknál kikötötték és maguk is torka­­szakadtukból kiáltoztak. És ami­kor újból látható volt a napko­rong , örültek és dicsőítették a Napot. A középkorban napfo­gyatkozás idején megszólaltatták a templomi harangokat. Érde­kes, hogy egyes népek a Napot és a Holdat házastájaknak te­kintik, és a napfogyatkozást a házastársak szerelmeskedésének vélték. Általában a kisművelt­­ségű emberek szörnyen megijed­nek a napfogyatkozástól. Az 1868-as napfogyatkozás alkalmá­val feljegyezték, hogy a kínai halászok eszeveszetten csónak­jaikba ugrottak és gyorsan ki­eveztek az öbölből. 100 méterre tőlük a csillagászok nyugodtan igazgatták műszereiket. Ez az eset annyival érdeke­sebb, mert a kínaiakkal történt meg, pedig ennek a népnek van a legrégibb ismerete a napfo­gyatkozásról. Kínai írásokban jegyezték fel először ezt a je­lenséget — időszámításunk kez­dete előtt 2697-ben. A kínai nép­hit szerint a fogyatkozás figyel­mezteti a császárt, hogy bánja meg bűneit, és orvosolja a hi­bákat. Ezért udvari csillagászo­kat tartottak, akiknek köteles­ségük volt előre jelezni ezt a je­lenséget, nehogy a nép fellázad­jon. Egyszer megtörtént, hogy a császári csillagászok nem jelez­ték előre a napfogyatkozást, fe­jükkel fizettek érte. Már a régi perzsák ismerték a fogyatkozások periódusát, az u. n. szároszt. Egy szárosz — 18 év és 11 nap — alatt 41 nap­ és 29 hold fogyatkozás van, ismétlődő, meg­határozott sorrend szerint. Ha a Nap, a Föld és a Hold egy síkban mozognának, akkor min­den újholdkor napfogyatkozás lenne, így csak akkor jön létre, ha a három test egy egyenesen találkozik. Évente legalább két és legfeljebb 7 nap- illetve hold­fogyatkozás lehetséges. Amint láthatjuk, sokkal több nap­ mint holdfogyatkozás van, azonban a Föld adott pontjain a Hold „el­fogyása“ sokkal gyakoribb, még­pedig azért, mert a holdfogyat­kozás egy egész féltekéről lát­ható, a napfogyatkozás pedig csak egy meghatározott föld­­övről. A teljes napfogyatkozás különösen ritka jelenség, mert egy adott helyről, 200—300 év alatt csak egyszer figyelhető meg. 1961 február 15-én Vajdaságon fog keresztülhaladni a teljes ár­nyék öve. Akkor alkalmunk lesz, néhány percig, gyönyörköd­ni ebben a ritka természeti je­lenségben. Csillagászati szempontból igen fontos a teljes napfogyatkozás. Ezért a teljes árnyék övébe, sok expedíció látogat el. A teljesség néhány perce alatt különféle méréseket végeznek, megfigye­lik a Nap alsó rétegeit és ko­ronáját, a Nap és a Hold pontos helyzetét, megvizsgálják a Nap rövidhullámú rádiósugárzását, stb. stb. Az eredmények közül csak egyet említünk meg: 1919- ben egy napfogyatkozás alkal­mával bizonyították be Einstein egyik feltevését. A megfigyelés minden évben tökéletesedik. Már 1851-ben le­fényképezték az elsötétített Na­pot és ezzel a megfigyelés pon­tossága megnövekedett. 1868- ban már a színképelemzést is felhasználták. Legújabban a megfigyelés el sem képzelhető rádióteleszkóp nélkül. A napfogyatkozási adatokat a természettudomány minden á­­ga felhasználja, azonkívül még a történészek is. Megtörténik, hogy egy esemény időpontjáról csak annyit tudunk, hogy teljes napfogyatkozás idején történt. A csillagászok ennek alapján köny­nyen megállapíthatják az ese­mény pontos dátumát. • Figyelmeztetnünk kell a hol­napi napfogyatkozás megfigye­lőit, hogy szabad szemmel sem­mi esetben se nézzék a jelensé­get. Csak igen sötét színezésű vagy bekormozott üvegen ke­resztül szabad a Napra nézni. TELEKI György a­rca's Városod kecdgtg »náaumuc^a 1 vágc 1 | Óra Wft óra perc Saubotica»_____ 12 ssi n, 400 ,5­­20 h Soft, Novi­c ® sso «7 1s zn ygj. A hétszázezer dináros nyere­mény felét a szuboricai vas­úti fű­tőház munkása nyerte Az állam­i sorsjáték leg­utóbbi húzása alkalmával a többi nyeremény között a 200 ezer dináros nyeremény felét Petar Kopilovics, a szuborti­­­ai vasúti fütőház géplakato­sa nyerte. Kopinovics 23 évves, nőtlen. Tegnap reggel, miután a Jugoszláv állami sorsjáték no­viszább kirendeltségében át­vette a nyert összeget, Kopi­lovics felkereste szerkesztő­ségünket és elmondta, hogy életében most vásárolt először sorsjegyet, sajnos, nem egé­szet, hanem csak fél sorsje­gyet vett, így az összegnek is csak felét kapja. — Menyasszonyommal meg­látogattuk beteg anyámat, aki a szjuboticai kénházban feküdt. Hazafelé jövet az az ötletem támadt, hogy veszek egy­­sorsjegyet. A számot a menyasszonyom választotta ki. Keze szerencsésnek bizo­nyult — mesélte Kopilovics. Kérdésünkre, hogy mire fordítja a pénzt a szerencsés fiatalember azt válaszolta, hogy nagyobb részét édes­anyja gyógykezeltetésére, a többit pedig a háztartásra költi. Az összeg másik felének nyertese még nem jelentke­zett. F. Petar Kopilovics átveszi a pénzt Kedd, 1954 VI. 29 Július 10 Élő kell behöldeni az ajándelfit az össze asllion­ Kepét Mai számunkban az utolsó előtti, holnap szerdán, az utolsó képrészt közöljük. T­ehát olvasóink most már ösz­­szeállíthatják nagy jubileumi nyereménypályázatunk fő­nyereményének, a kétszobás, mellékhelyiséges családi la­kóháznak teljes képét. Ezz­el befejeződött a nagy pályá­zat első menete, első szakasza és július elsején, csütör­tökön megkezdődik a második. Olvasóinknak, a pályáza­t részvevőinek most az a kö­telességük, hogy a kivágott és összegyűjtött képrészek­ből összeállított és fölragasztott képet nevükkel és pon­tos címükkel ellátva elküld­jék a szerkesztőségnek a kö­vetkező címre: Magyar Szó szerkesztősége — jubileumi nyereménypályázat — Növi szád, Jovana Gyorgyevics utca 2. Beküldési határidő július 10, vagyis csak azokat a pályázatokat fogadjuk el, amelyeket legkésőbb július 10-én postára tettek. Mint már pályázatunk kiírásakor közöltük, elfogadjuk azoknak a pályázatát is, akik nem tudták összegyűjteni mind a 32 képrészt, mert különféle okoknál fogva nem tudták megszerezni a Magyar Szó minden júniusi számát. Tehát elfogadjuk a hiányos ké­peket is ha legfeljebb négy képrész hiányzik, azaz ha legalább 28 képrészt beragasztottak az ajándékház ké­pének »tervrajzába«. Mindenki, aki beküldi pályázatát, törzszámot kap. Törzsszáma megmarad a pályázat vé­géig, és ezzel vesz részt a kétszobás családi ház meg a többi nyeremény kisorsolásában feltéve, hogy teljesíti a soron következő öt szakasz feltételeit is. Július elsején, csütörtökön megkezdődik pályázatunk második szakasza és július 31-éig tart. Feltételének tel­jesítése éppen olyan könnyű lesz, mint amilyen az első szakaszé volt: újra egy képet, igen érdekes és tanulsá­gos képet kell a pályázóknak összeállítaniuk. Egyelőre nem áruljuk el, hogy mit ábrázol ez a kép. Július 1-én pályázatunk második szakaszának indu­lási napján újra alkalmat adunk a pályázásra, azoknak is, akik eddig bármilyen oknál fogva elmulasztották a részvételt. Ugyanis, aki július elsejétől kezdve minden­nap olvassa a Magyar Szót, és teljesíti a pályázat 5. sza­kaszának feltételeit, novemb­erben pedig beküldi a pályá­zat első szakaszában közölt házképet,­­ amit a Magyar Szó 1955 évi népnaptárából vághat ki — ugyanolyan jogokkal vesz részt a pályázatban, mint az, aki június­ban összeállította az ajándék ház képét. Megkapja törzs­számát és ezzel a számmal résztvesz a kétszobás csalá­di ház meg a többi nyeremény kisorsolásában. Moszat - a jövő tápláléka A mosdatok a legalacso­­nyabbrendű növények, nincs gyökerük, sem száruk, sem levelük, sem viráguk, hasz­nuk is csak annyi, hogy táp­lálják a szintén alacsonyabb rendű halakat, rákoka­t és kis ázalékállatkákat. Mégis a moszatok fogják rövidesen forradalmasítani az emberi táplálkozást az egész világ közellátását. Nagyobb és hasznosabb forradalmat ké­szít elő a tudomány a moszat­ból, mint az atomenergiából, M°rt a moszat a jövő táplá­léka. A laboratóriumokban vi­lágszerte kísérleteznek mo­­szat-telepítvényekkel, legin­kább Japánban, Izraelben és az Egyesült Államokban, de másutt is, abból a célból, hogy kiválasszák a­­ legmegfe­lelőbb fajtáját ennek a sokezer fajta növénynek és megtalál­ják szaporításának legmegfe­lelőbb és leggyorsabb mód­ját. Mert ennek a kezdetle­ges növénynek éppen a leg­kezdetlegesebb fajtájából, az egysejtű algából készített por vagy pép ehető, és az em­beri táplálék legfontosabb elemeit tartalmazza: fehér­jét, zsírt, keményítőt, vita­mint. Termelni pedig lehet bármilyen mennyiségben úgy­szólván mindenütt a világon: tengerben, tavakban, mocsa­rakban, mert termeléséhez nincs másra szükség, mint napfényre, vízre és egy kevés olcsó vegyszerre. Ezenfelül az év minden szakában állan­dóan terem. A tudósok kiszá­mították, hogy a világ ma megművelt földterületének egyötöd része elég arra, hogy rajta 7 billió embernek te­remjen elegendő táplálék. A moszat az élettani fejlő­désnek olyan alacsony fokán áll, hogy nincs szüksége mag­ra, meg­termékenyülésre. Egy­szerűen szétveti a sejtfalat és osztódik, mégpedig két vagy több sejtre, megfelelő körülmények között naponta kétszer is. Egy nap alatt egy moszattelep nyolcszorosára nő­het. Kiszámították, hogy a kísérletek mai fejlődési fo­kán egy hektáron 80 tonna moszatot le­het termelni. Ez pedig 40 tonna fehérjét, hat tonna zsírt, rengeteg kemé­nyítőt és vitamint jelent. Csillagászati mennyiséget az eddig ismert mezőgazdasági termékekhez képest, hiszen a ma ismert leggazdagabb fe­hérjetartalmú szójabab éven­te egy hektárról legjobb eset­ben egy tonna fehérjét ad. Az eddigi kísérletek is cso­dálatos eredménnyel jártak, nagyszerű, tápláló élelmi­szert nyertek az algából és bizonyos ízek hozzátételével változatos, igen ízletes étele­ket készítettek. Egy japán tu­dós felesége moszatvacsorá­­val lepte meg férjének né­hány tudós barátját és mer­szatlevest, moszatkenyeret, moszatmetéltet és moszat­­fagylaltot szolgált fel nekik. Moszatpor vagy moszatpép hozzátételével a mi búzake­­nyerünk 20 mo fehérje és 75% zsírtartalommal gazdagodik, nem is említve az A és C vi­tamint, ami a mi kenyerünk­ből hiányzik de elsőrendű takarmányul is szolgál. Iz­­raeli tudósok arra számíta­nak, hogy legelő nélkül is az egész országnak elég tejelő és vágómarhát tudnak te­nyészteni algával. A tudósok szerint hamaro­san kitenyésztenek egy olyan telepet, amely évi ötmillió kilogramm moszatot terem- Hogy hol lesz az első HV nagyarányú telep, Japánban, Izraelben vagy másutt, az ma már tisztán technikai kér­dés. S akkor csak ki kell e­­melni a tartályból két-há­rom kilónyi zöld moszatos centrifugális gépben kiperget­ni belőle a felesleges vizet, hozzáadni a friss zöld pénz­hez egy kis izt, ét megebé­delni. De az üzletben is P°r’ pép, vagy kész étel, kenyér metélt, puding stb. alakjá­ban is kilószám vásárolhat­juk az eddig ismert leggaz­dagabb és legolcsóbb emberi táplálékot. Piheg a falevél Ha kezünkbe veszünk egy falevelet, láthatjuk, hogy két oldala különbözik egymástól. A felső oldala sötétebb színű, fényesebb, viaszosabb, alsó oldala sápadtabb, gyakran pihés. Két arcához képest a levél kétféle funkciót végez: az alsóval lélekzik a felsővel napozik. Mert a fa, akárcsak az em­ber, lélegzik, oxigént vesz fel energiát szerez a növekedés­hez. A levél alsó felének min­den négyzetmilliméterén több mint 100 pórus van. Olyan az alakja mint a macska pupillá­jáé, és ugyanolyan tulajdon­sága is van: kitágul és össze­­húzódik szükség szerint. For­ró száraz napokon összehúzó­­dik, nehogy a növény a pá­rolgás következtében sok vi­zet veszítsen és elgyengüljön: párás, hűvösebb időben kitá­gul és teletüdővel szívja ma­gába a levegőt. A lélekzéssel egyidőben nedvességgel is a pórusok látják el a levelet. De ezt alulról, a gyökér felől végzik. Itt a pórus a szivat­­­tyú szerepét veszi át; a párol­ulássad légüres tér keletkezik sejtjeiben ez a légüres tér sejtről-sejtre szívja fel a vi­zet a föld mélyében elágazó vízgyűjtő gyökerekből egész a fa csúcsán a szélben himbá­lózó levélig. Úgy megy fel a víz a gyökértől a fa tetejéig mint a szóda a csőben. Soha el nem romló vízvezeték szál látja a vizet egy-egy növény vagy fa millió sejtemeletébe. A levél felső oldala időköz­ben egy másik csodálatosan komplikált funkciót végez. A napsugarak közvetítette atom­energiát veszi és dolgozza fel Ennek a komplikált eljárás­nak és gépezetnek lelke a kló­rofilnak nevezett zöld anyag a levélben. A napsugár hatá­sára ez a zöld üzemanyag iz­zóvá válik, a belélegzett szén dioxidot és felszívott vizet ré­szeire bontja. Az oxigén, szén és hidrogén elemeit azután új fpól összerakja, cukorrá, ke­ményítővé alakítja át, a levél alap­táplálékává. A klorofil éppen úgy mozog és kering, mint a vénsejtek az emberi testben. Ha a napsugár túl­­erős, élével fordul a nap felé és elmerül a sejtben, ha az ég felhős, a sejt felszínére emel­kedik és hasával fordul a nap felé, hogy minél több fényt szívjon magába. De nemcsak magát látja el a levél az oxigén éltető elemé­vel, hanem az egész élő szer­ves világot is. Mert amikor a klorofil elemeire bontja a vizet és széndioxidot, az oxi­génnek csak egy részét hasz­nálja fel, a többit pórusain át kitélekzi a levegőbe és fel­frissíti a levegőt E nélkül az élő világ megfulladna a szén­dioxidban. Millió és malidé le­vél lélekzetvételéből készül az élő világ éltető eleme, a levegő. A levelek enyhe pihegése nélkül, ember, állat nem tud­na lélekzeni, nem tudna meg­élni. 128.000 csillag egy térképen Angol csillagászok most ké­szültek el az északi menny­bolt legpontosabb térképével Huszonhárom esztendőig dol­goztak rajta és több mint fél millió csillagászati mérést ve­­reztek amíg a térkép elké­szült. Az óriásmappára 128.000 csillagot rajzoltak, de készítői véleménye szerint ez is csak egy töredéke annak a csillaghalmaznak, ami az é­­szaki égbolton látható. A déli mennybolt csillagászati tér­képe most van készülőben Délafrikai csillagászok dol­goznak rajta de még néhány évig eltart, amíg elkészül.

Next