Magyar Szó, 1957. szeptember (14. évfolyam, 239-268. szám)

1957-09-01 / 239. szám

f C. «Mal Rudinszki portása: Viktória- a szubolkai Minerva nyomda — TELJESÜLT RÉGI VÁGYAM ! — A tengerparti nyaralás már régi, nagyon régi álmom volt 1920 óta dolgozom a Minerva nyomdában. A háború előtt a Fenyvesek tulajdona volt, és mindig hallottam, hogy a „főnök,, Abbáziába megy nyaralni. Én is szerettem volna látni ezt a híres tengerparti nyaralót de eddig nem volt alkalmam. Abban reménykedtem, hogy majd nyerek a sorsjegyen és azzal elmehetek. Egyszer nyertem is, mégse mehettem el, mert a pénzt elnyelte a ház, a háztartás. Aztán végre, 1950-ben megláttam a tengert. Eljutottam Abbáziába is mint rohammunkás és akkor megfogadtam, hogy ha csak tehetem, mindig lemegyek a tengerre nyaralni. Fizetésem nem nagy, mindössze 8.000 dinár, mégis lementem az idén Orebicsre, ahol a Minervának külön nyaralója van. Nem bántam meg. A kétheti nyaralás 5.225 dinárba került 5 kilót híztam ez idő alatt. Mindennel nagyon meg voltam elégedve csak nagyon hiányzott a jó szubotiai gyümölcs. Fürödhettem kedvem szerint, jobb szórakozást nem is tudok elképzelni. Jövőre is a tengeren töltöm évi szabadságomat Barsánszki Mária, a becses Proleter munkásnője: ELŐSZÖR NYARALTAM TENGEREN . Első ízben vált lehetővé számomra az idén, hogy lássam a tengert, és ott nyaralhassak. Vállalatunk ugyanis a textilüzemmel közösen az Isztriai tengerparton lévő Vrszar helységben nyaralót vásárolt, és ott nekünk munkásoknak igen kedvező körülmények között lehetett évi szabadságunkat eltölteni. Ha ez nem lett volna, talán ismét elmúlik egy év életemben anélkül, hogy meglátom a tengert. Napi ötszöri étkezés és a szállás 350 dinárba kerül személyenként Nagyon jól éreztük magunkat, egészségemnek nagyon használt az ottani levegő. Nekünk nyomdamunkásoknak különösen jó ez a levegőváltozás. Már most tervbe vettük, hogy jövőre is ott töltjük szabadságunkat IRTA: Törköly István, Magda, Thurzó és Sóti Oszkár, Marjai Miklós. MAGYAR SZÓ Hol töltötte évi szabadságát Beváltak a vállalati nyaralók? Körkérdés a munkásokkal, alkalmazottakkal Bizonyára minden dolgozó ember számolja a napokat évi szabadságának közeledése előtt Várja a törvényszabta fizetéses szabadságot, hogy egy kis időre kikerüljön a munka zajéból, a gépek közül avagy az Íróasztal mellől, és megszabadulva a kötelezettségektől, felfrissüljön. Amikor aztán megkapja a szabadságot, valószínűleg nem minden gond nélkül kezdi el. Sokan azon törik a fejüket, hová menjenek nyaralni, lesz-e elég pénz tengerre menni, vagy be kell érni szerényebb helyekkel. Ezen a téren már a múlt évben gazdaságos nyítást vezettek be egyes üzemek: vagy egyedül vagy pedig többen összefogva nyaralót vásároltak a tengerparton, s ott olcsó áron biztosítanak helyet munkásaiknak- így azután különösen az idén sok dolgozó tölthette évi szabadságát a tengeren. De ahány ember, annyi szokás — mondja a közmondás —, és ez nagyjából az évi szabadság eltöltésére is érvényes. Tengeren sem mindenki érzi magát jól. Van, aki odahaza sokkal jobban kipiheni magát- különben alábbi ankétunkban meglátjuk, hányféleképpen töltik el az emberek évi szabadságukat. Gortva Lajos, a becsei Zsifopromet alkalmazottja: ENNYIT ÉRDEMES RÁÁLDOZNI 4 noviszádi munkás: EGY KICSIT GYENGE VOLT AZ ELLÁTÁS — Nálunk a vállalatban igen mozgalmas az élet, rengeteg a munka, s ez nemcsak elfárasztja, hanem idegessé is teszi az embert. Ezért, mint minden évben, az idén is nagyon jól esett a nyári pihenő. Az idén valóban teljes mértékben kihasználtam. A felszabadulás óta ugyanis először történt meg, hogy családommal együtt közösen nyaralhattam. Vállalatunk nyaralót vásárolt az Abbázia mellettiVoloszkóban. Körülbelül húsz napig voltunk ott . El sem tudom mondani, ki milyén" jól kipihentem magam. Tizenkétágyas nyaralónkban a napi étkezés személyenként 200 dinárba kerül. Ennyit igazán érdemes rááldozni tengeri nyaralásra, s munkaközösségünk dolgozóinak közel 50 százaléka ki is használta ezt a lehetőséget Biztosra vehetjük, hogy jövőre legalább 90 százaléka ellátogat ebbe a nyaralóba. Szerintem ez igen fontos a termelékenység szempontjából is, s ha többször nem, hát legalább kéthárom évenként egyszer mindenkinek tengeren kellene töltenie évi szabadságát. Valószínűleg okul az üzem az idei nyaraláson, s mivel már amúgy is jelentős pénzt költ a munkások nyaraltatására, jövőre bizonyára tesz valamit az ellátás javítására is. A noviszádi Petar Drapsinnakugyanis egy horvátországi vállalattal közösen Szrebmeni munkásnyaralója van. Napi 270—350 dináros áron lakást és teljes ellátást biztosított munkásainak. — Én 10 napot töltöttem családommal ebben a nyaralóban — mondta VARBAI LÁSZLÓ, a gyár munkása —, és mindannyian jól éreztük magunkat. A gyerekekkel ugyan volt baj, mert tudja, hogy van: a gyerek mindenütt gondot okoz. Aztán egy kicsit gyenge volt a koszt Az egésznapi fürdés, kirándulás bizony olyan étvágyat ad, hogy erősebb táplálkozásra volna szükség. Ebéd után 2—3 órával már éhesek voltunk. Különben a pihenési és a szórakozási lehetőség kifogástalan: kajakoztunk, pingpongoztunk, teniszeztünk, hálólabdáztunk. Nem is került sokba: napi 920 dinárt fizettünk feleségem, két családom és magam után. Dedics Dusán is kedvezően nyilatkozott a szrebrnói nyaralásról. Különösen a hajókirándulásokat emlegette. Sok élményben volt részük ezen a hosszú úton és a gyakori kirándulásokon. Bugarszki Ljubica és Lencsina Sztoján húsz napig pihentek az üzemi nyaralóban a közösség költségén, őket ugyanis a gyár orvosnője tengeri pihenőre küldte szabadságuk alatt, mint fizikailag gyenge munkásokat Költségüknek felét a társadalombiztosító, felét a gyár fedezte. Azt állítják, hogy erőntétük érezhetően javult, de máskor több hazait kell vinni, akkor bizonyára sokkal kellemesebb lesz a nyaralás. Ők voltak Szcebnón: (balról jobbra) Vardai, Bugar szki Lyubica, Dedics és Loncsina Gyönyörű napsütésben élvezet csónakázni a tengeren Romzáver Ferenc, a szubosteai MetáRa bátorlakatosa: A SZŐLŐMBEN NYARALTAM — Van fél hold szőlőm, és minden szabad időmet benne töltöm — mondotta Romzáver Ferenc. — Évi szabadságomat is akkor veszem ki, amikor a szőlőnek szüksége van a munkámra. Ha az ember elmegy valahová, csak ellustálkodja az időt és elpazarol egy csomó pénzt. Ehelyett júniusban majdnem mindennap kimentem a kislányommal a szőlőbe. Permeteztünk és kaccsaztuk a szőlőt, melyeket lélegzettünk és egészen felfrissültünk. Szebb nyaralást el sem tudok képzelni. A kislányomnak például benn a városban nincs étvágya, a szőlőben meg olyan étvággyal evett, hogy öröm volt nézni. Még a szalonnát is megette, pedig ez nagy szó nála. Délután pihentem, aludtam vagy szórakoztam. Néha kimentünk Palicsra is. Hogy az ember jól érezze magát valamilyen nyaralóhelyen vagy a tengerparton, ahhoz pénz is kell. — És nem is kívánkozik a tengerre? — kérdeztük. — Hát nem mondom... — habozott egy kicsit Romzáver Ferenc, aztán hozzátette: no majd jövőre elmegyek a családdal. — És ki gondozza majd akkor a szőlőt? — tréfálkoztunk vele. — Majd akkor veszem ki a szabadságot, ha elmúlik a permetezés és a kapcsozás ideje — mosolygott Vasárnap, 1951. IX. L ’ Zentai munkások a prvicslukai nyaralóból: 350 DINÁROS PANZIÓ Az idén több száz zentai munkás a Sibenik melletti Prvics Lukcán, a járás nyaralóhelyén töltötte évi szabadságát. A hellyel és az ellátással minden egyes nyaraló teljesen meg volt elégedve. A napi panzió mindössze 350 dinár volt Férj és feleségnek 10 napos nyaralás mindössze 7.000 dinárjába került, s közben kellemesen töltötte a napokat pihent és ami a fő, jól étkezett. A nyaralók valamennyien hálásak, a zentai járás illetékes szerveinek a nyaralóhely biztosításáért, mert így soik zentai dolgozónak alkalma volt megismerkedni a tengerrel, a tengermelletti tájakkal és nevezetességekkel. Jelenleg is sok munkás és gyermek nyaral, s pihen ezen a fürdőhelyen. Döme Lajos, a zentai tervezőiroda alkalmazottja: BEJÁRTUK LEGSZEBB VIDÉKEINKET — Az idén, szabadságon* alatt feleségemmel és Serfőző Sándorokkal, a zentai építőipari szövetkezet dolgozójával együtt bejárták hazánk legszebb vidékeit. Többek között meglátogattuk Zágrábot, Ljubljanát, Bledet, Posztojnát, továbbá voltunk Nova Goricán és Dubrovnikban is. Az utóbbi helyen 3 napot töltöttünk és nagyon jól éreztük magunkat, összesen 8 napot utazgattunk. Mindnyájan nagyon hasznosnak találtuk ezt a „világkörüli“ utazást, már csak azért is, mert ezidáig nem láttuk, csak sokat , hallottunk róluk. Szabadságunk fennmaradt részét idehaza töltöttük el pihenéssel. Tumbász Antal zentai dolgozó: A TISZÁN, A HÁZ KÖRÜL ÉS A KISERDŐBEN — Nekünk zentaiaknak idehaza is módunkban van kellemesen eltölteni a nyári szabadságot Én például a legtöbb időt a szabadságomból a Tiszán és a szép kiserdőben töltöttem. Ugyanis nagyon szeretem a természetet, ott még az esetleges kisebb munka sem esik nehezemre. Borongós időben a kis erdőbe ruccantam ki, s a kellemest a hasznossal összekötve füvet szedtem két kis malacom részére.. A szép derült napokat a Tisza hús hullámai között töltöttem, mert fürödni is nagyon szeretek, a reggeli órákat leginkább a házkörüli munkában töltöttem el Úgy érzem, jól kipihentem magam, és ami a fő, nem adósodtam el, mint sokan, akik a tengeren nyaraltak. Az ázsiai náthaláz Jugoszlávnjan Szarajevóban 30 esetet jegyeztek fel, de lehet, hogy hazánk más vidékein is jelentkezett A napokban hazánkat is elérte az ázsiai náthaláz járvány. Péntekig Szarajevóban 30 megbetegedést észleltek. A Szövetségi Népegészségügyi Intézet igazgatójának, dr. Boriszláv Petrovicsnak kijelentése szerint nincs kizárva, hogy már más vidékeken is megjelent Jugoszláviában, csak eddig még nem tettek jelentést róla. Az egészségügyi állomásoknak elrendelték, hogy azonnal jelentsék, mihelyt valahol észlelik. Feltételezhető, hogy a betegséget Olaszországból hozták be a kirándulók hazánkba. Nálunk eddig nem öltött járvány jelleget, — mondotta dr. Petrovics — de helyenkénti megbetegedés valószínűleg Szarajevón kívül máshol is van, mert csodálatos lenne, hogy éppen hazánkat kerülje el a járvány, mikor már majdnem az öszszes környező államokat elérte. A szarajevói orvosok megállapítása szerint a hazánkban észlelt megbetegedések könnyebb lefolyásúak. — Az ázsiai náthaláznak eddig nincs biztos gyógyszere — folytatta tovább dr. Petrovics. — Ugyanúgy gyógyítják, mint a közönséges náthát. Lefolyását azonban meg lehet könnyíteni antibiotikumokkal. Az eddig felfedezett védőoltásokat még nem igen alkalmazzák, mert még csak kísérleteznek vele. A nálunk megjelent betegség az úgynevezett „A“ csoportba tartozik, amelyet először Szingapúrban észleltek. A MEGBETEGEDÉS JELEI Az ázsiai náthaláz először a Bzorsa ha,Ki személyzetét érte el, akik három évvel ezelőtt Távol-Keleten jártak. A tengerész betegedett meg. Alig, hogy elindultak Latakiából, egy tengerész mindjárt megbetegedett, négy nappal később pedig még hetet. A betegek fejfájásra panaszkodtak, erősen köhögtek és szemeik körül sárga karikák jelentek meg. Lázuk elérte a 39 fokot is. A betegség Szersán ugyanúgy, mint most Szarajevóban könnyű lefolyású volt. Jelei mindkét megbetegedésnél ugyanazok voltak. A szarajevói betegek erős hajgörcsre is panaszkodnak. Nem tudni még teljesen biztosan, hogyan terjed a járvány. Az amerikai orvosok megkísérelték megakadályozni a járvány betörését Amerikába és védőoltásokkal útját állni. Az eddigi védőoltások azonban szinte hatástalanok. Megállapították, hogy a fertőzéstől a lebetegedésig általában három nap múlik el A vírust csak akkor lehet felfedezni a beteg szervezetében, a háromnapos lappangási idő alatt azonban a megfertőzött tovább terjeszti a betegséget, anélkül, hogy maga is fertőződött. Egyébként a betegség hirtelen ürősen támadja a szervezetet, de leginkább komolyabb következmények nélkül. Két héttel ezelőtt Génfből azt jelentették, hogy a megbetegedések száma csökkent. Azóta azonban még néhány vidékre kiterjedt a járvány, többek között Tanganyikára, Új-Zélandra stb. A világon eddig — úgy számitt“,— tönb “Int egymillió embín* 1°f?U ,**• A* utóbbi napokká irta. úgy elérte a Délafrikai Uniót, Ausztráliát, Egyiptom Egyesült Államokat. .Különösen Kaliforniában jelentkezett tömegesen. , Európában eddig még nem jelentkezett tömegesen. Egyes orvosok remélték, hogy Európát egyáltalán el sem éri, néhány nappal ezelőtt azonban Portugáliában is jelentkezett, Olaszországban pedig eddig 12 tartományt ért el. Úgy számítják, hogy néhány napon belül elárasztja az egész országot. Ha sikerül valamilyen hatásos védőszert felfedezni, az orvosok remélik, hogy a járványnak nem lesznek komolyabb következményei, különösen ha a JArvirig még a tél beköszöntése előtt véget ér, mivel a vírusoknak kedvezőbbek a hidra napok.