Magyar Szó, 1958. március (15. évfolyam, 58-88. szám)
1958-03-16 / 73. szám
ИА 1.АТ. A *ЛЖТ*ПУГЧЗНА - RZ4BADSAQ A НВРТГВПС A AHA M DINAR A PoSt C*«i- « «elkurÁRSIÓ I XV. évf. 73. (4349.) sz. I Vasárnap,гТ^вГ A munkás és társadalmi önigazgatás messzemenően felkeltette az emberek érdeklődését a iránt Kétezer értekezlet, megbeszélés és tanácskozás előzte meg a nagygyűlést BAKÓ BJEUCA, DRAZSA MARKOVICS, CIROK SÁNDOR ÉS MILENKO BOJANICS MONDOTTAK SZÉPET A VERBÁSZI NAGYGYŰLÉSEN Verbász, ez a nyugodt, csendes középbácskai iparváros dél óta talpon volt. Nemcsak a város lakossága, hanem a környékről is százával és százával jöttek a polgárok a város központjába. Nem teljes adatok szerint Bácskodob Topolyáról 20 teherautó és pótkocsi szállította az érdeklődőket, Cservenkáról pedig külön vonat a tegnap délutáni választási nagygyűlésre. A csípős, hűvös idő ellenére több mint tízezer ember gyűlt össze a város főterén, hogy meghallgassa a képviselőjelöltek beszédét. A nagygyűlésen Bakó Bjelica szövetségi képviselőjelölt, a Kommunisták Szövetsége járási vezetőségének titkára, Drazsa Markovics, Szerbia Kommunistái Szövetsége Központi Vezetőségének tagja Cirok Sándor, a termelők köztársasági tanácsának jelöltje, a járási szakszervezeti tanács elnöke és Milenko Bojanics, Szerbia végrehajtó tanácsának tagja és a környék jelöltje a köztársasági tanácsba, mondott beszédet. Mintegy kétezer értekezlet, megbeszélés és tanácskozás előzte meg a mai nagygyűlést. A járás mintegy 170.000 polgára vett részt a választási megmozdulásban, — mondotta Bakó Bjelica megnyitó szavaiban. Soha még ilyen tényeg nem mozdult meg egy-egy politikai megmozdulás előkészítésében. Hogy most mégis így történt, az többek között annak tudható be, hogy a munkás- és társadalmi önigazgatás messzemenően felkeltette az emberek érdeklődését a társadalmi, gazdasági, politikai és általában a közügyek iránt. Bakó Bjelica szavai ezek, de többé-kevésbé ugyanezt mondhatjuk a többi felszólaló beszédéről is. Mind a négy felszólaló beszédét szinte teljes egészében a társadalmi igazgatás problémáinak szentelte. — Nincs a világon még egy ország, ahol olyan meszszemenően demokratikusan oldották volna meg a közügyek intézését, elsősorban a nemzeti javak elosztását, mint nálunk. Jugoszlávia munkásosztálya, hazánk dolgozói büszkék lehetnek arra, hogy aránylag rövid idő alatt olyan politikai rendszert tudtak teremteni, amelyben minden jószándékú ember megtalálja önmagát, saját maga érdekeit össze tudja egyeztetni a közösség érdekeivel. Ezek nagyjából Drazsa Markovics gondolatai. Hozzáfűzte még, hogy demokratikus rendszerünk aránylag fiatal. Alig egy évtizedes múltra tekint vissza, s így mi sem természetesebb és érthetőbb, mint ez, hogy vannak kifogásolható, sőt bírálandó fogyatékosságok is. Nyilván hogy ilyesmi lesz a jövőben is. Mert hát fejlődésünk logikája olyan, hogy fogyatékosságokkal, hibákkal, bajokkal küszködve szerzünk újabb és újabb tapasztalatokat, a szocialista demokrácia elmélyítése terén. És nyilvánvaló az is, hogy a jövőben is lesznek még kitörések, káros jelenségek mindaddig, amey a demokratikus mechanizmus nem fejlődik odáig, hogy minden ember, minden egyes dolgozó a legközvetlenebbül számon kérhesse és számon kérje a vezető szervek munkáját és tájékoztatást kapjon arról, ami körülötte az ő nevében történik. A gazdasági fejlődés eddigi sikereit vázolta Cirok Sándor is. Részletes számadatokkal bizonyította, hogy a háború után alig valamivel több mint egy évtized alatt, ugrásszerűen, európai viszonylatban is, szinte páratlan gyorsasággal lendült előre a jugoszláv gazdaság. Ennek eredményeként —mondotta Cirok Sándor — dolgozóink ma már sokkal inkább mint eddig élvezhetik fáradságos munkájuk gyümölcsét, nagyobb részt kérhetnek és kérnek is a nemzeti jövedelem felosztásakor az életszínvonal növelésére. Valamelyest más témakörű, de gondolatban és törekvésben hasonló volt Milenko Bojanics felszólalása is- ő is a fejlődésről beszélt. Csak nem a gyáripar szirmait tárta a hallgatóság elé, hanem a falu, a mezőgazdaság fellendüléséről beszélt, összehasonlítva a falu háború előtti és mostani helyzetét, azt a tanúságot vonta le, hogy ma a dolgozó polgárság helyzete diametrálisan más mint a háború előtt, vagy közvetlenül a háború utáni esztendőkben volt. A társadalom ma többet fektethet be a mezőgazdaság fejlesztésébe s ennek hatása ma már országszerte tapasztalható. A verbászi választási nagygyűlés valamivel több mint egy órán át tartott. A felszólalók megfontolt, de meggyőző fejtegetéseit a jelenlévők helyesléssel fogadták. VARGA László BE Milenko Bojanics Drazsa Markovics Választás előtti nátigtllés Temerinben Sóti Pál mondott beszédet Tegnap este Temeriniben a szőveteszett oláhon nagy színháztermében választási nagy gyűlést tartottak, amelyen Sóti Pál, képviselőjelölt, a Kommunisták Szövetsége Központi Vezetőségének tagja mondott magyar és szerbnyelvű beszédet. A szövetkezeti otthon nagy termében 800 választópolgár előtt ismertette Vajdaság ipari és mezőgazdasági fejlődésének távlatait, és rámutatott azokra a problémákra is, amelyeket a többtermelés és a korszerű mezőgazdaság megszervezése érdekében meg kell oldani. Különösen hangsúlyozta a termelőik és a szövetkezetek előtt álló feladatokat, és a falu távlattervével kapcsolatban kiemelte a választók és az önigazgatási szervek kezdeményezésének és tevékenységének fontosságát. A választási nagygyűlést a Szocialista Szövetség községi vezetősége szervezte és a vezetőség nevében Sáros István elnök nyitotta meg üdvözölve a nagygyűlés részvevőit és a jelenlévő képviselőjelölteket. Sóti Pál beszédét a választók megelégedéssel és tapssal fogadták. Sóti Pál AZ ADA! NAGYGYŰLÉSEN Gutási Miklós, Tóth Péter és Farkas Nándor beszélt Tegnap este a Szocialista Szövetség adan szervezete választás előtti nagygyűlést tartott a földművesszövetkezet otthonának nagytermében. A gyűlésen több mint 500 választópolgár vett részt. Az egynegyülteknek Gutasi Miklós és Tóth Péter képviselőjelölt, a munkásönigazgatás eredményeiről és a munkástanácsokról, Farkas Nándor képviselőjelölt pedig kül- és belpolitikai kérdésekről beszélt. Az ülésen részt vett Tubics Miliutin képviselőjelölt is. U A világűrt ne használják m 5d fel katonai célokra és szüntessék meg a külföldi katonai támaszpontokat — javasolja a szovjet kormány Új szovjet leszerelési javaslatok Moszkvából jelenti a Tanjug.A szovjet kormány új javaslatot terjesztett be a világűr katonai célokra való felhasználásának betiltására, a külföldi katonai támaszpontok felszámolására és nemzetközi együttműködésre a világűr tanulmányozására. Egyben javasolta, hogy a csúcsértekezleten ezekről a kérdésekről is tárgyaljanak és legalább elvi egyezményt kössenek. A szovjet javaslat szerint az ENSz keretében szerveznék meg a fenti intézkedések nemzetközi ellenőrzését és az ENSz alakítana külön szervet a világűr tanulmányozásával kapcsolatos együttműködésre is. Ez a szerv nemzetközi programmal készítene a világűrrakéták kilövésére és a világűr további tanulmányozáséra. Ezenkívül ez lenne a világűrre vonatkozó értesülések összegyűjtésének központja is. A szovjet kormány véleménye szerint a világűr katonai célokra való felhasználásának betiltása és a külföldi támaszpontok felszámolása általában kimozdítaná a holtpontról a leszerelés kérdését, csökkentené a nemzetközi feszültséget és növelné az államok közötti bizalmat. A szovjet kormány jellemzőnek tartja, hogy az USA javasolja az interkontinentális rakéták betiltását, ugyanakkor újfajta rakétákat próbál ki és rendkívül nagy összegeket költ atomfegyverekre. Felveti azt a kérdést is, hogy az USA javaslataiban miért nem foglalkozik a külföldön létesített amerikai rakétatámaszpontokkal is. A Szovjetunió nem helyesli a kérdés ilyen megközelítését és azért az a véleménye, hogy a világűr katonai célokra való felhasználásainak betiltásával egyidejűleg meg kell szüntetni a külföldi támaszpontokat is. Nál sem lenyeget a vízveszély MAJD MINDEN FOLYÓ APAD Beográdbó- jelenti a Tanjug. A szerbiai vízszabályzó társulat véleménye szerint nem fenyeget árvízveszély. A folyók apadnak, kivéve a Drávát, amely lassan árad. Átmenetileg árad a Száva is a nagy hóolvadás miatt. ADuna vízállása azonban egész szakaszán csökken. Ennek ellenére mindenütt felkészültek az esetleges árvízveszélyre. A magas vízállás még hoszszabb ideig tart, különösen a Dunán. Vízszintje Bezdánnál négy, Samederevónál pedig hét méterrel magasabb a rendesnél. Az árvédelem továbbra is rendszeresen vizsgálja és erősíti a Duna, Száva, Tisza és a Morava alsó folyásán a töltéseket. Jugoszlávia Kociolistái Szövetségének statutumivezete (Mai mellékletünk) A KOMMUNISTÁK SZÖVETSÉGÉNEK ÚJ PROGRAMMTERVEZETE A TAGOK ÉS AZ EGÉSZ NÉP ELŐTT (2. oldal) LANKADATLAN HÉVVEL ★ MUNKÁSTANÁCSVÁLASZTÁS Kommentárjaink (3. oldal) (4. oldal) TÖMBÖK ELLEN Külpolitikai kommentár Vasárnapi riportjaink: CSODÁLATOS ÖTLET — A RATKOVÁCI RAKÉTA — ARANYCSEMPÉSZEKET FOGTAK EL POZSAREVÁCON (8—3. oldal) A VILÁGIRODALOM REMEKEI Ajánló könyvjegyzékünk (6. oldal) Mellszobrot átöleltek Mosa Pijadénak egy új b©ogrédi iskolában Tegnap, Mosa Pijade halálának évfordulója alkalmából a róla elnevezett új beográdi nyolcosztályos iskolában leleplezték Mosa Pijade mellszobrát. A szobrot Dragutin Szpasics szobrász készítette. Az ünnepségen a nagyszámú tanulón kívül részt vettek a beográdi iskolák igazgatói, tanárai, valamint sok közéleti és kulturmunkás.