Magyar Szó, 1958. március (15. évfolyam, 58-88. szám)

1958-03-16 / 73. szám

ИА 1.АТ. A *ЛЖТ*ПУГЧЗНА - RZ4BADSAQ A НВРТГВПС A AHA M DINAR A PoSt C*«i- « «el­­­kurÁRSIÓ I XV. évf. 73. (4349.) sz. I Vasárnap,гТ^вГ A munkás és társadalmi önigazgatás messzemenően felkeltette az emberek érdeklődését a iránt Kétezer értekezlet, megbeszélés és tanácskozás előzte meg a nagygyűlést BAKÓ BJEUCA, DRAZSA MARKOVICS, CIROK SÁNDOR ÉS MILENKO BOJANICS MONDOTTAK SZÉPET A VERBÁSZI NAGYGYŰLÉSEN Verbász, ez a nyugodt, csendes középbácskai iparváros dél óta talpon volt. Nemcsak a város la­kossága, hanem a környékről is százával és százával jöttek a polgárok a város központjába. Nem teljes adatok szerint Bácskodob Topolyáról 20 teherautó és pótkocsi szállította az érdeklődőket, Cservenká­­ról pedig külön vonat a tegnap délutáni választási nagygyűlésre. A csípős, hűvös idő elle­nére több mint tízezer em­ber gyűlt össze a város fő­terén, hogy meghallgassa a képviselőjelöltek beszédét. A nagygyűlésen Bakó Bjelica szövetségi képviselőjelölt, a Kommunisták Szövetsége já­rási vezetőségének titkára, Drazsa Markovics, Szerbia Kommunistái Szövetsége Köz­ponti Vezetőségének tagja Cirok Sándor, a termelők köztársasági tanácsának je­löltje, a járási szakszervezeti tanács elnöke és Milenko Bo­janics, Szerbia végrehajtó ta­nácsának tagja és a környék jelöltje a köztársasági ta­nácsba, mondott beszédet. Mintegy kétezer értekezlet, megbeszélés és tanácskozás előzte meg a mai nagygyű­lést. A járás mintegy 170.000 polgára vett részt a válasz­tási megmozdulásban, — mondotta Bakó Bjelica meg­nyitó szavaiban. Soha még ilyen tényeg nem mozdult meg egy-egy politikai meg­mozdulás előkészítésében. Hogy most mégis így tör­tént, az többek között annak tudható be, hogy a munkás- és társadalmi önigazgatás messzemenően felkeltette az emberek érdeklődését a tár­sadalmi, gazdasági, politikai és általában a közügyek iránt. Bakó Bjelica szavai ezek, de többé-kevésbé ugyanezt mondhatjuk a többi felszó­laló beszédéről is. Mind a négy felszólaló be­szédét szinte teljes egészé­ben a társadalmi igazgatás problémáinak szentelte. — Nincs a világon még egy ország, ahol olyan mesz­­szemenően demokratikusan oldották volna meg a köz­ügyek intézését, elsősorban a nemzeti javak elosztását, mint nálunk. Jugoszlávia munkásosztálya, hazánk dol­gozói büszkék lehetnek ar­ra, hogy aránylag rövid idő alatt olyan politikai rend­szert tudtak teremteni, a­­melyben minden jószándékú ember megtalálja önmagát, saját maga érdekeit össze tudja egyeztetni a közösség érdekeivel. Ezek nagyjából Drazsa Markovics gondolatai. Hoz­záfűzte még, hogy demokra­tikus rendszerünk aránylag fiatal. Alig egy évtizedes múltra tekint vissza, s így mi sem természetesebb és érthetőbb, mint ez, hogy van­nak kifogásolható, sőt bírá­landó fogyatékosságok is. Nyilván hogy ilyesmi lesz a jövőben is. Mert hát fejlő­désünk logikája olyan, hogy fogyatékosságokkal, hibák­kal, bajokkal küszködve szer­zünk újabb és újabb tapasz­talatokat, a szocialista de­mokrácia elmélyítése terén. És nyilvánvaló az is, hogy a jövőben is lesznek még kitörések, káros jelenségek mindaddig, ame­y a demokra­tikus mechanizmus nem fej­lődi­k odáig, hogy minden ember, minden egyes dolgo­zó a legközvetlenebbül szá­mon kérhesse és számon kér­je a vezető szervek munká­ját és tájékoztatást kapjon arról, ami körülötte az ő ne­vében történik. A gazdasági fejlődés ed­digi sikereit vázolta Cirok Sándor is. Részletes számada­tokkal bizonyította, hogy a háború után alig valamivel több mint egy évtized alatt, ugrásszerűen, európai vi­szonylatban is, szinte párat­lan gyorsasággal lendült elő­re a jugoszláv gazdaság. En­nek eredményeként —mon­dotta Cirok Sándor — dol­gozóink ma már sokkal in­kább mint eddig élvezhetik fáradságos munkájuk gyü­mölcsét, nagyobb részt kér­hetnek és kérnek is a nem­zeti jövedelem felosztásakor az életszínvonal növelésére. Valamelyest más témakö­rű, de gondolatban és törek­vésben hasonló volt Milenko Bojanics felszólalása is- ő is a fejlődésről beszélt. Csak nem a gyáripar szirm­ait tár­ta a hallgatóság elé, hanem a falu, a mezőgazdaság fel­lendüléséről beszélt, össze­hasonlítva a falu háború e­­lőtti és mostani helyzetét, azt a tanús­ágot vonta le, hogy ma a dolgozó polgárság helyzete diametrálisan más mint a háború előtt, vagy közvetlenül a háború utáni esztendőkben volt. A társa­dalom ma többet fektethet be a mezőgazdaság fejlesz­tésébe s ennek hatása ma már országszerte tapasztal­ható. A verbászi választási nagy­gyűlés valamivel több mint egy órán át tartott. A fel­szólalók megfontolt, de meg­győző fejtegetéseit a jelen­lévők helyesléssel fogadták. VARGA László BE­ Milenko Bojanics Drazsa Markovics Választás előtti nátigtllés Temerinben Sóti Pál mondott beszédet Tegnap este Temeriniben a szőve­teszett oláhon nagy szín­háztermében választási nagy gyűlést tartottak, amelyen Sóti Pál, képviselőjelölt, a Kommunisták Szövetsége Központi Vezetőségének tag­ja mondott magyar és szerb­nyel­vű beszédet. A szövetkezeti otthon nagy termében 800 választópolgár előtt ismertette Vajdaság ipa­ri és mezőgazdasági fejlődé­sének távlatait, és rámuta­tott azokra a problémákra is, amelyeket a többtermelés és a korszerű mezőgazdaság megszervezése érdekében meg kell oldani. Különösen hangsúlyozta a termelőik és a szövetkezetek előtt álló fel­adatokat, és a falu távlat­tervével kapcsolatban kiemel­te a választók és az önigaz­gatási szervek kezdeményezé­sének és tevékenységének fontosságát. A választási nagygyűlést a Szocialista Szövetség köz­ségi vezetősége szervezte és a vezetőség nevében Sáros­ István elnök nyitotta meg üdvözölve a nagygyűlés rész­vevőit és a jelenlévő képvise­lőjelölteket. Sóti Pál beszédét a válasz­tók megelégedéssel és tapssal fogadták. Sóti Pál AZ ADA! NAGY­GYŰLÉSEN Gutási Miklós, Tóth Péter és Farkas Nándor beszélt Tegnap este a Szocialista Szövetség adan­ szervezete vá­lasztás előtti nagygyűlést tar­tott a földművesszövetkezet otthonának nagytermében. A gyűlésen több mint 500 vá­lasztópolgár vet­t részt. Az egy­negyülteknek Gutasi Miklós és Tóth Péter képviselőjelölt, a munkásönigazgatás eredmé­nyeiről és a munkástanácsok­ról, Farkas Nándor képviselő­jelölt pedig kül- és belpoliti­kai kérdésekről beszélt. Az ülésen részt vett Tubics Mi­­liutin képviselőjelölt is. U A világűrt ne használják m 5d fel katonai célokra és szüntessék meg a külföldi katonai támaszpontokat — javasolja a szovjet kormány Új szovjet leszerelési javaslatok Moszkvából jelenti a Tan­­jug.A szovjet kormány új ja­vaslatot terjesztett be a vi­lágűr katonai célokra való felhasználásának betiltására, a külföldi katonai támasz­pontok felszámolására és nemzetközi együttműködésre a világűr tanulmányozására. Egyben javasolta, hogy a csúcsértekezleten ezekről a kérdésekről is tárgyaljanak és legalább elvi egyezményt kössenek. A szovjet javaslat szerint az ENSz keretében szervez­nék meg a fenti intézkedé­sek nemzetközi ellenőrzését és az ENSz alakítana külön szervet a világűr tanulmá­nyozásával kapcsolatos e­­gyüttműködésre is. Ez a szerv nemzetközi program­­mal készítene a világűrra­­kéták kilövésére és a világ­űr további tanulmányozásé­ra. Ezenkívül ez lenne a vi­lágűrre vonatkozó értesülé­sek összegyűjtésének köz­pontja is. A szovjet kormány véleménye szerint a világűr katonai célokra való felhasz­nálásának betiltása és a kül­földi támaszpontok felszámo­lása általában kimozdítaná a holtpontról a leszerelés kérdését, csökkentené a nem­zetközi feszültséget és növel­né az államok közötti bizal­mat. A szovjet kormány jellem­zőnek tartja, hogy az USA javasolja az interkontinen­tális rakéták betiltását, u­gyanakkor újfajta rakétákat próbál ki és rendkívül nagy összegeket költ atomfegyve­rekre. Felveti azt a kérdést is, hogy az USA javaslatai­ban miért nem foglalkozik a külföldön létesített amerikai rakétatámaszpontokkal is. A Szovjetunió nem helyesli a kérdés ilyen megközelítését és azért az a véleménye, hogy a világűr katonai célok­ra való felhasználásainak be­tiltásával egyidejűleg meg kell szüntetni a külföldi tá­maszpontokat is. N­ál sem lenyeget a vízveszély MAJD MINDEN FOLYÓ APAD Beográdbó-­ jelenti a Tan­­jug. A szerbiai vízszabályzó társulat véleménye szerint nem fenyeget árvízveszély. A folyók apadnak, kivéve a Drávát, amely lassan árad. Átmenetileg árad a Száva is a nagy hóolvadás miatt. A­­Duna vízállása azonban e­­gész szakaszán csökken. Ennek ellenére mindenütt felkészültek az esetleges ár­vízveszélyre. A magas vízállás még hosz­szabb ideig tart, különösen a Dunán. Vízszintje Bezdánnál négy, Samederevónál pedig hét méterrel magasabb a ren­desnél. Az árvédelem tovább­ra is rendszeresen vizsgálja és erősíti a Duna, Száva, Ti­sza és a Morava alsó folyá­sán a töltéseket. Jugoszlávia Kocio­listái Szövetségének statutum­ivezete (Mai mellékletünk) A KOMMUNISTÁK SZÖVETSÉGÉNEK ÚJ PROGRAMM­TERVEZETE A TAGOK ÉS AZ EGÉSZ NÉP ELŐTT (2. oldal) LANKADATLAN HÉVVEL ★ MUNKÁSTANÁCS­VÁLASZTÁS Kommentárjaink (3. oldal) (4. oldal) TÖMBÖK ELLEN Külpolitikai kommentár Vasárnapi riportjaink: CSODÁLATOS ÖTLET — A RATKOVÁCI RA­KÉTA — ARANYCSEM­­PÉSZEKET FOGTAK EL POZSAREVÁCON (8—3. oldal) A VILÁGIRODALOM REMEKEI Ajánló könyvjegyzékünk (6. oldal) Mellszobrot átöleltek Mosa Pijadénak egy új b©ogrédi iskolában Tegnap, Mosa Pijade ha­lálának évfordulója alkalmá­ból a róla elnevezett új beo­­grádi nyolcosztályos iskolá­ban leleplezték Mosa Pija­de mellszobrát. A szobrot Dragutin Szpasics szobrász készítette. Az ünnepségen a nagyszámú tanulón kívül részt vettek a beográdi isko­lák igazgatói, tanárai, vala­mint sok közéleti és kultur­­munkás.

Next