Magyar Szó, 1958. március (15. évfolyam, 58-88. szám)

1958-03-09 / 66. szám

Vasárnap, 1958. Ш. 9. Önigazgatás és társadalmi ellenőrzés Négy képviselőjelölt beszélt a szubotícai nagygyűlésen Milos Minies beszéde (Folytatás az 1. oldalról) intézményekben, stb.; társa­dalmi szervezetekben, a Kom­munisták Szövetségében, a Szocialista, Szövetségben, a szakszervezetben, Népi Ifjú­ságban, stb. .A szocialista demokrácia a nemzeti és politikai elnyo­matásnak, az ember ember által való kizsákmányolásnak a felszámolása — ez hazánk­ban a nemzetiségi kérdés megoldásának demokratikus szocialista lényege. Néhány rendkívül sokatmondó szám­adat áll itt előttem. Vajda­ság autonóm tartományban a községi és járási népbizott­ságokban 1688 magyar, 537 román, 410 szlovák, és 104 ruszin népbizottsági tag van; a szövetségi, köztársasági és tartományi képviselőházban 61 magyar, 9 román, 10 szlo­vák és 6 ruszin képviselő van. Az üzemi és vállalati munkástanácsokban hasonló a helyzet. A szocialista demokrácia nem ismer nemzetiségi és e­­gyéb különbséget. A szocia­lista demokrácia számára csak munkások, termelők, dolgozók jogokban és köte­lességekben egyenlő polgárok vannak. Ezek, elvtársiak, és elvtárs­nők, a mi sikereink, amelye­ket természetesen nem lehet számokban eléggé hűen ki­fejezni, mert végeredmény­ben jugoszláv szocialista kö­zösségünk erkölcsi-politikai egységét tükrözi. Nem szeretném, ha valaki 1® félre­értene, ha valaki is azt gondolná, hogy szépíteni szándékozom a valóságot, nem szólva arról, ami káros, amivel még szemben találjuk magunkat a köztársaságok között élő nemzetiségeknél. A testvériség és egység meg­szilárdításában elért sike­reink olyanok, és akikorák, hogy egész nyugodtan beszél­hetünk arról is, ami ezen a téren még nincsen rendiben.­­A sovinizmus még élő ma­radványairól van szó, amely itt-ott időről időre ilyen vagy olyan esetben felszínre ke­rül. A legfontosabb az, hogy a dolgozók tisztában legyenek azzal, hogy az ilyesmi a múlt a burzsoá nacionalizmus, an­nak a soviniszta összeférhe­tetlenségnek és torzsalkodás­n­ak a maradványa, amelyet a nemzeti burzsoázia hintett el. És még valami: az, hogy a múltnak e csúfsága iránt, amely annyi szerencsétlen­­séggel járt számunkra, min­denkor legyünk érzékenyek, ne tűrjük ma, nehogy meg­fertőzze demokratikus szo­cialista légkörünket. MINDEN SOVINIZMUS DEMOKRÁCIA ELLENES, SZOCIALISTA ELLENES Nem beszélhetek a kisebb­ségi sovinizmusról, amelynek hordozója a burzsoázia ed­dig átmentett maradványa, a polgári értelmiség és a kis­polgárság sovinizmussal meg­fertőzött része, anélkül, hogy ugyanakkor rá ne mutat­nék a szerb vagy még sovi­nizmus maradványaira, en­nek hordozói szintén a bur­zsoá társadalomból származ­nak, mint az előbbiek. Az egyik, a másik és a harma­dik sovinizmus is reakciós jelenség, a múlt kísértete. Egyik a másikat táplálja, e­­gyik a másikat kihívja, az egyik a másik megnyilvánu­lásaival szeretné igazolni ön­magát. Éppen ezért értelmet­lenség feltenni azt a kérdést, hogy melyik a rosszabb, mert minden sovinizmus demok­rácia ellenes, szocialista el­lenes, azaz ellenforradalmi jelenség. Eközben nem árt tudni — tapasztalatunk is e­­mellett szól, — hogy a sovi­nizmus néha a bürokratiz­mus, a bürokratikus partiku­larizmus köntösében jelentke­zik. Ezért minden, dolgozó, első­sorban az öntudatos és szer­vezett szocialista erők a vég­sőkig türelmetlenek kell le­­gyenek a sovinizmus minden jelenségével szemben, még akkor­­ is, ha legártatlanabb formájában jelentkezik. Küzdjön minden nemzetiség dolgozója erélyesen a saját nemzetisége körében tapasz­talt soviniszta kilengések és a sovinizmus hordozói ellen, mert ez a legjobb módja an­nak, hogy megfékezzék a so­viniszta elemeket. Mélységes meggyőződésem, hogy most a szövetségi, köz­­társasági és a tartományi képviselőház választásakor még erőteljesebb és fénye­sebb példáját nyújtják né­peink egységének. Szabó Miklós beszéde •­ A képviselőház munkájá­nak lényege az volt, hogy törvényekkel szabályozza e­­gész közösségünk életének és munkájának időszerű kér­déseit. Külön le kell szögez­nünk, hogy képviselőházunk munkája alatt mindig szem előtt, tartotta a dolgozók, a vállalatok, a kommuna egy­más közötti viszonyát. A kommunákkal létrejöt­tek­ a feltételek, hogy polgá­raink közvetlenül közremű­ködjenek a társadalmi igaz­gatásban és összhangba hoz­zák egyéni érdekeiket­ a kö­zösség érdekeivel. Ma már büszkék lehetünk eredmé­nyeinkre. Éppen önigazgató rendszerünk által mutattuk meg, milyen a viszonyunk az ember iránt és hogyan ol­dottuk meg gyakorlatban a demokrácia kérdését. Sikereink mellett vigyáz­nunk kell nagyon arra, hogy a szocialista viszony ügye vállalatainkban ne szoruljon háttérbe. Sok esetben ugyan­is hajlamosak vagyunk ar­ra, hogy kizárólag csak a ter­melés szemszögéből nézzünk egyes problémákra. Arra is gondolni kell, hogy milyen a munkástanács és az igazga­tóbizottság viszonya a mun­kaközösség iránt. Gazdasági életünk fejlesztése és általá­ban egész fejlődésünk meg­követeli, — mondotta végül Szabó elvtárs — hogy tovább­ra is egységes erőfeszítéssel, mint eddig is, küzdjünk feltű­zött céljaink megvalósításá­ért. ZSIVKO MUTICS BESZÉDE Zsivko Mutics mérnök, a termelők köztársasági taná­csának jelöltje a mezőgazda­ság fejlesztéséről elmondot­ta, hogy ez a kérdés igen sokoldalú és nagy körülte­kintést igényel. Az életszín­vonal a feldolgozóipar, jó­részt a mezőgazdasági ter­meléstől, tehát a gazdaság télj­esetésétől is függ. A termelés fejlesztése érde­kében elsőrendű a mezőgazda­sági termelők és a földmű­­vess­zövetkezetek viszonya és együttműködése. Csak együtt­működéssel, minőségi mag­gal, alapos munkával és kor­szerű gazdálkodási­­eszközzel és módszerekkel valósíthat­juk meg a távlattervben elő­irányzott mezőgazdasági ter­melést és jövedelmet. MAGYAR SZÓ Mind többen az önigazgatásban Géza Tikvicki szuboticai beszéde Géza Tikvicki, a tartomá­nyi végrehajtó tanács elnö­ke beszédének kezdetén az új társadalmi viszonyok fej­lesztéséről szólt. Vajdaság­ban mintegy 100 000 személy vesz részt az önigazgató szervek tevékenységében, vagyis tartományunk min­den 18. lakosa. Az önigazgató szervek fel­adata nem merül ki csupán a termelés irányításában. Rájuk van bízva az embe­rekről való gondoskodás. Minden ilyen eszköz ma már teljesen a helyi önkormány­zat szerveiben van össz­pontosítva: lakásépítő alap, egészségügyi alap, társada­lombiztosítási alap, a kom­munális tevékenységek stb. Jóllehet, ezekkel az eszkö­zökkel a községek rendel­keznek, még sincs a közigaz­gatásra bízva, hanem róla a polgárok legszélesebb körei döntenek a társadalmi ön­igazgatás útján. A munka­­közösségek és kommunák nemcsak a termelési eszkö­zökkel rendelkeznek, hanem azokkal is amelyek a dol­gozók mindennapi és széles­körű szükségleteit elégítik ki , mivel dolgozóink élet­színvonala nemcsak a fize­téstől függ, hanem attól is miképpen viszonyulnak hoz­zájuk különféle szervek és intézmények, továbbá, hogy milyen a helyzetük a válla­latban, milyenek a termelési viszonyok, miképp kezelik őket az intézmények, szociá­lis és egyéb hivatalaink, így természetes, hogy a köz­ügyek intézésére már ed­dig is számtalan polgár moz­dult meg. Ezért arra kell törekedni, hogy önigazgató szerveink köré minél több polgár cso­portosuljon, hogy biztosítsuk részvételüket az önigazgatás­ban, lehetővé tegyük az el­lenőrzést és bírálatot a lakos­ság legszélesebb rétegében. — Elvtársak és elvtársnők, a választási előkészületek e­­redményeink, tapasztalataink és fogyatékosságaink nagy szemléje. A választások e­­rőnk és egységünk kifejező­je lesz, szabad és demokra­tikus közösségünk fejleszté­sében. Tegyünk tanúbizony­ságot ezen a választáson is népeink testvéri egységéről Tito elvtárs vezetése alatt — fejezte be beszédét a tarto­mányi végrehajtó tanács el­nöke. Sz. Gy. K­edvező fejlődés A topolyai választási nagygyűlésen ZSÁKI JÓZSEF, ALEKSZANDAR SIJACSICS, GUTASI MIKLÓS ÉS VÍG ISTVÁN MONDOTT BESZÉDET Napközben az idő ugyan­csak áprilist játszott. Hol ha rágós felhők keringtek hideg széllel, kristályos hóval, hol a nap próbálkozott a község­re mosolyogni. Délutánra a­­zon­ban kitisztult és nagy ün­neplő tömeg gyűlt öss­ze To­polyán a népbizottság előtt, hogy meghallgassa a járás képviselőinek beszédét. A sá­ros, csalós időben a környé­ki településekről is sokan be­jöttek, kivált fiatalok. Új feliratokat cirógatott a ta­vaszi szél: »Termeljünk töb­bet, tegyük szebbé életün­ket«, »Harcoljunk gyerme­keink szocialista nevelése-Elsőnek ZSÁKI József szö­vetségi képviselőjelölt be­szél­t. Miután a külpolitika kérdés­eiről szólít, a szocialis­ta demokrácia bővítéséről, a termelésről és az életszínvo­­nalról beszélt. A szocialista demokrácia bővítésében — mondotta Zsárki József — már eddig is sokat tettünk, de továbbra is bővítenünk kell, hogy minél többen be­kapcsolódjanak az önigazga­tási és társadalmi igazgatási szervekbe. Az utóbbi időben a termelés és a munka ter­melékenysége jelentősen nö­vekedett. A termelés 20 szá­zalékos növekedést mutat. Alapvető dolog, hogy a ter­meléssel most egyformán e­­melkedjen az életszínvonal is. 1961-ig 40—42 százalékkal kell emelkedni az életszínvo­nalnak és ezzel párhuzamo­san a termelésnek is. Zsiáki elvtárs különösen so­kat időzött beszédében a fa­lu problémáinál. Elmondot­ta, hogy helyes politikát foly­tat a falun. A mezőgazdasági termékek árai kedvezően hat­nak a termelésre, érdemes termelni és minden lehetőség fennáll, hogy a terv­felada­tokat következetesen megva­­lósu­lhas­dik. Elmondotta, azt is, hogy ma az adó arányos, nem magas, úgyhogy a ter­melő ezen a téren is elége­dett lehet. Különösen hangsúlyozta, hogy társadalmunk már ed­dig is nagy mennyiségű ter­melőeszközt biztosított, hogy mind a szocialista szektor, mind a magántermelők meg­felelően emelni tudják a ter­melést. Mindez kedvezően hat a falu terméseinek nö­vekedésére és az életszín­vonal emelkedésére is. Beszédét azzal fejezte be, hogy ma már nemcsak a mindennapi kenyérért folyik a harc, hanem azért is, ami életünket szebbé , jobbá te­szi. Amikor dr. Alekszandar SIJACSICS, a topolya kör­nyéki települések tartomá­nyi jelöltje szólásra emelke­dett, elsősorban a települé­sek szerb ifjúsága a testvé­riség-egység jelszavával tün­tetett. Dr. Sijacsics a kom­munális rendszer kérdéseit fejtegette, valamint a sze­mélyi erők kérdését a táv­lattervek megvalósításában. GUTÁSZ Miklós, képvi­selőjelölt a gyáripar fejlő­déséről, a munkástanácsok­ elkövetkező választásairól és az összjövedelem elosztásá­nak problémájáról beszélt. VíG István képviselője­lölt különösképp a szocialis­ta viszonyok továbbfejlesz­tését emelte ki- Beszélt azok­ról a hatalmas beruházások­ról, amelyeket a járásokban az elkövetkező esztendőkben eszközölnek és azokról az e­­redményekről, amelyeket en­nek nyomán megvalósítanak. M. J. Nyílváltozott helyidben Új viszonyok alakulnak társadalmi életünkben CSEDOMIR BOLYANAC, GYÚRÓ SZALAI, KOSZTA NAGY ÉS GYURA JOVANOVICS BESZÉLT 20 EZER EMBER ELŐTT ZRENYANINBAN Zrenyaninban a zászlódíszbe öltözött Szabadság téren tegnap nagyszabású választási nagygyűlést szervezett a Szocialista Szövetség községi vezetősége. Több mint húsz­ezer polgár hallgatta végig Csedomir Bolyanac, Gyúró Szalai, Koszta Nagy és Gyúró Jovánovics szövetségi nép­­képviselőjelöltek választási beszédét. A hatalmas tömeg melegen üdvözölte a megjelenteket éltetve a Szocialista Jugoszláviát, a Kommunisták Szövetségét és Központi Vezetőséget, valamint Tito elvtársat. A négy szövetségi képviselőjelölt pontosan két órakor jelent meg a dísz­­emelvényen a járás többi képviselőjelöltje és közéleti munkája kíséretében. Az impozáns képet nyújtó hatal­mas tömeg lelkes tüntetését Csedomir Bolyanac szavai szakították meg. CSEDOMIR BOLY­AN­AC: 27,5 MILLIÁRDOS BEFEKTETÉS Bolyamac elvtárs beszédé­ben a választások jelentősé­géről szólott, majd a járás távlattervéne­k egyes jelleg­zetességeit ismertette. Elmon­dotta, hogy a távlatterv kü­lönös figyelmet szentel a me­zőgazdaság és az élelmezési ipar továbbfejlesztésének. Új ipari üzemek építésére és a meglévők átalakítására a so­­ron­következő 4 évben mint­egy 27,5 milliárd dinárt fek­tettünk be. — Távlattervünk — mon­dotta — különös gondot for­dít a polgárok életszínvona­lának emelésére a helyi esz­közök ésszerű felhasználásá­val. Csak kommunális célok­ra az elkövetkező 4 évben 12 milliárd dinárt fektetünk be. Ebből az összegből lakásépí­tésre 7 milliárd dinárt fordí­tunk. Csedomir Boly­an ac után, Gyúró Szalaj szövetségi kép­viselőjelölt egyebek között ezt mondta: GYÚRÓ SZALAJ: A DOLGOZÓ EM­BERÉRT Gyúró Szalaj elvtárs be­szédét szinte teljes egészé­ben a dolgozó embernek szen­telte. Beszélt a mélyreható társadalmi változásokról, a munkás- és társadalmi ön­igazgatás bevezetésével, a­­mely eleve megváltoztatta a munkások és alkalmazottak helyzetét és felfogását. Meg­változott a légkör e munka­­közösségekben, megnöveke­dett az egyén joga, s ez oda hatott, hogy az emberek mindinkább érzik és meglát­ják társadalmi értéküket. A mérföldes fejlődés per­sze nem zárja ki annak le­hetőségét, hogy ne legyenek hibák és fogyatékosságok. Persze hogy vannak. És van­nak még megoldatlan társa­dalmi kérdések is. Azt azon­ban nyugodt szívvel állíthat­juk, hogy új viszonyokat te­remtünk az emberek között. A szakszervezetek új fel­adatairól szólva elmondta, hogy a munkásosztály jog­gal elvárja a szakszerveze­tek komolyabb gondoskodá­sát a dolgozók mindennapi szükségleteiről és a társadal­mi igazgatás rendszeresebb fejlesztéséről. Miután beszélt arról, hogy az új jövedelemosztás, ha helyesen látunk hozzá, hoz­zásegít majd az igazságo­sabb javadalmazáshoz is. Szalay elvtárs azt a meg­győződését fejezte ki, hogy hazánk munkásosztálya a két hét múlva olyan egysé­gesen szavaz jobb jövőjére, a szocialista Jugoszlávia fej­lődésére mind­eddig. KOSZTA NAGY: MEGBE­CSÜLNEK BENNÜNKET Gyúró Szalai után Koszta Nagy vezérezredes szólott. Hazánk nemzetközi szerepé­ről és külpolitikájáról be­szélt. »A szocialista Jugoszlá­viát ma világszerte megbe­csülik. Indítványainkat és nemzetközi vállalkozásainkat különös figyelemmel kezelik, mert mindig a béke és a bé­kés együttműködésért szál­lta­k síkra. Államvezetőink és felelős képviselőink szavai a világ haladó erőinek törek­véseit fejezik ki. A továbbiak­ban Koszta Nag­y vezérezre­des a tömbpolitikával szem­behelyezkedő álláspontjaink és külpolitikáink egyéb alap­vető tételeit ismertette. GYURA JOVANOVICS: 300 EZER HOLD KOOPERÁCIÓ A zcenyanini választási nagygyűlés utolsó szónoka Gyura Jovanovics, a tarto­mányi szövetkezeti szövetség elnöke volt. A mezőgazdasá­gi termelésben elért eredmé­nyekről szólva elmondotta, hogy Vajdaságban az idén mintegy 30 százalékkal töb­bet termeltünk a mezőgazda­ságban mint tavaly. A földmű­vesszö­vetkezetek sikereiről szólva Gyúró Jova­novics rámutatott arra, hogy tavaly ezek a szervezetek mintegy 22.000 szerződést kö­töttek, 50.000 hektár szántó­föld társastermelésére.­­ A tartományi szövetkezeti szö­vetség terve szerint az idén a társastermelést 300.000 hold­ra fogjuk kiterjeszteni. Én hiszek ennek a tervnek a megvalósításában, mert már eddig is mintegy 100.000 hold­ra kötöttek szerződést a föld­művesszövetkezetek és tag­jaik. M. T. S. oldal NAGYARÁNYÚ RÉSZVÉTEL A POLITIKAI ÉLETBEN Választási nagygyűlés Kulán Dusán Szekics, Cirok Sándor és Bjelica Rakó képviselőjelöltek beszéltek Kulán a Szabadság­ téren mintegy négyezer választó előtt tartottak választási nagygyűlést. A gyűlést Pá­kájáé Vlado, a Kommunisták Szövetsége helyi titkára nyi­totta meg. Néhány szóval is­mer­tette Jugoszlávia leg­újabb eredményeit gazdasági bel- és külpolitikai téren, majd átadta a szót Szekics Dusán­ Sácórnak, a termelők szövetségi tanácsának képvi­selőjelöltjének. Szekics Dusán a kommu­nális rendszer fejlődéséről be­szélt különös tekintettel a munkásöőig­azgatás­ra és a kommunális rendszer demok­ratikus voltára. Ezután Cirok Sándor a ter­melők köztársasági tanácsá­nak jelöltje magyarul beszélt hazánk gazdasági fejlődésé­ről. Megemlítette az elért e­­redményeket a gazdasági fej­lődésben. Utána B­ielica Rákó, a szö­vetségi tanács jelöltje általá­nosan ismertette hazánk po­litikai tevékenységét. Kiemel­te a polgárság és a választók nagyarányú részvételét a vá­las­ztási előkészületekben." Szi­mokkal bebizonyította, hogy járásunk területén majdnem minden választó részt ■ vett a­ választási előkészületek va­lamilyen formájában.

Next