Magyar Szó, 1958. március (15. évfolyam, 58-88. szám)
1958-03-09 / 66. szám
Vasárnap, 1958. Ш. 9. Önigazgatás és társadalmi ellenőrzés Négy képviselőjelölt beszélt a szubotícai nagygyűlésen Milos Minies beszéde (Folytatás az 1. oldalról) intézményekben, stb.; társadalmi szervezetekben, a Kommunisták Szövetségében, a Szocialista, Szövetségben, a szakszervezetben, Népi Ifjúságban, stb. .A szocialista demokrácia a nemzeti és politikai elnyomatásnak, az ember ember által való kizsákmányolásnak a felszámolása — ez hazánkban a nemzetiségi kérdés megoldásának demokratikus szocialista lényege. Néhány rendkívül sokatmondó számadat áll itt előttem. Vajdaság autonóm tartományban a községi és járási népbizottságokban 1688 magyar, 537 román, 410 szlovák, és 104 ruszin népbizottsági tag van; a szövetségi, köztársasági és tartományi képviselőházban 61 magyar, 9 román, 10 szlovák és 6 ruszin képviselő van. Az üzemi és vállalati munkástanácsokban hasonló a helyzet. A szocialista demokrácia nem ismer nemzetiségi és egyéb különbséget. A szocialista demokrácia számára csak munkások, termelők, dolgozók jogokban és kötelességekben egyenlő polgárok vannak. Ezek, elvtársiak, és elvtársnők, a mi sikereink, amelyeket természetesen nem lehet számokban eléggé hűen kifejezni, mert végeredményben jugoszláv szocialista közösségünk erkölcsi-politikai egységét tükrözi. Nem szeretném, ha valaki 1® félreértene, ha valaki is azt gondolná, hogy szépíteni szándékozom a valóságot, nem szólva arról, ami káros, amivel még szemben találjuk magunkat a köztársaságok között élő nemzetiségeknél. A testvériség és egység megszilárdításában elért sikereink olyanok, és akikorák, hogy egész nyugodtan beszélhetünk arról is, ami ezen a téren még nincsen rendiben.A sovinizmus még élő maradványairól van szó, amely itt-ott időről időre ilyen vagy olyan esetben felszínre kerül. A legfontosabb az, hogy a dolgozók tisztában legyenek azzal, hogy az ilyesmi a múlt a burzsoá nacionalizmus, annak a soviniszta összeférhetetlenségnek és torzsalkodásnak a maradványa, amelyet a nemzeti burzsoázia hintett el. És még valami: az, hogy a múltnak e csúfsága iránt, amely annyi szerencsétlenséggel járt számunkra, mindenkor legyünk érzékenyek, ne tűrjük ma, nehogy megfertőzze demokratikus szocialista légkörünket. MINDEN SOVINIZMUS DEMOKRÁCIA ELLENES, SZOCIALISTA ELLENES Nem beszélhetek a kisebbségi sovinizmusról, amelynek hordozója a burzsoázia eddig átmentett maradványa, a polgári értelmiség és a kispolgárság sovinizmussal megfertőzött része, anélkül, hogy ugyanakkor rá ne mutatnék a szerb vagy még sovinizmus maradványaira, ennek hordozói szintén a burzsoá társadalomból származnak, mint az előbbiek. Az egyik, a másik és a harmadik sovinizmus is reakciós jelenség, a múlt kísértete. Egyik a másikat táplálja, egyik a másikat kihívja, az egyik a másik megnyilvánulásaival szeretné igazolni önmagát. Éppen ezért értelmetlenség feltenni azt a kérdést, hogy melyik a rosszabb, mert minden sovinizmus demokrácia ellenes, szocialista ellenes, azaz ellenforradalmi jelenség. Eközben nem árt tudni — tapasztalatunk is emellett szól, — hogy a sovinizmus néha a bürokratizmus, a bürokratikus partikularizmus köntösében jelentkezik. Ezért minden, dolgozó, elsősorban az öntudatos és szervezett szocialista erők a végsőkig türelmetlenek kell legyenek a sovinizmus minden jelenségével szemben, még akkor is, ha legártatlanabb formájában jelentkezik. Küzdjön minden nemzetiség dolgozója erélyesen a saját nemzetisége körében tapasztalt soviniszta kilengések és a sovinizmus hordozói ellen, mert ez a legjobb módja annak, hogy megfékezzék a soviniszta elemeket. Mélységes meggyőződésem, hogy most a szövetségi, köztársasági és a tartományi képviselőház választásakor még erőteljesebb és fényesebb példáját nyújtják népeink egységének. Szabó Miklós beszéde • A képviselőház munkájának lényege az volt, hogy törvényekkel szabályozza egész közösségünk életének és munkájának időszerű kérdéseit. Külön le kell szögeznünk, hogy képviselőházunk munkája alatt mindig szem előtt, tartotta a dolgozók, a vállalatok, a kommuna egymás közötti viszonyát. A kommunákkal létrejöttek a feltételek, hogy polgáraink közvetlenül közreműködjenek a társadalmi igazgatásban és összhangba hozzák egyéni érdekeiket a közösség érdekeivel. Ma már büszkék lehetünk eredményeinkre. Éppen önigazgató rendszerünk által mutattuk meg, milyen a viszonyunk az ember iránt és hogyan oldottuk meg gyakorlatban a demokrácia kérdését. Sikereink mellett vigyáznunk kell nagyon arra, hogy a szocialista viszony ügye vállalatainkban ne szoruljon háttérbe. Sok esetben ugyanis hajlamosak vagyunk arra, hogy kizárólag csak a termelés szemszögéből nézzünk egyes problémákra. Arra is gondolni kell, hogy milyen a munkástanács és az igazgatóbizottság viszonya a munkaközösség iránt. Gazdasági életünk fejlesztése és általában egész fejlődésünk megköveteli, — mondotta végül Szabó elvtárs — hogy továbbra is egységes erőfeszítéssel, mint eddig is, küzdjünk feltűzött céljaink megvalósításáért. ZSIVKO MUTICS BESZÉDE Zsivko Mutics mérnök, a termelők köztársasági tanácsának jelöltje a mezőgazdaság fejlesztéséről elmondotta, hogy ez a kérdés igen sokoldalú és nagy körültekintést igényel. Az életszínvonal a feldolgozóipar, jórészt a mezőgazdasági termeléstől, tehát a gazdaság téljesetésétől is függ. A termelés fejlesztése érdekében elsőrendű a mezőgazdasági termelők és a földművesszövetkezetek viszonya és együttműködése. Csak együttműködéssel, minőségi maggal, alapos munkával és korszerű gazdálkodásieszközzel és módszerekkel valósíthatjuk meg a távlattervben előirányzott mezőgazdasági termelést és jövedelmet. MAGYAR SZÓ Mind többen az önigazgatásban Géza Tikvicki szuboticai beszéde Géza Tikvicki, a tartományi végrehajtó tanács elnöke beszédének kezdetén az új társadalmi viszonyok fejlesztéséről szólt. Vajdaságban mintegy 100 000 személy vesz részt az önigazgató szervek tevékenységében, vagyis tartományunk minden 18. lakosa. Az önigazgató szervek feladata nem merül ki csupán a termelés irányításában. Rájuk van bízva az emberekről való gondoskodás. Minden ilyen eszköz ma már teljesen a helyi önkormányzat szerveiben van összpontosítva: lakásépítő alap, egészségügyi alap, társadalombiztosítási alap, a kommunális tevékenységek stb. Jóllehet, ezekkel az eszközökkel a községek rendelkeznek, még sincs a közigazgatásra bízva, hanem róla a polgárok legszélesebb körei döntenek a társadalmi önigazgatás útján. A munkaközösségek és kommunák nemcsak a termelési eszközökkel rendelkeznek, hanem azokkal is amelyek a dolgozók mindennapi és széleskörű szükségleteit elégítik ki , mivel dolgozóink életszínvonala nemcsak a fizetéstől függ, hanem attól is miképpen viszonyulnak hozzájuk különféle szervek és intézmények, továbbá, hogy milyen a helyzetük a vállalatban, milyenek a termelési viszonyok, miképp kezelik őket az intézmények, szociális és egyéb hivatalaink, így természetes, hogy a közügyek intézésére már eddig is számtalan polgár mozdult meg. Ezért arra kell törekedni, hogy önigazgató szerveink köré minél több polgár csoportosuljon, hogy biztosítsuk részvételüket az önigazgatásban, lehetővé tegyük az ellenőrzést és bírálatot a lakosság legszélesebb rétegében. — Elvtársak és elvtársnők, a választási előkészületek eredményeink, tapasztalataink és fogyatékosságaink nagy szemléje. A választások erőnk és egységünk kifejezője lesz, szabad és demokratikus közösségünk fejlesztésében. Tegyünk tanúbizonyságot ezen a választáson is népeink testvéri egységéről Tito elvtárs vezetése alatt — fejezte be beszédét a tartományi végrehajtó tanács elnöke. Sz. Gy. Kedvező fejlődés A topolyai választási nagygyűlésen ZSÁKI JÓZSEF, ALEKSZANDAR SIJACSICS, GUTASI MIKLÓS ÉS VÍG ISTVÁN MONDOTT BESZÉDET Napközben az idő ugyancsak áprilist játszott. Hol ha rágós felhők keringtek hideg széllel, kristályos hóval, hol a nap próbálkozott a községre mosolyogni. Délutánra azonban kitisztult és nagy ünneplő tömeg gyűlt össze Topolyán a népbizottság előtt, hogy meghallgassa a járás képviselőinek beszédét. A sáros, csalós időben a környéki településekről is sokan bejöttek, kivált fiatalok. Új feliratokat cirógatott a tavaszi szél: »Termeljünk többet, tegyük szebbé életünket«, »Harcoljunk gyermekeink szocialista nevelése-Elsőnek ZSÁKI József szövetségi képviselőjelölt beszélt. Miután a külpolitika kérdéseiről szólít, a szocialista demokrácia bővítéséről, a termelésről és az életszínvonalról beszélt. A szocialista demokrácia bővítésében — mondotta Zsárki József — már eddig is sokat tettünk, de továbbra is bővítenünk kell, hogy minél többen bekapcsolódjanak az önigazgatási és társadalmi igazgatási szervekbe. Az utóbbi időben a termelés és a munka termelékenysége jelentősen növekedett. A termelés 20 százalékos növekedést mutat. Alapvető dolog, hogy a termeléssel most egyformán emelkedjen az életszínvonal is. 1961-ig 40—42 százalékkal kell emelkedni az életszínvonalnak és ezzel párhuzamosan a termelésnek is. Zsiáki elvtárs különösen sokat időzött beszédében a falu problémáinál. Elmondotta, hogy helyes politikát folytat a falun. A mezőgazdasági termékek árai kedvezően hatnak a termelésre, érdemes termelni és minden lehetőség fennáll, hogy a tervfeladatokat következetesen megvalósulhasdik. Elmondotta, azt is, hogy ma az adó arányos, nem magas, úgyhogy a termelő ezen a téren is elégedett lehet. Különösen hangsúlyozta, hogy társadalmunk már eddig is nagy mennyiségű termelőeszközt biztosított, hogy mind a szocialista szektor, mind a magántermelők megfelelően emelni tudják a termelést. Mindez kedvezően hat a falu terméseinek növekedésére és az életszínvonal emelkedésére is. Beszédét azzal fejezte be, hogy ma már nemcsak a mindennapi kenyérért folyik a harc, hanem azért is, ami életünket szebbé , jobbá teszi. Amikor dr. Alekszandar SIJACSICS, a topolya környéki települések tartományi jelöltje szólásra emelkedett, elsősorban a települések szerb ifjúsága a testvériség-egység jelszavával tüntetett. Dr. Sijacsics a kommunális rendszer kérdéseit fejtegette, valamint a személyi erők kérdését a távlattervek megvalósításában. GUTÁSZ Miklós, képviselőjelölt a gyáripar fejlődéséről, a munkástanácsok elkövetkező választásairól és az összjövedelem elosztásának problémájáról beszélt. VíG István képviselőjelölt különösképp a szocialista viszonyok továbbfejlesztését emelte ki- Beszélt azokról a hatalmas beruházásokról, amelyeket a járásokban az elkövetkező esztendőkben eszközölnek és azokról az eredményekről, amelyeket ennek nyomán megvalósítanak. M. J. Nyílváltozott helyidben Új viszonyok alakulnak társadalmi életünkben CSEDOMIR BOLYANAC, GYÚRÓ SZALAI, KOSZTA NAGY ÉS GYURA JOVANOVICS BESZÉLT 20 EZER EMBER ELŐTT ZRENYANINBAN Zrenyaninban a zászlódíszbe öltözött Szabadság téren tegnap nagyszabású választási nagygyűlést szervezett a Szocialista Szövetség községi vezetősége. Több mint húszezer polgár hallgatta végig Csedomir Bolyanac, Gyúró Szalai, Koszta Nagy és Gyúró Jovánovics szövetségi népképviselőjelöltek választási beszédét. A hatalmas tömeg melegen üdvözölte a megjelenteket éltetve a Szocialista Jugoszláviát, a Kommunisták Szövetségét és Központi Vezetőséget, valamint Tito elvtársat. A négy szövetségi képviselőjelölt pontosan két órakor jelent meg a díszemelvényen a járás többi képviselőjelöltje és közéleti munkája kíséretében. Az impozáns képet nyújtó hatalmas tömeg lelkes tüntetését Csedomir Bolyanac szavai szakították meg. CSEDOMIR BOLYANAC: 27,5 MILLIÁRDOS BEFEKTETÉS Bolyamac elvtárs beszédében a választások jelentőségéről szólott, majd a járás távlattervének egyes jellegzetességeit ismertette. Elmondotta, hogy a távlatterv különös figyelmet szentel a mezőgazdaság és az élelmezési ipar továbbfejlesztésének. Új ipari üzemek építésére és a meglévők átalakítására a soronkövetkező 4 évben mintegy 27,5 milliárd dinárt fektettünk be. — Távlattervünk — mondotta — különös gondot fordít a polgárok életszínvonalának emelésére a helyi eszközök ésszerű felhasználásával. Csak kommunális célokra az elkövetkező 4 évben 12 milliárd dinárt fektetünk be. Ebből az összegből lakásépítésre 7 milliárd dinárt fordítunk. Csedomir Bolyan ac után, Gyúró Szalaj szövetségi képviselőjelölt egyebek között ezt mondta: GYÚRÓ SZALAJ: A DOLGOZÓ EMBERÉRT Gyúró Szalaj elvtárs beszédét szinte teljes egészében a dolgozó embernek szentelte. Beszélt a mélyreható társadalmi változásokról, a munkás- és társadalmi önigazgatás bevezetésével, amely eleve megváltoztatta a munkások és alkalmazottak helyzetét és felfogását. Megváltozott a légkör e munkaközösségekben, megnövekedett az egyén joga, s ez oda hatott, hogy az emberek mindinkább érzik és meglátják társadalmi értéküket. A mérföldes fejlődés persze nem zárja ki annak lehetőségét, hogy ne legyenek hibák és fogyatékosságok. Persze hogy vannak. És vannak még megoldatlan társadalmi kérdések is. Azt azonban nyugodt szívvel állíthatjuk, hogy új viszonyokat teremtünk az emberek között. A szakszervezetek új feladatairól szólva elmondta, hogy a munkásosztály joggal elvárja a szakszervezetek komolyabb gondoskodását a dolgozók mindennapi szükségleteiről és a társadalmi igazgatás rendszeresebb fejlesztéséről. Miután beszélt arról, hogy az új jövedelemosztás, ha helyesen látunk hozzá, hozzásegít majd az igazságosabb javadalmazáshoz is. Szalay elvtárs azt a meggyőződését fejezte ki, hogy hazánk munkásosztálya a két hét múlva olyan egységesen szavaz jobb jövőjére, a szocialista Jugoszlávia fejlődésére mindeddig. KOSZTA NAGY: MEGBECSÜLNEK BENNÜNKET Gyúró Szalai után Koszta Nagy vezérezredes szólott. Hazánk nemzetközi szerepéről és külpolitikájáról beszélt. »A szocialista Jugoszláviát ma világszerte megbecsülik. Indítványainkat és nemzetközi vállalkozásainkat különös figyelemmel kezelik, mert mindig a béke és a békés együttműködésért szálltak síkra. Államvezetőink és felelős képviselőink szavai a világ haladó erőinek törekvéseit fejezik ki. A továbbiakban Koszta Nagy vezérezredes a tömbpolitikával szembehelyezkedő álláspontjaink és külpolitikáink egyéb alapvető tételeit ismertette. GYURA JOVANOVICS: 300 EZER HOLD KOOPERÁCIÓ A zcenyanini választási nagygyűlés utolsó szónoka Gyura Jovanovics, a tartományi szövetkezeti szövetség elnöke volt. A mezőgazdasági termelésben elért eredményekről szólva elmondotta, hogy Vajdaságban az idén mintegy 30 százalékkal többet termeltünk a mezőgazdaságban mint tavaly. A földművesszövetkezetek sikereiről szólva Gyúró Jovanovics rámutatott arra, hogy tavaly ezek a szervezetek mintegy 22.000 szerződést kötöttek, 50.000 hektár szántóföld társastermelésére. A tartományi szövetkezeti szövetség terve szerint az idén a társastermelést 300.000 holdra fogjuk kiterjeszteni. Én hiszek ennek a tervnek a megvalósításában, mert már eddig is mintegy 100.000 holdra kötöttek szerződést a földművesszövetkezetek és tagjaik. M. T. S. oldal NAGYARÁNYÚ RÉSZVÉTEL A POLITIKAI ÉLETBEN Választási nagygyűlés Kulán Dusán Szekics, Cirok Sándor és Bjelica Rakó képviselőjelöltek beszéltek Kulán a Szabadság téren mintegy négyezer választó előtt tartottak választási nagygyűlést. A gyűlést Pákájáé Vlado, a Kommunisták Szövetsége helyi titkára nyitotta meg. Néhány szóval ismertette Jugoszlávia legújabb eredményeit gazdasági bel- és külpolitikai téren, majd átadta a szót Szekics Dusán Sácórnak, a termelők szövetségi tanácsának képviselőjelöltjének. Szekics Dusán a kommunális rendszer fejlődéséről beszélt különös tekintettel a munkásöőigazgatásra és a kommunális rendszer demokratikus voltára. Ezután Cirok Sándor a termelők köztársasági tanácsának jelöltje magyarul beszélt hazánk gazdasági fejlődéséről. Megemlítette az elért eredményeket a gazdasági fejlődésben. Utána Bielica Rákó, a szövetségi tanács jelöltje általánosan ismertette hazánk politikai tevékenységét. Kiemelte a polgárság és a választók nagyarányú részvételét a választási előkészületekben." Szimokkal bebizonyította, hogy járásunk területén majdnem minden választó részt ■ vett a választási előkészületek valamilyen formájában.