Magyar Szó, 1958. október (15. évfolyam, 245-271. szám)
1958-10-25 / 266. szám
No sen éppen arra a napra esett, amikor a pozsareváci brigád indult azautóútra. A szerzetes-jelölt egyszerűen kiosont, megszökött a kolostorból, kiment az állomásra, felkapaszkodott a vonatra és csatlakozott a brigádhoz. A véletlen műve volt, hogy az autóútra került. Misika apja brigádparancsnok helyettes volt, az anyja tornaművezető. A szarajevói Partizán testnevelő egyesület brigádjával jöttek az autóútra. Miskó is velük jött. Miskó volt az autóút legfiatalabb építője. Trebnyén a Tone Tomsics településen voltak elhelyezve, délelőtt dolgoztak, délután pe Nem oda indult, nem is tudta, hogy van autóul a vidi® szemle-gyakorlatokat ta- tágon. Csak menekülni akart,nultak be. A négyéves Miskó az egész település kedvence volt. Útépítői formaruhát varrtak neki, éppen olyant, mint a többieknek, lapátot is csináltak neki, és talicskát is, persze hozzáillőt. Miskóról még ma is mindenki tud az autóúton. Mesélik, milyen önfeláldozó szorgalommal dolgozott ő is, kis talicskáján éppen úgy hordta a földet, mint a nagyobbak, mint a felnőtt ifjak, és az uzsonnáért is éppen úgy sorba állt. Még a brigádfegyelmet is betartotta, amikor sorakozó volt, mindig ott állt a sor végén, és mindenben lépést tartott a többiekkel. Egyszer sem maradt ki a munkáról, még gyengélkedő sem volt. A tréfát nem tűrte, nem szerette, ha valaki munka közben valamiért megszólta vagy csipkelődött vele. Bora Smidt, a település parancsnoka mesélte, hogy egy alkalommal éppen jelen volt amikor az uzsonnát osztották. Miskó elsőnek fogyasztotta el a szalámit, és mihelyt kész volt, még kissé serpítve felkiáltott: - Eleget pihentünk, gyerünk dolgozni! Az erélyes gyermekszót hangos kacaj követte, az ifjak és lányok jóízűen nevettek, fogták a szerszámot és Miskót követve hozzáláttak a munkához. A váltás végén, amikor a brigád utoljára felsorakozott, a brigádparancsnok felolvasta a rohammunkások és a megdicsértek névsorát, Miskó is köztük volt. Miskó, a négyéves útépítő is dicsérő oklevéllel tért haza Szarajevóba, megszökni abból az életből, melyre szülei még gyermek- Az alábbi esetről is min,denki tud a betonúton: A pozsareváci ifjúsági brigáddal jött az autóútra. Amikor elindultak, azt sem tudta hova mennek, úgyszólván nem is hallott még az autóútról, hogy az autóutat ifjúsági brigádok építik. Ő „feketén” jött a brigáddal, minden kérdezés nélkül csatlakozott a brigádhoz, és csak azután fogadták be, amikor a robogó vonatban már nem találtak más kiutat. Szülei még gyermekkorában kolostorba adták, ott nevelkedett, távol mindentől és mindenkitől. A kinti életről alig tudott valamit. Tizennyolc éves korában nagy ceremóniák közepette szerzetessé akarták avatni. Az avatási ünnepség történetekorában rákényszerítették. A szerzetesjelölt a brigád legjobb útépítője volt. Rohammunkásként tért vissza az akcióról, zsebében traktorvezető igazolvánnyal. A valamikori szerzetesjelölt, most, traktorvezető ifjú önként két váltást dolgozott a betonúton. Vagy itt van a következő eset: A titoveloszi brigáddal egy Dimcsovszki nevezetű ifjú is eljött az autóútra. A többiek azt mesélték " róla, hogy utcagyerek, hogy hajlamos kisebb lopásokra, hogy fegyelmezetlen, hogy munkakerülő, hogy nem kívánatos a brigádban. Az első három-négy nap alatt bebizonyosodott, hogy a fiataloknak igazuk van. Dimcsovszki már az első nap beteget jelentett és lopott is. A negyedik napon a brigádkonferencián Dimcsovszkit kidobták, elbocsátották a brigádból. A parancsnok más véleményen volt. Még aznap este magához hivatta ,a fiút, és hosszan elbeszélgetett vele. Azon az éjszakán Dimcsovszki a brigádparancsnok ugyan aludt. Másnap reggel, amikor a brigád felsorakozott munkára, kiállt a brigád el: — Elvtársak, ígérem nektek, hogy mától kezdve más ember leszek. Csak ennyit mondott, aztán beállt a sorba. És azután minden nap beállt a sorba. Dimcsovszki is rohammunkásként tért vissza a betonútról. Szs. Részlet az épülő autóútról Mimmis Mi&ze léskraerő az első helyet Vajdaság 19 havi kivitele Kezdjük számokkal. Vajdaság kivitele az elmúlt 9 hónap alatt 66,4 százalékban valósult meg, a mezőgazdasági termény kivitele 60,5, az ipari cikkeké pedig 75,9 százalékban. A gyáripari termékek kivitele természetesen egyenletesebb volt, a terménykivitel az idényhez képest hullámzott. Hogy a kivitel teljesítése terven alul maradt, ez a jelenlegi gazdasági körülmények között indokolható. Az árak meglehetős ingadozása, a vevők tartózkodása nagyobb üzletek kötésétől, a politikai feszültség, mind megnehezítette a kivitelt. A világpiac meglehetősen ingadozó volt, az értékesítési lehetőség gyorsan változott, s nem sikerült mindig lépést tartani vele, úgyhogy egyes cikkek kivitelében meglehetős nehézségek merültek fel. Mindezeken felül a hazai piac ellátása is komolyan befolyásolta a kivitelt. Elsősorban saját szükségleteinket kellett fedeznünk különösen textiláruban és lábbeliben, de más ipari cikkekben is. A gyáripari cikkek kivitelében első helyen továbbra is a húskonzerv áll, mintegy 700 millió dinár forgalommal. E cikkek forgalmában további emelkedés várható. A második helyet a villamossági és kábelipar termékei foglalják el, a forgalom mintegy félmilliárd dinár volt. Emelkedett az ipari keményítő kivitele is, ennek összege a 9 hónap után elérte a 385 millió dinárt. Ezeket ilyeti a fémipari termékek 195 millió, a bőr- és szőrmeipar termékei 176 millió, a bútoriparé 111 millió, s az építkezési anyag pedig 104 millió dinár kivitellel. A textilanyag kivitele, a korlátozások miatt, mintegy negyedére csökkent, alig érte el az 59 millió dinárt. Hasonló a helyzet a lábbelivel is. A mezőgazdasági termények kivitele is változott. Vágójószágból az idén mintegy 70 milió, a friss húsból pedig 100 millió dinárral csökkent a kivitel, elsősorban a nyugatnémetországi értékesítési nehézségek miatt. Ezt más országokban sem tudtuk pótolni, csupán Olaszországba és Görögországba voltak jelentősebb jószágkiállításaink. Sajnos a minőség sem javította helyzetünket. Ezzel szemben tojáskivitelünk mintegy 50 millió dinárral emelkedett, habár nem sikerült elérni az 1956. év rekordját. Baromfifarmjaink létesítésével és a termelékenyebb fajták szorgalmazásával további kedvező eredményeket lehetne e téren elérni. A kivitel nem okoz nehézségeket, s nincs is nagyobb hullámzásoknak kitéve. Az ipari növények exportja nagyjából a tavalyi színvonalon mozog, csupán az egyes cikkekben mutatkozik szembeötlő eltérés.Kenderkivitelünk például az idén lényegesen javult, ,120 millió dinárral mkreásabb, a cirokszalmáé pedig mintegy 10 millió dinárral. Az őrölt paprika kivitele viszont mintegy 150 millió dinárral kisebb. Az okot elsősorban a kiviteli prémium elégtelenségében kell keresni. Komlóból az idén rekord-kivitelre számíthatunk, legalább 1 millió dollár értékűre. A toll kivitele, jóllehet mintegy 50 millió dinárral emelkedett, még mindig nem kielégítő. Termelési és értékesítési lehetőségeink kedvezők, mégsem használjuk ki teljesen. A többi mezőgazdasági termények kivitelében nincsen számottevő eltérés, csupán a vetőmagvaké növekedett. A mezőgazdasági termények kivitele a negyedik évnegyedben emelkedni szokott, tehát várható, hogy Vajdaság kiviteli mérlege javul és sikerül a tervet megvalósítani. Dr. Gy. Dr. A „csoda mozi“S okféle mozink van: legtöbb a „národni bioszkópunk”, de van előkelőbb hangzású „Boulevard”, „Central”, „City” is... Nisben egy „Kekec”, Szarajevóban egy „Teszla”, Rijekában egy „Garibaldi”, s nálunk Vajdaságban nyilván van a „Dózsa György”-mozi is. Miért ne lehetne? Egyik középbácskai, különben igen derék nép lakta falunkban temetkezési vállalat viseli a nagy parasztvezér nevét ... De most nem a sorvadó népi jóizlésről és az effajta túlkapásokról, hanem a moziról mesélünk. Mégpedig a csodamoziról. Akinek még nem adatott meg, hogy lássa válogatott művészfilmjeit, és élvezze emberhez méltó civilizáltságát, az egyelőre álmodozzék róla, e sorok írójával együtt. Különös egy mozi ez. Még elképzelni is furcsa. Homlokzatán ott az egyedülálló felírás: „Nem használjuk ki a nyerészkedési lehetőségeket; a mi mozink nem piac, nem tőzsdeszíntér, hanem a kispénzűek színháza és operája.” Zárójelek közt: „Estélyi ruha azért nálunk sem kötelező ...” Szóval így ... Odaáll az ember jó későn a jegypénztárhoz, mert későn szabadult a gyárból, a mezőről vagy az iskolából, s valami csodában bízva, jegyet kér. Kitűnő helyet kap! Nem érti a dolgot. Jön a mosolyos magyarázat: „Mi azoknak is tartalékolunk jegyet, elvtársam, akiknek nincsen házi telefonjuk, becsicseregni, hogy X. Y. igazgató családjának öt jegyet a nyolcasba ...” Azt hiszed, ugratnak. De kezedben ott a jegy. S az előcsarnokban — mozilátogató életedben először — lesegítik a kabátodat. Utána kapsz, de lefékezi ijedt mozdulatodat a kedves hang: „Csak a ruhatárba viszem...” S diszkréten hozzáteszi: „Ingyenes...” Csak bámulsz. Egy fiatal házaspár apró gyerekkel a karjára készül belépni. A szülő elvégre nem rabja gyerekének. De te sem a más gyereke óbégatásának!... Barátságosan közük hát velük a moziajtóban: „Máskor ne feledjék: mozinknak megbízható gyermekőrző szolgálata van...”A moziteremben kellemes, friss levegő. Az egyes előadások között legalább félórai szellőztetés... A mozivászon alatt cserepes virágok üde színfoltja. A hangszóróból, mondjuk, Grieg andalító, vigasztaló muzsikája hallatszik a „Papa, vegyél egy Fiat 600-ast” kezdetű, számodra szivfárdítóan reménytelen dal helyett... A mozireklámok — csodák csodája — itt nem csábítanak arra, hogy vegyél magadnak, mondjuk, turbinát vagy kombájn aratógépet. S te is rádöbbensz, hogy valóban: a nehézipari üzleteket aligha a mozikban, s nem a mozi közönségével kötik. De egyebekre is rádöbbensz. Például arra, hogy ez egy tiszta mozi, mert itt naponként, sőt, előadásonként takarítanak, porszívóznak. Észre sem veszi az ember, hogy ezrek és ezrek szívják napjában a levegőjét. Olyannyira tiszta, hogy fölkuncognál, mint valami rossz viccen, ha ilyen népi modorban megszövegezett fölirat fenyegetne rád itt is: „Ne köpj a padlóra!” Már miért is cselekednéd? Hisz a mennye-zetet sem használod eme célra... A tökmagtörögetők szimfóniájától sem kell rettegned. Egyszerűen azért, mert tök- mag helyett prospektusokat, érdekes mozi- kalauzokat árulnak a bejáratnál. S ha valaki mindezek ellenére, vagy épp emiatt, csalódottan távozna, fenntarthatná magának azt a polgári jogot, hogy ő egy ilyen moziba többé el nem megy, hisz itt évről évre nem lövöldöznek banditák, nem megy férjhez bankárhoz gépirókisasszony, s nincsenek valamirevaló meztelenségek ... A csoda-mozi gazdái nem sírnának utána. Hisz mondtuk már, hogy nem kereskednek sem pénzével, sem — egyelőre — silány iz-ülésével. Őket úgy hívják: jövendő társa-dalmunk mozija. Tudom: álom-moziról beszéltem. Pedig, ha valóra váltanánk, nem lenne már frivol cégér homlokzatán az sem, ha Dózsa György nevét írnák oda! FEHÉR Ferenc um Összeült a Kongovics-tiriseszséget előkészítő bizottság állítása kötet csak egyik megnyilvánulása az idén megrendezendő jubileumnak, amely a nagyhírű vajdasági festőművész 40 éves munkásságát méltatja. Ez alkalommal megrendelik a Matica Szrpszka kép-ltárában műveinek retrospektív kiállítását is. A kiállítás érdekes keresztmetszete lesz a művész gazdag pevre-jének, amelyben a XX. század majd valamennyi művészi irányzata beleszűrődött. A 40 éves jubileumról előzször a bácskatopolyai műi vésztelepen emlékeztek meg abban a környezetben, amely amellett hogy légkörével is tökéletesen megfelel egy művészi életmű megünneplésé-« nek a legjellegzetesebb Ko-« nyovics festészetének legutóbbi korszakára. A festő munkásságáról va»ló megemlékezéssel kapcsolatban tegnap délután 18 órakor a végrehajtó tanács helyiségeiben összeült a jubileumot szervező bizottság. Rövid idővel ezelőtt megjelent a Fórum könyvkiadó vállalat kiadásában egy monográfia Miodrag Protics előszavával Milan Konyovics festőművészről. A pazar ki- Milan Konyovics: Mulatozás (olaj) INDEX I. Megjelent az Index a noviszádi egyetemi hallgatóik lapjának első száma. A vezércikket dr. Braniszlav Brtgojevics, a beoszádi egyetem rektora írta. Az egyyetemek problémái ma az egész társa,hajlma problémái címmel. Az egyetem négyéves munkájának nagyvonalú áttekintését tahitalimazzia Drasko Regyep írása. Milos Bjelics beszámol a Nemzetközi Egyetemi Szövetség V. kongresszusáról, amelyet az idén szeptemberiben Pekingiben tartottak meg. A Fordinta Bainik cimű rovat keretében megjelent Tadeusz Rozevicz lengyel költő és író Szomj című novellája Bosko Zekomics fordításalban, valamint három beliga költő versei Michelle Bernijeim útiköltésében. Az Index ebben a számában napvilágot láttak Gojko Janyusevics, Parvle Popovics és Dusán Makszimovics költeményei. Radtomir Szubotics párizsi levele Egyetemisták és Párizs címmel; Olga Kolyo- Ucs karcolata. Ezenkívül Tomisakra Ketig, Milan Topolovacs’ki, és mások cikkei és riportjai. Megfelelő garázshelyiséget keres tehergépkocsik számára a DETALJ kereskedelmi vállalat Szubotica, Agiia 8. Ugyanott raktárhelyiséget is keresnek. 4678 klAsz termelőszövetkezet KEVIN TORNYOS pályázatot hirdet egy állandó állatorvosi állás betöltésére. Feltételek: állatorvosi diploma, legalább kétévi gyakorlattal. Fizetés a vállalat illetményszabályzata szerint. Pályázati határidő: 1958. november 15, 6494-3