Magyar Szó, 1958. október (15. évfolyam, 245-271. szám)

1958-10-26 / 267. szám

ИАЈЛШгА^ЛМЕаЕМВаВА —'SZABADSAGA NSEMBK-a-­ARA 20 DINAR­A PoSt. prec. « cot. XV. évf. 267. (4243.VST. Vasárnap, 1958. okt. 26. ) T­ényleg fordulópont? Mit várhatunk a testnevelési kongresszustól Elmondják közéleti munkásaink A jövő hónap elején tartják Beográdban az országos testnevelési kong­resszust. Előreláthatólag több mint 1.800 kiküldött vesz rajta részt. A három napig tartó kongresszuson több beszámolót olvasnak fel. Számos közéleti ve­zető és társadalmi munkás vesz részt a kongresszus előkészítésében. A beve­zető előadást Szlávkó Komár, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja tartja. Ebből az alkalomból megkértük hazánk kulturális, politikai és gazdasági életének néhány vezetőjét, hogy szóljon lapunk olvasóinak a testnevelésről és a kongresszusról. VILÁGREKORD FELE ★ A KÖVETKEZŐ LÉPÉS (3. oldal) MOSZKVAI VARSÓI ÉS RIO DEJANEIRÓI LEVÉL (4. oldal) UTAK ÉS ÚTVESZTŐK (Egy hét a világ­­politikában) (5. oldal) A SZOVJET ÁLLAM ELLENI LÉPÉS PASZTER­NÁK DÍJAZÁSA ★ 4 A JUGOSZLÁV SORS­JÁTÉK NYEREMÉNYEI (6. oldal) Vasárnapi riportjaink: MÁSVILÁG FOLYOSÓIN ★ FŐ AZ ÁLLATEGÉSZSÉG ★ EGYEDÜL A TELEVÍZIÓVAL ★ ŐSERDŐ A VITRINBEN (10,—11. oldal) JEGYZETEK KÍNA, BULGÁRIA, CSEHSZLO­VÁKIA ÉS NÉMET­ORSZÁG PÁRTJÁNAK KONGRESSZUSÁRÓL (Politikai füzetek — 21) (17—18 oldal) Dr. PAVLE GREGORIOS, a JKSz KV tagja, a Szövet­­­sági Népszkupszb­aa alelnö­ke: A legkifizetődőbb befektetés — Mint orvos szólok er­ről a kérdésről. Az ifjú nem­zedék nevelésében óriási­­je­lentőségű a testnevelés. Úgy hiszem, hogy mindenki gya­korolhatja a testnevelést, na­ponta, rendszeresen. Rövid ideig, tartó, testgyakorlat, ott­hon, minden különösebb fel­szerelés nélkül, ez az alap, a kiindulópont és ezt kelle­ne a köztudatba vinni. Te­gye ezt meg minden ifjú és leány, sőt a fiatalasszony is. Általában nagyobb figyel­met kell szentelni az ifjúság testnevelésének. Lehetősé­get kell nyújtani arra, hogy egészséges sponttel fejlessze szervezetét A befektetés, a­­mely a testnevelés gyakor­lását t­ehe­lővé és vonzóvá teszi, sohasem lehet akkora, hogy kifizetődését latolgas­suk, mérlegelj­ük. Ezt az if­jú nemzedék egészségének testi fejlettségének érdeké­ben tesszük s a szocialista társadalomban ez mindennél fontosabb. (Folytatása a 2. oldalon) Dr. Pavle Gregorics ­ Holnapi ülésesés Törvényhozásunk holnap ül össze első ülésezésére a nyá­ri szünet után. Közvélemé­nyünk már értesült a szkup­­stinai bizottságok munkáján keresztül az ülésezés lénye­géről. " A Törvényhozás a fizetés­­emelésekkel kapcsolatban jó­­néhány törvényt módosít, hogy a gazdasági szerveze­tekben dolgozók, az állami tisztviselők, a nyugdíjasok és a rokkantak jövedelmét megf­­elelő módon szabályozhas­sa. Ezenkívül a szövetségi tartalékalap egy részéről ha­tároz majd a Szkupstina és néhány lényeges beruházás pénzelését fogja elrendelni. Végül megtárgyalja a Végre­hajtó Tanács jelentése alap­ján az ország gazdaságának­ alakulását az év első nyolc hónapjában. Ez a vita lényegében beve­zető is a Törvényhozás kö­vetkező ülésein sorra kerülő jövő évi költségvetési viták­­hoz és az 1959-es társadalmi terv tárgyalásához. Ehhez a tárgykörhöz szorosan kapcso­­­­lódik még az egyéni jövedel­­­meket szabályozó törvényi meghozatala is­ .­­ Törvényhozásunk elnöksé-­ gének munkaterve szerint az­­ év végéig, az említett törvé­­nyeken kívül, tíznél több tör­vényjavaslatot tűznek napi­rendre. Szó van a társadal­mi biztosítási törvényről, a földművesek társadalmi bizto­sítását szabályozó törvény­ről, valamint a lakástestüle­tekről szóló és a termőföld felhasználását szabályozó tör­vényről. Figyelemre méltó, hogy Törvényhozásunk jelentősen kibővíti működési területét törvényhozó tevékenységén túlmenően. Elsősorban társa­dalmi, politikai és gazdasági életünk lényeges kérdéseivel foglalkozik majd a Szkupsti­na. Gazdaságunk fejlődésé­nek vitatása után, még ebben az évben napirendre kerül a községek és kommunális rendszerünk fejlődésének ed­digi tapasztalata. A Szkupsti­na megvitatja még a múlt év végén hozott, gazdaságunkra vonatkozó határozatok meg­valósulását, a kereskedelem, a vendéglátás és turizmus helyzetét és az egyetemek működését és ezzel kapcsolat­ban a káderek kiképzését. Az ilyen munka minden­képpen növeli a legfelsőbb tör­vényhozási testületünk szere­pét és egyúttal rámutatott szo­cialista rendszerünk fejlődé­sének irányzatára is. Ez a fej­lődés, azt jelenti, hogy a tör­vényhozáson túlmenően , az ország legfontosabb kérdéseit is nyilvánosan, a közvéle­mény színe előtt vitatják, a képviselői kérdések által fel­vetett problémák mellett. De ugyanakkor kidomborítja szo­cialista rendszerünk lényeges tudc­­­mságát is, azt hogy a haza'.­­ választotti szervei­ben, a Szövetségi Szkupstiná­­ban is, sajátos módon jut ki-*­fejezésre a végrehajtó, a tör­vényhozó és a jogszolgálta­tási hatalom egysége. (1. 1.) Ma összeülnek a Szövetségi Szkupstina bizottságai Beográdból jelenti a Tan-­ jug. A Szövetségi Képviselőház hétfői ülése miatt a Szövet­ségi Tanács és a termelők ta­nácsának költségvetési bi­zottsága tegnap délben fél­beszakította az 1957 évi zár­számadások törvényjavasla­tának tárgyalását. A képviselőház négy bizott­sága tegnap délben félbesza­kította az 1957. évi zárszáma­dások törvényjavaslatának tárgyalását. A képviselőház négy bizott­sága ma délelőtt ülést tart. TITO ELNÖK TÁVIRATA a perzsa sahhoz Beográdból jelenti a Tan­jug. Josszip Kroz Tito köztársa­sági elnök üdvözlő táviratot küldött Riza Pahlevi perzsa sahhoz az ország nemzeti ün­n­nepe alkalmából. HÉTFŐN A NÉP­­SZKUPSTiNA ELÉ TERJESZTIK a gazdaság alakulásáról szóló jelentést A Szövetségi Végrehajtó Tanács általános ügyekkel foglalkozó titkársága eljuttat­ta a Szövetségi Népszkupsti­­nához a gazdaság 1958 janu­árja és augusztusa közötti a­­lakulásáról szóló jelentést. A jelentést a Szövetségi Nép­­szkupstina hétfőn kez­dődő ü­­lésén tárgyalják. AZ ENSZ NAPJÁNAK MEGÜNNEPLÉSE JUGOSZLÁVIÁBAN Tegnap az egész országban megünnepelték október 24-ét, az ENSZ napját. Beográdban díszelőadáson bemutatták a »Knez Igor« operát, vala­mennyi iskolában előadást tartottak az ENSZ tevékeny­ségéről, ezenkívül a munkás- és népegyetemek is megem­lékeztek az ENSZ-ről. Az or­szág­ többi részén hasonló ün­nepségeket rendeztek. MA ZÁRUL és III. nemzetközi könyvvásár A hazai könyvi kiállítók érdeme: sok értékes mis, változatosság A jugoszláviai könyvkiadó vállalatok szövetsége 1956- ban, Noviszádon megtartott értekezletén úgy döntött, hogy minden évben könyv­­kiállítást rendez. A határo­zat értelmében 1956 októberé­ben Zágrábban rendezték meg az első jugoszláv könyv­kiállítást, amely iránt or­szágszerte nagy érdeklődés nyilvánult meg, hiszen a há­ború befejezése óta ez volt az első nemzetközi könyv­­kiállítás, amelynek látogatói betekintést nyerhettek nem­csak a hazai, hanem a kül­földi könyvkiadás tevékenysé­gébe. A második nemzetközi könyvkiállítás már Beográd­ban volt, és az érdeklődés csak fokozódott, mert ha az első könyvkiállítás ablakot nyitott a nemzetközi könyv­kiadói munka eredményei­nek színes világára, a beográ­di kiállítás egész kaput tárt szélesre a jugoszláviai könyv­olvasó és könyvszerető embe­rek előtt. A harmadik kiál­lítás, am­elynek ugyancsak sok kiállítója és nézője van, nem jelent fejlődést az előző két, főleg pedig a múlt évi kiállításhoz viszonyítva. Lé­nyegében nem sok újat mu­tat az ország minden részé­ből Beográdba sereglő könyv­barátoknak, a „repertoár” alig változott, s az, aki az el­múlt két évben figyelmesen végignézte a hazai és nem­zetközi könyvkiadók kiállítá­si standjait, igen sok „régi ismerőst” üdvözölhet bel- és külföldi viszonylatban egy­aránt. Ez a tény megnyilvá­nul abban is, hogy a kiállí­tás látogatottsága némileg az elmúlt évi alatt marad, és a könyvvásár üzletmenete is bi­zonyos stagnációt mutat, a múlt évi többmilliós kötések helyett az idén a könyv­kiadók kénytelenek néhány százezer dináros forgalommal­ beérni. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a könyv­kiállítás és vásár nem nagy eseménye kulturális életünk­nek, viszont a fentieket azért mondtuk el és állapítottuk meg, mert kétségtelenül fo­kozni lehetett volna a sikert alaposabb szervezéssel és propagandával, amit ez a nagyjelentőségű kultúrese­­mény feltétlenül meg is ér­demel. A harmadik nemzetközi könyvkiállítás eredményei en­nek ellenére is számottevőek egyáltalán nem lekicsinyelen­dők; a mintegy hatvan hazai könyvkiadó vállalaton kívül három világrész 16 államá­nak 42 könyvkiadó vállalata hozta munkájának, termésé­nek, szine-javát. A francia könyvkiadás remekei ezúttal is megérdemelt nagy figyel­met keltettek, hasonlóképpen az olasz, német, csehszlovák, magyar, amerikai, angol könyvkiadók pompás kiállítá­sa és rendkívül változatos tar­talmú könyvei. A Szovjet­szövetség a könyvek hatal­mas tömegével kelt imponáló benyomást. A jugoszláv, könyvkiadók egyre színesebb, sokoldalúbb és gazdagabb te­vékenységének bemutatója minden elismerést megérde­mel, könyvkiadásunk olyan erőfeszítéseiről tesz tanúbi­zonyságot, amelyek azt bizo­nyítják, hogy ha műszaki te­kintetben nem is mindenkor érjük utol a fejlettebb nyom­datechnikával rendelkező ál­lamok könyvtermelését, a művek száma, értéke és vál­tozatossága szempontjából egyáltalán nem tartozik a se­reghaj­tók közé. A kiállítás egyik eseménye volt az az ünnepély, amelyen a könyvkiadó vállalatok szövetsége Milán Bogdanovics életművét ré­szesítette jutalomban. Az ország­szerte ismert és becsült író és kritikus sorrendben Ivó Andrics és Jus Kozák kapta meg ezt a nagy megtiszteltetést jelentő ju­talmat. Még egy díjat osztottak ki a könyvkiállítás rendezői, ju­talomban részesítették a legszebb kiállítású könyvet. Az első díjat a zágrábi „Znanye”­ könyvkiadó­­vállalat „Madár a nap szemé­ben’’ című könyve nyerte el, a­­melynek szép kiállítása Ivan Pi­­celj érdeme. A második díjat a szarajevói „Szvjetloszt”, a harma­dikat pedig a beográdi „Prosz­­veta” könyvkiadó egy-egy köny­ve kapta meg. A szakemberek nem túlságosan elégedettek ez­zel a „rangadással”, mert a „Ma­dár a nap szemében” - noha igen szép kiállítású könyv - nem tekinthető a jugoszláv nyom­datechnika csúcsteljesítményé­nek. A borítólap elgondolása sem a legeredetibb, ilyen meg­oldást már láttunk a jugoszláv könyvművészektől. A könyvkiállítás kapcsán több egyéb , rendezményt is­ tartottak Beográdban, a könyvkereskedel­­mi vállalatok értekezletre ültek össze, hasonlóképpen a vásári napokon tartották m­eg a gyer­mekkönyvkiadás problémáival foglalkozó intézmények és válla­latok összejövetelét is. (W HIVATALOS KÖZLEMÉNY a Borisz Kidrics atom­­intézetben történt szeren­csétlenségről Beográdból jelenti a Tam­­jug. A Borisz Kiüríts atominté­zetben október 15-én több dolgozót veszélyes sugárzás ért. Mint már jelentettük, a sérülteket a párizsi Curie kórháziba szállították. A szerencsétlenség ügyét vizsgáló szakértői bizottság befejezte munkáját és meg­állapította, hogy a balesetet a reaktor k­örül dolgozó sze­mélyek idézték elő, mert nem tartották be a biztonsági in­tézkedéseket és figyelmen kívül hagyták az ellenőrző­­berendezések jeleit. Október 15-én ugyanis a reaktort nem megfelelően képzett szemé­lyek gondjaira bízták. A szövetségi atomaerőbizott­ság megfelelő intézkedéseket tett a hasonló balesetek el­kerülésére és eljárást indí­tott a közvetlenül felelős sze­mélyek ellen. Asszonyom, Ne feledkezzen meg a RIO mosóporban található érmekről. A ZLATOROG gyár minden egyes éremért szép és praktikus ajándékokkal lepi meg. Jegyezze meg, hogy az aranyszínű éremért kar­órát, az ezüstszínűért szép mintakollekciót kap a maribori ZLATOROG gyár kiváló minőségű és elismert termékeiből. Rio-Río-Rio n­aud­em!

Next