Magyar Szó, 1958. október (15. évfolyam, 245-271. szám)

1958-10-10 / 253. szám

A fcASiracrtSB* ш «EADAPSAO^k ZlEHmt A ЛВА Л0 ĐISft&RFeSb-^toC, -■» m v#"* —. mg л­­ aa ЈшшДк )ru Péntek, 1958. okt. 10. XV. évf. 253. (4229.) sz. Továbbra is küzdünk a marxizmus dogmába merevítése ellen A SZOCIALISTA SZÖVET­­­­SÉG erősítette­­ BEFOLYÁSÁT A KÉP KÖRÉBEN SI- 1 A szövetségi bizottság szervező-politikai titkársá­gának Ülése A Jugoszláv Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége szövet­ségi bizottságának szervező­politikai titkársága Krszta Po­pivoda elnökletével tegnap­előtt ülést tartott, amelyen részt vett Alekszandar Ran­­kovics is. Az ülésen hangoztatták, hogy a Szocialista Szövetség szervezetei elmélyítették tevé­kenységüket társadalmi és po­litikai életünk minden terüle­tén. Kommunális rendszerünk és a társadalmi igazgatás rendszerének fejlődésével a Szocialista Szövetség szerve­zetei még nagyobb feladato­kat vállaltak magukra, társa­dalmi és gazdasági problé­máink megoldásában kezde­ményezőként léptek fel. A köztársasági és szövetségi kép­viselőválasztások, a JKSz VII. kongresszusa, sok más fontos politikai esemény és akció hozzájárult ahhoz, hogy a Szocialista Szövetség politikai és szervezeti téren önálló lett, megerősödött és ezzel még tovább erősítette befolyását a nép körében. Megvizsgálták a Szocialista Szövetség munkáját a falvak­ban, a kommunákban, a la­kók testületében. Megállapí­tották, hogy egyes szerveze­tek vezetősége nem foglalko­zik kielégítő módon a Szocia­lista Szövetség szervezeti ki­építésével. Külön kiemelték a nők és az ifjúság szélesebb körű be­vonásának kérdését.­­ Beográdból jelenti a Tan­jug: Joszip Broz Tito, a JKSz főtitkárának elnökletével a JKP 40. évfordulójának meg­ünneplésére megszervezett bizottság tegnap ülést tar­tott Beográdban. Tito elnök beszéde után a bizottság megvizsgálta az év­forduló megünneplésének programját. A bizottság elhatározta hogy a 40. évfordulót a Kommu­nista Párt, illetve a Jugoszláv Kommunista Szövetség je­lentőségéhez, a jugoszláv nő­nek történelmében elfoglalt szerepéhez és a szocializmus építéséért folytatott mai küz­delemhez méltóan ünneplik meg. A JKP megalakításá­nak évfordulójáról ezért a legünnepélyesebb módon em­lékezünk meg és ezt a napot nemzeti ünneppé nyilvánít­ják. Az 1959-es jubileumi é­­vet a JKP harcának jelentő­sebb­­ eseményeinek építésé­nek és arculata kialakításá­nak felelevenítésére szente­lik. Az ünnepség ismerteti majd forradalmi mozgalmunk gazdag hagyományait és egy­úttal ösztönzést ad a párt és a JKSz életének és munká­jának elmélyült tanulmányo­zására, a legszélesebb népré­­tegek, főként pedig az ifjú nemzedékek előtt ismerteti gazdag történelmét, hogy har­cos hagyományainak szelle­mében nevelkedjenek és foly­tatni tudják forradalmi pár­tunk művét. Így aztán az ün­nepség keretében feleleve­nednek forradalmi mozgal­munk gazdag hagyományai, minden oldalról megvilágít­ják hazánk szocialista viszo­nyainak kiépítésével kapcso­latos mai tevékenységét, a szocialista eszme fejlesztésé­re tett erőfeszítéseit. A bizottság elhatározta, hogy a JKP 40. évfordulójá­nak megünneplését összeköti a Jugoszláv Kommunista If­júsági Szövetség (SzKOJ) 40. évfordulójának megünnep­lésével. A SzKOJ jelentős szerepet játszott Jugoszlávia forradalmi ifjúságának össze­fogásában hűséges­s­ágideje volt a pártnak é­s a legsú­lyosabb napokban törhetet­­lenül küzdött a párt zászla­ja alatt a forradalmi moz­galomért. Ennek alapján a JKP 40. évfordulójának ün­nepségeit összekapcsolják a SzKOJ életének és tevékeny­ségének megünneplésével. Külön­ megemlékeznek a SzKOJ alapító értekezlete összehívásának 40. évfordu­lójáról (Zagreb, 1919) és a for­radalmi ifjúsági mozgalom történelmének más esemé­nyeiről is. A főünnepséget Beog­rád­­ban tartják, ahol 40 évvel ezelőtt megtartották az egye­sülési kongresszust. A köz­ponti vezetőség ünnepi ülé­sén kívül központi akadémiát is tartanak. Az évforduló je­­lentőségére való tekintettel sok ünnepélyt, akadémiát,­ ün­nepi ülést rendeznek az or­szág városaiban, falvaiban, iskoláiban, munkás-kollektí­­vá­iban. Az­ ülésen megvizsgálták a­­zokat a javaslatokat, ame­lyekhez az ünnepéllyel kap­­­­csolatban közvetlen feladatok várnak a bizottságra, de el-­ határozták, hogy támogatni fogják a társadalmi szerve­zetek és a magánosok kezde­ményezését a könyvkiadás, a filmművészet, és a kulturá­lis élet egyéb területén, hogy mindezeken a területeken is méltóképpen emlékezzenek meg az évforduló jelentősé­géről. Időszaki és napi sajtónk a jubiláns évben cikkeket kö­zöl a JKSz életéről és mun­kájáról. A párt történetének jelentősebb eseményeire való emlékezés nemcsak a közvé­lemény tájékoztatását fogja szolgálni, hanem serkenteni akarja a kortársakat, hogy maguk is elmondják mindazt, amit tudnak ezekről az ese­ményekről. A jubiláns évben külön­leges figyelmet szentelnek a JKP, illetőleg a JKSz törté­netének tanulmányozására a párttörténet anyaggyűjtésé­re, a múzeumgyűjtetmények rendezésére, alkalmi kiállítá­sok megszervezésére, stb. A JKP 40. évfordulójával kap-­­csolatban sok kiadvány lát napvilágot. Kiadnak egy gyűj­teményes kötetet is, amely az egyes személyek visszaemlé­kezésével mutatja be munkás­mozgalmiunk gazdag történe­tét és a szocialista Jugoszlá­viáért vívott küzdelmet. Az ülésen határozatot hoz­tak a JKP 40. évfordulójának megünneplésére megalakítan­dó köztársasági, járási és köz­ségi bizottságokról, amelyek­ben a politikai és társadalmi szervezetek képviselői foglal­nak helyet. Ezek a bizottsá­gok készítik elő az ünnep­ségeket. • 4... Jubileumi év Nemzeti ünneppé nyilvánítják a JHP megalakításának évfordulóját Az ü­nnepsés­ek műsora Hazánkba látogat Dzsuanda indonéz miniszterelnök A látogatás programja Beográdból jelenti a Tan­­jug. Dzsuanda Kartavidzsaja in­donéz miniszterelnök október, és 13-án hivatalos látogatásra Beográdba érkezik. A JSzNK kormányának meghívására jön és tíz napot tölt hazánk­ban. Dzsuanda miniszterelnököt Tito elnök is fogadja. Ezen­kívül tárgyalást folytat majd Edvard Kardellyal, a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács al­­elnökével, és több más jugo­szláv államférfival.* Az indonéz miniszterelnök meglátogatja Bosznia-Herce­govinát, Szlovéniát és a Horvát Népköztársaságot. Dzsuandát felesége, Süvítő Kusumovidagdo, az indonéz külügyminisztérium főtitkára és több más polgári és kato­nai személyiség kíséri. Dzsuanda Kartavidzsaja in­donéz miniszterelnök már a forradalom idején ismert sze­mélyiség lett. 1911 július 10- én született Tasikmalajban, Nyugat-Jáván. A bandungi technikai főiskolán diplo­máit, később ugyanitt a mű­szaki tudományok tanára lett. 1946-ban, az indonéz forra­dalom idején, amikor 35 éves volt, kinevezték a közleke­dési miniszter helyettesévé. Azóta állandóan fölfelé ívei életpályája. A kormányban közlekedési, közmunkálati, szociálisügyi, gazdasági, pénz (Folytatása az 5. oldalon) (3. ol­d­a­l) GONDOLKODÁS, SZERETET (2. olda­l) A MAKEDÓN ÜNNEP ELŐESTÉJÉN (Kiküldött munkatársunk jelentése* 6. oldal) CIPRUSI BŰVÖS KÖR (4. oldal) DIOCLEHÁNUS LÉGIÓINAK NYOMÁBAN (6. oldal) MALOM IRÁNT (Képriport] Tito főtitkár megnyitotta a JKSz 40. évfordulója megün­neplését előkészítő bizottság ülését Beográdból jelenti a Tan­­jug. Joszip Broz Tito, a Jugo­szláv Kommunista Szövetség főtitkárának elnökletével teg­nap délelőtt tartotta első ülé­sét a Jugoszláv Kommunista Párt 40. évfordulójának meg­ünneplését előkészítő bizott­ság. Az ülésen elfogadták az egész 1959-es évre kiterjedő ünnepségek programját. Az ünnepség csúcspontja április 20 és 23-a között lesz, mert negyven évvel ezelőtt abban az időben rendezték meg az egyesülési kongresz­­sz­ust. Joszip Broz Tito, a JKSz főtitkára az alábbi beszéddel nyitotta meg a bizottság ülé­sét: »Elvtársak és elvtársnők, megnyitom a pártunk, Kom­munista Szövetségünk 40. év­fordulójának megünneplésé­re alakult bizottság első ülé­sét. A jövő év áprilisában lesz 40 éve, hogy megalakult a Jugoszláv Kommunista Párt. Megszervezéséhez nem hiá­nyoztak a forradalmi múlt elemei: azok az emberek terem­tették meg, akik a kegyetlen kapitalista kizsákmányolás elleni hosszú harcban a mun­kásosztály élén állottak, vagy mint harcosok vettek részt ebben a küzdelemben. Jugo­szlávia Kommunista Pártjá­ba elsősorban Szerbia szo­ciáldemokrata pártja lépett be — amelyről Lenin rend­kívül dicsérő szavakat mon­dott, különösen az első világ­háború alatti magatartásáról, — továbbá Bosznia-Hercego­vina szociáldemokrata párt­ja, Dalmácia szocialista párt­ja, Horvátország és Szlavó­nia szociáldemokrata pártja tagságának óriási többsége, a vajdasági szervezetek, Pe­­lagics vajdasági követőinek csoportja, valamint Makedó­­nia és Crnagora csoportjai. AZ »OBZNANA« UTÁN Az öntudatos és forradalmi elemek többsége lépett be ak­kor, Jugoszlávia Kommunis­ta Pártjába és ezek később is nagy szerepet játszottak. A jugos­zláv burzsoázia felfogta a forradalmi párt részéről fe­nyegető veszélyt és mindent megtett, hogy lehetetlenné tegye létét és hogy úgyszól­ván megsemmisítse. Megje­lent az »Obznana« törvény, a tagokat sokévi börtönre ítél­ték, feloszlattak minden szer­vezetet, megsemmisítették 59 kommunista képviselő man­dátumát stb. Nagy és erőtel­jes­­ csapás volt ez, amely évekre lehetetlenné tette a párt küzdelmét, a kegyetlen kizsákmányolás és fosztoga­tás ellen harcoló munkásosz­tály vezetését. Magától értetődően, ezért egyrészt a Kommunista Párt akkori vezetői is felelősek, hisz közülük egyeseket meg­alkuvás és különféle negatív szociáldemokrata ballaszt ter­heli, másrészt pedig az úgy­nevezett nacionál-forradal­­márok soraiból jött szektáns elemek vegyültek soraikba. A párt úgyszólván már meg­alakulásától kezdve belső frakciós harcra volt ítélve, ahelyett, hogy a legnehezebb feltételek között, a párt be­tiltásának idején, tagjai az illegális párt megszervezésére törekedtek volna, amely ke­zébe vehette volna a munkás­osztály harcának vezetését. Ezután teljes hat évig nagy űr támadt a Kommunista Párt vezető szerepében és forradalmi tevékenységében. A Párt azonban nem szűnt meg létezni. HŐSI KÜZDELEM A JA­NUÁR 6-I DIKTATÚRA TERRORJA ELLEN Amíg a vezetőségben egy­más letorkolásával és frak­ciós harcokkal foglalkoztak a munkásosztály forradalmi elemei a terepen lehetősé­geikhez mért harcot folytat­­(Folytatása az 5. oldalon) [Gondoskodás, szeretet KörKérdésünk a­ »gyermekhéten« A gyermekhét bizonyos mértékben jelképe annak a gondoskodásnak, amellyel az egész ország, a társa­dalmi szervezetek és a szülők egész éven át legkisebb­jeink iránt viseltetnek. A közösség évente milliárdokat juttat a szülőknek gyermekpótlékként. Gyermekintézményekkel, napközi otthonokkal és sok mással segíti a gyermekes csalá­dokat. Érthető azonban, hogy a gyermekekről való gondoskodás nem nehezedhet teljesen az állami szer­vekre. Ezért legkiválóbb társadalmi munkásaink, tár­sadalmi szervezeteink is azon fáradoznak, hogy nap­­ról­пмрга kedvezőbb körülményeket teremthessenek a gyermekeknek. Az iskolákban, napközi otthonokban, egészségházakban, ma már egyre többet tesznek a gyermekekért. Az idei gyermekhét újból alkalmat nyújt a peda­gógusoknak, a szülőknek, a társadalmi és egészségügyi munkásoknak, hogy számot vessenek a gyermekek ne­velésében és gondozásában elért eredményekről és új lendületet ad áldásos munkájuknak. A gyermekhét alkalmával készült alábbi ankétünk: Farkas Géza, Zenta Scultur­­tanácsénak elnöke: A BÁBSZÍNHÁZ TETT LEGTÖBBET • Sok lehetőségük van az iskolás gyermekeknek szóra­kozásra Zentán. A legnagyobb iskolán kívüli szórakozást a bábszínház nyújtja. Ma már oly közkedveltek előadásai, hogy sok esetben kicsinynek bizonyul a tervem. A múlt év­ben még a tanyai iskolák ta­nulói is több ízben megtekin­tették előadásait . Az iskolákban általában mindenhol egyformák a ta­nítás utáni szórakozási lehe­tőségek. Színdarabokat, mű­soros előadásokat rendeznek, dolgoznak a modellezők klub­jában stb. A Thurzó Lajos is­kolában még újságot is adnak ki a tanulók. Irodalmi-, me­se- és rajzcsoportokat is ala­kítottak, és ezek iránt is nagy az érdeklődés. A kis techni­kusok klubja és az iskola­­szövetkezetek munkája azon­ban nem tud teljes mérték­ben kibontakozni, terem il­letve gazdasági udvar hiánya miatt. Pedig ha nagyon ke­vés segítséget kaptak is a me­zőgazdasá­gii szervezetektől, a­­ tandiók érdeklődése igen nagy a szövetkezet munkája iránt. 120 tagja van.­­ A testnevelés igen fej­lett az iskolákban. Különösen a kiskézilabdát űzik. Kár, hogy erre a célra nem tud nagyobb segítséget nyújtani a községi népbizottság. A tor­natermek és a felszerelés hiánya nagy akadály. Sz­ó ÜNNEPSÉG ZENICÁN Befejeződött hazánk leg­nagyobb acélművének építése A zenicai acélművek mun­kástanácsa tegnap este ha­zánk legnagyobb fémipari kombiná­tusának befejezése alkalmából ünnepi ülést tar­tott. Az ülés résztvevői egy­perces hallgatással adóztak az acélművek elesett mun­kásai emlékének, majd Mi­­lenko Jovicsics igazgató ün­nepi beszédet mondott. .

Next