Magyar Szó, 1959. március (16. évfolyam, 50-75. szám)
1959-03-19 / 65. szám
10. oldal Hány éves a Föld? VÁLASZ: Az embereket, a legrégibb idők óta érdekli, hogy mikor keletkezett és milyen idős a Föld. Galilei, a XVIII. századbeli neves olasz csillagász kísérelte meg először megtalálni erre a kérdésre a választ. Azt indítványozta, hogy az óceánokban felhalmozódott sók alapján állapítsák meg a Föld korát. De nem rendelkezett elég tárgyi adattal. Meddő kísérletek után a rádióaktivitás felfedezésével megbízható tudományos módszer kínálkozott a Föld korának lemérésére. A rádióaktív elemek bomlási sebessége különböző, tehát átlagos „életkoruk” sem azonos, egyeseké évbilliók, másoké mindössze a másodperc milliárdnyi része. A Föld korának kiszámítását a leghosszabb élettartamú rádióaktív elemek természetes bomlási folyamatának segítségével végzik. Ezek adott időpontban, kiszámítható mennyiségben alakulnak át az ólom valamelyik izotópjává (206, 207, 208 atomsulyu elemmé). Ez a jelenség a következőképpen zajlik le: A 238-as atomsulyú urániumatom például bomlás közben 8 Alfa-részecskét bocsát ki, a bomlás eredménye az ólom 206-os atomsúlyú izotópja (válfaja). Hasonló folyamat játszódik le a többi rádióaktív elemben is. Mivel egyazon elem bomlási sebessége állandó, ki lehet számítani, hogy adott időben, például egy év alatt, mennyi urániumatom alakul át ólommá. Az idők folyamán felhalmozódott ólom mennyiségét el kell osztani az egy év alatt felhalmozódott ólom mennyiségével és megkapjuk azt az időt, amely az illető lelet bomlásának kezdetétől eltelt. Ezen az alapon 1926-ban Nenatkovics szovjet akadémikus Karéliában 1 milliárd 800 ezer évre becsülte az ott fellelt legrégibb kőzetek korát. Azóta találtak már 3 milliárd éves kőzeteket is. (34) Még ezzel sem elégedett meg, hanem utána a hosszú pengéjű zsebkéssel is többször a nyakába szúrt. Pintér egy ideig hörgött, majd elcsendesedett. Grizer ekkor pokróccal lebontotta az ablakot, zsebéből elővett egy cédulát és a halott mellére tette és mindketten kiosontak a házból. Két hónappal később a bírósági tárgyaláson Aszanovics visszavonta beismerését és azt állította, hogy sem neki, sem Grizernek nem volt köze Pintér meggyilkolásához. A halálos ítélet megsemmisítése és a perújrafelvétel elrendelése után mind a ketten újra a bíróság elé kerültek. Aszanovics a második tárgyaláson is mindent tagadott. — De hiszen a vizsgálat alatt bevallottad a gyilkosságot és részletesen leírtad, hogyan hajtottátok végre, — figyelmeztette a tárgyalást vezető elnök. — Csak azért vallottam be, mert vertek, — válaszolta. — Hogy lehet az, hogy Grizer nem vallott, pedig azt állítjátok, hogy őt is megverték? — Nem tudom. Lehetséges, hogy őt nem verték annyira mint engem, vagypedig jobban bírja a verést. — A gyilkosság kiderítése után megállapították, hogy a nadrágod véres. Akkor azzal védekeztél, hogy disznóvágás közben véreződött be, de kiderült, hogy amikor Grizerék disznót vágtak nem is voltál, ott. Erre megmásítottad vallomásodat és azt mondtad, kiütések, kelések voltak a testeden, ezek kifakadtak és igy lett véres a nadrágod. Melyik állítás igaz? — Már magam sem tudom, hogy mi mindent vallottam akkoriban, annyira meg voltam zavarodva. — Miért mosattad ki a nadrágodat Grizer nénjével éppen a gyilkosság utáni napon? — Azért, mert már régebb óta unszolt, nagyon piszkos volt. — Mivel foglalkoztál Cservenkán? — Kártyából jósoltam? — Fizettek ezért az emberek? — Mindenki adott valamit. Néha pénzt kaptam, máskor élelmet, viselt ruhaneműt. Mindent elfogadtam. — Mit fizettél Ginzeréknek a lakásért? — Nem fizettem, hanem a lakás fejében házkörüli munkát végeztem. Felsöpörtem az udvart, fát aprítottam, stb. — Jósoltál-e Pintérnek is? — Egyetlen egyszer. — Mit fizetett a jövendőmondásért? — Húsz dinárt adott és azt mondta, dohányt is kapok tőle. — Megkaptad a dohányt? — Nem, mert amikor el akartam menni hozzá és háza felől érdeklődtem, megtudtam, hogy meggyilkolták. — Jártál-e Pintér házában a gyilkosság előtt? — Egyetlen egyszer sem voltam nála. Nem is tudtam, hogy hol lakik. — Grizer azt állítja, többször azt mesélted, hogy Pintérnél jártál. — Ez nem igaz. — Korábban azt állítottad, hogy írástudatlan vagy, közben kiderült, hogy boszniai szülőfaludban két elemit végeztél. — Most is írástudatlan vagyok, mert mindent elfelejtettem, amit annak idején az iskolában tanultam. — Korábbi beismerő vallomásodban részletesen leírtad, hol hagyta Grizer a konyhakést és a bicskát, hogyan takarta le pokróccal az ablakot és pontosan hova tette a halott Pintér mellére a cédulát. Amikor először jártál a helyszínen, a pokróc már nem volt az ablakon, a halott melléről is levették a cédulát és a késeket is más helyre tették. Hogyan tudtad mégis pontosan leírni a szoba képét? — A nyomozók pontosan megmondták, hogy mit kell vallanom és aszerint is vallottam. — Szóval csak azért tettél beismerő vallomást, mert bántalmaztak? — Persze. Azért vallottam be mindent, mert vertek. — A vizsgálóbíró is megvert? — Nem. Ő nem bántalmazott. — Hogyan bánt veled a vizsgálóbíró? — Semmi panaszom sem lehet ellene. Gyakran cigaretát is kaptam tőle. — És a járási közvádló? — Ő is jól bánt velem, éppen úgy mint a vizsgálóbíró. — Szóval sem a vizsgálóbíró sem a közvádló nem bántalmazott. .. Akkor miért ismerted be előttük is a gyilkosságot? A tanúk is azt állítják, hogy minden kényszer nélkül nyugodtan bevallottál mindent... (Folytatjuk) Ártatlanul elítélve (52) Brkics az osztrák területen lévő sziklát vizsgálgatta, majd Gyurovicshoz fordult: — Szeretnél oda... a túlsó partra jutni? Mind a két fogoly, Gyurovics is, Szelimovics is, hallgatott. Brkicsnek sem volt kedve, hogy tovább faggassa őket. Gyurovics látta a patakot, tudta, hogy a határon van, ebben a völgykatlanban azonban, így, megkötözve, kimerülten, a világ végét érezte és az esze sem működött. Szelimovics reszketni kezdett, annyira, hogy a kettőjüket összefűző lánc szemei csörömpölni kezdtek. Brkics egy vad ugrással eltávolodott tőlük és rájuk kiáltott: — Szökjetek! Szökjetek meg, az anyátok istenit! A két összekötözött fogoly meg sem moccant. Nyugodtan mozdulatlanul álltak, csak a láncuk csörgött. — Én nem szököm! — felelt később Gyurovics, és a csendőr felé fordult. Szembenézett a fegyverrel, és fölemelte összekötözött karjait, mintha mögéjük akarna rejtőzni. Az őrmester ebben a pillanatban tüzelt, ugyanakkor Aralicára kiáltott: — Lőj! Lőj, káplár! Miért nem lősz, te gyáva kutya? Gyurovics összeesett. Szelimovics egy ideig még tartotta magát, azután Gyurovics mellé zuhant. Aralka is lövöldözött ekkor már, kiürítette revolvere történytárát. A két csendőr ezután visszahúzódott. Hátrálva távoztak áldozataiktól, mintha attól félnének, hogy a két ember még talpra áll. Néhány lépésnyi távolságban megtorpantak. Vártak. Arra vártak, hogy a két test elcsöndesedjék. Szelimovics azonban még rángatózott. A csendőrök nem bírták már idegekkel, Brkics odalépett a még meleg holttestek mellé és levette róluk a láncot. Először Gyurovicsot, azután Szelimovicsot oldotta el. A láncokat táskájukba gyömöszölték, s Aralica — az őrmester parancsára — a patakhoz vonszolta Szelimovics testét, és átlökte a túlsó partra. — Azt a látszatot kell kelteni, hogy szökni akartak ... Úgy, úgy , s jó— bólogatott Brkics, és nézte, hogyan végzi dolgát alárendeltje. Aztán avart kapartak a véres földre, s eltakarták Szelimovics testének nyomait. Néhány lépést hátráltak, majd öt-tíz perc múltán visszatértek. A két test már teljesen merev volt. Gyurovics kinyújtott, ökölbe szorított kézzel feküdt, Szelimovics a hátán hevert, keze, tenyerében a selyemkendővel, a mellén, a még mindig vérző seben nyugodott. Aralkca megakarta lökni, hogy lássa, él-e még, de meggondolta magát, hátat fordított, elindult és többé vissza sem nézett. A csendőrök az erdő szélén várták, hogy beesteledjék. Amikor bealkonyodott, útnak indultak. Úgy eltűntek, hogy senki a környéken nem tudja megmondani, merre, hova mentek. Kerülték az embereket.. * Vége CYUIÖ QYAKOVICS UTOLSÓ.NAPJAI Hangya András szövegrajzai______ MAGYAR SZÓ Csütörtök, 1959. III. 10. 52. KERESZTREJTVÉNY Vízszintes sorok: 1. Adás ellentéte, 6. Garderób, csak magyarul, 8. Egészséges, nem érte semmi baj, 9. Helyhatározó rag, 10. Hím állat, 12. Ilyen alkalmatosság a szék is, 13. Mezőgazdasági eszköz, 14. Szörnyeteg, 16. Erdélyi Károly, 17. Visszafeszítő eszköz, 18. Nagy, 21. Villanydrót. Függőleges sorok: 1. Mértani test, 2. Indulatszó, 3. Rétegekre választható anyag, 4. Keresztül, 5. Rendszerint vendégmarasztalónak titulálják, 6. Nagy ijedtség, 7. Az anyag leggyakoribb sérülése, 10. Szabályos görbe, 11. Tagadószó, 15. Idegvégződéseivel észlel, 16/a. Lóbetegség, 19. Tápászkodik, 19. Te, latinul, 20. A mai nap. AZ 51. MEGFEJTÉSE Vízszintes sorok: 1. Kalap, II. Eretnek, 21. Origó. Függőleges sorok: 5. Közepes, 7. Rokkant, 9. Titok. *— Nagyon szép az öltönyöd. Kinél varrattad?