Magyar Szó, 1960. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1960-03-26 / 72. szám
Szombat, 1960. 12. 26. 97 jelölt közül 45-öt választanak a termelők tanácsába Kanizsán A jelöltek ismertették a gazdasági problémákat Szombaton az ipar, a kereskedelem és a közlekedési vállalat, vasárnap pedig a mezőgazdasági munkások választják meg képviselőiket a községi népbizottság termelők tanácsába. A szakszervezeti szakcsoportok évi közgyűlései éppen kapóra jöttek a mostani választás előtti hetekben, mert ezeken a gazdasági szervezetek dolgozói ugyancsak megvitatták az üzemek problémáit, mérlegre tették azt is, ami jó volt és ugyanígy a kifogásolni valókat is. Munkában és ténykedésben tényleg gazdag volt Kanizsán a választás előtti program. Minden üzemben, gazdasági szervezetben széles körű megbeszélést tartottak az üzem belső problémáiról, szem előtt tartva mindenekelőtt a munkatermelékenységet és a dolgozókról való gondoskodást. A község 97 jelöltje fáradhatatlanul magyarázta, ismertette a község, a kommuna gazdasági problémáit, a fejlődés távlatait, a beruházások és rekonstrukciók jelentőségét. Az üzemekben és a községben szervezett választás előtti értekezleteken maguk a jelöltek ismertették a kommuna gazdasági problémáit, és ezt azért tették így, hogy a választók lássák: a jelöltek igenis ismerik, és igyekszenek megismerni a község gazdasági fejlődésének kérdéseit. Ily módon a jelöltek majdhogynem „vizsgát” tettek választóik előtt gazdasági ismereteikről. Legfőképpen a kommuna és a vállalatok egymás közötti viszonyáról, a lakásépítésről és a község kommunális problémáiról beszéltek a választóknak. A szombati és vasárnapi választásokra most már minden készen áll. Ma reggel hét órakor az üzemekben megnyílnak a szavazóhelyek, hogy a kilencvenhét jelölt közül megválaszszák azt a negyvenöt dolgozót, akik majd a termelők tanácsában képviselik a dolgozók érdekeit. SZTÁRA PAZOVA TERMELŐINEK GYŰLÉSÉN a tartományi szakszervezeti tanács titkára Hazánk gazdaságpolitikájáról és a termelők tanácsa munkájáról beszélt Perica Vladiszavljevics, a tartományi szakszervezeti tanács titkára tegnap délután Sztára Pazován a termelők nagygyűlésén beszélt hazánk gazdaságpolitikájáról, az elmúlt évek gazdasági eredményeiről, a termelők tanácsa eddigi sikeres munkájáról és soron következő feladatairól. Az egybegyűltek érdeklődéssel hallgatták a tartományi szakszervezeti tanács titkárának fejtegetését és számos kérdést intéztek hozzá. MAGYAR SZÓ Elhamarkulás nélkül Milenko Botanics mezőgazdasági titkár az új mezőgazdasági törvényekről A köztársasági szkupstina szerdai ülésén többek között négy mezőgazdasági vonatkozású törvényt fogadtak el, éspedig a termőföld kihasználását szabályozó törvény végrehajtásáról szóló törvényt, a legelők kihasználását szabályozó törvényt, az öntözőművek építését és kihasználását szabályozó törvényt és az erdőgazdasági törvényt. A négy nagy jelentőségű törvényjavaslatot Milenko Bojanics, a köztársasági végrehajtó tanács tagja és mezőgazdasági titkára okolta meg. A termőföld kihasználását szabályozó törvény a most beterjesztett új törvényjavaslattal együtt a termelőerők fejlődésének és a mezőgazdaság fejlesztésében követett szocialista politika sikeres végrehajtásának az eredménye. Mindezek a törvények új szabályozó eszközei politikánknak, amely semmiben sem változott, és amelynek célja a mezőgazdaság újjáépítése szocialista módon megszervezett termelési formák révén a termőterület fokozatos egyesítésével. A beterjesztett törvényjavaslatok lehetőséget nyújtanak arra, hogy még gyorsabban megszüntessük a megnövekedett termelőerőt, és a termelésben megnyilvánuló maradi felfogások és szokások közti ellentmondásokat. Ezenkívül a törvények végrehajtása elősegíti a termőföld korszerű megművelését és kihasználását mindenütt, ahol erre megvannak a feltételek. NÉGY ÉV ALATT 163 MILLIÁRD DINÁR MEZŐGAZDASÁGI BERUHÁZÁSRA A továbbiakban megemlítette, hogy a négy törvényjavaslatot a végrehajtó tanács akkor terjesztette a Szkupstina elé, amikor már, jóllehet csak kezdeti, de mégis nagy eredményeket értünk el a mezőgazdaság fellendítésében. Csak a legutóbbi négy év alatt 163 milliárd dinárt fordítottak mezőgazdasági beruházásokra a Szerb Népköztársaságban. Ma csaknem 20 000 traktor, több mint 1600 kombájn és mintegy százezer kapcsolható gép és eszköz van Szerbiában. A mezőgazdaságban jóval több nemesített vetőmagot és műtrágyát használnak. Az 1956/57. gazdasági évben 188 000 tonna műtrágyát használtak el a SzerbNépköztársaságban, 1958-ban pedig 700 000 tonnát. Az idén több mint négyszázezer hektáron vetettek magasfiozamú búzafajtát, és a tervek szerint több mint 400 000 hektáron termesztenek az idén hibridkukoricát. Ezenkívül elvárható, hogy a társadalmilag megszervezett termelés, vagyis a társastermelés az idén több mint egymillió hektár termőföldre terjed ki. A nagyarányú beruházások és más intézkedések lehetőséget teremtettek arra, hogy mezőgazdaságunk már 1959- ben 11,2 százalékkal túlszárnyalja az 1957-től 1961-ig tervezett terméseredményeket. Jószágtenyésztésünk tavaly olyan eredményeket ért el, amelyek kétségtelenül azt bizonyítják, hogy túljutottunk a félévtizedes pangásom ebben a gazdasági ágazatban. Az elért eredmények kellő alapul szolgálnak arra, hogy még gyorsabban tért hódítsanak a korszerű földművelési módszerek. Ebben a folyamatban és ezekben az erőfeszítésekben a beterjesztett törvényjavaslatok politikánk legfontosabb ható eszközei közé tartoznak. Az új törvényes rendelkezések elveiről szólva Milenko Bojanics hangsúlyozta, hogy a termőterület kihasználását szabályozó törvény előírja, hogyan kell elkészíteni a gaz-dasági-műszaki dokumentációt, és hogyan kell megállapítani az agrotechnikai és ta- iajjavítási intézkedésket, hogyan kell kidolgozni a társadalmi tulajdonban lévő termőterület kihasználásának alaptervét, stb. A legelők kihasználását szabályozó tör- I vény abból az elvből indul ki, hogy mindenütt, ahol növelni lehet a fahozamot, meg kell változtatni az eddigi legelőkihasználási módszereket, és majdnem teljes egészében azokat az intézkedéseket kell foganatosítani, mint a többi termőterületen. A KÖZSÉGEK FELADATA A MEZŐGAZDASÁGI TÖRVÉNYEK végrehajtásában Már tavaly októberben megkezdődtek a politikai és szakszerű előkészületek, és bízvást elmondhatjuk, hogy termelőink minden szükséges magyarázatot megkaptak a szövetségi törvényről. Bizonyos meg nem értés és ellenséges tevékenység is volt észlelhető, de ma úgy ítélhetjük meg a helyzetet, hogy a falvakban kifejtett élénk és beható politikai tevékenység után sehol sincsenek jelentősebb politikai problémáink. Milenko Bojanics ezután hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági törvények végrehajtásával kapcsolatban a községi népbizottságokra hárul a legtöbb és a legfontosabb feladat. Nem minden vidékünkön alakultak ki egyenlő anyagi és társadalmi feltételek és emiatt az intézkedések előírásában és allkalmazásában mindenkor az adott körülményekből kell kiindulni és nem szabad sablonszerűen eljárni. A termőföld kihasználására vonatkozó előírások végrehajtása nem lehet kampányszerű, hanem ez hosszantartó folyamat. Nem szabad megengednünk, hogy bárhol is idegesen elhamarkodják a dolgot, hanem teljes valóságérzékre van szükség az egyes agrotechnikai és talajjavítási intézkedések megszabásában. A tavaszi vetésben fokozatosan és kisebb területekre csak egyes intézkedéseket kell előírni, az új gazdasági évig pedig alaposan tanulmányozni kell a helyzetet, elő kell készíteni a szükséges gépeket és reprodukciós anyagot, ki kell dolgozni a gazdasági-műszaki dokumentációt és az alapvető terveket, és ezek alapján idejekorán előírni a követendő intézkedéseket az őszi vetés előtt. Beszéde végén Milenko Bojanics hangsúlyozta, hogy a termőföld kihasználását szabályozó szövetségi törvény és a most elfogadásra beterjesztett törvényjavaslatokat nem szabad a nyomás eszközéül felhaszálni, hogy a magántermelők társastermelési szerződéseket kössenek. Bizonyos időnek el kell telnie, hogy a termelők megszokják a korszerű földművelési módszereket, hogy meggyőződjenek arról, hogy a föld jobb megművelése és tökéletesebb kihasználása nem kíván áldozatot részükről és nem kényszereszköz szokásaiknak megváltoztatására, hanem ezek minden szempontból igazolt és az ő érdeküket szolgáló intézkedések. Ezért feltétlenül el kell kerülni, hogy elhamarkodottan agrotechnikai intézkedéseket írjanak elő és kényszerintézkedéseket alkalmazzanak. Sokkal fontosabb, hogy a népbizottságok erősbítsék szakszolgálataikat, új szakszolgálatot létesítsenekés elősegítsék, hogy a mezőgazdasági szervezetek még felszereltebbek legyenek. Bojanics Milenko Takarmány és terelékenység Tizenhatmilliót megtakarítana a szántai birtok, ha zöldtakarmánnyal etetné a jószágot A zombori járás távlatterve szerint a mezőgazdasági jövedelem 70 százalékát a jószágtenyésztésből kell megvalósítani, 30 százalékát pedig a földművelésből. Ez a mezőgazdasági szervezeteket jószágtenyésztés fejlesztésére készteti. A jószágállomány növelésében már jelentős eredményt értek el, de kevés figyelmet fordítottak a takarmányozás javítására és a jószág megfelelő elhelyezésére. Az olcsó takarmányozás egyik alapfeltétele a kifizetődő jószágtenyésztésnek. A mezőgazdasági szervezetek nagy része nem fordított kellő gondot zöldtakarmány termesztésére. Idei tervük szerint például kétszer kevesebb takarmányt vetnek, mint amennyi szükséges, a jószágállomány helyes takarmányozásához. Egyes mezőgazdasági szervezetek, például az Aleksza Santics-i mezőgazdasági kombinátus túlméretezett hozamot irányzott elő, hogy a takarmánytermesztést összhangba hozza a jószágállománnyal. A takarmányozást főleg kukoricaszárra alapozzák és kisebb adag abrakot irányoznak elő a jószágnak, mint amennyi szükséges. A járási jószágtenyésztési állomás a helyes és olcsó takarmányozásra jószág szerint kevert-, zöld-, szálas- és silótakarmány táblázatot dolgozott ki, meghatározva a takarmány összetételét és termesztési módját. Szálastakarmányt csak úgy termeszthetünk kifizetődően, ha ugyanarról a földről évente két termést takarítunk be. Ez esetben a jószág évente 175 nap friss zöldtakarmányt kap a többi napon pedig, a téli időszakot is beszámítva, silótakarmányt. A jószágtenyésztő állomás ezért javaslatot adott a mezőgazdasági szervezeteknek, hogy milyen szálas- és tarlótakarmányt kell termeszteni, és etetési napok szerint meghatározta, hogy melyik időszakban milyen zöldtakarmányt kell a jószágnak adni. Például április 16-ától 25-éig őszi repcével kell takarmányozni. A repceföldbe salótakarmánytkell vetni és ezzel a zöldtakarmánnyal szeptembertől kezdve kell a jószágot etetni. A mezőgazdasági szervezeteknek kötelezően csalamádét kellene vetniök. A korszerű jószágtenyésztés szerint a jószágnak annyi takarmányt kell adni, amely biztosítja a kifizetődő jószágtartást. Az egyforma etetés, különösen a szarvasmarhatenyésztésben jár negatív következménnyel ezért individuálisan kell megszabni a takarmányt a jószágnak. A töménytakarmányt a tejelés szerint kell adagolni. Arra kell törekedni, hogy a tejhozamnöveléssel a tejtermelés olcsóbbá váljék. A szántai mezőgazdasági kombinátus a 700 tehenének a szálastakarmány mellett naponta 3 kilogramm erőtakarmányt is ad, jóllehet gyenge tejelők, és silótakarmányon is meglehetnének. Ha nem kapnák a drága erőtakarmányt, a birtok évente több mint 16 millió dinárt megtakarítana. A járási jószágtenyésztő állomás véleménye szerint a mezőgazdasági szervezetek azért nem szorgalmazzák a zöldtakarmányozást, mert nem ismerik kifizetődő termelési folyamatát és mert technikailag könnyebb tömény takarmánnyal etetni, mint zöldtakarmánnyal. A termékegység szerinti díjazás bevezetésével a gazdaságosabb munkát vállalják majd a birtok munkásai, így az idén bizonyára elsajátítják a korszerű és olcsó takarmányozást is, mert különben a jószág feléli a jövedelmet. A mezőgazdasági szervezeteknek ezért több takarmányt kell termeszteniük és a jószágtenyésztő állomás más utasításait is végre kell hajtaniuk. V. 3. HASZNOS MUNKA A közjogvédő hivatalok fontos szerepet kaptak társadalmi-politikai rendszerünkben Beográdból jelenti a Tanjug. Milos Radovics, szövetségi közjogvédő a szombati sajtóértekezleten hangsúlyozta, hogy a közjogvédő hivatalok országszerte beváltak, mint fontos és jelentős jogi intézmények. A gyakorlat bebizonyította, hogy a közjogvédő hivatalok munkája nagyon hasznos, és fontos helyet és szerepet kaptak társadalmipolitikai rendszerünkben. A közjogvédő hivatalok tavaly 420 000 ügyben jártak el, ezek közül 145 600 peres ügy volt, és a peresített öszszeg meghaladta a 26 470 millió dinárt. Ezenkívül a közjogvédő hivatalok több mint 73 000 végrehajtási ügygyel, 7120 közigazgatási eljárással foglalkoztak, letárgyaltak 33 000 panaszt az államosítással kapcsolatban, stb. Nyilatkozatában rámutatott arra, hogy meglehetősen sok járási közjogvédő hivatal nem hajtja végre a szövetségi közjogvédő hivatal utasításait, és nem kezdeményezi a legszorosabb együttműködést a bíróságokkal és a közvádlóságokkal. Ezenfelül a közjogvédő hivatalok hathatósabb sietséget nyújthatnak az államszerveknek és intézményeknek, és jogtanáccsal szolgálhatóak vagyonjogi ügyletek és szerződések megkötésében, stb. Új piacok Sajtóértekezlet külkereskedelmünk alakulásáról Beográdból jelenti a Tanjug. Toma Granfil, a Jugoszláv Külkereskedelmi Bank vezérigazgatója pénteken délelőtt sajtóértekezletet tartott külkereskedelmünk egyes jellegzetességeiről. Megemlítette, hogy tavaly nyolc százalékkal több árut szállítottunk külföldre, mint 1958-ban, az árubehozatal csak minimálisan emelkedett, és ennek folytán külkereskedelmi fizetési mérlegünk hiánya az 1958. évi 73,1 milliárd dinárról tavaly 63,2 milliárd dinárra csökkent. Külön hangsúlyozta, hogy ipari árukivitelünk folyamatosan és erőteljesen növekszik. Különösen a hajóépítő vállalatok, a fémfeldolgozó villamossági, élelmiszer és bőripar szállított több árut külföldre. Tavaly nem mindig volt kedvező a helyzet a külkereskedelmi árucsere forgalomban, és más államok erős versenye nagy erőfeszítéseket kívánt az áru értékesítésében. Árukivitelünk további növekedése és szerkezeti változásai megkövetelik, hogy hagyományos külkereskedelmi üzletfeleink mellett új piacokat is keressünk ipari árunk számára. 3. oldal