Magyar Szó, 1960. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)
1960-09-01 / 205. szám
HALÁL A FASIZMUSRA — SZABADSÁG A NÉPNEK.JARA 19. DINAR |i HseYftSzú XVII. évf. 205. (4811.) sz. Csütörtök, 1960. szept. 1. . Tito elnök nyilatkozatának világvisszhangja erc . A sajtóügynökségek, rádióállomások és világlapok bő kivonatban közölték Tito elnök nyilatkozatát a kongói helyzetről Joszip Broz Tito köztársasági elnök nyilatkozata a kongói helyzetről nagy visszhangot keltett a világközvéleményben. A nagy hírszolgálati ügynökségek, a rádióállomások és a napilapok bő kivonatokban közölték Jugoszlávia államfőjének nézeteit a kongói kérdésről. Főleg a nyilatkozatnak azt a részét emelik ki, amelyben Tito elnök hangsúlyozza, hogy csakis Kongó népe határozhat eredményesen és demokratikus módon saját sorsáról, de akkor, ha visszavonták a belga csapatokat és az ország elnyerte teljes függetlenségét. A TASzSz hírszolgálati ügynökség majdnem teljes egészében közölte Tito elnök nyilatkozatát. Külön hangsúlyozza a nyilatkozatnak azt a részét, amely szerint Jugoszlávia népei és kormánya teljes megértéssel és a legnagyobb érdeklődéssel figyeli Kongó kormányának erőfeszítéseit az ország függetlenségének és egységének megszilárdítására. A TASzSz kiemeli hogy a jugoszláv államelnök síkraszállt amellett, hogy Kongó népére kell bízni az ország rendszerének eldöntését. Idézik a nyilatkozatnak azt a részét is, hogy meg kell óvni ennek a fiatal afrikai államnak területi épségét. A szovjet sajtóügynökség hozzáfűzi hogy Tito elnök véleménye szerint a belga csapatok jelenléte Kongóban mind inkább az új állam belügyeibe való nyílt beavatkozás jellegét ölti. Ezzel kapcsolatban az ügynökség megállapítja, hogy Tito elnök támogatja azt a nézetet, amely szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatával összhangban feltétlenül sürgősen ki kell vonni a belga csapatokat Kongóból. A Reuter, az Associated Press és a France Press azt írják, Tito elnök a belga csapatok visszavonását sürgette, és hangsúlyozta, hogy feltétlenül tiszteletben kell tartani Kongó népének önrendelkezési jogát is azt az elvet, hogy csakis a nép dönthet országának belső, rendszeréről. Az amerikai Associed Press ügynökség közli a JSzNK államelnökének nézeteit az ENSz egységek kongói szerepéről, nevezetesen azt, hogy a világszervezet fegyveres osztagainak jelenlétével meg kell könnyíteni a helyzet rendezését Kongóban, hogy a kongói kormány mielőbb érvényesíthesse törvényes jogait. A France Press és a Reuter hangsúlyozzák, hogy a jugoszláv államelnök nézeteinek alapja, hogy a belga csapatokat haladéktalanul vissza kell vonni, tiszteletben kell tartani a nép demokratikus döntési jogának elvét, és ennek a célnak szolgálatába kell állítani az ENSZ haderőinek tevékenységét ebben az országban. A moszkvai és a párizsi rádió hallgatóságát is tájékoztatták Tito elnök nyilatkozatáról. A moszkvai rádió orosznyelvű adásában hangsúlyozza, hogy Jugoszlávia népei teljes megértéssel figyelik a kongói helyzet alakulását, és az a véleményük, hogy csakis a nép dönthet sorsáról, de belga csapatok jelenléte nélkül és teljes függetlenségének megvalósulása után. A párizsi rádió majdnem teljes egészében közölte Tito elnök nyilatkozatát. Államelnökünk nyilatkozata a nagy világlapok hasábjain is figyelemreméltó helyet kapott. Bő kivonatokat közöltek a nyilatkozatból a párizsi Munde, a prágai Rude Pravo és több más lap. A Julius 29 mozgalom lapja, a Revolution külpolitikai rovatában szintén idézi Tito elnök nyilatkozatát a kongói helyzetről. A lap elsősorban azt hangsúlyozza, hogy Tito elnök véleménye szerint a kongói kormánynak törvényes joga vant helyreállítani területének egységét, hasonlóképpen kiemeli azt a részt is, amelyben Tito elnök a belga csapatok visszavonását sürgeti. A havanai rádió cubai és latinamerikai adásában szintén idézte Tito elnök nyilatkozatát. Az új jugoszláv nagykövetek Tito elnöknél Joszip Broz Tito köztársasági elnök tegnap délelőtt fogadta Dusan Blagojevicsot, a JSzNK újonnan kinevezett rendkívüli és meghatalmazott norvégiai nagykövetét, aki hamarosan állomáshelyére utazik. Tito elnök fogadta meg Hija Topaloszkit, hazánk első rendkívüli és meghatalmazott guineai nagykövetét, dr. Zvonko Berusicsot, első rendkívüli és meghatalmazott ghánai nagykövetünket, Zsivadin Szimicset, a JSzNK Szudánt nagykövetét és Ivo Szarajcsicsot, Jugoszlávia újonnan kinevezett rendkívüli és meghatalmazott ausztriai nagykövetét. TITO ELNÖK fogadta a japán nagykövetet Joszip Broz Tito köztársasági elnök tegnap délelőtt a Beli Dvorban buc..u látogatáson fogadta Tosikazu Kasét, Japán eddigi rendkívüli és meghatalmazott beográdi nagykövetét. Jelen volt Matesz, a köztársasági elnök főtitkára is. A TAPASZTALAT AZT BIZONYÍTJA, hogy a gyakorlatnak döntő szava van, a gyakorlat pedig kedvezően értékelte azokat a RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ VEVŐKÉSZÜLÉKEKET amelyeken a Radioindustrija Zagreb védjegye láthatón látogasson meg BENNÜNKET A IV. BEOGRÁDI NEMZETKÖZI MŰSZAKI MINTAVÁSÁR 2. CSARNOKÁBAN. AZ F EMEZ ETEN A 2551-ES KIÁLLÍTÁSI HELYEN * Vegyen ORION televíziós vevőt. TELEFUNKEN cincskópot 53 centiméteres képernyővel, mindössze 160 750 dinárért. џ RADIOINDUSTRIJA ZAGREB 553-1 TITO ELNÖK elbeszélgetett a horvát kivándoroltak küldöttségével Joszip Broz Tito köztársasági elnök tegnap délelőtt a Beli Dvorban fogadta a horvát testvéri közösség amerikai és kanadai képviselőit. A delegációt Martin Krasics, a közösség pénztárosa vezeti. Tito elnök hosszú szívélyes beszélgetést folytatott velük. Hammarskjöld tiltakozik a belga csapatok kivonásának halogatása miatt Ellentmondó brüsszeli és kongói jelentések megtett a kivonulás megkönnyítésére és kénytelen tiltakozni az ellen, hogy azt még mindig nem hajtották végre. Hammarskjöld végül megállapítja, hogy az ENSZ magára vállalja a teljes felelősséget a támaszpontokért és csak bizonyos számú belga technikus ottmaradására van szükség. KIÜRÍTETTÉK-E Kamina támaszpontot, vagy nem? Hammarskjöld tiltakozását megelőzően már jelentették, hogy az utolsó belga egységek is eltávoztak Katanga kongói tartományból. Ejtőernyősök néhány százada Wilder ezredes parancsnoksága alatt az Elisabethville-i repülőtérről utaztak el. E jelentések szerint Kamin a katonai támaszpont kiürítése kedden délután 3 óra tájban fejeződött be. A volt belga katonai támaszpontra tegnap száz svéd katonát küldtek az Egyesült Nemzetek egységeiből. Ezzel az egységgel erősítik meg az ott tartózkodó ír csapatot. Azért szállítottak oda nemzetközi csapatokat, mert Csembe katangai tartományi miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány „üzemen kívül helyezi” ezt a támaszpontot, ha nem adják át a katangai csapatoknak. Jan Berendsen, az ENSZ Elisabethville-i képviselője bejelentette, hogy a korábbi (Folytatása az 5. oldalon) New Yorkból jelenti a Tanjug. Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára tegnap formális takozást intézett a belga kormányhoz, amiért még mindig nem vonultak ki a belga csapatok Kongóból és követelte azok rögtöni kivonását. Hammarskjöld szóbeli jegyzéke hangsúlyozza, hogy a belga egységek jelenléte Kongóban ellentétben áll a belga kormány ígéretével. Hammarskjöld a jegyzékváltás szövegét harmadik jelentésében a Biztonsági Tanács elé terjesztette. A jelentéshez mellékletként csatolták a Biztonsági Tanács legutóbbi ülése óta folytatott levelezést is. Belgium állandó képviselője az ENSz ben azt közölte a főtitkárral, hogy egyes ejtőernyős egységek kivételével befejeződött a belga csapatok kivonulása. Ezek az ejtőernyős egységek is már útban vannak és így gyakorlatilag a kivonulás befejezettnek tekinthető. A főtitkár viszont tiltakozásában rámutatott, hogy kongói megbízottainak jelentése szerint Kaminában, a legnagyobb kongói belga katonai támaszponton még mindig 400 ejtőernyős és 150 katona tartózkodik, de ott van még a pilóta-iskola 50 előadója és több hallgatója is. Hammarskjöld jegyzéke furcsábba, hogy eltérés van a Brüsszelből kapott jelentés és a tényleges állapot között. Az ENSz mindent A San Jose-i értekezleten elárulták a kis népek igazságos ügyét — mondotta Castro Havanából jelenti a Tanjug. Cuba tegnap határozottan elvetette az amerikai külügyminiszterek San Jose-i értekezletén hozott nyilatkozatot. Cubának ezt az álláspontját Castro miniszterelnök fejtette ki a háromhónapos önkéntes munkáról visszatérő cubai tanítók előtt mondott beszédében. Hozzáfűzte, hogy kormányának nem voltak illúziói arról, hogy a latin-amerikai országok többsége szembeszáll Washington törekvéseivel. Castro szerint a dél-amerikai köztársaságok külügyminiszterei elárulták a kis népek igazságos ügyét. Felhívta az ország polgárait, hogy még szorosabbra fűzzék egységüket és a világközvélemény előtt fejezzék ki eltökéltségüket, hogy megvédik forradalmukat. „A San Jose-i nyilatkozat” — amelyben Havanában az esetleges cubaellenes akció előkészítését látják — nagy elégedetlenséget váltott ki az ország népében. A vezető szakszervezetek és társadalmi szervezetek, mint az agresszió előkészítését elítélik ezt a nyilatkozatot. A cubai lapok megemlítik, hogy épp az értekezlet időtartama alatt három légitámadást hajtottak végre Cuba ellen és gyújtóbombákat dobtak le az ország területére. A lapok hírt adnak arról is, hogy egyes országokban a nyilatkozat elfogadása tiltakozást váltott ki és több latin-amerikai ország közösséget vállalt Cubával. A legújabb hírek szerint, Venezuelában tüntetések voltak a kormány ellen és Betancourt köztársasági el,nök kormánya válságba került, mivel a koalíciós kormányban részvevő demokrata-köztársasági unió nem vállalt közösséget a kormánnyal és Arkaya külügyminiszter, a párt tagja kilépett a kormányból. Ezzel kapcsolatban Castro megállapította, hogy a latinamerikai országok külügyminiszterei azzal, hogy Cuba ellen szavaztak, egyben kezet emeltek saját népük érdekei ellen is. Szerinte Washington álláspontja csak a gazdasági és pénzügyi nyomás miatt diadalmaskodott és San Joséban a gazdasági monopóliumok és az amerikai segély új ütőkártyája győzött. Castro azonban reméli, hogy Latin-Amerika népe továbbra is támogatja a cubai forradalmat. Ez a forradalom Latin-Amerika népeivel együtt már eddig is nagy problémákat oldott meg. A kubai miniszterelnök nagy tévedésnek mondta a San Jose-i értekezlet döntéseit és hangsúlyozta, hogy kormánya nem mondhat le a Szovjetunió támogatásáról. LE AKARTÁK LŐNI A CUBAI KÜLDÖTTSÉG REPÜLŐGÉPÉT A cubai miniszterelnök ezenkívül még egy beszédben foglalkozott a San Jose-i értekezlettel. A miniszterelnökségi palota előtt összegyűlt cubaiak előtt elmondta, hogy az amerikai ügynökök és a cubai forradalom ellenségei arra készültek, hogy lelőjék azt a repülőgépet, amelyen a cubai küldöttség Raul Roa külügyminiszterrel az élen, a San Jose-i értekezletről tért vissza. Raul Roa biztonsági okokból nem használta a számára fenntartott, repülőgépet, hanem ehelyett egy Costaricában bérelt repülőgépen tért vissza Gubára. A cubai hadsereg néhány vadászgépet küldött a repülőgép elé. Hivatalosan közölték, hogy a cubai küldöttség azért nem tért vissza San Jose-ból az előirányzott időben, mert értesítették, hogy Batista volt cubai diktátor hívei repülőgépének lelövésére készülnek. A San Jose-i értekezlet időtartama alatt több cubai emigráns érkezett a városba. Köztük volt Lanz őrnagy, a cubai légihaderő volt vezetője is,, aki tavaly októberben bombáztata(Folytatása az 5. oldalon) MARTINOVICS ARANYÉRMET SZEREZ? Részletes tudósítás a 8. oldalon