Magyar Szó, 1960. december (17. évfolyam, 282-307. szám)
1960-12-04 / 284. szám
0. oldal Tájékoztató közlemény 81 kommunista és munkáspárt Tegnapelőtt este, Moszkvá- ban tájékoztató közleményt hoztak nyilvánosságra a kommunista- és munkáspártok tanácskozásáról. miszerint a tanácskozást 1960 novemberében tartották meg Moszkvában és hogy azon 81 kommunista és munkáspárt képviselői vettek részt, akik jelen voltak az októberi for-iradalom 43. évfordulójával kapcsolatos moszkvai ünnepségeken. A közlemény kiemeli, hogy 4.a tanácskozás résztvevői véleménycserét folytattak és megismerték egymás nézeteit és állásfoglalását, és a béke, a demokrácia, a nemzeti függetlenség és a szocializmus együttes céljaiért vívott közös harc szempontjai alapján tanulmányozták a nemzetközi fejleményeket és a kommunista mozgalom időszerű problémáit, majd egyhangúlag elfogadták a kommunista- és munkáspártok nyilatkozatát, valamint a világ minden népéhez intézett kiáltványt”. ..A felmerült kérdéseket a testvérbarátság szellemében, a marxizmus-leninizmus megdönthetetlen elvei és a proletár nemzetköziség alapján tanulmányozták” -a mondja végül a közlemény. A tanácskozáson az alábbi országok pártküldöttségei vettek részt: Ausztrália, Ausztria, Albánia, Algéria, Argentína, Belgium, Burma, Bulgária, Bolivia, Brazília, Nagy-Britannia, Magyarország, Venezuela, Vietnam, Haiti, Guadelupe, Guatemala Nyugat- és Kelet- Németország, Honduras, Hollandia, Görögország, Dominica Köztársaság, Izrael, India, Indonézia, Jordánia, Irak, Irán, Írország, Észak- Írország, Spanyolország, Olaszország, Kanada, Ciprus, Kína, Costa Rica, Columbia, Korea, Kuba, Libanon, Luxemburg, Malájföld, Marokkó, Martinique, Mexikó, Mongólia, Nepál, Dánia, Nicaragua, Új-Zéland, Norvégia, Panama, Paraguay, Peru, Lengyelország, Portugália, Réunion, Románia, Salvador, San Marino, Szíria, a Szovjetunió, Szudán, Taiföld, Tunézia, Törökország, Uruguay, Finnország, Franciaország, Ceylon, Csehszlovákia, Chile, Svájc, Svédország, Ecuador, a Délafrikai Unió, Japán és „más pártok képi viselői”. MAGYAR SZÓ Feladták barikádjaikat a caracasi egyetemi hallgatók A rendőrség ellenakciókat indított Caracasból jelenti az AFP. Pénteken éjjel az egyetemisták elvonultak barikádjaikról, amelyeket a Rendőrséggel lefolytatott több napos viszály során emeltek. A tüntetők pénteken este az egyetemi város közelében felgyújtottak egy autóbuszt. Caracas központjában azonban fokozatosan helyreáll a rend. Pénteken éjjel az elővárosokban még hetvenkét lövöldözésre került sor. A tegnapelőtti összetűzésekben két személy életét vesztette, négyen pedig megsebesültek. A katonaság pénteken megszállta az egyetemi város környékét és több helyen harckocsikat vonultatott fel. A barikádok feladása után a rendőrség és a hadsereg ellenakciót indított a fővárosban és vidéken. Puerto Cabello városában tengerészgyalogság fogta körül az egyetemet. Több városban letartóztatásokat hajtottak végre az ifjúság körében. Vizes here a baltiták és az ENSZ marokkói egységei között Léopoldville-ből jelenti a Tanjug. Lumumba kongói miniszterelnököt a tegnapra virradó éjjel a fővárostól mintegy 200 kilométerre fekvő Tishville katonai börtönbe vitték. Ezt megelőzően az ejtőernyősök kíméletlen tortúrának vetették alán a miniszterelnököt: az újságírók szeme láttára hajánál fogva von szólták és bántalmazták. Megbízható forrásokból ka- FŐNYEREMÉNY: 2 000 000. 1 000 000. 800 000 valamint 1? nagyobb és 153 360 kisebb nyeremény 61 200 000 dinár összegben. ★ Egy sorsjegy éra 200 dinár. Húzós december 6-án Beográdban. /wwwvwwwwws port hírek szerint Lumumbát a börtönben is kegyetlenül megverték. Mobutu hívei most azért szállították el Léopoldville-ből, mert „kellemetlen volna, ha közvetlenül az ENSZ küldöttségének szeme láttára kínoznák.” Az ENSZ küldöttsége eddig nem tett kísérletet arra, hogy megmentse a törvényes miniszterelnököt a fenyegető veszélytől. Bejelentették, hogy Kaszavubu elnök pénteken este „váratlanul” eltávozott Léopoldville-ből és hogy valószínűleg Bakongában vagy Tishville közelében tartózkodik. Az ENSZ sajtóképviselője bejelentette, hogy elutazása miatt Kaszavubunak nem kézbesíthették azt a két táviratot, amelyet Hammarskjöld főtitkára tegnapra virradó éjjel küldött neki. Meg nem erősített hírek szerint Gizenga, a törvényes kongói kormány miniszterelnök helyettese — aki jelenleg Stanleyville-ben tartózkodik — kérelemmel akar fordulni mindazokhoz a afroázsiai országokhoz, amelyek csapatokat küldtek Kongóba, hogy egységeiket bocsássák a központi kormány rendelkezésére és így hozzájáruljanak a törvényesség és az alkotmányos intézmények megvédéséhez, mert Mobutu csapatainak támadása veszélyezteti őket. Léopoldville-i jelentés szerint a baluba-törzs mintegy háromezer tagja íjakkal, dárdákkal, husángokkal és primitív lőfegyverekkel felfegyverezve betört a katangai Luene községbe. Az ENSZ léopoldville-i küldöttségének képviselője tegnap kijelentette, hogy a Lueneben állomásozó marokkói katonák azonnal közbeléptek és tüzet nyitottak a balubákra. Az áldozatok számáról még nincs jelentés. A marokkói katonák körülfogtak és foglyul ejtettek mintegy kétezer baluba felkelőt. Az ENSZ képviselője szerint most felmerült a probléma, hogy mit tegyenek ezekkel a foglyokkal. Lehetséges, hogy szabadon bocsátják őket. Az ENSZ csapatai az utóbbi néhány nap alatt Észak- és Közép-Katangában állítólag önvédelemből és a rend fenntartásának érdekei miatt megöltek néhány tucat balubát. Mint ismeretes, ezek a törzsek fellázadtak Csőmbe rendszere ellen. Eddig azonban még nem érkezett arról hír, hogy a kéksisakos ENSZ-katonák utasítást kaptak volna arra, hogy fegyvereiket használják Csőmbe csendőrsége ellen, amely tömeges mészárlásokat hajt végre a balubatörzs tagjai között. A JUGOSZLÁV FELDERÍTŐ SZÖVETSÉG SORSJÁTÉKA UTCAI TŰZHARC PÁRIZSBAN Párizsból jelenti az AFP. Párizsban tegnap délután fegyveres összetűzésre került sor két algériai személy és két mohamedán rendőr között. Az egyik rendőr életét vesztette, a két algériai súlyosan megsebesült, a másik rendőr könnyebb sebet kapott. A fegyveres összetűzésre akkor került sor, amikor a rendőrök igazoltatták a két algériait. Csendes birkózás Mexikói levél a Magyar Szónak Mexico City, november Nemrégiben, amikor a mexikói forradalom 50. évfordulójának ünnepségein Adolfo Lopez Mateos köztársasági elnök díszőrséget állott Madera, a forradalom zászlóhordozójának sírjánál, hat volt mexikói köztársaság, elnök állott mellette. — Portes Hil, Ortiz Rubio, Rodriguez tábornok, Miguel Aleman, Ruiz Cortinez és Lazaro Cardenas tábornok. Impozáns látvány volt ez. És a véletlen éppen úgy hozta magával, hogy a ritka elnöki diszőrség balszárnyán Cardenas tábornok állott, aki államosította a mexikói kőolajipart és legtöbb földet osztott a parasztoknak, jobboldalon pedig, szemben vele, Aleman volt köztársasági elnök, a mexikói, jobboldal vezetője. Lopez Mateos mint jelenlegi köztársasági elnök ott állt a középen. Az emberek ebben is valami jelképest láttak és feltették a kérdést: Mexikó jelenlegi első polgára az arany középút politikáját folytatja-e, vagy pedig valamelyik oldalhoz húz és ha igen, akkor kihez, Cardenashoz, vagy Alemanhoz? Egyáltalán nem akadémikus kérdés ez, mert Mateos politikájától Mexikó továbbfejlődése függ. És amikor erről a kérdésről elmélkedünk, szem előtt kell tartanunk azt is, hogy két évvel ezelőtt a jelenlegi köztársasági elnök megszerezte a nép szinte psztatlan bizalmát, mert haladó, liberális programmal lépett a választók elé. Igaz, hogy a forradalom győzelme óta Mexikóban a választások kérdése többé-kevésbé előre eldől, mert egypártrendszer van, uralkodó párt a „Partido revolusionar institusional” (PRI), úgyhogy a PRI jelöltjét automatikusan megválasztják. Mégis mindenki egyetért abban, hogy Lopez Mateos esetében nem volt puszta véletlen. Választási kampányával, liberális és haladó programjával sikerült megmozgatni a tömegeket és megnyerni bizalmukat. Ugyanakkor azonban pártján belül kénytelen volt kompromisszumra lépni, engedményeket tenni a jobbszárnynak és kormányába bevette a jobbszárny több képviselőjét is. Éppen ezért Mateos kétéves uralmát a mexikóiak külön mércével mérik — az elnök gyakorlati lépéseiből napi politikájából próbálják kihámozni, hogy kihez áll közelebb, a párt balszárnyához vagy jobbszárnyához, Cardenashoz-e, vagy Alemanhoz? Bár tudják, hogy a helyzet napról napra változik, és hogy Lopez Mateos az az ember, aki önállóan hozza döntéseit, de tudják azt is, hogy a PRI-n belül szakadatlanul tart a különböző áramlatok huzavonája és ez nem maradhat hatástalanul az elnökre sem. Valójában ő áll a huzavona központjában — ez hatással van lépéseire és döntéseire —, de ugyanakkor álláspontja és politikája is visszahat a helyzetre. Érdekes megemlíteni, hogy Mateos uralmának első évében a jobboldal elégedetten dörzsölte kezét a „Cardenasisták”, tehát a baloldal, pedig nemcsak magában dörmögött, hanem néha nyilvánosan is kifejezést adott elégedetlenségének. így például megtörtént, hogy amikor elnökösködése első évének vége felé Mateos ellátogatott Micio Acan államba, Cardenas gócpontjába, ahol még mindig csorbidetten tekintélynek örvend, Cardenas el sem ment az állam fővárosába, pedig ale harminc kilométerre volt. Miért? Egyszerűen azért, mert a baloldal azt hitte, hogy Mateos feladta választási ígéreteit: társadalmi téren, külön az agrárreform kérdésében nem tett semmit, külpolitikai téren pedig túl sokat tett annak érdekében, hogy javítsa kapcsolatait az USA-val. Ebben az időben ugyanis Matelos azon dolgozott, hogy amerikai pénzügyi segélyt kapjon. Arra összpontosította ugyanis erőfeszítéseit, hogy visszaállítsa a mexikói pezos tekintélyét és rendezze az ország egész pénzügyi helyzetét. Ehhez pedig dollárok kellettek. Még politikájának legmegrögzöttebb bírálói is elismerik, hogy törekvését siker koronázta: az ország dollártartalékai növekedtek, a peres megszilárdult, kölcsönöket és hitelt kapott, pedig nem tett egyetlen nagyobb engedményt sem, semmi olyat, ami ellentétben állott volna a hagyományos mexikói független politikával. Ez az akció azonban nem tudta semlegesíteni az országon belül fokozódó nyomást. A társadalmi helyzet romlott, az elégedetlenség robbanásig fokozódott, a dörmögés mind hangosabb lett és a kubai események is visszhangra találtak Mexikóban. Ekkor Mateos rászánta magát a már régóta tervezett óvatos fordulatra: egyrészt csapást mért a szélső baloldalra, elsősorban a kommunistákra, börtönbe vettette Sideros ismert festőt, a Mexikói EP elnökét, de ugyanakkor határozott lépéseket tett választási ígéreteinek beváltására is. Először is folytatta az agrárreformot. Tudnunk kell, hogy Zapata „földet és szabadságot” jelszava a mexikói forradalom központi tartalmát adta, mégis egész Cardenasig ez a jelszó többé-kevésbé igés rét maradt. Cardinas aztán közel tízmillió hektár földet osztott szét a szegényparasztok és a mexikói szövetkezetek között, Cardinas után azonban az agrárreformot ismét félretették és csak jelképesen osztottak földet. Ebből a szempontból könnyebben megérthetjük, milyen jelentősége volt Mateos döntésének, hogy erélyesen meggyorsítja a földkérdés megoldását. Emlékeztetnünk kell arra is, hogy az országban több mint hárommillió paraszt egyetlen talpalatnyi földet sem mondott magáénak, így aztán megérthetjük a földreform jelentőségét. Mateos mintegy négymillió hektár földet osztott szét és érzékeny csapást mért a külföldi nagybirtokosokra. A mexikói nagybirtokosokat ugyan eddig még megkímélte, de ez nem csökkenti a földkérdés megoldása meggyorsításának jelentőségét. Mindenesetre ez az intézkedés az öntözési munkálatokkal együtt nagy népszerűséget szerzett neki a szegény és elmaradott mexikói falvakban. Sőt már azt mondják, hogy Mateos meg akarja dönteni Cardenas földosztási rekordját. Ezzel párhuzamosan még egy merész lépésre szánta magát — „mexikanizálta” az addig amerikai kézben lévő villanyáramot. Nem államosított, hogy elkerülje az összeütközéseket, hanem egyszerűen megvásárolta azt a két amerikai társaságot, amely kezében tartotta Mexikó egész villanyáram-termelését, így aztán a Cardenas idejében államosított vasutak és kőolajipar mellett, a harmadik alapvető iparág, a villanyáram is állami kézbe került. Mexikóban mind többször felteszik a kérdést, mikor kerül sor a bankokra és bányákra, mert meggyőződésük, hogy Mateos államkapitalizmust akar és egy napon sorra veszi a bankokat és bányákat is. Mindenesetre jelentősen megszilárdította az állam pozícióit a mexikói iparban és ez ugródeszka lehet a további fejlődés felé. Ha mindehhez még hozzátesszük, hogy óvatosan ugyan, de határozottan támogatást nyújt a kubai forradalomnak, akkor megértjük, miért változott meg egyszerre a kép. A PRI baloldala dicséri és támogatja, a jobboldal pedig mind hangosabban dünnyög. A két áramlat közötti huzavona tehát folytatódik. És Mateos helyzete nem valami könnyű, mert mindezzel számolnia kell. Mégis, az alulról jövő nyomás, az országon belüli hangulat és Mexikó objektív szükségletei megkövetelik, hogy Mateos ilyen mérsékelten haladó politikát folytasson. Vajon tévednek-e azok, akik azt mesélik: Látták, amikor Cardinal elmosolyodott, amíg Mateossal együtt díszőrséget állt Madera sírjánál. JÁNOSI Gyula Mexico City FELROBBANT a harmadik szovjet űrhajó Elvégezte feladatait Moszkvából jelenti a TASZSZ. A harmadik szovjet világűrhajó tegnap moszkvai időszámítás szerint 12 órakor felrobbant. A TASZSZ közleménye szerint az űrhajó teljesen elvégezte feladatát, adatokat szolgáltatott a világűrről, a benne lévő állatok viselkedéséről és életműködéséről A tudósok a Földre akarták irányítani az űrhajót, rossz számítások miatt azonban hirtelen zuhanni kezdett és a sűrű légrétegekbe érve felrobbant. A rakéta harmadik fokozata eredeti pályáján kering. IVAN MESTROVICSOT az Amerikai Tudományos Akadémia tagjává választották New Yorkból jelenti a Tanjug. Az Amerikai Tudományos és Művészeti Akadémia nagy elismerésben részesítette Ivan Mestrovicsot, a világhírű jugoszláv szobrászművészt. Peter Bloom ismert amerikai festőművésszel együtt beválasztotta tagjai sorába. Az Amerikai Tudományos Akadémiának 50 tagja van. Az amerikai lapok kiemelkedő helyen foglalkoztak Bloom és Mestrovics beválasztásával. A New York Herald Tribune emlékeztet arra, hogy a híres szobrászművész egyik legnagyobb alkotása a chicagói parkban felállított indián szobor. Vasárnap, 1960. XII. 4.