Magyar Szó, 1961. augusztus (18. évfolyam, 177-205. szám)
1961-08-01 / 177. szám
RALAI, A FASIZMUSRA — SZABADSÁG a mepniki Mutar: XVIII. évf. 177. (5090.) sz. _______________ TITO ELNÖK üdvözlő távirata Svájc nemzeti ünnepére Brioniból jelenti a Tanjug. Joszip Broz Tito köztársasági elnök a következő táviratot küldte Fridrich Wallennek, a Svájci Államszövetség elnökének: „Svájc nemzeti ünnepe alkalmából a magam és Jugoszlávia népei neveken szívélyes üdvözletemet küldöm Excellenciádnak. A svájci népnek további sok sikert kívánok.” Libériai köszönet Tito elnöknek Brioniból jelenti a Tanjug: Joszip Broz Tito köztársasági elnök, táviratot kapott dr. William Tubmantól, Libéria köztársasági elnökétől, amelyben megköszöni elnökünk jókívánságait Libéria nemzeti ünnepe alkalmából. ÜDVÖZLET a japán munkásosztálynak Szakszervezeti Szövetségünk távirata a Sohio szakszervezet évi közgyűléséhez Beográdból jelenti a Tanjug. A Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség központi tanácsa táviratott intézett a Sohio japán szakszervezet évi közgyűléséhez, amelyet augusztus 2- ától 7-éig tartanak. „A Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség nem fogadhatta el szívélyes meghívásukat, hogy küldje el képviselőit XVII. évi közgyűlésükre. Ezúton kívánunk szervezetüknek sok sikert és egyben kifejezzük szolidaritásunkat a japán munkásosztállyal” — mondja a távirat és hozzáteszi: „A Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség támogatja a Sohio szakszervezet harcát a jobb munkafeltételekért, a szakszervezeti akció egységéért, a japán társadalmi és politikai élet demokratizálásáért, s a népek közötti együttműködésért. A jugoszláv munkásosztály, amely hazánkban fő mozgató ereje a szocialista demokrácia fejlődésének, hű barátja a japán munkásoknak ” — mondja a távirat. CHESTER BOWLES elutazott hazánkból Beográdból jelenti a Tanjug. Chester Bowles amerikai külügyi államtitkár-helyettes tegnap délután Brioniól Beográdba érkezett és különrepülőgépen elutazott hazánkból. A zemuni repülőtéren a magasrangú külföldi vendéget Leo Matesz, külügyi államtitkárhelyettes, Lázár Liles, a külügyi államtitkárság protokollfőnöke, George Kennan, az Egyesült Államok beográdi nagykövete és a nagykövetség személyzete kísérte ki. ARA 20 DIN. * I : Kedd, 1961. augusztus 1. Rendkívüli ENSZ-közgyűlés összehívását kérik valószínűséig az afroázsiai országok A Biztonsági Tanács bizertai vitájának kudarca után New Yorkból jelenti a Reuter. Negyvenhat afroázsiai ország ENSZ-beli delegátusai tegnap megbeszélést tartottak New Yorkban, hogy hivatalosan kérjék az ENSZ rendkívüli közgyűlésének összehívását a bizertai válság megtárgyalására. Ezt a lépést az tette szükségessé, hogy a Biztonsági Tanács szombat este tartott ülésén nem sikerült semmilyen döntést hozni a francia—tuniszi viszály megoldására. Mint ismeretes, Franciaország visszautasította az ENSZ beavatkozását ebbe a kérdésbe és delegátusa nem is vett részt a Biztonsági Tanács munkájában. Bolandir delegátust, az ENSZ-közgyűlés tavalyi ülésszakának elnökét felkérték, álljon készen arra, hogy minden percben visszatérjen New Yorkba, ha Bizerta kérdésében összehívják a közgyűlés rendkívüli ülésszakát. Roland pihenőre Írországba utazott és a rendkívüli helyzetről Írország ENSZ-delegátusa tájékoztatta. 1300 FRANCIA ÁLLAMPOLGÁR TÁVOZOTT TUNÉZIÁBÓL Tuniszból jelenti a Reuter. Tegnapelőtt este egy nagy francia utasszállító hajón 1300 francia állampolgár, jórészt asszony és gyermek, elutazott Tunéziából. Ezek a franciák eddig Tunéziából éltek és távozásuk a bizertai válsággal áll kapcsolatban. TÜNTETÉSEK TUNÉZIA- SZERTE Tuniszból jelenti az AFP. Tunézia több vidékén tüntetések voltak a francia agresszió ellen. A Tunis Afrique Presse hírügynökség jelentése szerint a tüntetők mindenütt támogatták a tuniszi kormány politikáját. HASSZUNA BEFEJEZTE tuniszi tárgyalásait Tuniszból jelenti az AP. Abdel Kalek Hasszuna, az Arab Liga főtitkára háromnapos tuniszi megbeszélései után visszautazott Kairóba. Burgibával, még a többi tuniszi államférfival folytatott megbeszélései után, kifejezte megyőződését, hogy az Arab Liga eléri célját — a francia csapatok teljes és feltétel nélküli kivonását Tunisz területéről. AZ ÖSSZAFRIKAI ÉRTEKEZLET támogatása Accrából jelenti a Tanjug. Az Accrában székelő összafrikai népi értekezlet titkársága közleményt adott ki, melyben teljesmérvű támogatást ígér Tunézia kormányának a francia csapatok kivonásáért vívott harcában. A közleményt Dialo Abdulah, az értekezlet főtitkára írta alá. „A tuniszi népnek Bizertánál hozott áldozatai igazolják, hogy milyen tragédiához vezethetnek a külföldi katonai támaszpontok Afrika te(Folytatás a аг 5. oldalon) A küszöbönálló beográdi értekezlet a béke és az internacionalizmus ügyét szolgálja -jelentette ki Szukarno indonéz elnök BURMAI TÁMOGATÁS A BEOGRÁDI ÉRTEKEZLETNEK Rangoonból jelenti a Tanjug: A burmai Népszabadság Antifasiszta Ligája rendkívüli értekezletet tartott, amelyen üdvözölték U Nu elnök elhatározását, hogy rész vesz Tuniszból jelenti a Tanjug. Milos Lalovics, hazánk tunéziai nagykövete meglátogatta Ferhat Abbaszt, az ideiglenes algériai kormány elnökét. A kétórás látogatás során eszmecserét folytattak a küszöbönálló beográdi csúcsértekezletről, valamint a két országot érintő kérdésekről. MEGBESZÉLÉSEK A SZUDÁNI KÜLÜGYMINISZTERREL Khartumból jelenti a Tanúig: Szájid Ahmed Kheir szudáni külügyminiszter fogadta Zsivadin Szimicset, hazánk ottani nagykövetét. A beográdi tömbönkívüli csúcsértekezletről tárgyaltak. TUNISZI NAGYKÖVETÜNK FERHAT ABBASZNÁL Dzsakartából jelenti a Tan a beográdi tömbönkívüli jug: csúcsértekezleten Ahmed Szukarno, indonéz köztársasági elnök az északszumátrai Medanban tartott nagygyűlésen kijelentette, hogy a beográdi tömbönkívüli csúcsértekezleten olyan államok képviselői vesznek majd részt, akik azt kívánják, hogy a világon béke honoljon, és a Föld ne váljon a tömbellentétek harcának színterévé. Szukarno, aki az indonéz küldöttséget vezeti majd a beográdi csúcsértekezletre kijelentette, az értekezletnek az a célja, hogy erősítse az internacionalizmust, és az imperializmus ellen harcoló népek együttműködését. Az indonéz elnök emlékeztetett arra, hogy a bandungi értekezlet az ázsiai és afrikai népek nemzeti öntudatának kifejezője volt. A két értekezlet közötti különbségnek azonban nem kell gyengítenie az együttes erőfeszítéseket, mert mindkét gyülekezet az imperializmus elleni harc érdekeit szolgálja. A világbékét nem lehet biztosítani mindaddig, míg az imperializmus létezik — tette hozzá Szukarno elnök. Tito elnök a napokban Brionin fogadta a hazánkban tartózkodó marokkói szakszervezeti küldöttséget ÚJ ALKOTMÁNYUNK elsősorban a termelő emberből indul ki Edvard Kardely, az alkotmányügyi bizottság elnöke nyilatkozott az új alkotmány készülő alaptételeiről A Szövetségi Népszkupszina tavaly december 2-án alkotmányügyi bizottságot választott, azzal a feladattal, hogy kidolgozza az új alkotmány alaptételeit és adott időben, amikor ezt a Szövetségi Népszkupszina elhatározza, beterjessze az új alkotmánytörvény tervezetét. A bizottság elnöke Edvard Kardely. — Arra kérjük Kardely elvtárs, mondja el, hogy véleménye szerint és a bizottság eddigi előkészületi munkálatai alapján mi a leglényegesebb az új alkotmány tételeiben? — Egyelőre nem szolgálhatok részletesebb tájékoztatással az új alkotmány tételeinek lényeges újdonságairól, mert a bizottság munkája még mindig az általános és elvi viták szakaszán Borba szerkesztősége megkérte Kardely elvtársat, hogy válaszoljon az alkotmány készülő alaptételeire vonatkozó néhány kérdésre, és mondja el, milyen lényeges újításokat tartalmaz jövendő alkotmányunk. Kardely elvtárs teljesítette a Borba kérését és július 29-én Brionin válaszolt a kérdésekre, ban van. Mihelyt ez az első szakasz befejeződik, tájékoztatjuk közvéleményünket, és a tételeket nyilvános vitára bocsátjuk azokat a gondolatokat, tehát, amelyeket itt kifejtek, nem kell a bizottság végleges álláspontjának tekinteni. Csak azért fejtem ki őket, hogy közvélemén nyünk tájékoztatást szerezzen a bizottság eddigi munkájának irányáról, ........ Viszont, ha azt kérdezik tőlem, hogy mi a leglényegesebb az új alkotmány tételeiben, megismételhetem azt, amit egyik nyilatkozatában néhány hónappal ezelőtt Tito elvtárs mondott. Nevezetesen azt, hogy alkotmányunk kiindulópontja az ember, a társadalmi tulajdonban lévő eszközökkel termelő ember, a szabadon dolgozó ember, a társadalmi termék termelését és elosztását igazgató ember a társadalmi önigazgatás gépezetében szabadon termelő, alkotó ember, aki tudatában van társadalmi szerepének, tudatában van jogainak és más emberek meg a társadalmi közösség iránti kötelezettségének. Az egész politikai és társadalmi felépítménynek is az ilyen szocialista gazdasági és társadalmi viszonyok alapján kell fejlődnie. Véleményem szerint ez a leglényegesebb az új alkotmány tételeiben, mert egyébként ez a leglényegesebb egész szocialista fejlődésünkben is. Ezzel főképpen a szocialista valóságunkból fakadó alkotmány és a kapitalista magántulajdon alapján keletkezett alkotmány közötti két alapvető különbségre kívánok rámutatni. Elsősorban szem előtt kell tartani, hogy a klasszikus alkotmány a gazdasági viszonyok egész területét elvben tulajdonképpen a polgárok magánügyének, személyes szabadsága elemének tekinti. Más szavakkal, abban a rendszerben mindenkinek meg is van a szabadsága, hogy mást kizsákmányoljon, és mindenki köteles e „szabadság” megóvása nevében alávetni magát a kizsákmányolásnak, feltéve, hogy nem részesül abban a „szerencsében”, hogy maga is kizsákmányoló legyen. Az állam kisebb-nagyobb mértékben közbelép ugyan szabályozó intézkedésekkel, de ollyan szabályozó intézkedésekkel, amelyek tulajdonképpen a magántulajdon megóvására illetőleg a más ember kizsákmányolására való jog megóvására szolgálnak. Ennek alapján a burzsoá állam úgynevezett többpártos demokráciája ilyen szabályozó intézkedések foganatosítására, továbbá a rendszer védelmi problémáira és a külső viszonyokra szorítkozik. Bármennyire váltakoznak is a kormányok és a pártok a hatalmon, a társadalom szerkezete változatlan marad, vagyis az egész társadalmi fejlődés a magántulajdon, illetőleg a más ember kizsákmányolására való jog uralmának adottságaiban folyik le. Ezzel nem akarom azt állítani, hogy a burzsoá demokrácia gépezetét, főképpen a mai időkben, nem lehet bizonyos szerkezeti változásokra is felhasználni, vagyis a társadalmi-gazdasági viszonyok megváltozására, ha van hozzá elég erős és ! (Folytatása a 2. oldalon) Az új alkotmány kiinduló alapja a társadalmi terméket termelő, igazgató és elosztó ember