Magyar Szó, 1961. október (18. évfolyam, 237-267. szám)

1961-10-20 / 256. szám

f XVIII. évf. 256. (5169.) sz. . .. Péntek, 1961. október 20. • I • * halai; a fasizmusra — szabadsag a nipnekiAra­m dinar avfARSZÓ TITO ELNÖK FOGADTA Vladimír Velebitet Beográdból jelenti a Tan­­jug. Joszip Broz Tito köztársa­sági elnök tegnap fogadta dr. Vladimir Velebitet, az Egye­sült Nemzetek európai gazda­sági bizottságának elnökét és ebéden látta vendégül. Mijailko Todorovics, a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács al­elnöke tegnap szintén fogad­ta dr. Vladimir Velebitet. Ju­goszlávia és az ENSZ gazda­sági bizottsága közötti együtt­működés további kimélyítésé­ről tárgyalta­k. Nigériai gazdasági küldöttség érkezik hazánkba Beográdból jelenti a Tan­­jug.A jövő hét folyamán ha­zánkba érkezik Nigéria gaz­dasági küldöttsége, amely Beográd­ban tárgyalásokat folytat a kereskedelmi és gazdasági együttműködés bő­vítéséről. A tárgyalások vé­gén a két ország képviselői kereskedelmi és tudományos­­műszaki szerződést kötnek. Úton­ tüntetésektől tart a francia kormány A lapok sürgetik a francia­algériai tárgyalások felújítását Párizsból jelenti a Tanjug. A francia hivatalos körök­ben nagy megdöbbenéssel fogadták, hogy az algériaiak olyan tömeges tüntetéseket tudtak szervezni Franciaor­szágban, mint tegnapelőtt, és attól tartanak, hogy ezek a tüntetések megismétlődnek. Az aggodalmat csak fokoz­za, hogy közeleg november elseje, az algériai háború ki­törésének hetedik évforduló­ja, amikor valószínűleg egész Franciaországban tüntetése­ket szerveznek Algéria füg­getlensége mellett. Hivatalos közlemény sze­rint a békésen kezdődő, de a rendőrség közbelépésével vé­ressé vált tüntetéseken több mint har­mincezer algériai vett részt. Közülük 11 500-at a rendőrség letartóztatott. Az általános meggyőződés szerint ez a tüntetés azt bi­zonyítja, hogy az algériai nemzeti felszabadító front teljesen befolyása alatt tart­ja a Franciaországban dolgo­zó algériai, munkásokat. Nemrégiben a francia ható­ságok megtiltották a Fran­ciaországban tartózkodó algé­riaiaknak, hogy éjszaka az utcán tartózkodjanak. Tilta­kozásul ez ellen tömeges, de békés tüntetéseket szervez­tek. Az új tüntetésektől félve a kormány megerősítette Pá­rizs rendőrségét. Négy lovas­csendőr egységet és a nem­zetőrség hat századát a rend­őrparancsnokság rendelkezé­sére bocsátották. Negyven­­nyolc óra alatt 1500 letar­tóztatott algériait toloncoltak ki, azzal, hogy Algériában rendőrfelügyelet alatt marad­nak. Utánuk valószínűleg még sok algériait toloncol­­nak ki. Az általános munkásszö­vetség párizsi szervezete éle­sen tiltakozott a rendőrség kegyetlen fellépése miatt. A szakszervezet szerint az algé­riai munkások békésen és méltóságteljesen tüntettek a személyi szabadságra, életre és munkára való joguk mel­lett. Követeli, hogy azonnal vonják vissza az algériaiak ellen irányuló intézkedése­ket, Párizs munkásosztályát pedig felhívja, hogy vállal­jon szolidaritást az algériai munkásokkal. A párizsi eseményekkel és az algériai kérdéssel sokat foglalkoznak a párizsi lapok is. A L’Aurore szerint rossz elképzelés volt az, hogy Al­gériában el akarják választa­ni egymástól a néprajzi cso­portokat. Erről tanúskodnak a halottak és a sebesültek. „Egyetlen mentség a közössé­gek kibékítése, mert már elég volt a vérontásból, mert az európaiaknak és algéria­iaknak Algériában és Fran­ciaországban egyaránt közös a sorsuk , együtt kell élni. A Figaro szerint Francia­­ország visszatért „a negyedik köztársaság sötét napjaira”. A hatalom gyengül, pedig ál­landóan lépéseket tesznek megerősítésére. A Paris Jour szerint az algériaiaknak Fran­ciaországban ugyanaz az ál­láspontjuk, mint az algériai népfelszabadító frontnak. A Combat szerint Franciaor­szág már belefáradt az e­­gész válságba. „Zsákutcába jutottunk, amelyből csak visz­szavonulással vagy megegye­zéssel juthatunk ki” — írja. „Algéria függetlensége e­­lőbb-utóbb megvalósul. Eb­ben már senki sem kételked­het. Az Algériában élő fran­ciák ihatják meg a levét an­nak, ami Oránban történt, és annak, hogy Párizs kör­nyékén kollektív megtorló in­tézkedéseket foganatosítottak az algériaiak ellen” — írja a Populaire. ..A tüntetések­ből azt a tanulságot kell le­vonni, hogy rögtön kezdőd­jenek meg a tárgyalások az algériai köztársaság ideigle­nes kormányával és kösse­nek megegyezést. Az erőszak tehetetlen azzal a néppel (Folytatása az 5. oldalon) Nem szabad elszalasztani­­ egyetlen alkalmat sem a tárgyalásokra — mondta Macmillan India javaslata az atom­moratóriumról — az ENSZ-közgyűlés napi­rendjének első pontja Véget ért az általános vita New Yorkból jelenti a Reu­ter. Hosszantartó vita után az ENSZ politikai bizottsága úgy döntött, hogy az atomkí­­sérletek önkéntes moratóriu­mára vonatkozó indiai javas­lat lesz a közgyűlés első na­pirendi pontja. Ezt a döntést 83 szavazattal tí7 ellenében, négy delegátus tartózkodása mellett fogadták el. Négy kül­döttség nem vett részt az ülé­sen. Az indiai javaslat ellen a kelet-európai országok és Kuba szavazott. Ezután úgy döntöttek, hogy a második napirendi pont az angol-amerikai javaslat lesz, mely szerint sürgősen egyez­ményt kell kötni az atomkí­­sérletek betiltásáról. Ezt a döntést 54 szavazattal 13 elle­nében, 31 delegátus tartózko­dása mellett hozták. Az álta­lános és teljes leszerelésről szóló szov­jet javaslat lesz a napirend harmadik pontja. Elhalasztották a Biztonsági Tanács ülését New Yorkiból jelenti az AFP. Elhalasztották a Biztonsági Tanács hétfőre tervezett ülé­sét. Ezen az ülésen a Mongol NK és Mauritánia felvételé­ről kellett volna tárgyalni. Kekkonen finn elnök a közgyűlés szószékén New Yorkból jelenti az AP. Az ENSZ közgyűlése teg­napelőtt befejezte a majd egy hónapja tartó általános vitát. Az utolsó felszólaló Ciprus delegátusa volt, összesen több mint 60 fődelegátus szó lelt fel. A közgyűlés vendégeként ma Kekonnen finn köztársasá­gi elnök beszél. A finn köz­társasági elnök hivatalos lá­togatáson van az USA-ban és tegnapelőtt érkezett New Yorkba. A továbbiakban az ENSZ- közgyűlés áttér a napirenden szereplő kérdések megvitatá­sára, és meghozza határoza­tait. Ezeket a kérdéseket elő­zőleg a bizottságok tárgyal­ják. A közgyűlés egyhangú­lag jóváhagyta a gyámsági bi­zottságnak azt a határozatát, hogy Nyugat-Lemon január elsején függetlenséget kap. Utána felveszik az ENSZ-be is. A bizottságok munkája Tegnap az ENSZ több bi­zottsága dolgozott. A politi­kai bizottság ülésén arról volt szó, hogy a három első napirendi pont elfogadása u­­tán milyen sorrendben tár­gyalják a többi kérdést. A lí­biai delegátus javasolta, hogy a negyedik napirendi pont az algériai kérdés legyen. Lap­zártáig ezzel kapcsolatban még nem ejtették meg a sza­vazást. A politikai különbizottság folytatta a vitát az atomsu­gárzás következményeinek ki­vizsgálását szorgalmazó hatá­rozati javaslatról. A határoza­ti javaslatot 25 ország nevé­ben Kanada terjesztette be. A vita már három napja tart. Eddig minden delegátus mellette szólalt föl. A jogi bizottság — az EN­SZ-közgyűlés hatodik bi­zottsága — egyhangúlag elfo­gadta az amerikai pótindít­­vánnyal kiegészített ghánai javaslatot, amely szerint a nemzetközi jogi bizottság tag­jainak számát 21-ről 25-re kell emelni. Az új helyeket Ázsia és Afrika képviselői kapják majd. Stevenson és Zorin ismét összeült Stevenson amerikai és Zo­rin szovjet delegátus tegnap­előtt ismét találkozott, hogy (Folytatása a 4. oldalon) Este a lengyel vendégek visszautaztak a fővárosba. Tegnap Noviszádra érkezett Tadeusz Janczyk, a hazánkban tartózkodó lengyel szövetkezeti küldöttség vezetője és Janusz Szobieszczanski a lengyel falusi önsegély szer­vezet igazgatója Dimitrije Bajalicának, a Jugoszláv Szövetkezeti Szövetség alelnökének kíséretében. A vendégeket Sztojko Panics, a tartományi szövetkezeti szövetség elnöke fo­gadta, és csaknem egy órát beszélgetett velük. Jelen volt még Petar Szubotin, a noviszá­­di járási szövetkezeti szövetség elnöke, Mladen Tomics, a járási mezőgazdasági kamara elnöke és Dusán Ilijevics mérnök, a járási népbizottság alelnöke. A lengyel vendégek a szövetkezeti vállalatok megszervezései és a szövetkezés különféle formái iránt érdek­lődtek. A beszélgetés után ellátogattak a mezőgazdasági káderképző központba, dél­után a szibobráni földművesszövetkezetbe és a verbászi Szava Kovacsevics termelő­­szövetkezetbe. Londonból jelenti a Reu­ter. Macmillan angol miniszter­elnök az alsóház kétnapos külpolitikai vitáján mondott záróbeszédében kijelentette, hogy a nyugati hatalmaknak nem szabad egyetlenegy al­kalmat sem elszalasztaniok, hogy tárgyaljanak a Szov­jetunióval, de a tárgyalások nem húzódhatnak el a vég­telenségig. Tárgyalni kell még akkor is, ha csak szű­kebb problémát ölelnek fel” — mondotta. A továbbiakban arról be­szélt, hogy a nyugati hatal­maknak szorosabbra kell fűzniük soraikat. Véleménye szerint a Gromiko szovjet külügyminiszterrel Washing­tonban és Londonban folyta­tott egy mecsere növelte a le­hetőséget, hogy Berlin és Németország kérdését tár­gyalások útján oldják meg. Ezt a véleményt alá­támaszt­ja Hruscsovnak a Szovjet KP kongresszusán mondott beszéde is. Végül kifejezte meggyőző­dését, hogy Berlin és Német­ország kérdésében a Szov­jetunió felfogta a helyzet ko­molyságát, és „megértette a nyugati szövetségesek eltö­kéltségét, hogy nem adják meg magukat”. A Szovjet­unió egyben elismerte a tár­gyalások szükségességét és annak fontosságát, hogy Berlinnek biztosítékokat kell adni. Berlin és Németország kérdésének tárgyalásakor fi­gyelembe kell venni a bon­ni kormány álláspontját is — jelentette ki végül. Busk lehetségesnek tartja a feszültség csökkenését Washingtonból jelenti a Reuter: Rusk amerikai külügymi­niszter tegnap kijelentette, „a nagyhatalmak számára fontos, hogy érintkezésben maradjanak a Szovjetunió­val és folytassák Kelet és Nyugat megbeszéléseinek elő­készítését”. Sajtóértekezle­tén közölte, hogy az USA folytatja a véleménycserét annak megállapítására, „le­­hetséges-e sikerrel kecseg­tető alapot találni Kelet és Nyugat tárgyalásaihoz, ame­lyeken békésen megoldanák a robbanékony berlini kér­dést”. Nem válaszolt arra a kér­­­désre, hogy vajon Hruscsov szovjet miniszterelnök beszé­­­de után a béke kilátásai ja­­­vultak-e vagy sem. Csak any­nyit mondott, hogy a szov­jet miniszterelnök beszédé­nek egyes részei „mérsékel­tek, míg mások kizárnak minden megegyezést”. Az a véleménye, hogy „részben csökkentheti a feszültséget” az a kijelentés, hogy a Szov­jetunió lehetségesnek tartja a kelet-német békeszerződés aláírásának elhalasztását. „Nyugaton teljes az egyet­értés abban, hogy mi a létér­dek Németországban és Ber­linben és hogy ezeket az ér­dekeket meg kell védeni. Általános az egyetértés ab­ban is, hogy fel kell készül­ni a komoly válságra, min­den eshetőségre”. Megerősítette azt a hírt, hogy a nyugati hatalmak nem egyeznek a Szovjetunió­val való tárgyalások időpont­jában és jellegében. Szerin­te ez inkább ügyrendi, mint lényegbe vágó kérdés.” „Nem lenne korrekt azt hin­ni, hogy a nyugati hatalmak között a berlini és a német kérdéssel kapcsolatban vál­ság következett be”. Végül kifejezte meggyőző­dését, hogy Kínát az idén nem veszik föl az ENSZ-be. (Folytatása az 5. oldalon) A Szovjetunió a leszerelési egyezmény megkötéséig folytatja atomkísérleteit New Yorkból jelenti .-js AFP. Az ENSZ politikai különbi­zottságában Carapkin szovjet delegátus kijelentette, hogy a Szovjetuniónak folytatnia kell az atomkísérleteket „mindad­dig, amíg a nyugati hatalmak nem értik meg, hogy szükség van az általános és teljes le­szerelésre”. Azt állította, hogy a Szovjetunió kénytelen volt felújítani a kísérleteket, mert csak így növelhette biztonsá­gát az USA-nak és szövetsé­geseinek fenyegetéseivel szem­ben, amelyekkel felidézték az atomháború veszélyét. Államcsíny-kísérletet hiúsítottak meg Bolíviában La Pazból jelenti az AFP. A bolíviai belügyminiszté­rium közleménye szerint ál­­lamcsíny-kísérletet lepleztek le. Az összeesküvők tegnap­előtt La Paz környékén 12 te­herautóval megjelentek a Viadiai kaszárnya előtt. Arra számítottak, hogy megnyerik maguknak a katonákat. A ka­tonák azonban nem csatlakoz­tak hozzájuk, hanem letartóz­tatták őket. AZ USA TOVÁBBRA IS ELLENZI Kína felvételét az ENSZ-be Kennedy nyilatkozata Kennedy amerikai elnök tegnap bejelentette, hogy az USA továbbra is ellenzi a Kí­nai NK felvételét az ENSZ- be. Az elnök nyilatkozatát Sallinger, a Fehér Ház sajtó­képviselője olvasta föl az új­ságíróknak. A nyilatkozat szerint az USA továbbra is Formozát tartja Kína „egyetlen törvé­nyes képviselőjének" az ENSZ-ben. Kennedyt az kész­tette megszólalásra, hogy New Yorkban és Washington­ban találgatni kezdték, vajon az USA felülvizsgálja-e Kíná­val kapcsolatos álláspontját

Next