Magyar Szó, 1961. október (18. évfolyam, 237-267. szám)
1961-10-20 / 256. szám
f XVIII. évf. 256. (5169.) sz. . .. Péntek, 1961. október 20. • I • * halai; a fasizmusra — szabadsag a nipnekiAram dinar avfARSZÓ TITO ELNÖK FOGADTA Vladimír Velebitet Beográdból jelenti a Tanjug. Joszip Broz Tito köztársasági elnök tegnap fogadta dr. Vladimir Velebitet, az Egyesült Nemzetek európai gazdasági bizottságának elnökét és ebéden látta vendégül. Mijailko Todorovics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke tegnap szintén fogadta dr. Vladimir Velebitet. Jugoszlávia és az ENSZ gazdasági bizottsága közötti együttműködés további kimélyítéséről tárgyaltak. Nigériai gazdasági küldöttség érkezik hazánkba Beográdból jelenti a Tanjug.A jövő hét folyamán hazánkba érkezik Nigéria gazdasági küldöttsége, amely Beográdban tárgyalásokat folytat a kereskedelmi és gazdasági együttműködés bővítéséről. A tárgyalások végén a két ország képviselői kereskedelmi és tudományosműszaki szerződést kötnek. Úton tüntetésektől tart a francia kormány A lapok sürgetik a franciaalgériai tárgyalások felújítását Párizsból jelenti a Tanjug. A francia hivatalos körökben nagy megdöbbenéssel fogadták, hogy az algériaiak olyan tömeges tüntetéseket tudtak szervezni Franciaországban, mint tegnapelőtt, és attól tartanak, hogy ezek a tüntetések megismétlődnek. Az aggodalmat csak fokozza, hogy közeleg november elseje, az algériai háború kitörésének hetedik évfordulója, amikor valószínűleg egész Franciaországban tüntetéseket szerveznek Algéria függetlensége mellett. Hivatalos közlemény szerint a békésen kezdődő, de a rendőrség közbelépésével véressé vált tüntetéseken több mint harmincezer algériai vett részt. Közülük 11 500-at a rendőrség letartóztatott. Az általános meggyőződés szerint ez a tüntetés azt bizonyítja, hogy az algériai nemzeti felszabadító front teljesen befolyása alatt tartja a Franciaországban dolgozó algériai, munkásokat. Nemrégiben a francia hatóságok megtiltották a Franciaországban tartózkodó algériaiaknak, hogy éjszaka az utcán tartózkodjanak. Tiltakozásul ez ellen tömeges, de békés tüntetéseket szerveztek. Az új tüntetésektől félve a kormány megerősítette Párizs rendőrségét. Négy lovascsendőr egységet és a nemzetőrség hat századát a rendőrparancsnokság rendelkezésére bocsátották. Negyvennyolc óra alatt 1500 letartóztatott algériait toloncoltak ki, azzal, hogy Algériában rendőrfelügyelet alatt maradnak. Utánuk valószínűleg még sok algériait toloncolnak ki. Az általános munkásszövetség párizsi szervezete élesen tiltakozott a rendőrség kegyetlen fellépése miatt. A szakszervezet szerint az algériai munkások békésen és méltóságteljesen tüntettek a személyi szabadságra, életre és munkára való joguk mellett. Követeli, hogy azonnal vonják vissza az algériaiak ellen irányuló intézkedéseket, Párizs munkásosztályát pedig felhívja, hogy vállaljon szolidaritást az algériai munkásokkal. A párizsi eseményekkel és az algériai kérdéssel sokat foglalkoznak a párizsi lapok is. A L’Aurore szerint rossz elképzelés volt az, hogy Algériában el akarják választani egymástól a néprajzi csoportokat. Erről tanúskodnak a halottak és a sebesültek. „Egyetlen mentség a közösségek kibékítése, mert már elég volt a vérontásból, mert az európaiaknak és algériaiaknak Algériában és Franciaországban egyaránt közös a sorsuk , együtt kell élni. A Figaro szerint Franciaország visszatért „a negyedik köztársaság sötét napjaira”. A hatalom gyengül, pedig állandóan lépéseket tesznek megerősítésére. A Paris Jour szerint az algériaiaknak Franciaországban ugyanaz az álláspontjuk, mint az algériai népfelszabadító frontnak. A Combat szerint Franciaország már belefáradt az egész válságba. „Zsákutcába jutottunk, amelyből csak viszszavonulással vagy megegyezéssel juthatunk ki” — írja. „Algéria függetlensége előbb-utóbb megvalósul. Ebben már senki sem kételkedhet. Az Algériában élő franciák ihatják meg a levét annak, ami Oránban történt, és annak, hogy Párizs környékén kollektív megtorló intézkedéseket foganatosítottak az algériaiak ellen” — írja a Populaire. ..A tüntetésekből azt a tanulságot kell levonni, hogy rögtön kezdődjenek meg a tárgyalások az algériai köztársaság ideiglenes kormányával és kössenek megegyezést. Az erőszak tehetetlen azzal a néppel (Folytatása az 5. oldalon) Nem szabad elszalasztani egyetlen alkalmat sem a tárgyalásokra — mondta Macmillan India javaslata az atommoratóriumról — az ENSZ-közgyűlés napirendjének első pontja Véget ért az általános vita New Yorkból jelenti a Reuter. Hosszantartó vita után az ENSZ politikai bizottsága úgy döntött, hogy az atomkísérletek önkéntes moratóriumára vonatkozó indiai javaslat lesz a közgyűlés első napirendi pontja. Ezt a döntést 83 szavazattal tí7 ellenében, négy delegátus tartózkodása mellett fogadták el. Négy küldöttség nem vett részt az ülésen. Az indiai javaslat ellen a kelet-európai országok és Kuba szavazott. Ezután úgy döntöttek, hogy a második napirendi pont az angol-amerikai javaslat lesz, mely szerint sürgősen egyezményt kell kötni az atomkísérletek betiltásáról. Ezt a döntést 54 szavazattal 13 ellenében, 31 delegátus tartózkodása mellett hozták. Az általános és teljes leszerelésről szóló szovjet javaslat lesz a napirend harmadik pontja. Elhalasztották a Biztonsági Tanács ülését New Yorkiból jelenti az AFP. Elhalasztották a Biztonsági Tanács hétfőre tervezett ülését. Ezen az ülésen a Mongol NK és Mauritánia felvételéről kellett volna tárgyalni. Kekkonen finn elnök a közgyűlés szószékén New Yorkból jelenti az AP. Az ENSZ közgyűlése tegnapelőtt befejezte a majd egy hónapja tartó általános vitát. Az utolsó felszólaló Ciprus delegátusa volt, összesen több mint 60 fődelegátus szó lelt fel. A közgyűlés vendégeként ma Kekonnen finn köztársasági elnök beszél. A finn köztársasági elnök hivatalos látogatáson van az USA-ban és tegnapelőtt érkezett New Yorkba. A továbbiakban az ENSZ- közgyűlés áttér a napirenden szereplő kérdések megvitatására, és meghozza határozatait. Ezeket a kérdéseket előzőleg a bizottságok tárgyalják. A közgyűlés egyhangúlag jóváhagyta a gyámsági bizottságnak azt a határozatát, hogy Nyugat-Lemon január elsején függetlenséget kap. Utána felveszik az ENSZ-be is. A bizottságok munkája Tegnap az ENSZ több bizottsága dolgozott. A politikai bizottság ülésén arról volt szó, hogy a három első napirendi pont elfogadása után milyen sorrendben tárgyalják a többi kérdést. A líbiai delegátus javasolta, hogy a negyedik napirendi pont az algériai kérdés legyen. Lapzártáig ezzel kapcsolatban még nem ejtették meg a szavazást. A politikai különbizottság folytatta a vitát az atomsugárzás következményeinek kivizsgálását szorgalmazó határozati javaslatról. A határozati javaslatot 25 ország nevében Kanada terjesztette be. A vita már három napja tart. Eddig minden delegátus mellette szólalt föl. A jogi bizottság — az ENSZ-közgyűlés hatodik bizottsága — egyhangúlag elfogadta az amerikai pótindítvánnyal kiegészített ghánai javaslatot, amely szerint a nemzetközi jogi bizottság tagjainak számát 21-ről 25-re kell emelni. Az új helyeket Ázsia és Afrika képviselői kapják majd. Stevenson és Zorin ismét összeült Stevenson amerikai és Zorin szovjet delegátus tegnapelőtt ismét találkozott, hogy (Folytatása a 4. oldalon) Este a lengyel vendégek visszautaztak a fővárosba. Tegnap Noviszádra érkezett Tadeusz Janczyk, a hazánkban tartózkodó lengyel szövetkezeti küldöttség vezetője és Janusz Szobieszczanski a lengyel falusi önsegély szervezet igazgatója Dimitrije Bajalicának, a Jugoszláv Szövetkezeti Szövetség alelnökének kíséretében. A vendégeket Sztojko Panics, a tartományi szövetkezeti szövetség elnöke fogadta, és csaknem egy órát beszélgetett velük. Jelen volt még Petar Szubotin, a noviszádi járási szövetkezeti szövetség elnöke, Mladen Tomics, a járási mezőgazdasági kamara elnöke és Dusán Ilijevics mérnök, a járási népbizottság alelnöke. A lengyel vendégek a szövetkezeti vállalatok megszervezései és a szövetkezés különféle formái iránt érdeklődtek. A beszélgetés után ellátogattak a mezőgazdasági káderképző központba, délután a szibobráni földművesszövetkezetbe és a verbászi Szava Kovacsevics termelőszövetkezetbe. Londonból jelenti a Reuter. Macmillan angol miniszterelnök az alsóház kétnapos külpolitikai vitáján mondott záróbeszédében kijelentette, hogy a nyugati hatalmaknak nem szabad egyetlenegy alkalmat sem elszalasztaniok, hogy tárgyaljanak a Szovjetunióval, de a tárgyalások nem húzódhatnak el a végtelenségig. Tárgyalni kell még akkor is, ha csak szűkebb problémát ölelnek fel” — mondotta. A továbbiakban arról beszélt, hogy a nyugati hatalmaknak szorosabbra kell fűzniük soraikat. Véleménye szerint a Gromiko szovjet külügyminiszterrel Washingtonban és Londonban folytatott egy mecsere növelte a lehetőséget, hogy Berlin és Németország kérdését tárgyalások útján oldják meg. Ezt a véleményt alátámasztja Hruscsovnak a Szovjet KP kongresszusán mondott beszéde is. Végül kifejezte meggyőződését, hogy Berlin és Németország kérdésében a Szovjetunió felfogta a helyzet komolyságát, és „megértette a nyugati szövetségesek eltökéltségét, hogy nem adják meg magukat”. A Szovjetunió egyben elismerte a tárgyalások szükségességét és annak fontosságát, hogy Berlinnek biztosítékokat kell adni. Berlin és Németország kérdésének tárgyalásakor figyelembe kell venni a bonni kormány álláspontját is — jelentette ki végül. Busk lehetségesnek tartja a feszültség csökkenését Washingtonból jelenti a Reuter: Rusk amerikai külügyminiszter tegnap kijelentette, „a nagyhatalmak számára fontos, hogy érintkezésben maradjanak a Szovjetunióval és folytassák Kelet és Nyugat megbeszéléseinek előkészítését”. Sajtóértekezletén közölte, hogy az USA folytatja a véleménycserét annak megállapítására, „lehetséges-e sikerrel kecsegtető alapot találni Kelet és Nyugat tárgyalásaihoz, amelyeken békésen megoldanák a robbanékony berlini kérdést”. Nem válaszolt arra a kérdésre, hogy vajon Hruscsov szovjet miniszterelnök beszéde után a béke kilátásai javultak-e vagy sem. Csak anynyit mondott, hogy a szovjet miniszterelnök beszédének egyes részei „mérsékeltek, míg mások kizárnak minden megegyezést”. Az a véleménye, hogy „részben csökkentheti a feszültséget” az a kijelentés, hogy a Szovjetunió lehetségesnek tartja a kelet-német békeszerződés aláírásának elhalasztását. „Nyugaton teljes az egyetértés abban, hogy mi a létérdek Németországban és Berlinben és hogy ezeket az érdekeket meg kell védeni. Általános az egyetértés abban is, hogy fel kell készülni a komoly válságra, minden eshetőségre”. Megerősítette azt a hírt, hogy a nyugati hatalmak nem egyeznek a Szovjetunióval való tárgyalások időpontjában és jellegében. Szerinte ez inkább ügyrendi, mint lényegbe vágó kérdés.” „Nem lenne korrekt azt hinni, hogy a nyugati hatalmak között a berlini és a német kérdéssel kapcsolatban válság következett be”. Végül kifejezte meggyőződését, hogy Kínát az idén nem veszik föl az ENSZ-be. (Folytatása az 5. oldalon) A Szovjetunió a leszerelési egyezmény megkötéséig folytatja atomkísérleteit New Yorkból jelenti .-js AFP. Az ENSZ politikai különbizottságában Carapkin szovjet delegátus kijelentette, hogy a Szovjetuniónak folytatnia kell az atomkísérleteket „mindaddig, amíg a nyugati hatalmak nem értik meg, hogy szükség van az általános és teljes leszerelésre”. Azt állította, hogy a Szovjetunió kénytelen volt felújítani a kísérleteket, mert csak így növelhette biztonságát az USA-nak és szövetségeseinek fenyegetéseivel szemben, amelyekkel felidézték az atomháború veszélyét. Államcsíny-kísérletet hiúsítottak meg Bolíviában La Pazból jelenti az AFP. A bolíviai belügyminisztérium közleménye szerint államcsíny-kísérletet lepleztek le. Az összeesküvők tegnapelőtt La Paz környékén 12 teherautóval megjelentek a Viadiai kaszárnya előtt. Arra számítottak, hogy megnyerik maguknak a katonákat. A katonák azonban nem csatlakoztak hozzájuk, hanem letartóztatták őket. AZ USA TOVÁBBRA IS ELLENZI Kína felvételét az ENSZ-be Kennedy nyilatkozata Kennedy amerikai elnök tegnap bejelentette, hogy az USA továbbra is ellenzi a Kínai NK felvételét az ENSZ- be. Az elnök nyilatkozatát Sallinger, a Fehér Ház sajtóképviselője olvasta föl az újságíróknak. A nyilatkozat szerint az USA továbbra is Formozát tartja Kína „egyetlen törvényes képviselőjének" az ENSZ-ben. Kennedyt az késztette megszólalásra, hogy New Yorkban és Washingtonban találgatni kezdték, vajon az USA felülvizsgálja-e Kínával kapcsolatos álláspontját