Magyar Szó, 1963. január (20. évfolyam, 1-29. szám)
1963-01-01 / 1. szám
1963. január 1, 2, 3. MAGYAR SZÓ oKM F Új vegyi Ipar Vajdaságban a kőolaj és a gáz felhasználásával Sajátos parlamenti rendszer - A kisebbségi jogok érvényesítése a statútumtervezetben Beszélgetés Djurica Joskiétyal a Tartományi Végrehajtó Tanács új elnökével Újév alkalmiból, a statútumtervezet vitájára és a rendkívül élénk közéletre való tekintettel szerkesztőségünk megkérte Gyurica Joskicsot, a Vajdasági Végrehajtó Tanács új elnökét, hogy egy beszélgetés keretében mondjon véleményt a statútumtervezet főbb tételeiről és válaszoljon néhány időszerű vajdasági kérdésre. A beszélgetésen szerkesztőségünk részéről részt vett Minda Tibor igazgató, Vétel Lajos főszerkesztő és Lukó András főszerkesztő-helyettes. Az autonómia helye és szerepe A statútumtervezet előkészítésére és főbb tételeire vonatkozó kérdéssel kapcsolatban a Végrehajtó Tanács elnöke kifejtette, hogy mindenekelőtt azokat az általános rendelkezéseket tartja jelentőseknek, amelyek a szövetségi és köztársasági alkotmánytervezetben, és ezek alapján a statútumtervezetben az autonómia helyét és szerepét határozzák meg a köztársaság társadalmigazdasági és politikai-jogi rendszerében. Korábban ez nem volt ilyen pontosan lefektetve és megfogalmazva. Itt elsősorban a szkupstinára vonatkozó megállapításra gondolok, mondotta Jojkics elvtárs, valamint azokra a tételekre, melyek meghatározzák, milyen okokból és mily módon jött létre az autonómia. A köztársasági alkotmánytervezet pontosan és részletesen felsorolja és szabályozza Vajdaság autonóm tartomány jogait és kötelességeit, különösen azokat a társadalmi önigazgatás elvein és különféle formáin nyugvó funkciókat, amelyek érvényre juttatják Vajdaság jellegzetességeit. Ezenfelül azokat a jogait, hogy a maga területén fejlessze a gazdaságot és más tevékenységet, hogy előmozdítsa a társadalmi önigazgatást, szabályozza a viszonyokat, gondoskodjék a gazdaság fejlődésének feltételeiről, biztosítsa a polgárok jogainak érvényesülését. Továbbá igen lényeges a tartománynak az önszervezésre való joga, az a jog, hogy önállóan szervezze meg a Tartományi Képviselőházat s ennek végrehajtó és más szerveit. Az önszervezésre való jog alapján mi a statumtervezetben különösen a tartományi hatóságok és szkupstina szervezését fektettük le eredetien, sajátosságainkra olyan módon, hogy ez némileg eltér bizonyos meglevő elképzelésektől. Megpróbáltuk némiképpen tartományunk sajátosságaihoz idomítani, hogy jobban megfeleljen a mi körülményeinknek, helyzetünknek. Egyszersmind arra törekedtünk, hogy a Tartományi Szkupstina szervei kapcsolatban álljanak a kommunákkal s működésük egyszerű és hatékony legyen. Eltértünk az eredetileg javasolt többház rendszerű szkupstinától, mivel a statútumbizottság szerint a kétházas szkupstina tartalmasabb és behatóbb munkát tesz lehetővé, a szkupstinai rendszer további erősödését szolgálja, s a végrehajtó funkció egységesebbé és hatékonyabbá válik. A Tartományi Szkupstina, bizottságai révén, függőlegesen öszszekapcsolódik a vajdasági községekkel, s ezzel magában a szkupstinában kialakul egy demokratikus, egyszersmind minőségi testület a különböző (közoktatási, kulturális, társadalompolitikai, egészségügyi, gazdasági stb.) kérdések megvitatására. Kiemelkedő és jelentős helyen a kisebbségek jogainak érvényesítése. Kiemelkedő és jelentős helyet kapott a statútumtervezetben — folytatta az elnök — a kisebbségek jogainak érvényesítése. Megpróbáltuk, amennyire fel tudtuk mérni és megfogalmazni, a tervezetbe foglalni mindazokat a jogokat, amelyek a nemzetiségek kultúrájának fejlesztésével és nyelvének használatával kapcsontosak. A statútumtervezet szabályozza, biztosítja és előirányozza azokat az intézményeket, amelyek révén ezeknek a jogoknak érvényesülniük kell. Véleményem szerint a statútumbizottság jól megfogalmazta az anyanyelv használatának jogát az adminisztrációban, a bíróságon, a politikai szervezetekben és a hatóságok előtt. A tervezet utal arra, hogy a különféle szervezetek és vállalatok biztosítsák és megfelelő módon tegyék lehetővé a kisebbségek aktív részvételét e szervezetek igazgatásában és más munkájában olyképpen, hogy nyelvi nehézségek ne gátolják őket. Felmerült az a gondolat is, hogy talán kötelezővé kellene tenni minden tartományi törvény és rendelet lefordítását a kisebbségi nyelvekre, de leküzdhetetlen technikai nehézségek miatt el kellett állni ettől, amivel — hogy csak egy dologot említsünk — előbb egy egész fordító intézetet kellene létesítenünk. Ezért a statútumbizottság arra szorítkozott, hogy csupán azoknak a törvényeknek és rendeleteknek ismertetése legyen kötelező a kisebbségek nyelvén is, amelyek a polgárok jogaira és kötelezettségeire vonatkoznak. Ebben nagy szerepet kap a sajtó is. — Lapunkban leközölhetnénk a fontosabb törvényeket és rendeleteket egészében is jegyezte meg Véber Lajos. —. esetleg az eddigi szokásos politikai mellékletekben, így sok polgár megismerheti, elolvashatja őket. Minda Tibor elmondta, hogy a Magyar Szó Politikai füzetek című mellékletében úgyis rendszeresen közölni szokta a fontosabb politikai anyagot, beszédeket és cikkeket. Minda Tibor megemlítette, hogy a többnyelvű adminisztrációt az eddigi gyakorlat szerint, azokon a helyeken ahol megvannak a feltételek, a hozzá szükséges káder meg a technikai eszközök, jobban ki lehetne terjeszteni. Megkérdezte, folynak-e valamilyen előkészületek, hogy a statútumban lefektetett ezzel kapcsolatos elvek a gyakorlatban megvalósuljanak. A végrehajtó tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a statútum alapján majd közelebbi előírásokat kell hozni erre vonatkozólag, és hogy ezt a kérdést egészében kell vizsgálni, és ennek keretében meghatározni, milyen úton-módon bővíthető a többnyelvű közlekedés. Bizonyos nehézségek vannak részint technikai természetűek, részint káderhiány. Feltör az avult gyáripar A beszélgetés másik része Vajdaság iparáról és mezőgazdaságáról folyt. Milyen a vajdasági vállalatok helyzete, és milyen eredmények mutatott fel. Ezt részint a várhatók a termelési tervek megvalósításában ez év befejeztével? Szakértőinknek egy tüzetesebb elemzése alapján a következő értékelést adhatnám — folytatta a tartományi végrehajtó tanács elnöke. — Hosszabb ideig tartó egy helyben topogás után 1957-től kezdve az ipari termelés Vajdaságban erőteljesebb fejlődésnek indult. Ebben az új szakaszban erősen elavult gyáriparunknak többször is sikerült a jugoszláv átlag fölé emelkedni. A termelés jelzőszáma, ebben az időszakban így alakult: Ezeknek az adatoknak az összehasonlításából látható, hogy az elavult vajdasági ipar elég jó eredményeket fejletlen piac tette lehetővé, amely felszippantott minden terméket, nem törődve a minőséggel. Ebben az időszakban nagy befektetéseket eszközöltek a mezőgazdaságban. .Szükség volt tehát mezőgazdasági gépekre, eszközökre, reprodukciós anyagra stb. Ez fokozta a mezőgazdasággal kapcsolatos ipar termelését. De az ipar ezt a fejlődését a munkaerő-növelés révén érte el, nagyobb beruházások, az alapeszközök felújítása és fejlesztése nélkül. A munkaerő számbelileg növekedett a vállalatokban, a kapacitások azonban a régi szinten maradtak. Ma azonban azok a tényezők, amelyek régen, kedvezők voltak és bizonyos eredményekre vezettek, az új körülmények között fordítva és kedvezőtlenül hatnak a termelésre. Ez különösen megnyilvánul a legutóbbi szigorú rendszabályok után, amelyek folytán különösen érezhetővé vált a vajdasági ipar műszaki fejletlensége. Újabb keletű nehézség aztán a forgóeszközök hiánya. Ez a két tényező fékezi a termelés nagyobb arányú növekedését és megnehezíti a gazdaság dinamikusabb fejlődését a jövőben. Az egyik legfontosabb követelmény a gyáripar felújítása. Roppant természeti kincsek Nagy feladatok várnak ránk, új kapacitások és új vállalatok létesítése és új termékek előállítása terén is. Úgy vélem, igen kedvező feltételek adódnak a vajdasági kőolaj- és gázlelőhelyek feltárásával és e tartalékok folytonos növekedésével. Roppant természeti kincsek ezek, kimeríthetetlen alapot adnak a kőolaj és gázipar fejlesztéséhez. A gáz felhasználása sok ütemben csökkenteni fogja a termelési költségeket és kedvezően hat a termelékenység növelésére. Úgy halottam, hogy a beocsini cementgyár a gáz alkalmazásával javíthatja majd a cement minőségét, és sok más vállalatban is olcsóbbá és versenyképesebbé teszi a termelést a gáz bevezetése. Legjelentősebb azonban a kőolajon és gázon alapuló új vegyi ipar kiépítése Vajdaságban, amit már bele is foglaltunk a tartomány iparosítási programjába. Tervbe van véve szintetikus kaucsuktermelés Zrenyanintban, Pancsevón pedig olajfinomító üzembehelyezése. A kőolajon és gázon alapuló vegyi iparnak roppant jövője van, ezért szövetségi eszközöket is tartalékoltak ennek az új iparágnak a kiépítésére. A beruházások jó részét nekünk is a kőolaj- és a gázfeldolgozó iparra kell fordítanunk. Jugoszlávia ezzel kapcsolatos szükségletei igen nagyok, nyersanyagunk pedig van bőven hozzá. Vegyi iparunk másik része, a műtrágyagyártás igen szoros kapcsolatban van a mezőgazdaság fejlesztésével, s ezért erre is nagy jövő vár. Néhány nappal ezelőtt Gospodjinci falu közelében is gázra bukkantak a kutatók. A geológusok szerint 1200 - 1300 méter mélységben gazdag rétegek találhatók. Noha ezt a gázt még nem vizsgálták meg laboratóriumban, úgy vélik, hogy nem olyan nemes, mint a kikindai. Megfelelő finomítás után azonban használható lesz ipari célokra, elsősorban a beocsini gyárban. Ezenkívül próbafúrásokat végeznek majd Szbobrán, Becse, Bácsikodobropolje és Szőreg környékén, később pedig Kanizsa vidékén is. A harmadik évnegyedben érezhető javulás A beszélgetés ezután az 1962. évi ipari termelésre terelődött. A tizenegy havi kimutatásból már jól kivehető — folytatta az elnök —, hogy a harmadik évnegyedben, a gazdasági intézkedések jóvoltából, érezhető javulás következett be. Statisztikai szolgálatunk kimutatása szerint tartoményünk ipari termelése a múlt évihez képest négy százalékkal emelkedett. Legszembetűnőbb a kőolajipar termelés növekedése Ennek jelzőszáma 180, a villanyiparé 114, a vegyi iparé 117, a faiparé 113, az élelmiszeriparé 109. Ezzel szemben lemaradt a fémipar, az ásványipar és az építőipar. Ez volna nagyjából az általános helyzet, az okokról már fentebb szóltunk. A lemaradást főképpen az elavult alapeszközök okozták. Egészen különleges helyzetben van persze az építőanyag ipar. Decemberben tovább tartott a termelés növekedése, jóllehet ez már nem változtat a helyzeten. Az általános eredményt az is rontotta valamennyivel, hogy mintegy 40 új üzemet és üzemrészleget terveztek üzembe helyezni, ezeknek egy része azonban 1963-ra halasztódott. Jól megmunkált földek, állattenyésztés A mezőgazdasággal kapcsolatban az a leglényegesebb, hogy általános rendezése fellendítette a termelést, és nagy érdeklődést keltett fokozása iránt mind a szocialista, mind a magánszektoron. Ez különösen az őszi vetés terén, a föld jó megmunkálásában, sokkal több műtrágya felhasználásában és az egyéni termelők nagyarányú kooperációjában nyilvánul meg. Csupán az időjárás okozott némi nehézséget, s főleg ez idézte elő, hogy a tervezett 520 000 hektár búza helyett 480 000 hektárt vetettek el. A helyzet mégis sokkal kedvezőbb, mint a korábbi években: jóval nagyobb mértékben használták a korszerű agrotechnikát. Az ösztönző árak arra sarkallták a termelőt, hogy minél jobban megmunkálja a földjét, úgyhogy sokkal nagyobb termés várható, mint a korábbi években, hacsak az időjárás elsősorban a fagy nem tesz kárt a vetésben. A másik kérdés, amiről szólni szeretnék, az állattenyésztés fejlesztése. Ebben egy kis fennakadás állott elő a hízókkal kapcsolatban, ami csökkentette a termelők érdekeltségét. A kukorica árának alakulása miatt megcsappant a disznóhízlalás iránti édeklődés. Van egy javaslatunk, hogy tartalék kukorica piacra vetésével állítsuk helyre az egyensúlyt, vagy pedig a földművesszövetkezetek prémiumokkal pótolják a veszteséget. Reméljük, hogy ezekkel a prémiumokkal fel lehet javítani a helyzetet, és más megoldás is található, hogy a magánparaszt érdekeltsége növekedjék. Egyébként véleményem szerint az állattenyésztést jobban kézbe kellene venni, sokkal több gondot kellene fordítanunk rá a szocialista szektoron. Fokozni lehetne a gépesítést s a felszabaduló munkaerőt az állattenyésztés felé kell fordítani. A falvakban is fejleszteni lehetne az állatenyésztést, arra törekedni, hogy minden paraszt tartson és neveljen jószágot, s megtalálja ezzel számítását. Пуеп módon kevesebben özönlenének a falvakból a városokba, ami egyébként is gondot okoz. Gyurica Jojkics ezután a vajdasági talajjavítási munkáitok jelentőségére hívta fel a figyelmet. Elmondotta, hogy véleménye szerint a következő években a mezőgazdasági termelés érdekében külön gondot kell fordítani a talajjavításra. Az eddigi kísérletek és tapasztalatok, különösen Verbász és Cservenka környékén, azt mutatják, hogy errefelé kell a kiutat keresni. Ezért elő kell teremtenünk a szükséges eszközöket a vajdasági talajjavító munkálatok elvégzésére, I. A, Beszélgetés a tartományi végrehajtó tanács elnökével: (balról jobbra) Véber Lajos, Djurica Josidé, Minda Tiborés Lukó András Év JSZNK Vajdaság 1957 116,7 119,4 1958 129,4 129,4 1959 146,6 149 9 1960 109,2 176,3 1961 181,4 186,0