Magyar Szó, 1963. augusztus (20. évfolyam, 209-239. szám)
1963-08-02 / 210. szám
HALAT, A FASIZMUSRA — SZABADSÁG A NÉPNEK! fauTAR SIÓ XX. évf 210. (5808.) szám Péntek, 1963. aug. 2. újabb részvéttáviratok Titóhoz Josip Broz Tito köztársasági elnök a szkopjei földrengéskatasztrófa alkalmából részvéttáviratot kapott Francisco Orlic Costa Rica-i köztársasági elnöktől, Erzsébet belga anyakirálynőtől, Sekou Touré guineai köztársasági elnöktől, Leonidit Vali és Telio Montironi San Marino-i régensektől és a Londonban ülésező Dél-afrikai Nemzeti Kongresszustól. Edvard Kardelj, a Szövetségi Szkupstina elnöke csütörtökön részvéttáviratot kapott a chilei szenátus alelnökétől. Koca Popovic külügyi államtitkárnak táviratban fejezte ki részvétét a kambodzsai külügyminiszter, a kongói külügyminiszterhelyettes és a nemzetközi jogászegyesület elnöke. ARA 20 ШАВ Moszkva tanulmányozza a legújabb pekingi támadásokat Állandó tudósítónk telefonjelentése Szervezett segítség Sikerült a legelemibb életfeltételeket kialakítani intézkedések a fertőző betegségek megakadályozására Blagoje Popovnak, a Szkopjei Városi Szkupstina elnökének tájékoztatója Blagoje Popov, a Szkopjei Városi Szkupstina elnöke csütörtökön tájékoztatta a hazai és külföldi újságírókat a macedón főváros helyzetével és állapotával, és a súlyos tragédia következményeinek elhárítására eddig tett és előirányzott intézkedésekről. Hangsúlyozta, hogy a katasztrofális földrengés után most már szervezettebb az élet Szkopjéban. A lakosság mind nagyobb számban aktívan bekapcsolódik a katasztrófa következményeinek kiküszöbölésére irányuló akciókba. Nem mulaszthatom el hangsúlyozni — mondotta Blagoje Popov —, hogy a lakosság a katasztrófa első pillanatától kezdve igen magas erkölcsi szinten volt, és ez megkönnyítette az élet megszervezésére tett erőfeszítéseket. Blagoje Popov ezután hálás köszönetet mondott a Jugoszláv Néphadsereg tagjainak, a belügyi szerveknek, a bányászoknak és a többi polgárnak a katasztrófát követő első napokban kifejtett önfeláldozó munkájukért. Kijelentette, hogy a katasztrófa áldozatainak kiásása a romok alól még mindig tart. Eddig 816 halálos áldozat került elő, ezekről 670 halott kilétét sikerült megállapítani. A jelek szerint a halottak száma jóval nagyobb, a sebesültek száma pedig már ismeretes, és előreláthatólag nem fog növekedni, mert vajmi nehezen képzelhető el, hogy a romok alatt még vannak élő emberek. A lakosság szervezett elhelyezése napról napra javul, a legfőbb problémát továbbra is az okozza, hogy nincs elegendő sátor és barakk körülbelül még százezer ember elhelyezésére. A lakosság nagy részének ruhaneműre is szüksége van. Számítanunk kell arra — mondotta ezután a Szkopjei Városi Szkupstina elnöke —, hogy a lakosságnak meglehetősen hosszú ideig sátor alatt kell élnie. Sátrak alatt pedig csak akkor maradhat meg, ha kellőképpen el van látva ágyneművel és ruházattal. Az ideiglenes szkopjei lakótelepek egy részében már felszerelték a vízvezetéket, és gondoskodtak minden más feltételről az esetleges járványok és fertőző betegségek elhárítására. Az egészségügyi különítmények áldozatos munkája, az országból és külföldről érkező hathatós segítség folytán eddig még nincsenek nagyobb számban fertőző megbetegedések. Meg kell jegyeznem — mondotta ezután Blagoje Popov —, hogy sajtónk írásaiból és bizonyos nyilatkozatokból közvéleményünk nem képes eléggé hű képet alkotni magának a szkopjei lakosság tényleges helyzetéről. Amikor mi azt mondjuk, hogy normalizálódik az élet, ez semmiképpen sem jelenti azt, hogy visszaállítottuk a normális életkorüményeket, hanem csak azt, hogy sikerült a legelemibb körülményeket és létfeltéteket kialakítani, hogy az emberek képesek legyenek további erőfeszítéseket tenni a katasztrófa következményeinek elhárítására. A helyzet rendezésére tett erőfeszítéseket megkönnyítette a gazdaságilag nem aktív lakosság gyors kiürítése. A katasztrófa utáni első napokat jellemző általános felbuzdulást és segítőkészséget most mindinkább szervezett segítség váltja fel. A következő napokban tovább kell folytatni a lakosság kiürítését az ország legtávolabbi vidékeire is, mert a környékben helységek már túlzsúfoltak szkopjei károsultakkal. Sok szkopjei polgár minden vagyonát, utolsó ruhadarabját is elvesztette a katasztrófában. A városi szkupatina elhatározta, hogy ezeknek a családoknak a családtagok és az elszenvedett kár arányában 80 000-től 150 000 dinár segélyt utal ki. A romeltakarítás programszerűen tovább folyik. Szkopjét néhány övezetre osztották. A néhány nappal ezelőtt érkezett szakcsoportok rövidesen befejezik az épületek állapotának felülvizsgálását, és utána még szervezettebben és még nagyobb lendülettel megindul a romok eltakarítása. A kisebb-nagyobb javításokkal helyreállítható lakóépületek a jelek szerint a Szkopjéban maradt lakosságnak egynegyedét sem fogadhatják be. Ezért még a tél beállta előtt montázsházakat kell építeni. A montázsházakban körülbelül százezer szkopjei dolgozót kell elhelyezni. A Szlovén és a Horvát Szocialista Köztársaság Végrehajtó Tanácsának képviselői a napokban Szkopjéban jártak, és Végrehajtó Tanácsuk nevében elvállalták a montázsháztelepek egy részének felépítését, és Belgrád is részt vállalt ebből az építkezésből. Egyúttal megtörténtek az előkészületek az új Szkopje urbanisztikai tervének elkészítésére. A macedón főváros ebben a tekintetben elvárja a legkiválóbb hazai és külföldi urbanisztikai szakértők segítségét. Popov Blagoje azzal fejezte be nyilatkozatát, hogy a szkopjei földrengésnek katasztrofális mérete volt, de a néphadsereg tagjainak, a belügyi szerveknek, társadalmipolitikai szervezeteknek és a polgároknak erőfeszítéseivel az országból és a külföldről érkező gyors és hatékony segítséggel sikerülni fog a katasztrófa következményeit enyhíteni. Moszkva, augusztus 1. Szerdán, július 24-én történt. Az újságírók hada kitartóan várakozott a Szpiridonovka-palota előtt. Jó hírt vártak, azt hitték, hogy aznap parafálják az atomkísérletek részleges betiltására vonatkozó egyezményt. A nagy esemény csak másnap történt meg, a tudósítók többségének azonban nemcsak a hiábavaló várakozás és a megingott remények miatt marad emlékezetében az a nap, hanem egy kellemetlen intermezzo miatt is, amelytől sokuknak keserű lett a szája íze. Minden úgy játszódott le, mint a rossz hollywoodi gengszterfilmekben. Körülbelül 50 fáradt ember álldogált az utcán. Szavuk már elapadt a bizonytalanságtól és a két és fél órás várakozástól. S akkor, öt perccel fél hét előtt, az Alekszej Tolsztoj utcán fekete gépkocsi robogott végig. A Szpiridonovka-palota hatalmas vaskapuja előtt lefékezett, s lépésben haladt tova. A kíváncsiskodók, gondolván, hogy új szakértők újabb híreket hoznak, odafutottak és bekukkantottak a kocsiba. Két merev arcot láttak, két rideg tekintetű szempárt. A gépkocsi vezetője gázt adott, s az autó néhány pillanat alatt eltűnt az első sarok mögött. Mindenki az iránt érdeklődött, hogy kié a titokzlatos kocsi, kik voltak utasai. A legvalószínűbb az volt, hogy a T jelzésű kocsi a kínai nagykő(Folytatása az 5. oldalon) Piros jel a megrepedezett ház falán azt jelenti, hogy lakhatatlan és lebontják őket. Szkopjéban most a szakemberek sorra megvizsgálják a házakat, különféle műszerek segítségével megállapítják, hogy lakhatók-e vagy sem. Összeállították a nyugati küldöttségeket az atomcsönd-egyezmény ünnepélyes aláírására Rush és Home a két küldöttség élén Washingtonban kinevezték a háromhatalmi tárgyalásokra és az atomcsönd-egyezmény aláírására ma Moszkvába utazó 11 tagú küldöttséget. A Fehér Ház közleménye szerint a küldöttséget Bush külügyminiszter vezeti, tagjai között pedig ott van Fulbright, Humphrey és Pastore demokrata, valamint Saltonstall és Aiken republikánus szenátor. A küldöttség tagjai még: William Foster, az USA leszerelési főszakértője, Seaborg, az atomerő-bizottság elnöke, Stevenson ENSZ-küldött, Thompson, a Kelet és Nyugat közötti viszony kormány tanácsosa, valamint Arthur Dean, a leszerelési tárgyalások volt amerikai küldötte. Salinger, a Fehér Ház sajtóképviselője a küldöttség összetételét azzal indokolta, hogy a Moszkvába utazó szenátorok a külpolitikai vagy honvédelmi tanács tagjai. Közölte azt is, hogy az atomcsend-egyezményt minden valószínűség szerint hétfőn írják alá. Saltenstall és Aiken republikánus szenátorok kijelentették, hogy Moszkvába utazásuk még nem jelenti azt, hogy a szenátusban az egyezmény becikkelyezésére szavaznak majd. Ezzel egyidőben Londonban kinevezték a Moszkvába utazó angol küldöttséget. A küldöttséget Lord Home külügyminiszter vezeti, tagjai pedig Caccia, a külügyminisztérium főtitkára, Wilson külügyi államtitkár-helyettes, valamint Barners és Hadow külügyi főtisztviselők. Az angol kormány különben tegnapi ülésén jóváhagyta Lord Home külügyminiszter jelentését a moszkvai tárgyalásokról, és a háromhatalmi külügyi megbeszélésekre készített angol programról. Az angol külügyminiszternek el kellett volna kísérnie Macmillant hivatalos finnországi és svédországi látogatására. A moszkvai út miatt azonban a külügyminiszter csak a finnországi látogatás utolsó napján csatlakozik Macmillanhoz. NAGY-BRITANNIA NEM SZÁNDÉKOZIK FÖLD ALATTI ROBBANTÁSOKAT FOLYTATNI Londonból jelenti az AFP. Freeth, a tudományos ügyekkel foglalkozó angol minisztérium parlamenti titkára kijelentette, hogy Nagy-Britannia nem szándékozik föld alatti atomrobbantásokat végezni. Ezt a választ adta az egyik laburista képviselő kérdésére, hogy az angol atomerő-bizottság az amerikai atomerő-bizottsággal együttműködve tervez-e föld alatti robbantásokat atomfegyvereinek tökéletesítésére. (Folytatása az 5. oldalon)