Magyar Szó, 1963. szeptember (20. évfolyam, 240-269. szám)
1963-09-17 / 256. szám
■Al/Az A FASIZMUSBA — SZABADSÁG A NÉPNEK* Kedd, 1963. szept. 17. ... . ........................................#••••••••••*•• ........................................................ fantÁRió *•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••»«•»•••*•••••« ..................... I: XX. évf. 256. (5854.) szám !!!!!!!!!!M*H''*'**|*'*'**(****.**1****1 ••••••••••••••••••••••••••• ARADTNARKöztársasági elnökünk szeptember 18-ától 23-áig időz Brazíliában Joao Bolchior Marques Goulartnak, a Brazíliai Egyesült Államok elnökének meghívására Josip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke feleségével szeptember 18-ától 23-áig hivatalos látogatást tesz Brazíliában. '' Tito elnök hivatalos látogatást tesz Chilében, Bolíviában és Mexikóban is. Mint már közöltük köztársasági elnökünk a latin-amerikai látogatás után John Kennedynek, az Egyesült Államok elnökének meghívására ellátogat Washingtonba, ahol találkozik az Egyesült Államok elnökével, majd New Yorkban részt vesz az ENSZ-közgyűlésen. A Szocialista Szövetség alaposő hordozója a mezőgazdasági aktivitásnak A jószágtenyésztés és a búzatermelés fejlesztése a mezőgazdaság kulcsfeladata A Szocialista Szövetség Tartományi Bizottságának plénuma A mezőgazdaság időszerű kérdéseiről és ezzel kapcsolatban a Szocialista Szövetség feladatairól tárgyalt tegnap Novi Sadon Sóti Pál elnökletével a Szocialista Szövetség Tartományi Bizottságának plénuma. A tartományi bizottság beszámolóját Stipan Marusic olvasta fel. Ennek alapján és a termékeny vita után a plénum leszögezte a mezőgazdasági termésnöveléssel kapcsolatos legfontosabb feladatokat. Mivel a plénum tagjai közül tizenketten Vajdaságon kívül más munkabeosztást kaptak, kooptálás útján a következő új tagok kerültek a Szocialista Szövetség Tartományi Bizottságába: Djurica Jojkic, Ilija Rajačić, Nagy Ferenc, Milan Novkovic, Juraj Njemoga, Blažo Bjelogrie, Dragoljub Kircanski, Dusan Alimpic, Palásti István, Boško Krunic, Ana Knejevic, Minda Tibor,Szabadka Sándor és Dimitrije Čičovački. A Tartományi Bizottság Végrehajtó Bizottságában isváltozások történtek. A 250 tag közül ugyanis tizenöten más munkabeosztást kaptak. A plénum annak érdekében,hogy a Végrehajtó Bizottság minél hatékonyabban működhessen, tagjai számát 17- re csökkentette, s új tagokat választva a Végrehajtó Bizottság tagjai a következők: Sóti Pál, Bogdan Crevar, Olajos Mihály, Stojan Zamurovic, Zora Krstonošić, Juraj Njemoga, Djurica Jojkic, Radovan Vlajkovic, Ilija Rajačić, Dragoljub Kir- Icanski, Milan Knežević, Nagy Ferenc, Mara Kecman, Stipan Krtanjek, Jan Tapalaga, Milan Novkovic és Blažo Bje Zogrlic. A plénum Juraj Nyemogát választotta meg új pénztárnokká. A tartományi bizottság beszámolója szerint a célul kitűzött mezőgazdasági termelésnövelés megvalósításának is feltételei reálisak. A mező- gazdasági szervezetekben po litikai és társadalmi fóru-mokon tanácskozások folytak és folynak az 1963/64 évi mezőgazdasági terv feladatairól. Az igen élénk társadalmi és politikai munkáról azonban meg kell állapítani, hogy az nem mindenütt intenzív, és nem terjed ki minden érdekelt szervezetre. Sok helyütt számos vitát tartottak ugyan, de nem hoztak megfelelő határozatokat Emiatt egyes helységekben például lassan halad a kooperáció, a termelési irányzatok nem megfelelők, a gazdasági szervezetekben az ösztönző javadalmazás elvét nem alkalmazzák kellőképpen. Sok helyütt látják a problémákat, de beletörődnek a fogyatékosságokba, nem tesznek konkrét lépéseket, hanem inkább bizonyos objektív nehézségekkel palástolják a személyi fogyatékosságokat. Ezért igen nagy szükség van a Szocialista Szövetség és általában a társadalmi és politikai szervezetek fokozott tevékenységére. Nemcsak kiállítás, hanem élénk üzletkötések színhelye is Edvard Kardelj megtekintette a zágrábi kiállítást Edvard Kardelj, a Szövetségi Szkupstina elnöke tegnap feleségével megtekintette a zágrábi nemzetközi kiállítást. Kíséretében volt dr. Vladimir Bakaric, a Horvát Kommunista Szövetség Központi Vezetőségének titkára és Ivan Krajacic, a Horvát Szábor elnöke. A kiállítás megtekintése után véleményt mondott róla az újságíróknak. Véleményem szerint, — mondotta többek között Edvard Kardelj — ez nemcsak kiállítás, hanem igen élénk nemzetközi üzletkötések színhelye is. Ez pedig rendkívül fontos, mert arról tanúskodik, hogy gazdaságunk állandóan és helyes irányban fejlődik. Különösen kedvező, hogy az afroázsiai országok mind tömegesebben vesznek részt a kiállításon, vagyis külkereskedelmünk egyre bővül, tehát meg lehetünk elégedve a látottakkal. Az afroázsiai országok részvétele közvetve arról is tanúskodik, hogy mind több a független ország, hazánknak egyre több országgal van baráti kapcsolata. Úgy vélem, hogy az afroázsiai országok részvétele a kiállításon ösztönzőleg hat majd gazdasági szervezeteinkre, hogy lehetőségeik szerint a legnagyobb mértékben bővítsék kapcsolataikat ezekkel az országokkal. Kardelj elnök végül kiemelte, hogy a jugoszláv gyáriparnak tovább kell törekednie a nagyobb munkatermelékenységre, a termelés szakosítására, ugyanakkor a gyáripar egyes ágazataiban csak azáltal korszerűsíthető a termelés, ha tovább növekszik a kivitel. (Tanjug) A plénum részvevői A társadalmi termelés eredményei Az utóbbi években a mezőgazdasági termelésben igen jelentős eredményeket értünk el. Az össztermelés nagyarányú növekedése mellett az eredmények elsősorban a társadalmilag megszervezett termelés növelésében mutatkoznak meg. 1957-ben például a búzatermesztés 25,28 százalékban volt társadalmasítva, ebben a gazdasági évben ez a százalék 85- re emelkedett. A hústermelés 70 százaléka társadalmasított. Ez arra mutat, hogy a társadalmilag megszervezett termelés vezető szereppel bír, de ugyanakkor tartományunkban végbemenő mélyre ható társadalmi-gazdasági változásokra is mutat. Legjelentősebb eredményt kétségtelenül a búzatermesztésben értünk el. Elég csak annyit említeni, hogy a háború előtti 20 esztendőben Vajdaságban a búzatermesztés holdankénti átlaga mindössze 8,7 százalékkal emel(Folytatása a 3. oldalon) Nagy érdeklődés brazíliai körökben Tito elnök küszöbönálló látogatása nagy érdeklődést keltett a brazil közvéleményben. A kormánykörök és a demokratikus közvélemény Brazília és Jugoszlávia nemzetközi együttműködésének erősödését és a kölcsönös kapcsolatok továbbfejlődését várják. Az itteni lapok hangsúlyozzák, hogy Brazília és Jugoszlávia vállvetve harcolt, valahányszor meg kellett védeni a nemzetközi biztonságot és a népek jogát a függetlenségre és gazdasági fejlődésre. Visszaemlékeznek, milyen visszhangra talált Tito és Goulart elnök levélváltása a karibi válság napjaiban, megállapítják, hogy Brazília független külpolitikát követ, és Jugoszláviához, mint szocialista országban, az eltérések ellenére is, az utóbbi években rendkívül közel került. Együtt vettek részt a tömbönkívüli állam- és kormányfők belgrádi értekezletén, a kairói értekezleten stb. Úgy tudják, hogy Tito és Goulart megbeszéléseinek nemzetközi részében a leszerelésről, a gyarmaturalom felszámolásáról, a nemrég felszabadult országok gyorsabb gazdasági fejlődéséről tárgyalnak majd. A brazil külügyminisztériumban bejelentették, hogy a megbeszélések eredményeiről közleményt adnak ki. Biztosra veszik, hogy az kifejezésre juttatja majd a két államfő álláspontjának azonosságát. A bilaterális kapcsolatokat illetően biztosra veszik, hogy Tito elnök látogatása új szakasz nyit a két ország kapcsolataiban. Az árucsere már eddig is szépen fejlődött, most újabb módot találnak továbbfejlesztésére, amiről külön egyezményeket kötnek. A megbeszélések elnökünk idejének legnagyobb részét lefoglalják majd. A megbeszéléseket Brasiliában, az ország új fővárosában tartják. Mint várható is volt, a szélsőséges brazil körök szembeszegültek Brazília és Jugoszlávia kapcsolatainak erősítésével. A demokratikus erők álláspontját azonban legtömörebben Araujo, Goulart elnök Munkáspártjának képviselője foglalta össze ezekkel a szavakkal: „Úgy fogadjuk majd Titót, mint Brazília erős szövetségesét”. Minden országot be kell vonni a világűr-kutatásba Határozati javaslatok az Interparlamentáris Unió értekezletén békés kihasználása mellett, és felszólítják őket, hogy tartózkodjanak minden atomkísérlettől, vagy másfajta tevékenységtől, amely ellentétben állna a világűr békés kihasználásával. Végül a határozat felszólítja a világ országait, hogy kössenek egyezményt ebben a kérdésben. A Szovjetunió és Izrael pótindítványt terjesztett be a javaslathoz. A vitában 19 delegátus szólalt fel. Montesquiou, a határozati javaslatot kidolgozó bizottság előadója rámutatott, hogy a világűrjog az unió 52. értekezletének egyik legfontosabb témája, mivel a világűrt az emberiség javára minden káros tevékenységtől meg kell védeni. Ezt a kérdést jogilag kell szabályozni, úgyhogy a világűrt csakis békés célokra lehessen felhasználni. E célból a nemzetközi jog szakértőinek erőfeszítései mellett kezdeményezte a tudományos vívmányokra vonatkozó értesülések kicserélését. J. Bader izraeli delegátus rámutatott arra, hogy az értekezletnek határozott és merész lépést kell tennie az űrjog kidolgozása felé. Új megoldásokat kell találni és meg kell akadályozni a világűr hadicélokra való kihasználását. Ezzel kapcsolatban az első kérdés, hogy a világűr kihasználása az államok vagy a nemzetközi szervezetek joga-e. Pótindítványként javasolta, hogy a határozatba vegyék be azt a követelést, hogy minden űrhajó kilövését előre jelezni kell, és minden országnak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a világűrrel kapcsolatos viszályait nemzetközi bíróság elé viszi. (Folytatása az 5. oldalon) Az Interparlamentáris Unió 52. értekezlete tegnap délelőtt az űrjog kérdéseinek megvitatásával folytatta vitáját. A parlamenti és jogi bizottság által kidolgozott határozati javaslat felszólítja az unió nemzeti csoportjait, hogy parlamentjeikben szánjanak síkra e kérdés megoldásáért. A kormányoknak állást kell foglalniuk a világor