Magyar Szó, 1963. október (20. évfolyam, 270-300. szám)
1963-10-01 / 270. szám
HALÁL A FASIZMUSRA — SZABADSÁG A NÉPNEK1 MifufaR SJÚ : XX. évf. 270. (5868.) szám , Kedd, 1963. okt. 1. Tito elnök október 3-ától 16-áig időz Mexikóban Belgrádból jelenti a Tanjug. Adolfo López Mateos, a Mexikói Egyesült Államok elnöke meghívására Josip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke feleségével 1963. október 3-ától 16-áig hivatalos látogatást tesz Mexikóban. Mexikói tartózkodása alatt Tito és López Mateos elnök, valamint munkatársaik megbeszéléseket folytatnak a jugoszláv—mexikói viszony és együttműködés továbbfejlesztéséről, megszilárdításáról és véleménycserét folytatnak a nemzetközi kérdésekről. Tito elnök előreláthatólag beszédet mond majd a mexikói parlament díszülésén és megtekinti Mexico, Guadalajara és Acapulca város kulturális és történelmi nevezetességeit. Mongol parlamenti küldöttség érkezik Belgrádból jelenti a Tanjug. A Szövetségi Szkupstina meghívására holnap hazánkba érkezik a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Huráljának küldöttsége, élén L. Cenddel, a Nagy Népi Hurál elnökével. A mongol parlament képviselői ezzel viszonozzák a jugoszláv parlamenti küldöttség tavalyi látogatását. Nyolcnapos itt-tartózkodásuk alatt џ mongol képviselők meglátogatnak több szerbiai, horvátországi, Crna Gora-i és szlovéniai helységet, megbeszéléseket folytatnak a Szövetségi Szkupstina ■kénviselőivel és megismerkednek társadalmi rendszerünkkel, a szkupstina felépítésével és munkájával. ARA ,20 DINA. Az algériai kormánycsapatok bevonultak a lázadók központjába Megkezdődtek a jugoszláv-bolíviai politikai megbeszélések Bolíviában rendkívüli fontosságot tulajdonítanak Tito elnök látogatásának Jugoszlávia és Bolívia együttműködése minden téren eredményekkel kecsegtet Paz Estenssoro és Tito elnök beszéde a vasárnap esti banketten Cochabambából jelenti з Tanjug: Victor Paz Estenssoro, Bolívia köztársasági elnöke vasárnap este bankettet rendezett Josip Broz Tito köztársasági elnök tiszteletére, és ez alkalommal átadta neki a legmagasabb bolíviai kitüntetést. . Ez alkalommal mondott beszédében az államfő hangsúlyozta, hogy Bolívia népe és kormánya nagy örömmel várta és fogadta Josip Broz Titót, feleségét és munkatársait, és nagy jelentőséget tulajdonítanak ennek a látogatásnak. Beszédében kitért arra, hogy Jugoszlávia népe történelmének súlyos napjaiban is mindig híven ragaszkodott a szabadsághoz és a szociális igazsághoz. A legutóbbi világháborúban az idegen megszállás idején ezek a tulajdonságok erőteljesebben megnyilatkoztak, mint valaha. Ezekben a súlyos napokban a jugoszláv nép szembeszállt a világtörténelem leghatalmasabb hadigépezetével, és úgyszólván minden felszerelés és fegyver nélkül kezdetben teljesen magára hagyatva, hősiesen szembeszállt vele, azzal az elszánt akarattal, hogy nem éli át még egyszer a belső kizsákmányolást és a külső elnyomást. Ez döntő mozzanat volt, Jugoszlávia sorsa egybeforrt a világ sorsával. A harcos nép Tito elnök személyében megtalálta sorsának nagy stratégiáját, érdekeinek zászlóvivőjét. Estenssoro elnök ezután vázolta Jugoszlávia népeinek felszabadító harcát, a harc nemzetközi jelentőségét és társadalmi tartalmát, majd kifejtette, hogy nem ez volt az első eset, hogy a jugoszláv népek többsége hazájáért harcolt, de ez a többség most harcolt először önmagáért. Az újabbkori történelem legnagyobb viharában az ellenségtől elragadott minden talpalatnyi föld szigetté változott, és ezen a szigeten minden lúgos? Av felszabadult nemcsak az idegen hódítók alól, hanem megszabadult a hazai kizsákmányolóktól is. Ez a harc valóságos hősköltemény volt, példátlan hősiesség nyilatkozott meg benne, és ezért felejthetetlen és csodálatra méltó tény. Tito elnök háború utáni szerepéről és Jugoszlávia háború utáni mély társadalmi átalakulásáról szólva hangsúlyozta, hogy Jugoszláviában a doktrínákat esybehangolták a sajátos történet(Folytatása a 4. oldalon) Cochabambaból jelenti a Tanjug. Tito és Estenssoro elnök tegnapelőtt a délelőtti órákban találkozott a bolíviai államfő rezidenciájában és véleménycserét folytatott. A két elnök találkozóján jelen volt jugoszláv részről Mijalko Todorovic, Koca Popovic, Bogdan Crnobrnja és Ivan Rukavina, bolíviai részről pedig Fellmann Vellarde külügyminiszter és több más magas rangú funkcionárius. Ez az első találkozó tulajdonképpen bevezető a két államfő átfogó véleménycseréjébe. Várható, hogy a megbeszélések során tárgyalnak majd a bilaterális viszony fejlesztéséről, az időszerű világhelyzet alapvető kérdéseiről, beleértve az ENSZ-közgyűlés jelenlegi ülésszakát és a kereskedelmi világértekezletre folyó előkészületeket. A két küldöttség köreiben hangoztatják, hogy a béke megőrzéséért és fenntartásáért vívott harc, az egyenrangúság és szuverenitás tiszteletben tartásán alapuló nemzetközi együttműködés megszilárdításáért vívott harc Jugoszlávia és Bolívia külpolitikájának alapvető célja. Tito elnök bolíviai látogatását itt kétségtelenül rendkívüli politikai eseménynek tekintik. A vélemények szerint Tito elnök látogatása nemcsak hozzájárulás a két ország bilaterális viszonyának megszilárdításához, hanem igen nagy politikai jelentőségű Tito elnök jelenlegi latin-amerikai körútján is. Bolíviai hivatalos körökben Tito elnök bolíviai látogatását a független bolíviai külpolitika eredményének tekintik. A két elnök megbeszéléseivel egyidőben a gazdasági és pénzügyi szakértők is megbeszéléseket kezdtek az áruforgalom és az együttműködés más formáinak fejlesztéséről. Bolívia kifejezte kívánságát, hogy tovább fejlessze Jugoszláviával való áruforgalmát, túl az eddigi szinten. Jugoszlávia nemzetközi gazdasági együttműködést ösztönző politikájával a legmegfelelőbb társ ii Bolíviával való gazdasági viszony és együttműködés fejlesztésére. Cochabambában ipari kiállítást nyitottak a jugoszláv vállalatok, hogy megismertessék mindkét fél lehetőségeit a gazdasági együttműködés fejlesztésére. Ilyen, igen baráti légkörben folyik le Tito elnök bolíviai látogatása is. Cochabambában a jugoszláv vendégeket rendkívüli vendégszeretettel fogadták. Ez megnyilvánult tegnap is, amikor Tito elnök ellátogatott Estenssoro elnökhöz. Az emberek ismét kifejezték megelégedettségüket, hogy a jugoszláv elnök köztük van és lelkesen üdvözölték. INTIM EBÉD ELNÖKÜNKNEK Paz Estenssoro elnök és felesége Tereza Cortes tegnapelőtt délután a hivatalos programon kívül intim ebédet adott Tito elnök és felesége Jovanka Broz tiszte(Folytatása az 5. oldalon) Victor Paz Estenssoro Josip Broz Tito Ben Bella „ébersági bizottságok” alakítására szólítja fel a népet Tizi Ouzouból jelenti az AP. Az algériai fegyveres erők egységei tegnap bevonultak Tizi Ouzou kabíliai városba. El Hadj ezredes, a VII. katonai körzet parancsnoka, akit Ben Bella elnök tegnapelőtt leváltott, vezérkarával és kevés számú katonával eltávozott a városból. Az algériai csapatok képviselője kijelentette, hogy a lázadó egységek barikádokat emeltek a városba vezető útvonalakon, de nem tanúsítottak komolyabb ellen-állást a kormánycsapatoknak. A rendszerhez hű egységek lezárták a városkapukat, s átkutatnak minden távozó gépkocsit. Az utcákon harckocsik cirkálnak. A városban béke honol, a kormánycsapatok Algírból kapják a parancsokat. Az Associated Press értesülése szerint El Hadj ezredes parancsnoksága alatt 8—10 000 katona volt, akik a felszabadító harcokban az ő egységeiben szolgáltak. Állítólag az ezredes csapatainak egy része Kabília hegyeibe vonult vissza, ahol gerillaharcot szándékozik folytatni. Nincs értesülés arról, hogyan akarják a kormánycsapatok megoldani a disszidens egységekkel keletkezett viszályt. Hivatalos személyiségek lázadásnak minősítik a Tizi Ouzouban lejátszódott tegnapelőtti eseményeket, s úgy vélik, hogy a helyzet igen komoly. A Reuter híre szerint az algériai véderőminisztérium közölte, hogy a VII. katonai körzet hat tisztje nyilvánosan elítélte El Hadj ezredes magatartását, s kijelentették, hogy hűek maradnak a kormányhoz és Ben Bella elnökhöz. (Folytatása az 5. oldalon) Aleksandar Ranković jókívánságai Ciprus, Kína és Nigéria nemzeti ünnepére Belgrádból jelenti a Tanjug. Aleksandar Rankovic, köztársasági alelnök a következő táviratot intézte Makariosz érsekhez, a Ciprusi Köztársaság elnökéhez: „Ciprus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából nagy megelégedéssel küldöm főpapi méltóságodnak szívélyes üdvözletemet s legőszintébb jókívánságaimat az ön személyes boldogulására és a ciprusi nép haladására. Aleksandar Rankovic táviratott intézett Liu Sao-csihez, a Kínai Népköztársaság elnökéhez is.: „A Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából üdvözleteimet küldöm önnek és a kínai népnek, és őszinte jókívánságaimat a kínai nép haladására”. Aleksandar Rankovic alelnök dr. Nnamdi Azikiwehez, a Nigériai Szövetségi Köztársaság elnökéhez intézett táviratában ezeket mondja: „A Nigériai Szövetségi Köztársaság október elsejei hivatalos kikiáltása alkalmából a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság népe és kormánya, valamint a magam nevében kérem Excellenciádat, fogadja legszívélyesebb üdvözleteimet és jókívánságaimat a Nigériai Köztársaság és Nigéria népe további sikereire és haladására”.