Magyar Szó, 1964. február (21. évfolyam, 31-59. szám)
1964-02-14 / 44. szám
HALAI, A FASIZMUSRA — SZABADSÁG A NÉPNEK ARA 20 DINAHRissák író V. , XXI. évf. 44. (6001.) szám Péntek, 1964. február 14. Tovább javult szakszervezeteink együttműködése Svetozar Vukmanović hazatért Romániából Tíznapos romániai tartózkodás után tegnap visszaérkezett Belgrádba a Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség küldöttsége, Svetozar Vukmanović vezetésével. A vasútállomáson a küldöttséget a Szakszervezeti Szövetség Központi Tanácsának képviselői fogadták. Jelen volt Mirko Tepavac külügyi államtitkár-helyettes, és Aurel Málnásán román nagykövet is. Tegnapelőtt este Bukarestből való elutazása előtt Svetozar Vukmanovic elmondta, hogy a jugoszláv küldöttség tíznapos látogatása szívélyes légkörben folyt le, és ez a legjobb útja a két szakszervezet együttműködésének. A küldöttség érdeklődött Románia ipari fejlődésének sikerei iránt, meglátogatott néhány gyárat és ily módon teljes képet nyert az ország iparosításának sikereiről. A küldöttség külön érdeklődött a gyárak igazgatásának problémái, az anyagi és erkölcsi serkentés formái iránt. Megállapították, hogy megvannak a serkentésnek olyan eszközei, amelyek növelik a munkalendületet és hozzájárulnak a román gazdaság anyagi bázisainak gyors fejlődéséhez. Ezek a sikerek nem jöhettek volna létre a szakszervezetek nagyfokú aktivitása nélkül. A román szakszervezetek fontos helyet töltenek be a társadalmi problémák, a munkavédelem, a szakképesítés, stb. kérdéseinek megoldásában. „Meggyőződésünk, hogy továbbfejlesztettük szervezeteink együttműködését. Véleményünk szerint látogatásunk igen hasznos volt és pozitív eredményeket hozott” — mondotta végül Svetozar Vukmanovic. A leszerelés meggyorsítaná a világ gazdasági fejlődését A harmonikus együttműködés a haladás feltétele Vladimír Popovic beszámolója a Szkupstina Szövetségi Tanácsának ülésén Edvard Kardelj is részt vett a vitában A Szövetségi Szkupstina Szövetségi Tanácsa szerdán összeült, hogy megvitassa az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési értekezletének előkészületeit, állást foglaljon az értekezlettel kapcsolatban és megállapítsa munkaprogramját. A napirend letárgyalása előtt a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagjai válaszoltak a képviselők interpellációira. Délutáni ülésén a Szövetségi Tanács elfogadta munkaprogramját, valamint a Szövetségi Szkupstina választás- és kinevezésügyi bizottságának javaslatát az állandó bizottságokban és albizottságokban levő képviselőinek felmentéséről, illetve megválasztásáról. Vladimir Popovic expozéja Az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési értekezletének összehívásáról Vladimir Popovic, a külügyi bizottság elnöke mondott expozét. Bevezetőben emlékeztetett arra, hogy az el nem kötelezett országok már a belgrádi értekezleten kezdeményezték nemzetközi értekezlet összehívását a világkeresedelem és a gazdasági viszonyok sürgető problémáinak megtárgyalására. Tito köztársasági elnök az el nem kötelezett országok értekezletének általános véleményét fejezte ki, amikor azt mondotta. ..Azt hiszem, hogy egy olyan világértekezlet, amelyen megvitatnák az öszszes fontosabb gazdasági problémákat, útmutatásul szolgálhatna ezeknek a problémáknak minél hatékonyabb megoldására". Ez a kezdeményezés a fejlődő országok kairói értekezlete, majd az ENRS 7. srázgyűlésének XVII. és XVIII. ülésezése után nemzetközi akció méreteit öltötte. Vladimir Popović a továbbiakban kifejtette, hogy a gazdasági fejlődésben való lemaradás komoly következményekkel jár, a társadalmigazdasági rendszerekre való tekintet nélkül. Mivel azonban a mai világ államainak kölcsönös függősége és egymásba fonódó kapcsolatai korunk leglényegesebb jellegzetességei, nehezen képzelhető el, hogy az egyik oldal jelentősebb fejlődést érhet el a másik oldal megfelelő fejlődése nélkül. A zavartalan gazdasági fejlődés egyik lényeges feltétele az olyan nemzetközi gazdasági együttműködés, amely lehetővé teszi az összes országok párhuzamos fejlődését és haladását. Ilyen helyzetben az értekezlet tárgysorozatára tűzött problémák megoldása valamennyi ország sürgető szükséglete. Ezzel kapcsolatban Vladimir Popovic kitért a békés koegzisztencia politikájára, és kifejtette, hogy ez a politika kedvező légkört teremtett arra, hogy a nemzetközi közösség hozzálásson a nemzetközi gazdasági problémák konkrét megoldásához. A békés koegzisztencia politikájának éppen az a gazdasági vetülete, hogy fokozódott a nemzetközi gazdasági együttműködés az összes országok között. Ennek a politikának legjelentősebb gyakorlati eredménye kétségtelenül az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési értekezletének összehívása. A megnyugvás jelei A külügyi bizottság elnöke ezután hangsúlyozta, hogy az értekezlet olyan időszakban ül össze, amikor több évi rettegés és háborús veszély után kirajzolódnak a megnyugvás jelei. A hatalmi csoportosulások között fokozatosan csökken a feszültség, a fenyegetést erőfeszítések váltják fel a viszonyok és a megoldatlan kérdések megbeszélések útján való rendezésére. Azonban a nemrég felszabadult kis országok még mindig érzik, hogy imperialista fenyegetések irányulnak függetlenségük és szabadságuk ellen. Mindez újabb felelősséget hárít a béke erőire, megköveteli tőlük, hogy mozgósítsák erejüket a béke megszilárdítására. Az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési értekezletének nagy lehetőségei lesznek ebben a tekintetben. Az értekezlet kétségtelenül csak olyan mértékben fog megfelelni a hozzája fűzött várakozásoknak, amilyen mértékben erre irányuló politikai hajlandóság nyilatkozik meg a részvevő országok, elsősorban a fejlett országok részéről. Közös erővel és jószándékú erőfeszítésekkel kétségtelenül óriási erőket lehet megmozgatni, amelyek képesek a legmerészebb várakozásokat is teljesíteni. Elérkezett az idő, hogy a nemzetközi közösség saját érdekében leszámoljon a múlttal, megfeleljen korunk új követelményeinek, és ezzel megszilárdítsa az emberbe vetett (Folytatása a 6. oldalon) A Szkupstina Szövetségi Tanácsának ülése II követelmény: szakismeret és társadalmi-politikai tájékozottság Novi Sadon tegnap megkezdődött a Jugoszláv Egyetemista Szövetség VI. értekezlete MA BIZOTTSÁGOKBAN FOLYTATJÁK A MUNKÁT Novi Sadon a Szerb Népszínház nagytermében tegnap délelőtt megkezdődött a Jugoszláv Egyetemi Hallgatók Szövetségének VI. értekezlete. A három napig tartó értekezletet Sasa MIKI, az Egyetemi Hallgatók Szövetsége központi bizottságának elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a mintegy négyszáz hazai küldöttet, a külföldi vendégeket: Algéria, Bulgária, Csehszlovákia, Nagy-Britannia, Izrael, Marokkó, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Norvégia, Románia, a Szovjetunió, Franciaország az Egyesült Arab Köztársaság egyetemista szervezetének küldötteit és a hazánkban tanuló harmincegy ország egyetemistái küldöttségének tagjait. Az értekezleten megjelent több társadalmi, politikai és közéleti személyiség is, köztük Dobrivoje VIDIC, a Szocialista Szövetség Szövetségi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja, Janez VIPOTNIK, a Szövetségi Végrehajtó Tanács közoktatásügyi titkára. Tomislav RADOVIC NAC, az Ifjúsági Szövetség Központi Vezetőségének elnöke. Đurica Jojkic, a KSZ tartományi vezetőségének titkára. Radovan VLAJKOVIC, a Tartományi Szkupstina elnöke, a jugoszláv egyetemek rektorai és mások. . Mivel a küldöttek napokkal előbb megkapták az Egyetemi Hallgatók Szövetségének V. konmensz.s a és VI. értekezlete között eltelt idő-s szakmunkájéról szóló jelentést, az értekezleten csak a jövőbeni feladatokról szóló beszámoló hangzott el. Sasa Miklé olvasta fel. Átlagban hat év ALATT DIPLOMÁLNAK A HALLGATÓK A jelentés kiemeli, hogy az elmúlt két évben az új alkotmány meghozatala, a Kommunista Szövetség Központi Vezetőségének plénumai, Tito elnök beszéde az Hiúsági Szövetség VII kongresszusán és Snitzben, közvetlenül befolyásolták aJugoszláv Egyetemi Hallgatók Szövetségének munkáját. Az egyetemek fejlősésével kapcsolatban a jelentés közzéteszi, hogy ma Jugoszláviának 10 092 egyetemi hallgatója, 256 egyetemen, fakultáson, vagy főiskolán tanul. Az egyetemisták számbeli növekedését elősegítette, új fa(Folytatása a 3. oldalon)