Magyar Szó, 1965. szeptember (22. évfolyam, 240-269. szám)
1965-09-12 / 251. szám
НАЉАТј * FASIZMUSRA »1 szabadság a népnek ARA 50 DINAR XXII. évf. 251. (6560.) szám »e*ee»*ooeeeaae»»ueoe»ooeot*i»eo Vasárnap, 1965. szept. 12. Két lábbal is lehet sántikálni Egy nyersmérleg-szerű valami elkészült itt nálunk is, a vajdasági munkaközösségekben. Hogy mit hozott a nagy Számvetés? Nem többet, mint reméltük, néhol talán még annyit sem. A vajdasági munkaközösségek zömében ezt úgy fogalmazták meg, hogy belepréselődünk valahogy. Persze lesznek olyanok, akiknek majd kilóg a lába a takaró alól, s szűkölve gondolnak a nem sok jót ígérő holnapra. De hát ez egészen másfajta gond, hagyjuk más alkalomra. Egy nem kis figyelmet érdemlő vélemény szerint most éppen azok körül csomósodnak a gondok, akik a nagy matematikai kíntorna után bepréselődtek, de éppen csak hogy bepréselődtek a gazdasági reform szabta mundérba. Először is alighanem ez a legnépesebb család a vajdasági munkaközösségek társaságában, más szóval a legtöbbjére vonatkozik az a megállapítás, hogy éppen csak megmaradtak a lét vagy nem lét határán. Másodszor pedig, sokak megítélése szerint, éppen ez a lét vagy nem lét határán levő állapot nagyon hasonlít arra, amikor két lábbal is lehet sántikálni. Ez a két lábon való sántikálás tulajdonképpen annak a következménye, hogy a munkaközösségek zöme, itt nálunk Vajdaságban, csak nagy áldozatok (sajnos még nem mélyreható változást jelző intézkedések) árán mutathatja ki a fennmaradásáról tanúskodó beilleszkedést. A legsúlyosabb áldozatok közé kell sorolni kétségtelen azt, hogy a létfenntartási költségek 25 százalékos emelkedése ellenére sem tudják jelentősebben növelni a személyi jövedelmeket, sőt nem egy vállalatban erről ideiglenesen le is kellett mondani. S a másik nem kevésbé aggasztó tünet, hogy bizony nagyon sok helyen hozzá kellett nyúlni a továbbfejlődést, a korszerűsödést biztosító üzemi alapokhoz. Méghozzá egy olyan időszakban sorvadnak a vállalati alapok, amikor a bővített újratermelés eszközeinek a munkaközösségben kellene felhalmozódniuk. Mondani sem kell, hogy ilyen állapotban a „beilleszkedés” ellenére is egyre kibogozhatatlanabbá kuszálódnak a gyár, a munkaközösség körül az élet dolgai. Veszélyes időszak ez, amolyan keresztéit, ahonnan sokfelé lehet tájékozódni, égtájakat keresni. Csak, az ilyen lét vagy nem lét határán nem szabad maradni! Nem szabad, mert ez a megoldás a lassú elhalás legbiztosabb útja lenne. Marad tehát a nagy keresztúton a bátor nekigyűrkőzés lehetősége: huzatot kell csinálni a munkatermekben, egészséges, tisztító légáramlatot. Mindenekelőtt a dolgozók, a közvetlen termelők és szervezeteik kemény kiállásával. Részint azért, mert nem kell, nem szabad az öltözőszekrénybe csukni, a levetett munkaruhák zsebében hagyni azt, amit az ember, a dolgozó munkahelyéről és környékéről magában hordoz. S az így felszabadított tapasztalatokhoz kell a ma már nem is olyan kis létszámú üzemi szakkádernek magas szintű, a termelés és termelékenység előmozdítását célzó szakmegoldásokat megadni. Az olcsóbb termelés a nagyobb személyi jövedelmek és az üzemi alapok érdekében. V-a Csak a nagy termésből jut kettőnek Társastemtelés a kooperátások kívánsága szerint Hot kötnek legtöbb szerződés a búzatermesztésre Támadások és ellentámadások Pakisztán India területére akarja áttenni a harcteret Heves harcok Kasmírban és Lahore előtt Új-Delhiből jelenti a Reuter. Az indiai fővárosban közölték, hogy katonák és csendőrök nyomoznak több száz pakisztáni ejtőernyős után, akiket India északkeleti részében dobtak le. Közölték azt is, hogy az indiai légelhárító tüzérség Assam államban, ahol az ejtőernyősöket ledobták, lelőtt két pakisztáni repülőgépet. Ezenkívül három repülőgépet lelőttek abból a bombázórajból is, amely Amritsar indiai várost támadta. Ezzel egyidőben Karachiból azt a hírt kaptuk, hogy az indiai repülőgépek másodszor is bombázták Kelet- Pakisztánt. Rangpur és Dinajpur városokat támadták. Az első légitámadást hétfőn hajtották végre. Az Associated Press hírügynökség jelentése szerint a pakisztáni tankok offenzívába kezdtek, Calcuttából pedig olyan hír érkezett, hogy a pakisztáni egységek három ponton is ágyúzták India területét. Pakisztánban hivatalosan közölték, hogy az ország csapatai Lahoretól 16 kilométerre néhány helyen India területére hatoltak. A harcok még folytatódnak. A pakisztániképviselő kijelentette azt is, hogy Kasmírban, Jammutól délnyugatra, már két napja heves harcok folynak. Mindkét részről tankok is bekapcsolódtak. A pakisztáni hadsereg hét indiai tankot megsemmisített. Azt állítják, hogy ezen a frontszakaszon 48 óra alatt 42 indiai tankot tettek harcképtelenné. Pakisztáni részről megerősítették azt a hírt, hogy Kasmírban az indiai csapatok támadásba lendültek. Azt állítják, hogy a támadást viszszaverték és az indiai csapatoknak nagy veszteséget okoztak. Ajub Khan pakisztáni elnök felhívta az ország polgárait, hogy „űzzék ki a támadókat Pakisztán földjére és a harcok színhelyét tegyék át az ellenséges ország területére”. Üzenetében megállapította azt is, hogy a világ sok országa támogatja Pakisztán harcát. „Az indiai agresszió lehetővé tette, hogy megismerjük barátainkat” — jelentette ki. A pakisztáni lapok megírják, hogy mely országok támogatják Pakisztánt. Első helyen említik Kínát, majd utána Iránt, Törökországot és Indonéziát. A Dawn című lap azt állítja, hogy Szaúd-Arábia és Algéria is támogatja Pakisztánt, Brazília pedig „teljes együttérzéséről” biztosította. Indonéziában önkénteseket toboroznak Pakisztán megsegítésére Djakartából jelenti a Reuter. Több indonéz tömegszervezet közölte, hogy , készek önkénteseket küldeni az „India ellen harcoló pakisztáni és kasmíri nép megsegítésére”. A Nahdatul Ulama mohamedán párt ifjúsági szervezete megkezdte önkéntes osztagok alakítását, hogy azok „bármikor a kasmíri nép segítségére siethessenek”. Az indonéz egyetemisták is készek önkéntes osztagokat alakítani. Több szervezet felszólította a kormányt, hogy küldjön önkénteseket Pakisztánba. Más szervezetek azt követelik, hogy Indonézia szakítsa meg diplomáciai kapcsolatait Indiával. Az ideiglenes indonéz népi kongresszus is felszólította a kormányt, hogy nyújtson segítséget Pakisztánnak. Ez a legfelsőbb törvényhozó testület jóváhagyta Sukarno (Folytatása a 8. oldalon) Igazi háború ez, annak minden borzalmával. Ezért a halottak, sebesültek, romba döntött házak mellett ez sem ritka kép az indiai—pakisztáni összecsapásban Talán sohasem volt ekkora különbség a szövetkezetek társastermelési feltételei között, mint most. Ez érthető is, mert a gazdasági reform valóban gazdasági árakat szabott, és megköveteli, hogy az együttműködésnek valóban gazdasági alapja legyen. Most azután a szövetkezetek ennek a figyelembevételével, a helyi körülményeknek megfelelően kialakítják az új együttműködési feltételeket. Ez rendjén is van, csak az a baj, hogy a számítások megejtésénél igen alacsony a beavatottak száma, ennélfogva, amikor a társastermelő értesül például a szántásdíj magasságáról és egyéb feltételekről, eltelik néhány hét, mire kialakul a véleménye. Emiatt egyes szövetkezetek arra kényszerülnek, hogy előzetes számításaikat, az árakat, feltételeket újfent átfésüljék, kiigazítsák. Ha pedig ezt nem teszik, ott csökken a társastermelők száma. Éppen ezért az úgynevezett laza számítások ideje lejárt. Nyílt kártyák nélkül nyilván sohasem alakul ki a megfelelő együttműködés. A társastermelő bezzeg azt is akarja tudni, hogy a szövetkezet egyes munkákon menynyit keres, vagyis más szóval a jóváhagyott árakból mennyit von el kezelés, marzsa stb., címén. A marzsával kapcsolatban sem azért neheztelnek egyes földművesek a szövetkezetre, mert 8—10 dinárt levon a búzából, 40— 45 dinárt minden kiló élősúlyért. Nem emiatt lázadoznak egyes társastermelők, hanem azért, mert egyes szövetkezetek nem eléggé segítették a társastermelőket ab (Folytatása a 3. oldalon) Intenzív®lergilissel teli keresni a megoldást — hangsúlyozta Svetozar Vukmanovic Belgrádból jelenti a Tanjug. Svetozar Vukmanovic, a JKSZ Végrehajtó Bizottságának tagja és a Szakszervezeti Szövetség elnöke tegnap a Braca Stamenkovic kultúrotthonban elbeszélgetett a gazdasági reformról Palilula belgrádi község aktivistáival. Elmondta, hogy a feldolgozó ipar egyes vállalatai nehezebb helyzetbe kerültek, mert a nyersanyag árai emelkedtek. De a késztermékek ára még mindig elég magas. Ezért felvetődik az árak csökkentésének kérdése. Svetozar Vukmanovic szerint egy-két éven belül a feldolgozóiparban újabb reform következhet be, amely lehetővé teszi, hogy alacsonyabb árak és magasabb termelékenység mellett a jelenleginél nagyobb jövedelmet valósítsanak meg. Szükségesnek tartja, hogy a vállalatok minél előbb tartalékalapot hozzanak létre a keresetek szilárdságának szavatolására. Ez annyit jelent, hogy az árak emelkedésével nem kell emelni a személyi jövedelmeket is, hanem a különbözet egy részét tartalékolni kell, hogy akkor is ki tudják fizetni a személyi jövedelmeket, ha majd a piaci árak esnek. A politikai aktivistákkal folytatott beszélgetés után Svetozar Vukmanovic válaszolt mintegy tíz vállalat közel száz munkásának, szakértőinek és vezetőinek kérdéseire. Beszédében és a kérdésekre adott válaszaiban egyaránt azt hangsúlyozta, hogy a megoldást intenzívebb termelésben és a berendezések korszerűsítésében kell keresni. Haekkerup elutazott hazánkból Dubrovnikből jelenti a Tanjug: Per Haekkerup dán külügyminiszter feleségével és kíséretének tagjaival együtt tegnap Dubrovnikból visszautazott Koppenhágába. Dubrovnikben két napot töltött Ez idő alatt meglátogatta a város nevezetességeit, és kirándulásokat tett a környéken. A repülőtéren Nikola Ril, a községi Szvepstina elnöke búcsúzott tőle. Tito-Kádár megbeszélések Josip Broz Tito, a JKSZ főtitkára, és Kádár János az MSZMP első titkára tegnap délután elvtársi és szívélyes légkörben megbeszélést folytatott. Jelen volt Edvard Kardelj, Miha Marinko, Ivan Krajačić, Bogdan Crnobrnja, Dusán Gálié és Zágor György. Nem érte baj az Indiában dolgozó jugoszláv szakértőket Hazánk új-delhi nagykövetségén szerzett értesülések szerint az Indiában dolgozó jugoszláv szakértők és munkások, valamint családtagjaik normális körülmények között folytatják munkájukat. __