Magyar Szó, 1966. február (23. évfolyam, 30-57. szám)

1966-02-10 / 39. szám

Csütörtök, 1966. febr. 10. MAGYAR SZÓ A balközép válsága­ s dráma valójában ak­kor kezdődött el, ami­kor Aldo Moro öt nappal ezelőtt megjelent Sa­­ragat köztársasági elnöknél és bejelentette, hogy kor­mányalakítási kísérlete tel­jes kudarccal végződött. Az olasz balközép politikai koncepciója tehát alapjaiban megrendült. A kormány bu­kása néhány héttel ezelőtt inkább csak ártatlan szava­zási játék következményének tetszett, hiszen a gyermek­­otthonok kérdése, amelyben a balközép kormány kisebb­ségben maradt, semmiképpen sem tekinthető politikai kér­désnek, de még csak lénye­ges problémának sem. Ám ez ürügy volt csupán a kereszténydemokrata párt jobboldala számára, hogy megtorpedózza pártja balol­dalának hídverési kísérletét az olasz baloldal felé. Emlékezetes, hogy az olasz baloldal felé való hídverés politikáját voltaképpen a ka­tolikus Aldo Moro és Fan­fani kezdeményezték, részint, hogy véget vessenek a foly­tonos politikai forrongásnak, részint, hogy a demokratikus hajlamú katolikus erőket megszabadítsák a konzerva­tivizmus jármától. Ez az európai, sőt világvi­szonylatban is ritka szimbi­ózis a polgárok és proletá­rok nyugati típusú összefo­gása — tagadhatatlanul új légkört teremtett Olaszor­szágban, sőt eme ország kül­­viszonyában is. Az új légkör bizonyos fokig felfrissítette az olasz kommunistákat, akiknek ellenzéki magatar­tása nem annyira a balközép ellen irányult, hanem annak kiszélesítésére, vagyis a kom­munisták bevonására töre­kedett. Aldo Moro rugalmas és a más véleményűekben is bi­zalmat keltő politikája azon­ban nem lelkesíti az olasz kereszténydemokrata párt jobbszárnyát, amely már jó ideje köszörüli kardját Moro ellen. Ez a kard mindeddig rövidnek bizonyult. Most azonban a régi közmondást próbálják érvényesíteni: ha rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel, vagyis: nem tá­madják a koalíciót, sőt han­goztatják, hogy ez az egye­düli politikai védjegy, amely a mai olasz életet fémjelez­heti, ám ugyanakkor követe­lik, hogy Mario Scelba, a ka­tolikus konzervativizmus hírhedt vezére is kapjon he­lyet a balközép-kormányban. Ezt nemcsak Nenni szocia­listái nem fogadhatják el, de maga Aldo Moro sem, hiszen Scelba fájó tüske lenne az olasz balközép talpában, s egyáltalán kérdés, vajon ezek után balközépnek lehetne-e nevezni. Saragat köztársasági el­nök, aki egyébként legna­gyobb híve és egyik megala­­pítója a balközép koalíció­­­­nak, tegnap kezdte meg a­­ tárgyalásokat az érdekelt­­ pártok képviselőivel. Súlyos­bítja a helyzetet, hogy Ru­mor, az olasz keresztényde­mokrata párt vezetője szin­tén Scelba részvételét szor­galmazza, a párt egységére hivatkozva. Az eddigi gyér adatok és források alapján nehéz meg­ítélni, hogyan fog végződni az olasz kormányválság. Le­het, hogy Paviani belügymi­niszter alakít ideiglenes hi­vatalnok-kormányt, esetleg Moro tesz még egy kísérletet, vagy talán új név kerül elő­térbe. Mindenképpen meg­marad azonban a felismerés és a tanulság, hogy a balkö­zép politikai koncepcióját folytonos jobboldali beszü­­­remlési szándékok fenyege­tik, ma Scelba személyében, holnap valaki máséban, s talán éppen ez igazolja az olasz kommunisták tételét, vagyis a balközép mielőbbi kiszélesítésének szükségessé­gét. B. S. kormány nélkül Vita a keresztén­ydemokraták és a szociál­demokraták között Állandó tudósítónk telefonjelentése Róma,február 9. Az olasz kormányválsággal kezdődött politikai vi­tában a pártok két táborra oszlottak: az egyik tábort a kereszténydemokraták képezik, a másikat pedig a szocialisták, a szociáldemokraták és a republikánusok. E két tábor most egymást figyeli, és megpróbálja el­lenfelének legkisebb hibáját is felhasználni ellene. Tegnap a szocialisták tá­madták a kereszténydemok­ratákat: követelték Morótól azt, hogy a koalíciós kor­mányba ne vegye fel Scelbát, a balközép politika ismert ellenfelét. „Gyakorlatilag Önök buktatták meg Morót, akit mi egyébként becsülünk, s akivel továbbra is együtt­működni óhajtunk.­ Tisztáz­zák hát maguk között, ki az, aki valóban a balközép­ poli­­tikát támogatja, s ilyen em­bereket javasoljanak a kor­mányba, mert nem várhatják el azt, hogy a kormány prog­ramját azok a keresztényde­mokraták hajtsák végre, akik mindig ellene voltak”. A kereszténydemokra­ták azonban ahelyett, hogy erről tárgyaltak vol­na, a szocialisták követe­lésének sértő hangnemét vitatták meg. Végül az­után egy dokumentumot szerkesztettek, amelynek lényege a következő: „Mi mindannyian a balközép politika hívei vagyunk, a koalíció felújításán fára­dozunk, de megengedhe­tetlennek tartjuk az Önök beavatkozását belügyeink­­be”. Fanfani bölcsen hallgatott, de a jobboldali vezér, Scelba akiről azt állítják, hogy a je­lenlegi belső pártharcban Fanfani szövetségese, felszó­lalt. Ezúttal ugyanúgy, mint Moro két és fél évvel ez­előtt, a társadalmi reformok­ról, a haladásról, a tömegek­nek az államigazgatásban va­­­ló részvételéről beszélt, de hozzátette: a balközép fő fel­adata a kommunizmus elleni harc. Mint ismeretes, a szo­cialisták más véleményen vannak. A kereszténydemokraták tehát tulajdonképpen azt ja­vasolják, hogy fel kell újí­tani a balközép kormányt, mégpedig annak a program­nak alapján, amelyet a koa­líciós kormányok helyesel­nek, s a miniszterelnökre kell bízni, hogy kit nevez, kit választ magának miniszterré, mint ahogyan az alkotmány is előírja. Ez azt jelenti, hogy a koalíciót talán fel lehetne újítani úgy is, hogy Scelba helyett egyik híve lép az új kormányba. Az Olasz Szocialista Párt igazgatósága ma reg­geli ülésén rövid határo­zati javaslatban követelte a balközép politika felújí­tását, ami azt jelenti, hogy szó sem lehet Scelba kormányba való belépésé­ről. De Martino ezzel kap­csolatban kijelentette: „Vagy fel kell újítani a balközép politikát, vagy új választásokat kell ki­írni”. Lombardia, a párton belüli ellenzék vezetője (a balkö­zép politika egyik megalko­tója) kijelentette, hogy kétel­kedik e politika felújításá­nak lehetőségében. „Micsoda felújítás?” — kérdezte az ülésen — „hisz most Scelbá­­tól is védekeznetek kell”. M. LERIC Nenni hetvenöt éves Lazar Kolisevszki üdvözlő távirata Lazar Kolisevszki, a Szo­cialista Szövetség szövetségi bizottságának elnöke táv­iratban üdvözölte Pietro Nennit, az Olasz Szocialista Párt elnökét, aki most ün­nepli 75. születésnapját. Lazar Kolisevszki távira­tában elismeréssel adózott Nem­inek a fasizmus elleni megalkuvás nélküli harcá­ról. Nemiiben az olasz mun­kásmozgalom kiemelkedő sze­mélyiségét látja. Már második napja földrengés pusztít egy pakisztáni városban A mentőosztagok nem tudják megközelíteni Nyugat-Pakisztánból ér­kező jelentések szerint, Bak­­ran városát már második napja földrengés sújtja. A Akik ragaszkodnak a hidegháborúhoz Kai Uwe von Hassel nyugatnémet véderőmi­niszter kijelentette, hogy Európa még mindig a hi­degháború központja. Fi­gyelmeztetett arra a ve­szélyre, amelyet az a terv leplez, hogy az Európában állomásozó amerikai kato­nai egységek létszámát csökkenteni kell. Mind nagyobb méretű a vietnami háború Hevesebb harcok Dél-Vietnamban • Fokozódnak a légitámadások Észak-Vietnam ellen Saigonból jelenti a Reuter. Az amerikai légierők egységei tegnap fokozták észak- és dél-vietnami bombatámadásaikat. A tizenhe­tedik szélességi körtől délre harcoló egységeknek ed­dig nem sikerült a Felszabadító Front nagyobb egysé­geinek nyomára bukkanni. A saigoni amerikai főpa­rancsnokság jelentése szerint a tegnapi észak-vietnami bombázások igen eredmé­nyesek voltak. Az amerikai bombázók megrongáltak négy vasúti hidat és néhány fon­tos útvonalat Dong Hai és Vinh között. Dél-Vietnamban 420 épü­letet romba döntöttek és 250-et megrongáltak, ame­lyek állítólag a DNFF-hez tartoztak. A légi akciókban újból részt vettek a B-52-es stratégiai bombázók. Nagy mennyiségű bombát dobtak le a kambodzsai határ men­tén, Taviin térségében is. Az úgynevezett „fehér szárny” hadművelet, amelyet egy amerikai divízió végez az An Lao völgyében, 480 kilométernyire északra Sai­gontól,a befejezéshez közele­dik, de eredmény nélküli. Az amerikai egységeknek nem sikerült felfedniük a szabadságharcosok összevont vonultak vissza. A szabadságharcosok sú­lyos veszteségeket okoztak az egyik saigoni egységnek, amelyet a kambodzsai határ mentén bekerített kormány­csapatok megsegítésére küld­tek. A mintegy 200 főnyi dél-vietnami katona a sza­badságharcosok csapdájába esett, Saigontól 70 kilométer­nyire északnyugatra. A Felszabadító Front ka­tonái megölték Hau Ngia tartomány rendőrfőnökét. Ugyanakkor a saigoni rendőrség nyomozást folytat az egyik saigoni villanytele­pen történt szabotázs miatt. 5. oldal ­ háború kiterjesztése mellett intettek (Folytatás az 1. oldalról) tők több értekezletet tarta­nak. A közleményben kifeje­zésre juttatták készségüket, hogy további diplomáciai erőfeszítéseket tesznek a bé­ke érdekében. HUMPHREY Ázsiai körútra indult Hubert Humphrey ameri­kai alelnök tegnap váratla­nul ázsiai körútra indult. Út­­jának első állomása Saigon. Johnson elnök szerint Humphrey saigoni látogatá­sának célja meggyőzni a dél­vietnami funkcionáriusokat, hogy az USA gyors és haté­kony lépéseket tesz a Hono­luluban kijelölt feladatok teljesítésére. Humphrey egy hónappal ezelőtt több ázsiai országban járt. WILSON: CSAK POLITIKAI MEGOLDÁS LEHETSÉGES Hírügynökségi jelenté­sek szerint Wilson brit miniszterelnök kijelentet­te, hogy a vietnami há­borúban nem lehet kivív­ni a győzelmet, ezért a probléma politikai rende­zésére kell törekedni. Hozzátette, fennáll a ve­szély, hogy ez az ázsiai háború még nagyobb há­borúvá, esetleg ennél is rosszabb valamivé fajul. Ugyanakkor azonban támo­gatta az amerikai légitáma­dások felújítását Észak-Viet­nam ellen. Szerinte szükséges volt ez az intézkedés, mert Hanoi visszautasította a bé­­ketárgyalásokon való részvé­telt. Wilson hisz azoknak a laburistáknak az őszinteségé­ben, akik bírálják az ameri­kaiak vietnami politikáját, de nem osztja álláspontjukat. Heath konzervatív pártve­zető szorgalmazta, hogy a sza­badságharcosok képviselői is vegyenek részt a vietnami probléma megvitatásában. Ő is támogatta a légitámadások felújítására vonatkozó ame­rikai döntést. Az amerikai kongresszus­ban egyébként nehezménye­zik, hogy brit hajók is ki­kötnek észak-vietnami kikö­tőkben. Chamberlain kongresz­szusi képviselő szerint tavaly 119 nem kommunista hajó szállított árut Észak-Vietnam­ba, ebből 67 brit felségjelű volt NYUGATNÉMET ÖNKÉN­TESEK KÉSZÜLNEK VIETNAMBA? Bonnból jelenti a TASZSZ: Sebastian Hafner né­met író a Stern című he­tilapban határozottan el­ítélte azt a politikai és gazdasági támogatást, amit Bonn az amerikaiaknak nyújt a vietnami hadvi­selésben. Bonn százmillió márka segélyt adott a saigoni rendszernek, most pedig azt hangoztatják, hogy önkénteseket és ka­tonai megfigyelőket szán­dékoznak Vietnamba kül­deni. A tervek valóra váltásával Bonn tevékenysége egyálta­lán nem különbözik majd a náci kormány eljárásától, a­­­­mikor az a spanyol polgárház csapatait, amelyek a­­ még­ éveiben repülőgépeket közelíthetetlen hegyvidékre­­ küldött Franco támogatására, így tehát a Bundeswehr a hitleri Wehrmacht nyomdo­kain halad. Mindez növeli ,a vietnami háború kiterjedé­sének veszélyét, ettől pedig már csak egy lépés van a világháborúig. A helyzet már csak azért is veszélyes, mert Bonn Washington nagylelkű­ségére számít, nevezetesen arra, hogy a Vietnamban nyújtandó katonai támogatá­sért atomfegyvert kap. Be­fejezésül megjegyzi, hogy ha a nyugatnémet közvélemény utolsó pillanatban sem ébred öntudatára, és nem emeli fel tiltakozó szavát, akkor nem­sokára nyugatnémet katonák indulnak Vietnamba. ­ Parlamenti küldöttségünk hazaérkezett az EAK-ból (Folytatás az 1. oldalról) Szabrival és másokkal. A kül­döttség tagjai Kairón kívül ellátogattak Luxorba. Asz­talajrengésben 9 ember éle-­sAz“anba' TMећа1 *1 Kubrába,­tét vesztette. 40 megsebesült il­exandraba és meg néhány karisniá­i városba. Edvard Kardelj két Kapcsom-­­napot töltött a Vörös-tenger A távközlési fok megszakadtak és a várost az országúton sem lehet megközelíteni. Az anyagi kár nagysága még nem is­meretes. A mentőosztagok robbanóanyaggal igyekeztek megtisztítani az utat a kő­törmeléktől. Nyugat-Pakisztánnak ezt a területét gyakran éri föld­rengés. 1935-ben Keta váro­sát sújtott talajrengés, 60 000 ember vesztette életét­ partján, Sardakában, ahol Amvar el Szadattal, az EAK parlamenti elnökével tanács­kozott. A küldöttség látogatá­sáról rendszeresen beszá­moltak a kairói lapok. Sok hírmagyarázatot, cik­ket és riportot közöltek a küldöttség látogatásáról és hazánkról. Ezenkívül foglalkoztak a két baráti és el nem kötelezett or­szág konstruktív és szoros együttműködésével. Küldöttségünk tagja volt még Miloš Minic, Milutin Morača, Josip Derda, Dragi­­ša Maksimović és dr. Strahi­­nja Marinkov. A belgrádi repülőtéren kül­döttségünk tagjai fogadásá­ra megjelent Zvonko Brkic, a Szövetségi Szkupstina alel­­nöke, Radojka Katic és Filip Bajković, a Szövetségi Vég­rehajtó Tanács tagjai, Peko Dapčević szövetségi képvi­selő, Milijan Neoričić szövet­ségi közlekedésügyi titkár, Mišo Pavičević külügyi ál­lamtitkár-helyettes és több más személyiség, valamint az EAK belgrádi nagykövete a nagykövetség tagjaival. Az első rajz, amely hozzánk jutott a Luna—9-tel. A rajzot az Izvesztyija című moszk­vai lap közölte, onnan vettük át. Jól kivehető, hogy az űrállomás virágsziromszerű lábakon áll, amelyek megvédik a csúszástól, és lehetővé teszik, hogy egy holdkráter szélén is megálljon

Next