Magyar Szó, 1966. május (23. évfolyam, 118-147. szám)
1966-05-08 / 124. szám
BLHM MAGYAR 520 ШСПШЗјтјт1А« A mérce: a színvonal 8 fő filmnek mindig nem közönsége Egy sokoldalú művész Pavel Kohout mint filmrendező A Szövetségi Szkupstina Közoktatási Művelődési Tanácsa és a Szövetségi Tanács közös ülésén, a filming foglalkozó törvény kidolgozásakor a filmmunkások képviselői javasolták, hogy a törvény mondja ki: a filmgyártás különleges jelentőségű társadalmi és kulturális tevékenység. Kérésük indokolásában hangsúlyozták, hogy a hazai filmipar nem kifizetődő, mert a filmek főleg a hazai piac számára készülnek, ezért nem lehet őket kellőképpen értékesíteni. A fimmunkások javaslata már hosszabb ideje az érdeklődés központjában áll, és mindaddig időszerű lesz, míg a törvény nem határozza meg a film szerepét. Általános vélemény szerint a hazai filmgyártásban tapasztalható helyzet éppen azért állt elő, mert az illetékesek nem mérték fel eléggé a film társadalmi és kulturális hatását. Ha a törvény elkészül, várható, hogy megváltozik a hazai filmgyártás helyzete. A társadalomra ebben az esetben kötelezettségek hárulnak és rendeződnek a filmipar anyagi beruházásai is. Tekintet nélkül arra, hogy az illetékesek elismerik-e a filmek népszerűségét és társadalmi, valamint kulturális jelentőségét, bizonyos megállapításokat leszögezhetünk. Például az irodalmi tevékenységet különleges jelentőségűnek minősítsük-e vagy sem, és hasonló-e a helyzet a színművészettel? Többé-kevésbé minden művészeti ág megérdemli hogy úgy tekintsenek rá — vagy hasonlóképpen —, mint a filmre. Viszont ha a művészeti ágak ki akarják harcolni maguknak az elismerést, akkor ténykedésüket. FILMMOZAIK Dejan Đurković fiatal jugoszláv filmrendező néhány sikeresebb rövid- és dokumentumfilm forgatása után játékfilm-rendezésben is szerencsét próbál. Vuk Babic, Ljubomir Drašković, Drago- Vub Ivkov, Vlada Bulatovic- Vid és a saját forgatókönyve nyomán 107 BOLDOGSÁG ÉS GYENGESÉG címmel filmvígjátékot készít. Mint kijelentette, filmjével az orosz és az amerikai némafilm-vígjátékok nemes hagyományát kívánja folytatni. Megfilmesítik John Fowles „Mag” című kalandos regényét. A forgatókönyvet maga az író készíti, s a külső felvételeket Görögországban forgatják. A regény cselekménye is ebben az országban játszódik, elsősorban minőségileg, értékekben kell igazolniuk. A hazai filmiparban ezenkívül sürgősen szükséges bizonyos kérdések megoldása. Tisztázni kell a filmvállalatok, a filmforgalmazók és a filmszínházak közötti viszonyokat. A filmvállalatok például magukénak követelik a forgalomból származó jövedelem nagy részét, mert ezáltal a hazai filmipar hiányának szintén nagy részét fedezhetik. A filmforgalmazó vállalatok állhatatosan azt kürtölik, hogy a filmvállalatoknak termelésüktől kell függniük, és nem logikus, hogy dotációból élnek, és a filmforgalmazásból eredő jövedelmet is maguknak követelik Nincs szándékunkban döntőbíróként fellépni a két szöges ellentétben álló nézet között. Talán a törvény majd megoldja a problémát Nem kell azonban elfeledni, hogy a gazdasági reform a munka értékét helyezte előtérbe. Minden a minőségtől és azoktól a tényezőktől függ, amelyek egy műnek az értékét emelik. A gazdasági reformmal utat nyitottunk a kulturális tevékenységek jelentőségének elismeréséhez. Ezért a filmmunkások javaslata egy kissé sántikál, és azt a szándékukat leplezi, hogy a közönség helyezze őket előtérbe. Az eddigi jugoszláv filmipar nem azért volt viszonylag vérszegény, mert nem volt annyi anyagi eszköze, amennyire szüksége lett volna. Ezt tudja mindenki. Ámde tudjuk azt is, hogy a film nézőit meg kell lepni — nem szavakkal! — hanem színvonalas hazai filmmel. Mert ha polgáraink szívesen megnézik a külföldi jó alkotást, akkor a hazai jó filmnek is lesz közönsége. A filmipar, termékeit el lehet adni. Nemcsak a hazai piacon, máshol is. Ezért az lesz a legnagyobb elégtétel a jugoszláv filmgyártásnak, ha színvonalas művet ad piacra, és helyzetét nem a törvény rendezi. Mihajlo VUJANIC A színház- és filmkedvelő közönség jól ismeri Pavel Kohout, a fiatal, de máris világhírű csehszlovák művész nevét. Számos ország színpadán játszott, Ilyen nagy szerelem című színművét színházainkban, csehszlovák filmváltozatát pedig mozijainkban láthatták az érdeklődők. Kohout 37 éves. Volt már költő, drámaíró, dramaturg, színpadi rendező és forgatókönyvíró. Versei hatással voltak a háború után felnövő új generációra, 12 színművét számos bel- és külföldi színház bemutatta. Az egyik legnagyobb prágai színház rendezője. Nyolc film forgatókönyvét írta meg. Most pedig A házasság feltétellel című művével filmrendezőként lép a nyilvánosság elé. Pavel Kohout munkásságára jellemző, hogy a mai életnek elsősorban etikai vetületei iránt érdeklődik, az emberi felelősség problémája izgatja. A HÁZASSÁG FELTÉTELLEL hétköznapi hőseit rendkívüli szituációba helyezi , és ezzel általános érvényűt ábrázol. Ahogy Kohout mondja, filmje „tragikomédia, kamarajáték jelleggel”. Hősnője, Vlasta energikus, okos, mai lány. Hőse, Vlastik zárkózott, félénk fiatalember. Ez a két fiatal névházasságot köt — tulajdonképpen ezzel kezdődik a film. A HÁZASSÁG FELTÉTELLEL elgondolkoztató film. Nyilvánvalóan vitákat vált ki, hiszen az érdek, a szerelem, a felelősség problémáját boncolgatja. És bár a történet tulajdonképpen befejezett, mégsem érezzük megnyugtatóan lezártnak. Vlasta Docekalová elérte, amit akart. De vajon ezt akarta, így akarta-e? Ez a nyugtalanság, amely bennünk marad, ez a film egyik fő érdeme. Elítéljük Vlastát? Vagy megértjük? Vádolni és védeni is tudjuk, érveket tudunk felsorakoztatni mellette és ellene. De végső soron Vlastiknak adunk igazat, amikor utolsó szavait halljuk: „Ha szeretsz játszani az emberekkel, tartsd be a játékszabályokat!” Kár volna elmondani a film tartalmát, mert bár nem bűnügyi filmről van szó, amelynek „lelőhetnénk” a poénjét, valljuk, hogy nemcsak a „krimi” lehet izgalmas. Emberi, közösségi, erkölcsi, kérdések, mai problémák — ha művészi színvonalon ábrázolják őket, legalább olyan érdekesek, izgatóak. Pavel Kohout azért határozta el magát, hogy legújabb forgatókönyvét maga rendezi, mert úgy találta, hogy eddigi könyvei a megvalósítás során túl sok változást szenvedtek. Most — rendezőként — hű maradhatott eredeti elképzeléseihez. És bár, mint maga is vallja, első filmje magán viseli, hogy rendezője „kezdő” ezen a területen, mégis sikeres munkának mondható. Barbara Bouchet fiatal francia színésznő legújabb filmjében, a H.A.R.M. ügynökben, amely számos izgalmas fordulatban bővelkedik, a pisztolyhős partnert Gardner MacKay alakítja Zbigniew Cybulski és Marta Lipinska Tadeusz Konwicki fiatal lengyel rendező (Lengyelországban és külföldön is) sokat vitatott „szerzői filmjében’’, a Szajto-ban. A tavaly készült film a hétköznapok dolgai elől egy szép hazugságokba menekülő fiatalember kalandjairól szól Roger Vadim új filmje, A HAJSZA a szerelem és a mindenható vagyon küzdelméről szól. Alexandre Laccard érdekházasságot köt egy csinos kanadai milliomosnővel, aki beleszeret férje első házasságából származó fiába. Az apának végül is sikerül megtörni fiát, aki követi apja példáját, és ő is érdekházasságot köt egy számára közömbös nővel. A film főszerepét Vadim felesége, Jane Fonda játssza. Partnerei: Michel Piccoli, Peter MacEnery és Tina Marquant. Képünkön Jane Fonda és Peter MacEnery a film egyik jelenetében tmi. A MAFILM műtermeiből A múlt év sikerei után a MAFILM alkotócsoportjai az 1966-ban tervbe vett filmek nagy részének befejtéséről, forgatásáról, illetve előkészületeiről adnak számot. A filmszínházak máris műsorra tűzték Palásthy György KETTEN HALTAK MEG című újszerű, modern hangvételű alkotását, amely Mándy Iván Ciklon című novellája alapján készült; a film főszerepeit Torday Teri, Tordy Géza, Sulyok Mária, Bánky Zsuzsa és Páger Antal játssza. Komlós János forgatókönyvéből MINDEN KEZDET NEHÉZ címmel rendhagyó műfajú, elgondolkodtató, szatirikus hangú filmet rendezett Révész György. A filmburleszk a felszabadulás utáni húsz esztendő politikaitársadalmi visszásságait figurázza ki. Főszereplője és kommentátora Major Tamás. A bemutatásra került FÜGEFALEVÉL Máriássy Félix filmszatírája, mely görbetükörben mutatja be egy kisváros keresztmetszetét. A film két főszerepét Sinkó László és Halász Jutka alakítja. Cseres Miklós HIDEG NAPOK című sikeres regényének filmváltozatát Kovács András rendezte, forgatását befejezték, és jelenleg az utómunkálatokon dolgoznak. A HIDEG NAPOK főszereplői Darvas Iván, Latinovits Zoltán, Szirtes Ádám, Koncz Gábor, Bara Margit, Vass Éva, Psota Irén, Szemes Mari, Gertler Viktor ÉS AKKOR A PASAS ... című vígjátékénak felvételei rövidesen befejeződnek. A történetben egy filmrendező viszszaemlékezéseinek humoros, szatirikus mozzanatai elevenednek meg: érdekessége, hogy Sinkovits Imre mintegy 15 szerepet játszik benne. A film főbb szereplői: Psota Irén, Törőcsik Mari, Latinovits Zoltán, Major Tamás. Mai témájú filmet fejezett be Mészáros Gyula rendező. Simonffy András forgatókönyvéből készült AZ ELSŐ ESZTENDŐ, egy mai házasság története. A film ifjú házaspárját Voith Ágnes és Cs. Németh Lajos alakítja. Több mint egy hónapja folynak Kosztolányi Dezső ARANYSÁRKÁNY című regénye színes, szélesvásznú, filmváltozatának felvételei. Rendezője Ranódy László, főbb szereplői Mensáros László, Béres Ilona és Tóth Benedek. Az árvíz-jelenet egy részének felvételei után májusban folytatódik a KÁRPÁTHY ZOLTÁN forgatása Várkonyi Zoltán rendezésében. Március végén került sor a SOK HŰSÉG SEMMIÉRT című vígjáték első felvételeire: a szórakoztató történetet, mely egy feltűnően szép fiatalasszonyról, a férfiak „végzetéről”, szól, Palásthy György viszi filmre Torday Teri és Darvas Iván főszereplésével. Az álmodozások kora alkotója, Szabó István április első napjaiban kezdte meg APA című filmjének forgatását. Makk Károly is rövidesen műterembe „költözik”: Örkény István ősz akarok lenni című, az Új írásban megjelent kisregénye nyomán MACSKAJÁTÉK címmel rendezi új filmjét A tavaszszal beinduló produkciók közt találjuk Csurka István és Fejér Tamás forgatókönyvéből készült BALESET című filmjét, mely mai, etikai problémát vet fel egy házaspár konfliktusában. Szemes Mihály a nyár elején, nagyrészt külső felvételekkel eleveníti fel a Horthy-korszak jellegzetes kisvárosát ArIVÁK NAPJA című filmjében, melynek forgatókönyve Török Sándor Jó éjszakát című novellájából készült. Herskó János HAT NAP című filmjének előkészítésén dolgozik, s előreláthatólag júliusban kezdi meg a forgatást. Filmjének története egy 17 éves mai lányról, a felnőttek bonyolult világába való beilleszkedéséről szól. Az ismert rövidfilmrendező, dr. Kárpáti György — Nem fog fájni című díjnyertes kisfilmje sikert aratott — NEM SZOKTAM HAZUDNI címmel derűs hangú játékfilm forgatására készül Lelkes Éva írása alapján. Egy kislány a történet hőse, aki kedves kalandokba keveredik, mert első akar lenni abban a játékban: ki ismer híresebb férfit?