Magyar Szó, 1966. november (23. évfolyam, 300-327. szám)

1966-11-19 / 318. szám

HALAI A FASIZMUSRA — SZABADSÁG A NEPVFK ARA «0 PARA No RÉGI DINAR) M agyar Sió --n.S-.-z амм|«о*амм<а вамнванан»« ••BMMeuaoaiaeaaasoaaeee« sssssss ......... SSSSSSS XXIII. évf. 318. (6995.) szám SSSSSS«; 2££®S2“? ■••??•????■'*■ ■«■•■«■•■lignicORtSl-'----'' ■ MIIMMM Szombat, 1966. november 19. !!•!••* •oe«i«a ______________________ ___iceaeeea |наса««мм>м9ссаа*вм<««смаанв«а M­itTT Tito a banovici bányászok között Boszniai körútja során tegnap ellátogatott Tuzlára és Klusinjba is Tito feleségével és a kíséretében levő bosznia-hercegovinai funkcioná­riusokkal pénteken délelőtt fél tizenkettő tájban Banovićiba érkezett. A mun­kásotthon előtt a tiszteletére egybegyűlt bányászok és helybeliek üdvözölték, valamint Rodoljub Čolaković, a JKSZ KV tagja, Jovica Lazarević, a tuzlai járási szkupstina elnöke és Mustafa Šabić, a KSZ járási vezetőségének titkára. Ezt megelőzően elnökünk rövid időt töltött Čevljanovići faluban, ahol 1941-ben és 1942-ben járt, és Olovóban. Banoviciban Zijah Halil­­begovic, a községi szkupsti­­na elnöke rövid beszédben üdvözölte a magas rangú vendégeket. Tolmácsolta Ba­novics polgárainak örömét, lánk 576 000 dinár, vagyis a legnagyobbak közé tartozik a köztársaságban. Salih Ibrahimagić megál­lapította, hogy a bánya még nagyobb sikereket ért volna eladásban. A bánya munkaközössége nagy erőfeszítéseket tesz a gazdasági reform végrehaj­tása céljából. Ez elsősorban a modern technológiai folya­matok bevezetésében mutat­kozik meg. Nagyszerű lehe­tőségek vannak a termelés növelésére is. Ezért a mun­kaközösség a tiszta jövede­lemből több mint 3 milliárd dinárt befektet a Tuzla hő­erőmű építésébe, ez lesz ugyanis egyik legnagyobb fogyasztója a jövőben. Időközben Brago Todoro­­vić, a živinicei Konjuh fa­­feldolgozó vállalat igazgató­ja is ismertette Titóval mun­kaközössége fejlődését. A vállalat, nyersanyagot állít elő, aminek nagy részét kül­földre szállítják. A kivitel értéke körülbelül egymillió dollár. Elnökünk a továbbá be­szélgetés során elmondta, hogy tudja, milyen nehéz helyzetbe kerültek a szénbá­nyák amiatt, hogy az ipar egy része és igen sok háztartás áttért az olaj­fűtésre. Ezért a bányáknak hőerőművek építésével lehet hosszabb idő­re munkát biztosítani. Tito ezután érdeklődött a bányászok keresete iránt, majd megkérte a jelenlevő­ket, ismertessék vele a hő­erőmű építése körüli helyre­elmondta, hogy csupán a tuzlai hőerőmű nem kapott hitelt a közelmúltban kiírt pályázat alkalmával. Közölte elnökünkkel, hogy emiatt pa­naszt nyújtottak be a SzO­A gépkocsioszlop ezután megindult Tuzla felé. Út­közben megállt Husinjban, ahol Titót Jure Keroljevic bányász, a husinji lázadás egyik részvevője üdvözölte. Az egybegyűlt bányászok előtt elnökünk rövid beszé­det mondott, majd sok sikert kívánt nekik további mun­kájukhoz. Ezután a husinji temetőben megkoszorúzta az elesett bányászok sírját, majd folytatta útját Tuzla felé. Tuzla fenséges fogadtatás­ban részesítette elnökünket. Az emberek tízezrei álltak a zuhogó esőben, hogy üdvözöl­jék. A községi szkupstina épülete előtt mintegy ötven­ezren fogadták lelkesen. Sefket Kunosié, a községi szkupstina elnöke meleg sza­vakkal üdvözölte elnökünket, és megelégedését fejezte ki a polgárok nevében, hogy körükben köszönthetik. Ezután Tito rövid beszédet mondott. Rámutatott az or­szágépítésben elért eddigi eredményekre, majd hangsú­lyozta, hogy következetesen végre kell hajtani a gazda­sági-társadalmi reformot, ez pedig csak akkor lehetsé­ges, ha­ valamennyi dolgozó jósításához. — Sokat hallottam eddigi utamon a munkaközösségek előtt álló nehézségekről, de sehol sem tapasztaltam kis­hitűségüket. Ez megerősíti meggyőződésemet, hogy a mostani nehézségeket is le tudjuk küzdeni. Elnökünk megköszönte a rendkívül szívélyes fogadta­tást és további sikert kívánt Tuzla polgárainak a szocia­lista országépítésben. Tito és a kíséretében levő személyiségek pénteken a Tuzla közelében levő parti­zántemetőben megkoszorúz­ták a kivégzett harcosok sír­ját, A hogy Titót üdvözölhetik ai- t­el, ha az utóbbi időben nem rükken a forradalom 25. és volnának nehézségei a szén­a banovici bánya megnyitá­sának 20. évfordulóján. Az üdvözlő beszéd elhang­zása után Tito kíséretével együtt a munkásotthon fel­díszített termébe ment, ahol több helyi társadalmi-politi­kai munkás és bányász vár­ta. Salih Ibrahim­agić bánya­igazgató tájékoztatta elnö­künket a munkaközösség ed­digi eredményeiről és tervei­ről. Elmondta, hogy az el­múlt húsz­ év alatt a bányá­szok sok sikert értek el. Ez többek között abból is lát­szik, hogy a háború előtt ezen a vidéken alig tizenva­­lahány ember tudott írni-ol­­vasni, ma pedig a bányában 405 magas szakképzettségű, 1815 szakképzett és 340 fél­szakképzett munkás dolgo­zik. A bánya 1946-ban — foly­tatta az igazgató — 107 000 tonna szenet termelt, ma már több mint 2 millió ton­nát. Az elmúlt húsz év alatt összesen 20 millió tonna sze­net termeltek ki. A tartalé­kokat több mint 300 millió tonnára becsülik. A bánya az idén körülbelül 16 mil­liárd régi dinár összjövedel­met valósít meg, ebből 8 milliárd dinár lesz a tiszta jövedelem. A dolgozók át­lagkeresete 86 000 dinár. A jó munkaszervezés és a munkatermelékenység ered­ményeképpen az egy főre eső nemzeti jövedelem ná­látogatását. A jelenlevők Jj0ZZ£járul céljainak megy a­ vetségi Végrehajtó Tanács­hoz. Elnökünk a továbbiakban elmondta, hogy ellenzi az új beruházásokat, és hogy vé­leménye szerint a bányák egyik legfontosabb feladata a felújítás és a korszerűsí­tés. Elismeréssel nyilatkozott a­­ banovici bánya eddigii ered­ményeiről, majd megkérdez­te a jelenlevő bányászokat, hogy képviselőik révén miért nem ismertették korábban nehézségeiket a szkupstiná­­ban. Közölte a jelenlevőkkel, hoigy a bánya problémái túl­ságosan bonyolultak ahhoz, hogy ilyen rövid idő alatt képet alkosson magának ró­luk, ezért elhatározta, hogy egy nappal meghosszabbítja nagy örömmel vették ezt tu­domásul. Ezután Niko Mijatovic, a banovici szénbánya munkás­tanácsának elnöke egy bá­nyászruhával ajándékozta meg Titót A beszélgetés ideje alatt a munkásotthon előtt és a fő utcán nagy tömeg állt és várta elnökünket, noha zu­hogott az eső. A polgárok lelkes tapssal köszöntötték, amikor kilépett a munkás­­otthon épületéből és a kö­zeli Cuprici felé vette , út­ját, hogy megtekintse a na­pi fejtést. Cupriciből visszatérőben Banoviciban ismét nagy té­tet. Jovica Lazarevic, a tűz-s meg köszöntötte lelkesen el­­lai járási szkupstina elnöke s nőisünket. ..i Jure Kerošević a husinji felkelés részvevője üdvözli Tito elnököt Ismét árvízveszély a Pó torkolatvidékén i1TEZER LAKOST KITELEPÍTETTEK Rovigóból jelenti az AP. A szélvihar és az Adriai-tenger szökőárja fű­ből fenyegeti a Pó folyó deltavidékét. A töltések minden pillanatban beomolhatnak, és ezért Scardovari és Be­­nelli helységek 5000 lakosát kitelepítették. Ezek az emberek mindössze néhány nappal ezelőtt tértek vissza otthonukba a november 4-i áradások után. A katonák és önkéntesek fokozott ütemben erősítik a töltéseket, de munkájukat rendkívül megnehezíti a 90 kilométeres sebességgel­­dü­höngő vihar és az újabb esőzések. Scardovari városka egyes részei már kétméteres víz alatt állnak, mert a töltések helyenként besza­kadtak. Sokan a házak felső emeletein várják a mentőcsónakok érkezését. Aldo Moro miniszterelnök csütörtökön este a parlament­ben kijelentette, hogy az Észak-Olaszországot ért ször­nyű elemi csapás szervezet­tebb erőfeszítést követel a kormánytól, mint bármely más természeti katasztrófa az­ ország történelmében. A kormányfő elutasította néhány parlamenti vezetőnek és szocialista képviselőnek azt a­ javaslatát, hogy Olasz­­ország­­ kérjen hosszú lejá­ratú nemzetközi kölcsönt az árvíz következményeinek or­voslására.­ Meg is indokolta a kormány erre vonatkozó álláspontját: a nemzetközi köl­csönt nem lehetne olyan gyor­san megszervezni, mint­­ azt az ország északi és középső vidékeinek válságos helyzete megköveteli. —­ Olaszország szilárd fizetési mérlege és tartalékai — mondotta •—le­hetővé teszik az­­árvíz súj­totta területek újjáépítését, a külföldi tőke segítsége nél­kül is.­­" Jugoszláv segítség Olaszországnak Viszonozni szeretnénk a Szkopjénak nyújtott támogatást Belgrádból jelenti a Tan­­jug. Anton Bole, a Szövet­ségi Gazdasági Kamara elnöke tegnap közölte Ro­berto Ducci belgrádi olasz nagykövettel, hogy a ju­goszláv gazdasági szerve­zetek segítséget nyújta­nak az olaszországi árvíz­­károsultaknak. Kifejezte a jugoszláv gazdasági intézmények együtt érzését, és elmondotta, hogy a segélynyújtást a Szövetsé­gi Gazdasági Kamarában tö­mörült vállalatok és a Jugo­szláv—Olasz Gazdasági Ka­mara jugoszláv részlege kez­deményezte. A jugoszláv gazdasági vál­lalatok és intézmények sok­ra értékelik a szkopjei ka­tasztrófa és más elemi csa­pások alkalmával nyújtott olasz segítséget és viszonoz­ni szeretnék az akkori ön­zetlen támogatást. A Szövetségi Gazdasági Kamara elnöke közölte az olasz nagykövettel, hogy a jugoszláv szövetkezetek is anyagi és egyéb segítséget nyújtanak az olaszországi szövetkezeteknek. A jugoszláv—olasz kamara jugoszláv részlege rendkívüli ülésen fog foglalkozni az úr Roberto Ducci nagykö­vet mély háláját fejezte ki Antoni Balénak a jugo­szláv gazdasági intézmé­nyek támogatásáért. Hoz­záfűzte, hogy a Szövet­ségi Gazdasági Kamara, valamint a jugoszláv kor­mány és a Vöröskereszt jelentős anyagi segélye is mutatja, hogy a jugoszláv népek mennyi megértést tanúsítanak a szomszédos Olaszország iránt e sú­lyos nemzeti katasztrófá­ban. vízkárosultak vem megsegítése- Tito elnök távirata Indira Gandhihoz Belg­rádból jelenti a Tan­­jug. Josip Broz Tito köztársa­sági elnö­k a következő táv­iratot kül­dte Indira Gandhi­nak, India­­ miniszterelnöké­nek: „Születésnapja alkalmából a legőszintébb jókívánságai­mat küldöm. Kívánom, hogy sok sikert arasson odaadó munkájában, a'­baráti indiai nép boldogulásáért és* hala­dásáért kifejtett’­, erőfeszítés­­eiben”. Hazánkba érkezett Mali parlamenti küldöttsége EDVARD KARDEU FOGADTA A DELEGÁCIÓT A vendégek Novi Sadra és Topolyára is ellátogatnak Belgrádból jelenti a Tan­­jug. Csütörtökön este hazánk­ba érkezett Mali Köztársa­ság parlamenti küldöttsége. A delegációt Mahama Ala­­szan Hajdara, a mali Szövet­ségi Gyűlés elnöke, a Szudá­­ni Unió politikai bizottságá­nak tagja vezeti. A belgrádi repülőtéren Edvard Kardelj, a Szövetségi Szkupstina el­nöke fogadta és üdvözölte őket. A Mali Köztársaság kül­döttségének vezetője a kö­vetkező nyilatkozatot adta a jugoszláv sajtó képviselői­nek: — Örömmel fogadtuk a JSZSZK Szövetségi Szkupstinájának meghí­vását, mert számunkra a tapasztalatcsere megköny­­nyíti országunk építését. Megelégedéssel tölt el ez a tudat, hogy eljöhettünk a baráti Jugoszláviába, mert országaink ugyan­azon célokért küzdenek. A küldöttség látogatása minden bizonnyal hozzá­(Folytatása az 5. oldalon) Petar Stambolic fogadta a magyar és az indonéz nagykövetet Belgrádból jelenti a Tan­­jug. Petar Stambolic, a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács elnö­ke­­ tegnap tisztelgő látogatá­son fogadta Marjai Józsefet, Magyarország belgrádi nagy­követét. Tegnap Raben Stuhabi, In­donézia belgrádi nagykövete is tisztelgő látogatást tett Pe­tar Stambolicnál.

Next