Magyar Szó, 1966. november (23. évfolyam, 300-327. szám)
1966-11-19 / 318. szám
HALAI A FASIZMUSRA — SZABADSÁG A NEPVFK ARA «0 PARA No RÉGI DINAR) M agyar Sió --n.S-.-z амм|«о*амм<а вамнванан»« ••BMMeuaoaiaeaaasoaaeee« sssssss ......... SSSSSSS XXIII. évf. 318. (6995.) szám SSSSSS«; 2££®S2“? ■••??•????■'*■ ■«■•■«■•■lignicORtSl-'----'' ■ MIIMMM Szombat, 1966. november 19. !!•!••* •oe«i«a ______________________ ___iceaeeea |наса««мм>м9ссаа*вм<««смаанв«а MitTT Tito a banovici bányászok között Boszniai körútja során tegnap ellátogatott Tuzlára és Klusinjba is Tito feleségével és a kíséretében levő bosznia-hercegovinai funkcionáriusokkal pénteken délelőtt fél tizenkettő tájban Banovićiba érkezett. A munkásotthon előtt a tiszteletére egybegyűlt bányászok és helybeliek üdvözölték, valamint Rodoljub Čolaković, a JKSZ KV tagja, Jovica Lazarević, a tuzlai járási szkupstina elnöke és Mustafa Šabić, a KSZ járási vezetőségének titkára. Ezt megelőzően elnökünk rövid időt töltött Čevljanovići faluban, ahol 1941-ben és 1942-ben járt, és Olovóban. Banoviciban Zijah Halilbegovic, a községi szkupstina elnöke rövid beszédben üdvözölte a magas rangú vendégeket. Tolmácsolta Banovics polgárainak örömét, lánk 576 000 dinár, vagyis a legnagyobbak közé tartozik a köztársaságban. Salih Ibrahimagić megállapította, hogy a bánya még nagyobb sikereket ért volna eladásban. A bánya munkaközössége nagy erőfeszítéseket tesz a gazdasági reform végrehajtása céljából. Ez elsősorban a modern technológiai folyamatok bevezetésében mutatkozik meg. Nagyszerű lehetőségek vannak a termelés növelésére is. Ezért a munkaközösség a tiszta jövedelemből több mint 3 milliárd dinárt befektet a Tuzla hőerőmű építésébe, ez lesz ugyanis egyik legnagyobb fogyasztója a jövőben. Időközben Brago Todorović, a živinicei Konjuh fafeldolgozó vállalat igazgatója is ismertette Titóval munkaközössége fejlődését. A vállalat, nyersanyagot állít elő, aminek nagy részét külföldre szállítják. A kivitel értéke körülbelül egymillió dollár. Elnökünk a továbbá beszélgetés során elmondta, hogy tudja, milyen nehéz helyzetbe kerültek a szénbányák amiatt, hogy az ipar egy része és igen sok háztartás áttért az olajfűtésre. Ezért a bányáknak hőerőművek építésével lehet hosszabb időre munkát biztosítani. Tito ezután érdeklődött a bányászok keresete iránt, majd megkérte a jelenlevőket, ismertessék vele a hőerőmű építése körüli helyreelmondta, hogy csupán a tuzlai hőerőmű nem kapott hitelt a közelmúltban kiírt pályázat alkalmával. Közölte elnökünkkel, hogy emiatt panaszt nyújtottak be a SzOA gépkocsioszlop ezután megindult Tuzla felé. Útközben megállt Husinjban, ahol Titót Jure Keroljevic bányász, a husinji lázadás egyik részvevője üdvözölte. Az egybegyűlt bányászok előtt elnökünk rövid beszédet mondott, majd sok sikert kívánt nekik további munkájukhoz. Ezután a husinji temetőben megkoszorúzta az elesett bányászok sírját, majd folytatta útját Tuzla felé. Tuzla fenséges fogadtatásban részesítette elnökünket. Az emberek tízezrei álltak a zuhogó esőben, hogy üdvözöljék. A községi szkupstina épülete előtt mintegy ötvenezren fogadták lelkesen. Sefket Kunosié, a községi szkupstina elnöke meleg szavakkal üdvözölte elnökünket, és megelégedését fejezte ki a polgárok nevében, hogy körükben köszönthetik. Ezután Tito rövid beszédet mondott. Rámutatott az országépítésben elért eddigi eredményekre, majd hangsúlyozta, hogy következetesen végre kell hajtani a gazdasági-társadalmi reformot, ez pedig csak akkor lehetséges, ha valamennyi dolgozó jósításához. — Sokat hallottam eddigi utamon a munkaközösségek előtt álló nehézségekről, de sehol sem tapasztaltam kishitűségüket. Ez megerősíti meggyőződésemet, hogy a mostani nehézségeket is le tudjuk küzdeni. Elnökünk megköszönte a rendkívül szívélyes fogadtatást és további sikert kívánt Tuzla polgárainak a szocialista országépítésben. Tito és a kíséretében levő személyiségek pénteken a Tuzla közelében levő partizántemetőben megkoszorúzták a kivégzett harcosok sírját, A hogy Titót üdvözölhetik ai- tel, ha az utóbbi időben nem rükken a forradalom 25. és volnának nehézségei a széna banovici bánya megnyitásának 20. évfordulóján. Az üdvözlő beszéd elhangzása után Tito kíséretével együtt a munkásotthon feldíszített termébe ment, ahol több helyi társadalmi-politikai munkás és bányász várta. Salih Ibrahimagić bányaigazgató tájékoztatta elnökünket a munkaközösség eddigi eredményeiről és terveiről. Elmondta, hogy az elmúlt húsz év alatt a bányászok sok sikert értek el. Ez többek között abból is látszik, hogy a háború előtt ezen a vidéken alig tizenvalahány ember tudott írni-olvasni, ma pedig a bányában 405 magas szakképzettségű, 1815 szakképzett és 340 félszakképzett munkás dolgozik. A bánya 1946-ban — folytatta az igazgató — 107 000 tonna szenet termelt, ma már több mint 2 millió tonnát. Az elmúlt húsz év alatt összesen 20 millió tonna szenet termeltek ki. A tartalékokat több mint 300 millió tonnára becsülik. A bánya az idén körülbelül 16 milliárd régi dinár összjövedelmet valósít meg, ebből 8 milliárd dinár lesz a tiszta jövedelem. A dolgozók átlagkeresete 86 000 dinár. A jó munkaszervezés és a munkatermelékenység eredményeképpen az egy főre eső nemzeti jövedelem nálátogatását. A jelenlevők Jj0ZZ£járul céljainak megy a vetségi Végrehajtó Tanácshoz. Elnökünk a továbbiakban elmondta, hogy ellenzi az új beruházásokat, és hogy véleménye szerint a bányák egyik legfontosabb feladata a felújítás és a korszerűsítés. Elismeréssel nyilatkozott a banovici bánya eddigii eredményeiről, majd megkérdezte a jelenlevő bányászokat, hogy képviselőik révén miért nem ismertették korábban nehézségeiket a szkupstinában. Közölte a jelenlevőkkel, hoigy a bánya problémái túlságosan bonyolultak ahhoz, hogy ilyen rövid idő alatt képet alkosson magának róluk, ezért elhatározta, hogy egy nappal meghosszabbítja nagy örömmel vették ezt tudomásul. Ezután Niko Mijatovic, a banovici szénbánya munkástanácsának elnöke egy bányászruhával ajándékozta meg Titót A beszélgetés ideje alatt a munkásotthon előtt és a fő utcán nagy tömeg állt és várta elnökünket, noha zuhogott az eső. A polgárok lelkes tapssal köszöntötték, amikor kilépett a munkásotthon épületéből és a közeli Cuprici felé vette , útját, hogy megtekintse a napi fejtést. Cupriciből visszatérőben Banoviciban ismét nagy tétet. Jovica Lazarevic, a tűz-s meg köszöntötte lelkesen ellai járási szkupstina elnöke s nőisünket. ..i Jure Kerošević a husinji felkelés részvevője üdvözli Tito elnököt Ismét árvízveszély a Pó torkolatvidékén i1TEZER LAKOST KITELEPÍTETTEK Rovigóból jelenti az AP. A szélvihar és az Adriai-tenger szökőárja fűből fenyegeti a Pó folyó deltavidékét. A töltések minden pillanatban beomolhatnak, és ezért Scardovari és Benelli helységek 5000 lakosát kitelepítették. Ezek az emberek mindössze néhány nappal ezelőtt tértek vissza otthonukba a november 4-i áradások után. A katonák és önkéntesek fokozott ütemben erősítik a töltéseket, de munkájukat rendkívül megnehezíti a 90 kilométeres sebességgeldühöngő vihar és az újabb esőzések. Scardovari városka egyes részei már kétméteres víz alatt állnak, mert a töltések helyenként beszakadtak. Sokan a házak felső emeletein várják a mentőcsónakok érkezését. Aldo Moro miniszterelnök csütörtökön este a parlamentben kijelentette, hogy az Észak-Olaszországot ért szörnyű elemi csapás szervezettebb erőfeszítést követel a kormánytól, mint bármely más természeti katasztrófa az ország történelmében. A kormányfő elutasította néhány parlamenti vezetőnek és szocialista képviselőnek azt a javaslatát, hogy Olaszország kérjen hosszú lejáratú nemzetközi kölcsönt az árvíz következményeinek orvoslására. Meg is indokolta a kormány erre vonatkozó álláspontját: a nemzetközi kölcsönt nem lehetne olyan gyorsan megszervezni, mint azt az ország északi és középső vidékeinek válságos helyzete megköveteli. — Olaszország szilárd fizetési mérlege és tartalékai — mondotta •—lehetővé teszik azárvíz sújtotta területek újjáépítését, a külföldi tőke segítsége nélkül is." Jugoszláv segítség Olaszországnak Viszonozni szeretnénk a Szkopjénak nyújtott támogatást Belgrádból jelenti a Tanjug. Anton Bole, a Szövetségi Gazdasági Kamara elnöke tegnap közölte Roberto Ducci belgrádi olasz nagykövettel, hogy a jugoszláv gazdasági szervezetek segítséget nyújtanak az olaszországi árvízkárosultaknak. Kifejezte a jugoszláv gazdasági intézmények együtt érzését, és elmondotta, hogy a segélynyújtást a Szövetségi Gazdasági Kamarában tömörült vállalatok és a Jugoszláv—Olasz Gazdasági Kamara jugoszláv részlege kezdeményezte. A jugoszláv gazdasági vállalatok és intézmények sokra értékelik a szkopjei katasztrófa és más elemi csapások alkalmával nyújtott olasz segítséget és viszonozni szeretnék az akkori önzetlen támogatást. A Szövetségi Gazdasági Kamara elnöke közölte az olasz nagykövettel, hogy a jugoszláv szövetkezetek is anyagi és egyéb segítséget nyújtanak az olaszországi szövetkezeteknek. A jugoszláv—olasz kamara jugoszláv részlege rendkívüli ülésen fog foglalkozni az úr Roberto Ducci nagykövet mély háláját fejezte ki Antoni Balénak a jugoszláv gazdasági intézmények támogatásáért. Hozzáfűzte, hogy a Szövetségi Gazdasági Kamara, valamint a jugoszláv kormány és a Vöröskereszt jelentős anyagi segélye is mutatja, hogy a jugoszláv népek mennyi megértést tanúsítanak a szomszédos Olaszország iránt e súlyos nemzeti katasztrófában. vízkárosultak vem megsegítése- Tito elnök távirata Indira Gandhihoz Belgrádból jelenti a Tanjug. Josip Broz Tito köztársasági elnök a következő táviratot küldte Indira Gandhinak, India miniszterelnökének: „Születésnapja alkalmából a legőszintébb jókívánságaimat küldöm. Kívánom, hogy sok sikert arasson odaadó munkájában, a'baráti indiai nép boldogulásáért és* haladásáért kifejtett’, erőfeszítéseiben”. Hazánkba érkezett Mali parlamenti küldöttsége EDVARD KARDEU FOGADTA A DELEGÁCIÓT A vendégek Novi Sadra és Topolyára is ellátogatnak Belgrádból jelenti a Tanjug. Csütörtökön este hazánkba érkezett Mali Köztársaság parlamenti küldöttsége. A delegációt Mahama Alaszan Hajdara, a mali Szövetségi Gyűlés elnöke, a Szudáni Unió politikai bizottságának tagja vezeti. A belgrádi repülőtéren Edvard Kardelj, a Szövetségi Szkupstina elnöke fogadta és üdvözölte őket. A Mali Köztársaság küldöttségének vezetője a következő nyilatkozatot adta a jugoszláv sajtó képviselőinek: — Örömmel fogadtuk a JSZSZK Szövetségi Szkupstinájának meghívását, mert számunkra a tapasztalatcsere megkönynyíti országunk építését. Megelégedéssel tölt el ez a tudat, hogy eljöhettünk a baráti Jugoszláviába, mert országaink ugyanazon célokért küzdenek. A küldöttség látogatása minden bizonnyal hozzá(Folytatása az 5. oldalon) Petar Stambolic fogadta a magyar és az indonéz nagykövetet Belgrádból jelenti a Tanjug. Petar Stambolic, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke tegnap tisztelgő látogatáson fogadta Marjai Józsefet, Magyarország belgrádi nagykövetét. Tegnap Raben Stuhabi, Indonézia belgrádi nagykövete is tisztelgő látogatást tett Petar Stambolicnál.