Magyar Szó, 1966. november (23. évfolyam, 300-327. szám)
1966-11-24 / 323. szám
X HÁLÁL A FASIZMUSRA — SZABADSÁG A NßPNKK ARA M PARA (40 REGI DINAR) • •ооао««1И||и11Ммммашаааавааамаваа«ввваа«|анмваамаав(|аввв1б«нав1вада««вва«в« aaaisoaaa «aevaion ::::::: ххш. évf. 323. (7000.) szám::::::::: csütörtök, me. nov. 24. ::::::: SÜSS!“"- «••••••••v •••••••. 2£2222®ввввввив"в*««,"вв-»-»"»«в««»®«*»*в9*ввв*®в«*»вв*вв9'«в1«озвввв*всв»ав«*вв*во*лвввеввввв» fiiauiMMiaaiBiaaiiMiiiiaaMiMaaaaaaaaaaHiaaaaaaaMHtaaaaeaaMMHeiHtaMMMHCl« Tito elnök fogadta Mali parlamenti elnökét Edvard Kardeli is tárgyalt a küldöttség tagjaival Belgrádiból jelenti a Tan-Jug. Josip Broz Tito köztársasági elnök szerdán délelőtt fogadta Mahman Alaszan Hajdart, a hazánkban tartózkodó mali parlamenti küldöttség vezetőjét, parlamenti elnököt. Jelen volt Ja Doumbija, Mali belgrádi nagykövete, továbbá Edvard Kardelj, a Szövetségi Szkupstina elnöke és Bogdan Crnobiija, a köztársasági elnök főtitkára. A szívélyes beszélgetés során Hajdar átadta elnökünknek Modibo Keita szóbeli üzenetét. Edvard Kardelj a Szövetségi Szkupstina épületében fogadta Mali parlamenti küldöttségét A két parlament delegációja befejezte az egy héttel ezelőtt kezdett tanácskozásokat. Suthir Sen elnökünknél Belgrádból jelenti a Tanjug. Tito szerdán délelőtt búcsúlátogatáson fogadta Suthir Sent, az ENSZ fejlesztési programjának képviselőjét Algériai köszönet elnökünknek Belgrádból jelenti a Tan Jug. Huari Bumedien, Algéria köztársasági elnöke táviratban megköszönte Josip Broz I Tito köztársasági elnöknek az algériai forradalom évfordulója alkalmából Algériában járt jugoszláv küldöttség látogatását. A táviratban többek között ez áll: „A jugoszláv küldöttség látogatása azt bizonyítja, hogy országaink között rendkívül jó a viszony, közösen harcolunk az igazságos és boldog társadalomért”. Amerikai provokáció Észak-Korea ellen Pjongjangból jelenti a TASZSZ. Az amerikaiak újabb provokációt hajtottak végre Észak-Korea ellen. Három hadihajó Észak-Korea felségvizeire hatolt, s több lövést adott le a partra. A partról viszonozták a tüzet, mire az amerikai hajók viszszavonultak. a A Szövetségi Szkupstina Gazdasági Tanácsa tegnap reggel Osman Karabegovic elnöklésével megkezdett ülésén vitát folytatott a társadalombiztosítási alapok helyzetéről és a deficit megszüntetésére irányuló javaslatokról. Elfogadtak több gazdasági jellegű törvényes előírást, valamint a személy- és vagyonbiztosítás módosításáról szóló előírást. Napirend előtt a képviselők meghallgatták a Szövetségi Végrehajtó Tanácshoz intézett korábbi kérdéseikre adott válaszokat. Ezután megkezdődött a társadalombiztosítási alapok helyzetéről és a deficit megszüntetéséről szóló javaslatok vitája. Erről Riszto Dzsunov szövetségi munkaügyi titkár olvasott fel vitaindító beszámolót. Beszámolójának elején Riszto Dzsunov felhívta a figyelmet arra, hogy társadalmunkra most rendkívül fontos feladat vár: meg kell szüntetnie a társadalombiztosítási alapok bevételei és kiadásai közötti nagy különbséget, és az ilyen célú kiadásokat összhangba kell hoznia közösségünk lehetőségeivel. Óvakodni kell azonban a túlzásoktól, a leegyszerűsített megoldásoktól — mondta. Ez egyaránt vonatkozik a fogyasztás, az egészségügyi kiadások korlátozására, a nyugdíjakra stb. Kétségtelen, hogy a társadalombiztosításban ésszerűtlen kiadásokkal is találkozhatunk, de ugyanezt tapasztalhatjuk más társadalmi alapokban is. Az ország területén most körülbelül egymillió nyugdíjas van, társadalombiztosításban további 12 millió személy részesül, körülbelül 3 millió gyermek kap családi pótlékot és 200 000-re tehető azoknak a biztosítottaknak a száma, akik naponta táppénzt kapnak. Mindebből látható, hogy a társadalombiztosítási kiadások alakulása sokkal bonyolultabb, mint ahogy az ésszerűtlen kiadások ellen küzdő javaslatok feltételezik. Ezzel kapcsolatban felmerül a probléma, hogy továbbra is a törvény által meghatározott keretek között tartsuk-e a társadalombiztosítási kiadások szintjét, és ebben az esetben gondoskodunk az óriási hiány fedezéséről, vagy pedig a távlati terv szerint korlátozzuk a kiadásokat. Harmadik lehetőség nincs. Riszto Dzsunov a továbbiakban elmondta, hogy a társadalombiztosítás idei kiadásai elérik az 1140 milliárd régi dinárt, ami kétszer több az 1964. évi kiadásoknál (akkor 603 milliárd 600 millió dinárt fordítottunk a társadalombiztosítási szolgálatra). Láthatjuk tehát, hogy az ilyen célú kiadások gyorsabban növekedtek a személyi jövedelmeknél. Az utóbbi években a törvények egyre jobban bővítették a dolgozók jogait és ezzel együtt a társadalombiztosítási szolgáltatásokat is. Emiatt most az a feladat vár ránk, hogy a jövő évi hatállyal is gondoskodjunk a társadalombiztosítási szolgálat zavartalan működéséhez szükséges anyagi eszközökről. Beszámolója végén Dzsunov tájékoztatta a képviselőket arról, hogy a hiány fedezésére irányuló korábbi javaslatokon kívül a szövetségi szervek most készítik az előterjesztéseket arra, hogy a jelenlegi biztosítási rendszer keretein belül ésszerűbben vegyék igénybe a rendelkezésre álló eszközöket. A jövő év első felében ismét megvizsgálják majd a nyugdíjalapok megállapításához szükséges mércéket és az alapul szolgáló személyi jövedelmeket. Riszto Dzsunov beszámolója után elsőnek Paško Romac képviselő szólalt fel. Véleménye szerint a társadalombiztosítási alapok hiányával kapcsolatos problémákat közvéleményünkben túlságosan felfújták. Az általános jellegű viták nem nyújtottak lehetőséget a legjobb megoldások felkutatására. Véleménye szerint az egészségügyi és nyugdíjbiztosítással kapcsolatos jogok nincsenek összhangban a termeléssel és az elosztással. Erélyesebben kell fellépni azok ellen a munkaszervezetek ellen, amelyek túl korán küldik nyugdíjba alkalmazottaikat, sőt az utolsó hónapokban aránytalanul emelik személyi jövedelmüket, hogy nagyobb legyen a nyugdíjuk. Ezt a kérdést egy csapásra le lehetne venni a napirendről — mondta Romac —, ha az ilyen munkaszervezeteket köteleznék az így előállott különbözet megtérítésére. Nem ért egyet azokkal sem, akik túlságosan nagy járadékokat követelnek a népfelszabadító háború részvevői számára. Nikša Poljanic, a jugoszláv társadalombiztosítási közösség szkupstinájának képviselője kijelentette, hogy a köztársasági közösségek becslése alapján a társadalombiztosítási alapok idei hiánya eléri majd a 942 millió új dinárt. A tartalékalapok felhasználása után is még körülbelül 317 millió új dinár kiadás marad fedezet nélkül. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jövő év első hónapjaiban nagy megpróbáltatások várnak a társadalombiztosítási szolgálatra. A januári nyugdíjakat például csak akkor lehet folyósítani, ha december 20-áig gondoskodnak 29 milliárd régi dinárról. Rajka Zelevic képviselő a társadalmi tervbizottság nevében kijelentette, hogy elsősorban a fennálló hiányt kell pótolni, majd összhangba kell hozni a kiadásokat és a jövedelmeket, hogy megakadályozhassák a deficit további növekedését. A bizottság szerint ésszerűsíteni kell a társadalombiztosítás ügyvitelét, és a reform szellemében fel kell kutatni a tartalékokat. Igen fontos, hogy a társadalombiztosító kötelezettségeinek megállapításakor azonnal meghatározzák a szükséges anyagi forrásokat is. Végül megállapította, hogy a társadalmi tervbizottság véleménye szerint nem kell megszüntetni a járulékkulcs felső határát. Olga Vrabič, a Népjóléti Egészségügyi Tanács elnöke felszólalásában elmondta, hogy a tanács bizottságainak véleménye szerint a jövő évi járulékkulcsot nem szövetségi szinten kell megállapítani, hanem minden köztársaságban külön-külön. Ennek alátámasztására elmondta, hogy Macedóniában 100 ezer biztosítottra 4,1 rokkantnyugdíjas jut, Horvátországban pedig 11,86. Az új(Folytatása a 2. oldalon) iskolákat a polgárok és a gazdaság érdekeihez, milyen közoktatási rendszert szorgalmazzunk, hogy történjék a pénzelés, milyenek legyenek az oktatási közösségek, milyen feltételekre van szükség a nemzetiségek alkotmányos jogainak érvényesítéséhez — ezekről és az oktatás egyéb időszerű kérdéseiről tárgyaltak tegnap a Tartományi Szkupstinában. A széles körű tanácskozáson Toma Granfil, a Köztársasági Végrehajtó Tanács alelnöke, Bora Pavlovic köztársasági közoktatási titkár és Ljubica Dukic, a köztársasági közoktatási bizottság elnöke is részt vett. Bevezetőjében Slobodan Pošarac elmondta, hogy noha az oktatás és nevelés pénzelésének törvénytervezetéről eléggé megoszlottak a vélemények, az új rendszer mégis jóval előnyösebbnek ígérkezik, mint az eddigi.— Persze, nagyon sok kérdés — hangsúlyozta — még mindig megoldásra vár. Ilyenek: az oktatás díjának a megállapítása, a nemzetiségi iskolák többletköltségének kimutatása (és elismerése), a körülményeknek megfelelő oktatási közösségek megalakítása stb. Szerinte az oktatási közösségek kárt mindenképpen bizalommal kell lenni mivel megalakításukkal voltaképpen egész közoktatási rendszerünkben új, demokratikusabb viszonyok kibontakozása várható. Az elemi és a középiskolákat eltartó községek közötti, valamint a káder-, a felső fokú és a nemzetiségi iskolákat eltartó tartományi oktatási közösség megalakításának gondolatát Zdravko Mutin (Titel), Vojislav Kovačević (Zrenjanin), Kapitány László (Zombor), Matija Sedlak (Szabadka) és Vasa Silic (Novi Sad) is támogatta. Felszólalásukban azonban zömmel azt is kifejtették, hogy a községeknek teljesen szabad választási lehetőséget kell hagyni, amikor arról döntenek, csak IMCzn 100'' kell keresni A Szövetségi Szkupstina Gazdasági Tanácsa a társadalombiztosítóról Miképp hozzuk közelebb az lakozzanak-e vagy se a közösségekhez. Dragoslav Misic a pancsovai tapasztalatról szólva tapasztalatról megjegyezte, hogy a náluk létesített kísérleti oktatási közösség igazolta az elgondolás helyességét. — Mégis, amikor az oktatási közösségek megalakításáról és általában az oktatás pénzeléséről beszélünk — mondta —, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy szövetségi szinten a nemzeti jövedelem többszörösen is javasolt újrafelosztását úgyszólván teljesen lehetetlennek tartják, községi szinten viszont sürgetik az újraelosztást. — Véleményem szerint, a problémákat nem esetről esetre, hanem egységesen kell megoldanunk — kezdte felszólalását a bácapalánkai Svetozar Preradov. Aztán eléggé indulatosan elmondta, ha az eszközöket továbbra is csak úgy átömlesztgetjük az egyik alapból a másikba, akkor nagyon könynyen megtörténhet, hogy alig rendezzük például az (Folytatása a 2. oldalon) Jordániában körülzárták a Palesztinai menekültek táborai KORMÁNYELLENES TÜNTETÉSEKTŐL TARTANAK Jordániában katonasággal vették körül a Palesztinai menekültek táborait. Ezzel akarják megakadályozni a királyi rendszer elleni tüntetéseket. Katonaság őrzi az összes ammani iskolákat is. A Jordánia elleni támadás után Nablus és Hebron körzetében kormányellenes tüntetések voltak, a lakosság fegyvert követelt az Izrael elleni harchoz. A hatóságok feloszlatták a tüntetőket Hírek szerint az USA és Nagy-Britannia ammani nagykövete tanácskozott a jordániai hadsereg parancsnokaival a helyzet rosszabbodásáról és a lakosság elégedetlenségéről. Az USA hajlandó hadianyagot szállítani Jordániának azzal a feltétellel, hogy nem használják fel Izrael ellen. Tüntetések Jeruzsálem jordániai övezetében Jeruzsálem jordániai övezetében tegnap tüntetések voltak. A tüntetők követelték, hogy az Izraellal szomszédos határ menti övezet lakosságát jobban fegyverezzék fel, és Jordánia foganatosítson megtorló intézkedést Izrael ellen a november 13-i támadás miatt. Hírügynökségi jelentés szerint ezen a héten ez volt a második tüntetés Jordániában Izrael ellen. Hétfőn Nablusban kijárási tilalmat rendeltek el, mert a tüntetők zavargásokat váltottak ki. A NAVIP KOKTÉLOM a 3-rsétauri Ili úton, de aogyan Közoktatási rendszerünk és az oktatás pénzelése Széles körű tanácskozás a Tartományi Szkupstinában .sfr* Franciaország örömmel várja Koszigint De Gaulle nyilatkozata Párizsból jelenti a Tanjug. .. De Gaulle francia köztársasági elnök a francia minisztertanács tegnapi ülésén Koszigin szovjet miniszterelnök küszöbönálló franciaországi látogatásának jelentőségéről beszélt. Kijelentette, hogy Michele Debré gazdasági és pénzügyminiszter moszkvai látogatása után a francia minisztertanács elhatározta, hogy a jövőben a tárgyalásokról áttér a tervezett együttműködés megvalósítására. A francia elnök véle- mnénye szerint Koszigin december elejére bejelentett párizsi látogatása hozzájárul Franciaország és a Szovjetunió kapcsolatainak bővüléséhez. Tito elnök szívélyesen üdvözli a Mali Köztársaság parlamenti küldöttségét, amely baráti látogatáson hazánkban tartózkodik