Magyar Szó, 1966. november (23. évfolyam, 300-327. szám)

1966-11-26 / 325. szám

hala-l a fasizmusra — szabadság a népnekARA 40 РАКЛ 140 RÉGI DINAR) • ■SS5SS ...........вми«1.м....в...мо...«.е.|.с|.ми»--аи.0>.(«м........с!!.!!!!! авпвас* — — - ~ д_/ V л • UMD> I ■ u VM* f л&иш штвтшшшшшш U V» ill и L4 V« At/VU« UU V Vili UVi * rntxf» Ш9ЛШ0ШШ ' 7 «Kociai^ * icooeoH S22S2««S2222!S!2e”"e"***eee,»eeeeee"ee,e'a®ee"*eeea9eeee"®***ee***e*eeeeeeee*eeeeeeeeoi:aeeee* •1|1ша11шападмшиа1нмамнммшм1|вв«нн||амамманмманмми«И11М>аг -••••fi XXIII. évf. 325. (7002.) szám «12"■iS Szombat, 1966. november 26. Kekkonen hazánkba látogat Belgrádból jelenti a Tan­­jug. Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke Josip Broz Tito köztársasági elnök meghívására, 1967. január 23-ától 25-éig, nem hivatalos látogatást tesz hazánkban. A testnevelési főiskola küldöttsége Tito elnöknél Josip Broz Tito köztársa­sági elnök tegnap délelőtt a Beli Dvorban fogadta a fenn­állásának 20. évfordulóját ünneplő belgrádi testnevelési főiskola küldöttségét. A fogadáson jelen volt Duro Kladarin, a Szövetségi Szkupstina Közoktatási-Mű­velődési Tanácsának elnöke, Mića Presic, a testnevelési szervezetek szövetségének és­a szerbiai testnevelési szer­vezetek szövetségének elnö­ke. (Tanjug) A török külügyminiszter átutazott hazánkon Tiisan Sabri Caglayangil török külügyminiszter Brüsz­­szelb­ől hazatérésben tegnap rövid időt a surkini repülő­téren töltött Üdvözlésére megjelent Vojo Pekic, a Kül­ügyi Államtitkárság osztály­főnök-helyettese és Lazar Lilic, a Külügyi Államtitkár­ság protokollfőnöke. Jelen volt Törökország belgrádi nagykövete is. Petar Stamb­olić fogadta Athén polgármesterét Petar Stambolic, a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács el­nöke tegnap fogadta Geor­­gisz Plitaszt, Athén p­olgár­­mesterét, aki a belgrádi vá­rosi szkupszina vendégeként hazánkban tartózkodik. A fogadáson jelen volt Nikolasz Kambalurisz, Görögország belgrádi nagykövete és Bran­ko Pešić, a belgrádi szkups­tina elnöke. — _ _____________ non alibit ELLENTÉTES VÉLEMÉNYEK A HIÁNY FEDEZÉSÉRŐL A Szövetségi Szkupstina két tanácsa a társadalombiztosítás helyzetéről tárgyalt A Szövetségi Szkupstina f­ják majd a nemzeti jövedek Szövetségi Tanácsának és Népjóléti­ Egészségügyi Taná­csának tegnapi együttes ülé­sén Riszto Dzsunov szövet­ségi munkaügyi titkár hang­súlyozta, hogy az eddigi ada­tok szerint a társadalombiz­tosítás idei kiadása 1140 milliárd régi dinár lesz. Ez csaknem kétszerese az 1964. évi kiadásoknak, amikor er­re a célra 603,6 milliárdot sem növekedéséhez. Felszó­lalása végén Opačić hang­súlyozta, hogy a deficit meg­szüntetésére nem kellene rendkívüli járulékot kivetni, mert ennek kedvezőtlen kö­vetkezményei lehetnek. — A társadalombiztosító nem váltotta be a hozzá fű­zött reményeket — mondot­ta ■ felszólalása elején Dra­­gica Kuhada. Véleménye sze­rint érvényre kell juttatni azt az elvet, hogy aki töb­bet költ, és többet kér, az adjon többet a társadalom­­biztosító alapjaiba. A továb­biakban ellenezte a rendkí­vüli járulék bevezetését. Radivoje Rubež képviselő támogatta a társadalombiz­tosítási szolgálat veszteségei­nek fedezésére előirányzott intézkedéseket, de kételke­dett abban, hogy az egész­ségügyi intézmények tarta­lékalapjainak 50 százalékát a deficit fedezésére lehetne fel­használni. Ezeket a tartalék­­alapokat ugyanis több évre célkölcsönként letétbe helyez­ték, és ezért most nagy ne­hézségbe ütközne felszabadí­tásuk. Đorđe Peruničić képviselő ellenezte mindazokat a ter­veket és intézkedéseket, ame­lyek megbonthatnák a kö­zéplejáratú terv előirányza­tát. Feltétlenül meg kell maradnunk a terv keretei­ben, hogy elejét vegyük az inflációnak. Dr. Nenad Trifkovic vitá­ba szállt néhány felszólaló­val, és kiemelte, hogy a já­rulékkulcsot abban a pilla­natban maximálták, amikor az alapokra nagyobb kötele­zettségeket ruháztak. Éppen ezért csatlakozott azokhoz a képviselőkhöz, akik szerint nöke és Nemanja Markovic,­­ fordítottak. Felhívta a kép­viselők figyelmét arra, hogy társadalmunkra ezzel kap­csolatban rendkívül nagy fel­adat vár, mert a társada­lombiztosítási szolgálat költ­ségeit összhangba kell hoz­ni gazdasági lehetőségeink­kel. Felszólalásában részle­tesen foglalkozott a kiadá­sok nagymértékű növekedé­sének okaival. Riszto Dzsunov beszámo­lója után Zdenko Has, a vi­ta első felszólalója elisme­réssel nyilatkozott a társa­dalombiztosítási szolgálat idő­szerű problémáinak megol­dására kidolgozott tervezet­ről. Marija Blažević után Jo­­van Opačić emelkedett szó­lásra. A társadalombiztosítá­si alapok jelenlegi helyzete a Szövetségi Szkupstina Gaz­dasági Tanácsának vélemé­nye szerint azzal magyaráz­ható, hogy ez a szolgálat csak nehezen kapcsolódik be a gazdasági reform folyama­taiba — m mondta. Éppen azért feltétlenül szükség van ar­ra, hogy a mostani deficit megszüntetésére irányuló te­vékenységgel egyidejűleg meggyorsítsák az olyan hosz­­szabb időre szóló megoldá­sok előkészítését, amelyek a társadalombiztosítás kiadá­sait állandóan hozzá igazít-meg kell szüntetni a limi­tált járulékkulcsot. Dr. Markó Sárié felhívta a figyelmet arra a körülmény­re, hogy a társadalombizto­sítási kiadások növekedésé­ben a legnagyobb szerepet a rokkant- és nyugdíjbiztosí­tási alapok emelkedése ját­szotta. Ezért ezeket az ala­pokat — véleménye szerint — el kell választani a tár­sadalombiztosító alapjaitól, mert azok nem mutatnak ilyen növekedési irányzatot. Kiro Gligorov szövetségi pénzügyi titkár felszólalásá­nak elején néhány adatot so­rolt fel arról, hogy milyen arányban részesednek a tár­sadalombiztosítási szolgálat kiadásai a nemzeti jövede­lem­ből. A középlejáratú terv 12-ről 14 százalékra akarja ezt emelni, de egyes előirány­zatok szerint ezt már 1967- ben túllépjük. Az adatok azt bizonyítják, hogy a társada- l lombiztosítási kiadások túl­szárnyaltak minden elfogad­ható határt. Ezen túlmenően, az adatok elemzéséből lát­hatjuk, hogy a társadalmi termelésből a világon a leg­nagyobb arányban részese­dik. Aligha akad még olyan ország, ahol a nemzeti jö­vedelemből nagyobb részt fordítanának erre a célra, mint nálunk. Véleménye sze­rint senki sem állítja, hogy a limitált járulékkulcs igaz­ságos és messzeható megol­dást hoz, de hozzáfűzte, hogy az adott helyzetben erre fel­tétlenül szükség van, hogy a kiadásokat összhangba hoz­zuk lehetőségeinkkel. Elve­tette azt a véleményt, hogy a limitált nyu­t­­kulcs beve­zetése mögött az önigazga­tási gépezet iránti bizalmat­lanság rejlik. Jakov Blazevic, a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács al­­elnökének véleménye sze­rint az eddigi vita alátámasz­totta azt a véleményt, hogy minden olyan javaslat, amely a fogyasztás bármelyik szek­torának deficitáris finanszí­rozására törekszik, megza­varja áru- és pénzviszonya­inkat, veszélyezteti gazdasá­gunk szilárdságát, és az inflá­ció felé sodorja az országot. Kétségtelen, hogy az okta­tásügy és a társadalombizto­sítás mostani problémáit gyö­keresen meg kell oldani — mondta Blažević —, de sem­mi esetre sem a gazdaság reális anyagi lehetőségeitől függetlenül. A vita végén az elnöklő Olga Vrabic indítványozta, hogy az elhangzott javasla­tokat az illetékes bizottságok hangolják össze, és együttes javaslatukat december első felében ismét terjesszék a szkupstina elé. Az együttes ülésen részvevő képviselők elfogadták ezt a javaslatot, és ezzel véget is ért a Szö­vetségi Szkupstina Szövetsé­gi és Népjóléti­ Egészségügyi Tanácsának együttes ülése. (Tanjug) Köztársasági elnökünk tegnap délelőtt fogadta a Bajina Bašta-i vízi erőmű épí­tőinek, valamint a Titovo Užice-i járás társadalmi-politikai szervezeteinek képvi­selőit, akik tolmácsolták a vízi erőmű építőinek valamint Titovo Užice és Bajina Bašta lakosságának üdvözleteit. A küldöttség tagjai felkérték az elnököt, hogy ve­gyen részt a nagy erőmű ünnepélyes üzembe állításán. A fogadáson jelen volt Dragi Stamenkovic, a Szerb Végrehajtó Tanács elnöke és Dusan Bogdanov, a Szerb Szkupstina gazdasági tanácsának elnöke. (Tanjug) Vízum nélkül Jugoszláviába­ ­­­­­TÖBB TÖRVÉNYT HOZOTT A SZÖVETSÉGI TANÁCS A Szövetségi Szkupstinat értelmében az idegenforgalm Szövetségi Tanácsa tegnap délelőtti ülésén megvitatta a Szövetségi Szkupstina ar­ra irányuló kezdeményezé­sét, hogy hívják össze az európai országok parlamenti konferenciáját. Bogo Gor­­jan, a Szövetségi Tanács kül­politikai bizottsága tagjának ezzel kapcsolatos beszámoló­ja után a Szövetségi Tanács egyöntetűen kijelentette, hogy teljes mértékben támo­gatja a parlamenti értekez­let kezdeményező bizottsá­gának szeptember 10-én és 11-én megtartott ülésén el­fogadott közös közleményét, amely szerint kívánatos és hasznos lenne összehívni az európai parlamentek delegá­tusainak értekezletét. Ezután Jože Brilej, a Szö­vetségi Tanács tagja, az idegenforgalmi bizottság el­nöke megindokolta azt a törvényjavaslatot, amelynek (Tanjug) mi évvé nyilvánított 1967. évben minden külföldi turista vízum nélkül léphet Jugoszlá­via területére. Brilej kiemel­te, hogy ez a törvényjavas­lat óriási érdeklődést kelt, tett világszerte, s az Egye­sült Nemzetek Szervezete és a világ közvéleménye forra­dalmi lépésnek minősítette, amely a szocialista Jugo­szláviát a népek közeledé­sének élharcosává teszi. A tanács egyöntetűen elfogad­ta ezt a törvényjavaslatot. Ezután ugyancsak egyhan­gúlag elfogadták azt a tör­vényjavaslatot, amely be­cikkelyezésre javasolja Ju­goszlávia csatlakozását az általános vámtarifa és keres­kedelmi egyezményhez (GATT).­­ Még néhány gazdasági jel­legű törvényjavaslat elfoga­dása után a Szövetségi Ta­nács ülése véget ért. Antifasiszta tüntetés Kölnben Csütörtökön este mint­egy kétezer ember tünte­tett — főképp egyetemi hallgató és diák — Köln utcáin az újnáci Nemzeti Demokrata Párt ellen. Kö­vetelték a nácisták kire­kesztését a politikai élet­ből. „Az ifjúság nem óhajt­ja az újnácikat!” feliratok­kal vonultak fel, majd megkoszorúzták a fasizmus áldozatainak emlékművét. ••••••••••••••••••••••• Portugál támadás egy zambiai falu ellen A zambiai kormány szóvi­vője közölte, hogy egy por­tugál katonai egység, Ango­lából távozóban, két nappal ezelőtt megtámadott egy zambiai határ menti falut. A katonák kézigránátot és könnyűfegyvereket használ­tak. A zambiai kormány utasí­totta az ENSZ-ben akkredi­tált nagykövetét, hogy az esetről tájékoztassa a köz­gyűlést. Brown elutazott Moszkváb­ól FŐKÉPP A VIETNAMI KÉRDÉSRŐL TÁRGYALT GROMIKÓVAL KOSZIGIN IS FOGADTA George Brown brit külügyminiszter kétnapos moszk­vai tartózkodása után, tegnap elutazott a Szovjetunió­ból. Távozása előtt meglátogatta Koszigin miniszterel­nököt, és szívélyesen elbeszélgetett vele. Politikai megfigyelők vé­leménye szerint, a brit kül­ügyminiszter látogatása nem volt olyan sikeres, mint ahogy Londonban gondolták. Brown ugyanis igen sokat várt a Gromikóval folytatott eszmecserétől. A kiszűrődött hírek szerint, Gromikóval megvitatta a vietnami hely­zetet és megtárgyalta Koszi­gin szovjet miniszterelnök februárra tervezett londoni látogatását. A szovjet sajtó nem szentelt nagy figyelmet Brown rövid ideig tartó, szovjetunióbeli útjának. Csak annyit közölt, hogy a tárgyalások során, mind a két fél ismertette állás­pontját. A véleménycse Észek- és Közép-Olaszor­­szágban újból ítéletidő tom­bol. Míg Grosetto vidékén a helyzet némileg javult, az Ombrone folyó lassú apadása miatt, a Pó folyó szintje újabb fél méterrel emelke­­dett. A szélvihar és a hullád­­ok megnehezítik a Scardo­­vari környéki gátak megerő­­­sítését. Attól félnek, hogy a _ . . .. . víztömegek nyomására rés­ze őszinte volt, s mind a támad a Maestrot és Pilót két tárgyalófél meg van védő gátakon is­ elégedve. A Vicenza, Terni, Velence és Brit vélemények szerint, a W * környékén már 48 évnét­­a nők azért nem fav­­orata zivatarral egybekötött szovjet lapok azért nem fog­ .. ......­lalkoztak többet Brown látó­­sze­vipar dühöng­gatásával, mert a brit kül­ügyminiszter utazása nem volt hivatalos és a vietnami háború megoldására irányuló hat pontból álló terve nem tartalmazott új mozzanatot. Brown úgy vélekedett, hogy mivel New Yorkban Gromi­­ko érdeklődést mutatott a brit külügyminiszter elkép­zelései iránt, moszkvai útja sikeres lesz. Ezen alapult de­rűlátása is. Moszkvában azonban kiderült, hogy a brit külügyminiszter terve csak egyik változata a Vietnam­mal kapcsolatos amerikai el­képzeléseknek. Ismét ítéletidő Olaszországban Fél méterrel nőtt a Pó vízállása A triesti kikötő forgalma résziben megbénult. Udine központjá­ban számos utcát elöntött a víz. Vicenza környékén az esőzés földcsuszamlást idé­zett elő. A Velino folyó gát­jait ellenőrző csapatoknak fel kellett nyitni a zsilipeket, hogy megakadályozzák a fel­duzzadt Piediluco-tó kiönté­sét.

Next