Magyar Szó, 1966. november (23. évfolyam, 300-327. szám)
1966-11-27 / 326. szám
Vasárnap, 1966. nov. 27. MAGYAR SZÓ Göröngyös úton a Partizán kerékpárgyár Ki hogyan látja a sztrájk okát Nemcsak a forgó eszközök hiánya okozta a bajt Bonyolult feladatra vállalkoztunk, amikor elhatároztuk, hogy a kedélyek lecsillapodása után a gyár dolgozóival közösen megpróbáljuk tárgyilagosan felmérni, mi okozta a suboticai Partizán kerékpárgyárban az október 12-i sztrájkot. A gyár tizenkét dolgozójával beszélgettünk erről. Kissé leegyszerűsítve a dolgot bizonyos, hogy a munkaszervezetek helyzetét nagymértékben, sőt sokszor döntően befolyásolják a gazdálkodás általános feltételei, amelyeket vállalaton kívül álló tényezők szabnak meg, például a hitel- és árpolitika, a kiviteli feltételek, a hatóeszközök változtatása stb. Ezek az úgynevezett objektív gazdálkodási feltételek. A másik, mindenképpen döntő tényező, maga a munkaszervezet. Rátermettségén, találékonyságán áll (ez leggyobb részt a szakvezetőségre vonatkozik) hogy s mint tudják a rendelkezésükre bocsátott társadalmi eszközöket felhasználni, hogy az adott helyzetben minél nagyobb jövedelmet valósítsanak meg, biztosítva ezzel a vállalat továbbfejlődését és a dolgozók személyi jövedelmét. Ezek a szubjektív feltételek. Mindezt előre kellett bocsátani, mert a beszélgetés folyamán állandóan átszövődött a tárgyi és a szubjektív okok befolyása. A GYÁR KAPUIN KÍVÜL ÁLLÓ TÉNYEZŐK HATÁSA Négy évvel ezelőtt a Partizán gépállománya annyira elhasználódott, hogy eredeti értékének mindössze 8 százalékára zsugorodott. Nem volt más választás, mint korszerűsíteni a termelést. Éveken át minden rendelkezésükre álló pénzükön és hitelből új gépeket, felszerelést vásároltak. Huszonöt különleges félautomata és automata géppel, 2 speciális csiszolóval gyarapodott állományuk, elektrostatikus automata festőberendezést szereztek be. Megvalósított jövedelmükből alig futotta a rekonstrukcióra, forgótőkére nem maradt pénz. 1965-ben 4,5 milliárdos össztermeléshez mindössze 680 millió forgóeszközük volt, pedig a zavartalan termeléshez 1,4 milliárdra volt szükségük. A különbséget rövid lejáratú hitelekkel pótolták. Múlt év márciusában a reform előszeleként az illetékesek elzárták a rövid lejáratú kölcsönök csapját. A meglevőket vissza kellett fizetni, újakat nem kaptak, ez aztán végül is a gyár folyószámlájának zárolására vezetett. A Partizán folyószámlája másfél évig zárolva volt, és e hó 19-én szabadult fel! ELÚSZOTT 350 MILLIÓ DINÁR• A szállítók és a hitelezők követeléseiket bíróság útján hajtották be. Ennek folytán a büntető kamatok és perköltségek csupán ez év kilenc hónapjában a Partizánnak 104 millió dinárjába kerültek. A társadalmi könyvvitel adatai szerint a gyárnak emiatt másfél év alatt csaknem 350 millió dinárja úszott el. Hogy teljesebb legyen a kép a forgóeszközök hiányáról, tudni kell az alábbiakat Ilyen helyzetben kezük meg volt kötve. A nyersanyagért sokkal többet fizettek, de a kerékpárt nem adhatták drágábban. Vagy vegyük a vám problémáját. A behozatali nyersanyagot (csövek, hengerelt szalagok és lemez) a vám mintegy 25 százalékkal megdrágítja. Ezzel szemben a Partizán a Nyugat-Németországba szállított kerékpárt a vám miatt kénytelen 17 márkával olcsóbban adni. Kiviteli prémiumként viszont mindössze 12 százalékot kap, ami azt jelenti, hogy a dollárért nem 1250 dinárt, hanem 1400 dinárt kapnak. A Partizán tavaly 24 500 kerékpárt szállított külföldre, főleg Nyugat-Németországba. Az idén 21 000-et exportál, jövőre 30 000-rekötött szerződést. Felvetődik a kérdés, hogyan tarthatták fent magukat ilyen „mostoha feltételekben”? Tíz évvel ezelőtt 750 munkás 25 000 kerékpárt gyártott. Az idén még csak nem is: raktárkészletük nyersanyagban és újratermelési anyagokban a normális 400 millió helyett mintegy 700 millió dinár volt. Készáruban pedig két és fél havi termelés, ami hozzávetőleges számítás szerint meghaladja a félmilliárd dinárt! A fizetésképtelenség miatt nehezen jutottak nyersanyaghoz. Ott és azt vettek, ahol és amit kaptak. Kénytelenek voltak eltérni a megfelelő méretektől, a kelleténél több nyersanyagot vettek, mert: „Ki tudja, holnap adnak-e hitelre”. Számottevően befolyásolta helyzetüket az is, hogy a kerékpár árát a múlt év novemberéig a kilenc évvel ezelőtt megállapított áron tartották. Az árhivatal ugyanis csak novemberben engedélyezte árának 12 százalékos növelését. A nyersanyag viszont ez idő alatt jelentősen drágult. A hengerelt áru például a 100—120 dinárról 220 —300 dinárra ugrott, ugyanilyen létszámmal 120 000 darabot. Más szóval a kerékpár előállítási ideje 38 óráról 6 órára csökkent. Ez a korszerűsítés, a termelékenység, a munka szakosítása, a sorozatgyártás eredménye. Csökkent az anyagfogyasztás is. Erről azonban nem kaphattunk pontos adatokat, úgy látszik, ezen a téren az eredmények kevésbé mutatósak. Vagy nincs kellő nyilvántartás? Ezekről a tárgyi feltételekről Milan Stanačev vezérigazgató tájékoztatott bennünket Antun Basic mérnök a termelést előkészítő osztály vezetője jelenlétében, aki a KSZ gyári szervezetének titkára is. NEMCSAK A FORGÓESZKÖZÖK HIÁNYA ÉS A KÜLSŐ TÉNYEZŐK OKOZTÁK A NEHÉZSÉGET Beszélgetésünk alkalmával a Partizán kerékpárgyár tíz dolgozójának tettük fel a kérdést: Miért sztrájkoltak? Egységes vélemény alakult ki arról, hogy: — a munkamegszakítást a bizonytalanság, az alacsony személyi jövedelem okozta; — nemcsak a „forgótőke” hiánya és a nehéz gazdasági feltételek miatt jutott a gyár ebbe a helyzetbe. A beszélgetésben részt vettek: Milan Copić, a géposztály üzemvezetője, a gyár szakszervezeti csoportjának elnöke. Veselin Tubic, anyagtervező, a KSZ gyári szervezete titkársági tagja. Sári István, anyagellenőr, a gyár munkástanácsának elnöke. Remete Ferenc, munkás, a gyár munkástanácsának és igazgató bizottságának tagja. Marija Vojnic, munkásnő, a KSZ gyári szervezete titkársági tagja. Tóth Mária, a nikkelező osztály munkásnője, aki 22 éve dolgozik a Partizánban. Nagykanász Ferenc, ellenőr, a gyár munkástanácsának tagja. Vitéz Géza, magas képzettségű szerszámkészítő, a KSZ szervezete egyik aktívájának titkára. Gradimir Vučić, közgazdász, és Braun József üzemi pszichológus. A Partizán dolgozóival folytatott beszélgetést más alkalommal közöljük. SZABÓ Gábor MOSTOHA FELTÉTELEK A köztársaság napja alkalmából tegnap a Novi Sad-i árumintavásár 10. pavilonjában nemzetközi fajgalamb-kiállítás nyílt. A 183 hazai galambtenyésztőn kívül Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország és Románia képviselő is részt vesznek. A bemutatón több mint 1000 különféle fajta galamb látható. A kiállítás érdekessége, hogy két galambtenyésztőnő is részt vesz rajta: Éva Gachowska Lengyelországból, aki egyébként 3 galambfajtával mutatkozott be, és Jana Vitkova CSA-kiállítása november 29-éig lesz nyitva, mindennap reggel 8-tól este 7-ig. Felvételünkön a két külföldi galambtenyésztőnő kedvenceikkel (“de-” 5. oldal Gyárat építettek a suboticai Pionír dolgozói Megnyitó ünnepség a köztársaság napja alkalmából • Egy évvel előbb megvalósulnak a termelési tervek Ragyogó tisztaság! A látogató önkéntelenül is a mesebeli csodák, csokoládéházikók korszerű változatára gondol, amikor belép a suboticai Pionír csokoládé- és cukorkagyár munkacsarnokába. November 23-án kezdődött a rendes termelés. A kísérleti időszak és a próbaüzemeltetés eredményei beigazolódtak, hogy az új gyár építésére a majd egymilliárd dinár beruházás indokolt volt. Az összeg felét a Pionír dolgozói munkájukkal teremtették elő, és ennek biztosítékaként a másik felét kölcsönként kapták. Az új gyárnak cukorka-, csokoládé- és desszertáru termelési részlege van. Az elmúlt tíz hónap eredményeit összehasonlítva a tavalyi hasonló időszakkal, megállapítható, hogy a termelési érték kétmilliárd régi dinárról majd hárommilliárdra növekedett. Ebben az édességipari gyárban 410 dolgozó az idén eddig 5500 tonna árut termelt. Év végére pedig elérik a 6000 tonna termelést. Az idén megvalósított tiszta jövedelemből újabb gépeket vásárolnak. Ezzel lehetővé válik, hogy nem 1968-ban, ahogy tervezték, hanem már jövőre, 1967- ben megvalósítják a 7000 tonna termelési mennyiséget. Az eddigi termelési eredmények alapján az idén a tiszta jövedelemből 550—600 millió régi dinár kerül az alapokba. Ugyanennyi jut személyi jövedelmekre is. Az alapokba kerülő összegből 180 milló dinárt kellene törleszteni a kölcsönökbe, de erre a célra 200 milliót tartalékolnak. 120 millió régi dinárért újabb gépeket vásárolnak, 50 milliót juttatnak a közös fogyasztási alapba azzal, hogy ebből az összegből 30 millió dinárral segítik a dolgozók lakásépítési és vásárlási törekvését. Külön gondot fordítanak a munkaközösség tagjainak egészségvédelmére, a szabad idő célszerű felhasználására. A gyár dolgozói éveken át nagyon szerény személyi jövedelmet kaptak. Tehát tudatosan a jövedelem nagy részét az alapokba helyezték, hogy aztán 1961-ben megkezdődjön elsősorban a gépek vásárlása. A régi gyárépületben az új gépek jövedelmeztek, és ahogy pénzük volt, építették az új gyárat. A takarékosságnak megvan az eredménye. Most a személyi jövedelmek átlaga 75 000 dinár, de év végéig szeretnék elérni a havi 90 000 dináros átlagjövedelmet. Az elmondottak arról tanúskodnak, hogy a suboticai Pionír gyár a község gazdasági életében a legjobb munkaközösségek közé tartozik. M. J. minp koktélokról Konyak- és vinjak-koktélok A Stari vinjakkal számtalan változatban készíthető koktél Robert Delamain ismert francia szakértő a konyak történetéről írt könyvében megjegyzi, hogy a konyaknak a franciák nemcsak feltalálói, hanem ők teremtették meg fogyasztásának immár az egész világon elterjedt kultuszát. A konyak népszerűsége egyrészt azzal is magyarázható, hogy ezt az egykor körülményes és drága előállítási módszerekkel készített italt ma korszerű technológiai eljárások alkalmazásával nagy mennyiségben, mindenki számára hozzáférhető áron lehet piacra juttatni. Fogyasztásának elterjedéséhez nem utolsó sorban hozzájárult az, hogy minden időben, minden alkalomkor felszolgálható. A konyakkedvelők önérzetes komolysággal, de nem egészen alaptalanul azt állítják, hogy még orvosságként is használható. A KONYAK ILLETVE A STARI VINJAK FOGYASZTÁSI MÓDJAI őshazájában ebéd előtt is, de főleg ebéd után isszák, sok helyen feketekávé mellé. Másutt hideg vízzel vagy szódavízzel keverik. Mindenütt elterjedtek azonban a konyak és más italok keverése által nyert úgynevezett koktélok. Ez alkalomból néhány ilyen koktélrecepttel szolgálunk olvasóinknak: STARI VINJAK- ÉS ALPINI-VERMUTKOKTÉL: Hét deci vermut és 3 deciliter Stari vinjak keverékéből áll. Citromszelettel és jéggel isszák. MOKKAKOKTÉL: Egy rész vinjak és három rész kávé. A vinjak ugyanilyen keverési arányban fogyasztható teával is. GYÜMÖLCSKOKTÉL: Egy rész Stari vinjak, egy rész Alpini-vermut és egy rész narancsszörp. Készítéséhez tetszés szerint más szörpöt is használhatunk. Kizárólag hidegen, jégkockával szolgálják fel. STARI VINJAK ÉS HIDEGKÁVÉ-KOKTÉL: Egy deciliter vinjakból és (tetszés szerinti) kávéból áll. Adhatunk hozzá még cukrot és jégkockát. (Kánikulában üdítően hat.) STARI VINJAK GYÜMÖLCSSALÁTÁVAL: Fél kilogramm többféle fölszeletelt gyümölcshöz egy deciliter Stari vinjakot és egy deciliter Alpini-vermutot adunk, s egy napig hűtőszekrényben állni hagyjuk. Hidegen tálaljuk. A Stari vinjakból a felsoroltakon kívül még számtalan keverési eljárással készíthetünk koktélt. Ismertek még a Stari vinjak és különféle keserű likőrök, valamint más töményitalok és a Stara srpska šljivovica keveréke is. Koktélt tulajdonképpen mindenki készíthet tetszése és ízlése szerint. Holnapi számunkban: AZ ARANYAT TARTALMAZÓ KULACS.