Magyar Szó, 1966. december (23. évfolyam, 328-358. szám)
1966-12-21 / 348. szám
*- «Mal A politikai funkció egyre kevésbé legyen hivatás ütést tartott a Kommunista Szövetség becsei községi vezetősége A választási előkészületekről, a demokratikus jelölésről és a rotáció elvének következetes alkalmazásáról tárgyalt hétfő esti ülésén a KSZ becsei községi vezetősége. Az értekezletem részt vett Kelemen Mátyás, a tartományi vezetőség titkára is. Becsén a tavaszi választásokon a községi szkupstina ötvenkét tagjának helyét kell újakkal betölteni, ennyinek lejár a mandátuma. Azonkívül egy köztársasági és négy tartományi képviselőt választanak. Gondoskodni kell a jelölés demokratikusságáról, de nem lehet megengedni a szervezetlenséget, és alaposan mérlegelni kell, hogy a jelölt eddigi munkájával milyen mértékben vett részt a szocialista társadalmi viszonyok építésében — hangoztatták a felszólalók. A rotáció kilenc társadalmi, politikai vagy képviseleti tisztséget viselő vezetőt érint. Többen már előzőleg kérték, tegyék lehetővé, hogy visszatérjenek szakmájukba. A vezetőkádereket egyébként Becsén eddig is úgy válogatták meg, hogy arányos legyen a kommuna lakosságának nemzetiségi összetételével, s erre a jövőben is ügyelnek. Az ülésen leszögezték, hogy nincsenek a hivatásos funkcionáriusok ellen, ám számukat ésszerű mértékre kell korlátozni. A kommunában felvetődött problémák szükségessé tették, hogy a KSZ községi vezetősége négy bizottságot alakítson. A bizottságok feladata, hogy tanulmányozzák a helyi közösségek szerepét, a KSZ átszervezését, a kommuna nemzetiségi kérdését. Muzsikáló likőrök újdonságok a Novi Sad-i Progres Áruházban Az újévi ünnepekre készülő Novi Sad-i Progres Áruház egész sor újdonsággal kedveskedik vevőinek. Közéjük tartoznak a hollandiai Bals likőr-, azaz inkább üvegkülönlegességek. Az egyik üveg például, felhúzásra, muzsikál, mint a zenélő óra. Míg az aljában elhelyezett kas szerkezet, a Kék Duna keringő dallamát pengeti, felette egy fehér szoknyás balerina lejti táncát Az egésznek csak az a szépséghibája, hogy csaknem tizenháromezer régi dinárba kerül, de még így is vásárolják. A csemegeosztályon ugyancsak magukra vonják a figyelmet a hattyúnyakra emlékeztető kétnyakú üvegek, amelyekből váltakozva kétféle ital tölthető. Ezeken kívül nagyon tetszetősek még a különféle likőrt tartalmazó függőleges rekeszű szivárványszínű tetszetős üvegek. Ezeket tizenkétezer-kétszáznyolcvan régi dinárért árulják. A-t Erdovics János, a csemegeosztály vezetője, az üvegkülönlegességeket a muzsikáló likőr mutatja. Balra Ötnapos munkahét vagy hétórás munkanap Ma referendum a Severben A suboticai Sever villanymotorgyár munkástanácsa hosszas alapos elemzés-és előkészületek után elhatározta, hogy 1967 januárjától áttér a 42 órás munkahétre. Ezzel és az önigazgatás fejlődései,l kapcsolatban ma referendu(sz. g.) lmat tartanak a gyárban, hogy a legközvetlenebb formában, a munkaközösség döntse el, az ötnapos munkahetet, vagy a hétórás munkanapot tartja-e megfelelőbbnek. A 42 órás munkahét bevezetésének előkészítésére alakított különbizottság a gyár termelési sajátosságainak, a teljesítőképesség és a munkaidő kihasználási fokának figyelembevételével a hétórás munkanap bevezetését látja célszerűbbnek, megfelelőbbnek. A munkaközösségben azonban olyan vélemény is van, hogy a többi suboticai munkaközösség példájára jobb lenne az ötnapos munkahetet (havi három szabad szombat) bevezetni, mert több idő maradna a pihenésre, rekreációra. Az összegyűjtött vélemények alapján a munkástanács végül úgy döntött, hogy referendumra bocsátja a kérdést, mert elsősorban a munkaegységek és a munkaközösség tagjai illetékesek a munkaidő végleges beosztásáról dönteni. Közös és az egyéni szempontból is mindkét javaslatnak vannak előnyei és hátrányai. Ha megmaradnak a hatnapos munkahét mellett, a napi munkaidő hét órára csökken, s a termelés üteme és a munkafolyamat könynyebben összeegyeztethető a dolgozók munkabírásával. A napi munka csökkentése előnyös a dolgozók egészségére. Frissebben, pihentebben dolgoznának a hétórai munkaidő alatt, s ezáltal a teljesítményük is nagyobb lenne. Az ötnapos munkahét, havi három szabad szombattal is előnyös, főképpen a dolgozó nők számára kedvező. Nagyobb lehetőséget nyújt pihenésre, szórakozásra, kikapcsolódásra, kirándulásokra, egyszóval hétvégi pihenésre. A három szabad szombattal a vállalat is jelentős megtakarítást ér el, a fűtésen, világításon stb. A munkaegységekben a két javaslat hátrányait is megvitatták, s mielőtt a munkaközösség a szerdai referendumon igennel vagy nemmel szavaz, alaposan fontolóra kell vennie mindkét javaslatot. Aki igennel szavaz az ötnapos munkahétre, a három szabad szombatra adta szavazatát, aki nemmel, az a hatnapos munkahetet választotta a hétórás munkanappal. A lényeg mindkét esetben ugyanaz: január 1-étől a város legnagyobb munkaközössége is csökkenti a hetii munkaidőt. —m— MINDENÜTT KAPHATÓ A MAGYAR SZÓ JÖVŐ ÉVI NÉPNAPTÁRA GAZDAG TARTALMÁBÓL: • Kétszáz mázsa kukorica hektárjáról • Mit tud a traktor • A vajdasági kirakó vásárok és hetipiacok jegyzéke • A gyógynövények használata a két mondatban • Mi legyen a házipatikában • Mindent a mézről • Ruha több változatban • Horgolás a divat • Hasznos háztartási tudnivalók • Válogatott elbeszélések a világirodalomból • Rajzos statisztika • Vidám fejtörő, humor • Mit mondanak a csillagok (tréfás horoszkóp) • Turisztikai kisszótár (a magyar és a szerbhorvát nyelven kívül német, angol, francia és olasz nyelven műszavak és kifejezések) 296 oldal. Ára 6 új dinár. MAGYAR SZÓ Szerda, 1966. december 20 . Útépítési járulék? Fizetésemelést kaptak a tanügyiek - A zombori községi szábor és a szkupstina ülése A községi költségvetés módosítása és az útépítésihez szükséges pénz előteremtésének módja szerepelt napirenden hétfőn a zombori száboron és a községi szkupstina ülésén. A szábor javaslatára a szkupstina elfogadta a költségvetés módosítását. Csak arról alakult ki élénk vita, támogassa-e a község a Radndöki labdarúgó-egyesületet hétmillió dinárral, a Harcos Szövetség községi bizottságát egymiilliónégyszázezer és a sztapár bizottságát másfél millió dinárral, s növelje-e tízmillió dinárral a tejprémium összegét. Végül is megszavazták a a fenti összegeket azzal, hogy a Radnickit jövőre a lakosság véleménye alapján segélyezi a község. A szkupstina elhatározta, hogy októberig visszamenően bruttó 20 százalékkal növeli a tanügyi munkások fizetését. A szükséges 70174 000 dinárt a községi szkupstina bevételéből, a szomszédos kommunák Zomborban tanuló diákjaiért fizetett járulékból, s a különleges iskolai tagozatra kapott köztársasági eszközökből fedezik. A tanügyi munkások kérelmével kapcsolatban Mija Tudó, a községi szakszervezeti tanács elnöke figyelem keltő felszólalásában elmondta, hogy az ország más városainak tanügyi munkásaival szemben a zomboriak nemcsak személyi jövedelműik emelését, hanem a tanügy általános helyzetének javítását kérték. Nem fordultak felsőbb fórumokhoz, nem küldtek deputációt sehova, pedig mai helyzetükben ezt sem lehetne rossznéven venni tőlük. Hiszen sok tanító csak havi ötvenezer dinárt keres, s csak négy tanügyi munkás személyi jövedelme haladja meg a százezer dinárt. Zoriborban viszont — a vállalatokban és a mezőgazdasági szervezetekben 2637 dolgozó rendszeresen többet keres havi százezer dinárnál. — Tudom — mondta végül az elnök —, hogy nem minden tanügyi dolgozó leszmegelégedve a fizetésemeléssel, nagyobb arányú emelésre viszont nincs lehetőség. Az iskolák anyagi ellátásának új módja azonban tartósan megoldja majd ezt a problémát is. A szkupstina a községi iskolaalapot is 650 millió dinárral növelte. A szobor javaslatára a szkupstina megállapította a község útjainak korszerűítési tervét. Eszerint 1970- ig kiépül a Zomibor—Bezdán—Duna, Bezdán—Bački Breg—országhatár, Zombor —Bajmok, Zombor—Doroszló és Csonoplya—Kijajicevo országút. A Ridica—Stanišić—Svetozar Miletic—Csonoplya, Zombor—Bački Monostor—Bezdán, Zombor— Gakovo—Bastina—országhatár, Zomibor—Csonoplya és az Aleksa Šantići—Stanišić— Bezdán utat 1971—1975 között aszfaltozzák. Az építkezés 10 milliárd 799 millió 900 ezer dinárba kerül. A pénz előteremtésének módjáról heves vita folyt a száboron s javaslata alapján a községi szkupstina indítványozza, hogy 1975-ig a földművesek és a kisiparosok adóalapjuk egy százalékát, a munkaszervezetek dolgozói jövedelmük egy százalékát, a községi költségvetésből fenntartott intézmények dolgozói személyi jövedelmük 0,77 százalékát fizessék be járulékképpen útépítésre. Az útépítési járulék bevezetéséről a községi szkupstina referendumot ír ki. A községi szkupstina elhatározta továbbá, hogy az említett időszakba is évi ötvenmillió dinárt ad útépítésre. A szálbor és a szkupstina is hangsúlyozta, hogy a járulék bevezetése az egyetlen mód az útépítéshez szükséges pénz előteremtésére. Soha nem volt kedvezőbb alkalom arra, hogy végre aszfaltburkolatot kapjanak a zombori községi utak is. Ugyanis a költségek 70 százalékát a Tartományi Útépítő Alap viseli, s a község már meg is kötötte vele a szerződést. A társadalmi-politikai szervezetek feladata, hogy előkészítsék a lakosságot a referendumra. P-s Krisztus-képek vámmentesen Már majdnem elindultunk Belgrádból, amikor egy középkorú asszony, hatalmas hátizsákkal és három bőrönddel felkapaszkodott autóbuszunkba. Mellém ült. Minden bevezető nélkül közölte velem, hogy egyenesen Olaszországból jön, de közben, magam sem tudom, hogyan, nem értettem a magyarázatát, Ausztriában is járta. — Nem tagadom, bevásároltam, mondta tovább kérdezés nélkül. Kerékbe törte a magyar nyelvet, de minden erővel igyekezett a kedvemben járni, mert látta, hogy magyar nyelvű újságot forgatok a kezemben. Megkérdeztem, mi az isten csodája van abban a hatalmas hátizsákban és a három bőröndben. Nyíltan, őszintén és mondhatom, egészen rokonszenvesen válaszolt: — Legalul a hátizsák aljám, varrnak a Krisztus««••«М«»МН1МНМ»МНМ*МММ*Н«ММ*Н«М*Н1 képek, — mondta rossz magyarsággal. — Sok van belőle? — kérdeztem. — Rengeteg — válaszolta nevetve. Majd folytatta: — Ilyenkor, ünnepek előtt a Krisztus-kép a legjobb üzlet. Az emberek úgy veszik, mint a cukrot, mintha ingyen adnám. Sokan még az árát sem kérdezik, olyan szépek a képek. — Tetszik tudni — folytatta az asszony — nálunk nem nyomtatnak ilyen Krisztus-képeket, sem a Fórum sem a többi nyomda. — Karácsonyi képeslapokat. A bőbeszédű asszonyka őszintén megmondta, hogy egy-egy képen 30—50 dinárt is keres, sőt ha jól megy, még többet is, és váltig állította, hogy Olaszországban olyan szép képeket nyomtatnak, hogy az embernek megáll a szívverése, ha látja őket. Később azt is közölte velem, hogy két héttel előbb Lengyelországban, Krakkóban is járt, és onnan is hozott Krisztus-képeket, de ezek nem olyan szépek, mint az olaszoké, s noha azokon is keresett, mert mind eladta egy szálig, az igazi üzletet mégiscsak az olaszországi képek jelentik. Megkérdeztem, mit mondtak a képekre a vámvizsgálaton. Az asszony erre a kérdésre is őszintén válaszolt: — A vámtisztek előtt letagadtam, illetve elhallgattam a Krisztus-képeket. Ezekben a napokban nálunk is és mindenütt az országban annyi a képeslapárus, mint eddig soha. N nem tudom ebben a hatalmas konkurenciában útitársnőm túladott-e már minden Krisztus-képen, melyeket, lám, vámmentesen importált Olaszországból. Ssz.