Magyar Szó, 1966. december (23. évfolyam, 328-358. szám)

1966-12-30 / 357. szám

1. oldal t Az európai kommunista pártok tanácskozása többet ártana, mint használna T­ito elnök televízió-beszéde .(Folytatás a 3. oldalról) sincs­­kifogásom ellene, mert ezt mi mag­unk is megoldhat­juk. Csakhogy eddig nem tettünk meg mindent, ami szükséges a megoldáshoz. Minit az eszéki elvtárs mondta, még 700 000 hektár társadalmi földet „összehoz­hatunk” és így saját eszkö­zeinkkel megoldhatjuk a bú­za kérdését. Ezenkívül, azt hiszem, az idén 200 000 hek­tárral többet vezettünk be, mint tavaly. Még abban az esetben is, ha átlagos lesz a termés, ugyanakkora hoza­munk l­esz, mint a­z idén. Csakhogy ha előre akarunk haladni, nem szabad részle­tekben megoldani a dolgo­kat, hanem merész fordula­tot kell csinálni. Szilárdan el kelll határozni és megmon­dani: ennyi meg ennyi búzát kell vetnünk, ennyi kukori­cát kell termesz­tetnünk, eny­­nyire van szüksége az or­szágnak, és ennyit szállít­hatunk ki külföldre stb. Ami mezőgazdaságunkat illeti, még mindig kissé szőr­szálhasogatók vagyunk. Ró­la nagygazdaságaink — a­z Osdjeki Ipari­ Mezőgazdasági Kombinát, a Belgrádi és a Beljei Mezőgazdasági­ Ipari Kombinát és még néhány vajdasági nagygazdaság, merész vállalkozásainak és erőfeszítéseinek, a búza te­kintetében nem vegyünk olyan válságban, mint né­hány évvel ezelőtt. 1. Lehetőséget teremteni a föld felvásárlására iránt, hogy minden termelő­­ helyzet. Csak békében szen­telhetjük minden figyelmün­ket és minden erőnket a bel­ső fejlődésnek. A béke rop­pant fontos számunkra, mint egyébként a világ összes né­pei számára. A béke ma ve­szélyben forog, de tekintet nélkül erre, nem szabad sze­­münk elől tévesztenünk belső problémáinkat. Gondot kell fordítanunk rájuk és meg kell birkóznunk velük. Nem szabad visszariadni attól, hogy nyíltan kiteregessük nehézségeinket. Mi az égő világ előtt nyíltan beszélünk gyengeségeinkről is, sike­reinkről is, tisztában legyen azzal, hogy ifjúságunkat be kell kap­csolnunk a termelésbe. Egyébként hogyan járulhat­­na hozzá a gazdasági re­­form végrehajtásához? Tu­dom, hogy az iskolából ki­kerülő ifjúságunk igen gyor­san megérti a termelési fo­lyamatokat. Lehetőséget kell nyújtanunk számára, hogy ezt­­tettekkel bizonyítsa. Ter­mészetesen ifjúságunkat még nem kapcsolhatjuk be teljes egészében a termelésbe, de nem szabad megfeledkez­nünk arról, hogy még igen sok kihasználatlan kapacitá­sunk van. Ritka az a gyár, amely két váltásban dolgo­zik, és kezünkön megszűrni láthatjuk azokat, amelyek bevezették a harmadik vál­­tást Ha jobban kihasznál­nánk gyáraink teljesítőké­­pességét, és nem várva ar­ra, hogy újakat építsünk, miinél több gyárunk bevezet­né a második és a harmadik váltást, sok ezer fiatal szak­értőt vehetnének fel. Ezt meg kell tenni. Minél többet kell termelnünk, mert a gép, ha nem működik, holt tőke. T.i pedig jól tudjátok, mit jelent egy ország számára, ha­­csak részben használják ki a gépeket, amelyekben óriási eszközök fekszenek, illetőleg ha néhány miil­liárd tőke két vagy három évig hever, az évi részleteket pe­dig fizetni kell. Ez tiszta veszteség, íme, ez néhány fő prob­léma, amelyet­ a jövő évben meg kell oldanunk. S ha a küszöbönálló évben nem is sikerül mind megoldanunk teljesen, szüntelenül tartsuk szemünk előtt, hogy ez szük­séges a gazdasági reform sikeréhez. Társadalmi re­form nélkül gazdasági re­formot sem lehet végbevin­ni, ezért a kettőt párhuza­mosan hajtjuk végre. A tár­sadalmi reform pedig azt jelenti, hogy fejlesszük az emberek tudatát, és megvál­toztassuk a problémákról való szemléletüket. Továbbá, azt hiszem, sem­mi rossz sincs abban, hogy parasztjaink kis traktorokat és különféle kézi gépeket vásárolnak. Ellenzem, hogy egyes magántermelők trak­tort vásároljanak és azután mások földjét műveljék, mert ily módon mégiscsak nagygazdává lesznek, az pe­dig kerékkötője mezőgazda­ságunk szocialista fejlődésé­nek általában. A mezőgaz­daságban a szocialista szek­tor állandó erősítésére kell irányt vennünk. Nem szabad azon­ban megengednünk, hogy egyéni gazdaságaink még jobban felaprózódjanak, s azoknak a földjét akik kiöregedtek és kép­telenek földjüket megmű­velni, különféle üzérek vá­sárolják össze. Ennek nincs értelme. A nagygazdaságok­nak és a szövetkezeteknek valamiképpen meg kell egyezniük, hogy közös erő­feszítéssel minél több föl­det megvásároljanak. Ez a célunk. Gazdasági refor­munknak ebből óriási hasz­na származik. A mezőgazda­ság már az idén óriási mér­tékben hozzájárult a gazda­sági reformhoz, és azt hi­szem, ilyen hozzájárulást ad­hat majd minden esztendő­ben. Az iparról szólva meg kell állapítanom, hogy az utóbbi időben kissé lassult a kivi­tel. Az előirányzott terv nem valósult meg. Ez némi­leg érthető, de nem igazol­ható, mert újra nehézségeket okozhat a deviza tekinteté­ben. Az idén meglehetős jöve­delmünk volt az idegenfor­galomból. Azt hiszem, a tény­leges összeg jóval nagyobb annál, amit közzétettek, mi­vel a deviza magánvonalon és különböző más vonala­kon is folyt be. Igaz ugyan, hogy sok deviza kerül ki az országból, sok az utazás. Kétségtelenül gondot kell fordítanunk arra, hogy bi­zonyos devizatartalékot hoz­zunk létre. Most életbe lép­nek az új devizaelőírások. Nem tökéletesek, némileg másként képzeltem el őket. Azonban most bele kell nyu­godnunk ebbe, majd meglát­juk, milyennek bizonyulnak a jövő évben. . A bankrendszer még nem jó. Nincs tudomásom arról, hogy egyetlenegy bank is teljesen alkalmazkodott vol­na a gazdasági reform cél­jaihoz. Márpedig ennek meg kell történnie, mert a gaz­dasági reform megköveteli, hogy a gazdaság minden eleme egy mechanizmusként működjön. A jövő évben kis­sé nagyobb erőfeszítést kell tennie minden érdekelt tár­sadalmi erőnek és a bankok­nak is, hogy a bankszervezet is javuljon. A bankoknak ez, úgy látszik, nem sürgős, bi­zonyára azért, mert módo­sul az ügyvitelük, és a be­tétesek az év végén nemcsak kamatot, hanem nyereséget is kapnak. Olyan pénzinté­zetekre van szükségünk, ahol gyümölcsözik a terme­lők betétként elhelyezett pénze annak a közösségnek érdekében, amely ezt a pénzt megkereste, nem pe­dig csak a bankszemélyzet hasznára. Azt hiszem, meg kell szorítanunk a bankokat, hogy megtegyék mindazt, ami szükséges. Ez sokban attól is függ, milyen állást foglal el majd a gazdaság a bankokkal szemben. A társadalomnak kell megoldania az ifjúság problémáit Néhány szót szeretnék szólni egyúttal az ifjúság itt felvetett kérdéseiről is. A múlt években voltak ifjúsá­gi munkavállalások, és bi­zonyára a következő évek­ben is lesznek. Az ifjúsági munkavállalások azonban nem oldják meg az ifjúság problémáit, főképpen nem az iskolás ifjúság és a főisko­lás ifjúság problémáit. Eze­ket a társadalomnak kell megoldania. Olyan viszonyt kell kialakítani az ifjúság A mai helyzetben legfontosabb a békeharc A mai helyzetben a leg­fontosabb a békeharc. És ezt a békeharcot ma a vietnami amerikai agresszió elleni harc útján is kell vívnunk. Fel­foghata­tlan ami ma ott tör­ténik. Ma olvastam, hogy mit ír az az amerikai újságíró, aki elment a Vietnami De­mokratikus Köztársaságba, hogy a helyszínen lássa, mi történik. Az amerikai köz­véleménynek küldött tudósí­tásaiban ő maga állítja, hogy igenis Hanoi bombázásának voltak emberáldozatai. Sőt óriási emberáldozatai voltak. Tehát ez a független ország elleni agresszió olyan fokot ért el és olyan méreteket öl­tött, hogy igen könnyen más országokra is kiterjedhet, ha hallgatunk róla, és nem ítél­jük el nyíltan. Íme láttátok, hogy a na­pokban spontán tüntetések voltak Zágrábban, Belgrád­­ban és hazánk más helyisé­geiben. Tüntetések voltak minden európai országban. Nemcsak a vietnami há­ború kiterjedésének a veszé­lye fenyeget. Közel-Keleten, az arab országok és Izrael között is súlyos a helyzet. Lám, Jordán lázasan fegyver­kezük mert állítólag teljesen emancipálódni akar az arab tömbtől, nyilván külföldi ösz­tönzésre. Ez tehát nemcsak Izrael ellen irányul. Nem szabad megfeledkez­nünk ezekről a veszélyes tűz­fés­zkekről, s részt kell ven­nünk az e veszélyek elleni harcban, akár az Egyesült Nemzetek útján, akár egyes országok meglátogatásával és más módon, ideértve saj­tónkat is.. Saj­tónk ne túloz­za el a dolgokat, hanem ír­jon mindig tárgyilagosan ró­luk. Európában jobb a helyzet. Az a legnagyobb szakadék, hogy így nevezzem, amely néhány évvel ezelőtt Euró­pában fennállott Nyugat és Kelet között, némileg csök­kent. Láttátok De Gaulle a Szovjetunióban, Koszigin pe­dig nemrég Franciaország­ban járt. Más kölcsönös lá­togatások is voltak és lesz­nek az európai államok érintkezésében. Hasonlókép­pen a keleti és a kapitalista országok kereskedelme és gazdasági együttműködése is meglehetősen kibővült már, és tovább fejlődik. ­ A gyári aktívának legyen szava a kommunában is A Kommunista Szövetség szerepéről is szó esett. Most készítjük elő átszervezését, ezért fontos, hogy tudju­k, mi erről az emberek véle­ménye. Például mellékes, hogy a vállalatban pártve­zetőség lesz-e vagy valami más. Ha azonban a vállala­tokban a Kommunista Szö­vetségnek kicsiny, felapró­zott szervezetei lesznek, ezek nem látják eléggé át­fogóan a viszonyokat. A pártaiktívának át kell fognia az egész gyárat, úgyhogy bi­zonyos értelemben „lökés­hárító” legyen a gazdasági egységek közötti viszonyok megoldásában. De nemcsak ez szükséges. A Kommunis­ta Szövetség gyári aktívája ne zárkózzon a gyár keretei közé, hanem legyen szava és szerepe a kommunában is. Mindezeket a dolgokat most mérlegeljük és számot vetünk velük. Tőletek azt kérjük, hogy tegyétek meg indítványaitokat. Most szé­les körű vita folyik erről, és ez helyes. Ezt minél előbb meg kell oldani, mert a kom­munisták helyes igazodása nélkül újra különféle kilen­gések lesznek a vállalatok­ban. A kommunistáknak ezt meg kell akadályozniuk. Mert a vezetőségben is kom­munisták vannak. Csakhogy olykor inkább vezetők mint kommunisták. Mi pedig azt szeretnénk, hogy elsősorban kommunisták legyenek, és csak utána vezetőségi tagok. Csak ily módon lesznek a vál­lalatokban erős közösségeink. Zdravko Vukovic: Mivel­­izmust, és minden sikerünk­nek óriási visszhangja lesz az országon kívül. Mai és jövendő erőfeszí­téseink természetesen nagy mértékben függnek attól, gazdasági és társadalmi re­ hogy milyen lesz a világ­form­ánk szélesebb körű nem­zetközi folyamatoknak és a nemzetközi munkásmozga­lom folyamatainak része, tel­jesen érthető, hogy különfé­le, kedvező és kedvezőtlen visszahatásai vannak. Itt-ott az az óhaj is megnyilvánul, hogy Jugoszláviában az ő el­gondolásuk szerint haladjon a fejlődés. Mi a véleménye erről, Tito elvtárs, és hogyan ítéli meg a nemzetközi hely­zetet? A reform világszerte nagy érdeklődést keltett Tito: Gazdasági és társa­dalmi reformunk óriási ér­deklődést­­keltett világszerte, Keleten és Nyugaton egy­aránt. Mindenütt nagy figye­lemmel kísérik ennek a nagy vállalkozásunknak mozzana­tait. Néhol teljes bizalom­mal az iránt, hogy sikert érü­nk el, néhol kétkedéssel reformunk végrehajtását il­letően. Igaz ugyan, hogy ilyen kételyek nálunk is van­nak. Meg kell mondanunk, hogy külföld felé is nagy kötele­zettségünk az, hogy idejében és teljesen végbevigyük a gazdasági reformot, mert ez egy szocialista ország vállal­kozása, amely sajátos körül­­ményei szerint építi a szocia- orsósok kommunista párt­jai képviselőinek összejöve­telét illeti, nézetem szerint MAGIY'A'R 5 Z­ 3 Péntek, 1966. december 31. Európában csökkent a feszültség Mindez azt mutatja, hogy a feszültség, amely egykor Damoklész kardjaként füg­gött Európa népei fölött, ma kiküszöbölődött. A veszély már régen elhúzódott Távol- Keletre, Közel-Keletre és Közép-Keletre, valamint Af­rikába, azonban a földrajzi távolságra való tekintet nélkül ez a veszély szá­munkra is mindenkor na­gyon jelenvaló. Bárhol is következik be háború, bi­zonyos módon bennünket is érint. Minden bővülő háború világösszeütközéssé változ­hat. Ezért is vetődött fel az európai országok bizonyos vállalkozása, hogy az euró­pai országok parlamenti képviselői üljenek össze, és beszélgessenek az európai biztonságról, mert eddig nincs semmilyen megállapo­dásunk az európai bizton­ságról. Most az a kérdés, milyen állást foglal el Nyu­­gat-Németország az európai biztonsággal szemben. Egyéb­ként ami a többi országot illeti, azt hiszem, hajlandók erre. Nézetem szerint most az érdekelt országokra kell bízni, hogy egymás között megbeszéljék a dolgot. Az európai és a keleti kommunista pártok úgy vé­lik, hogy tanácskozást kel­lene tartani az európai biz­tonságról a szocialista és a kapitalista országok kommu­nista pártjai között. Nincs semmi ellenvetésem, egyéb­ként a kapitalista országok kommunista pártjainak kép­viselőire tartozik, hogy ösz­­szeüljenek és megbeszélést folytassanak az európai biz­tonságról, és ezzel hozzájá­ruljanak ahhoz, hogy álla­maik is beleegyezzenek ilyen biztonságba, hogy elősegít­sék és támogassák ezt a fő­ tö­rekvést. Ami az európai ka­pitalista országok kommu­nista pártjai és a szocialista többet ártana, mint hasz­nálna. Mert ez bizonyos nyo­másra hasonlítana, s az em­berek ezt nem szívesen lát­nák. Számunkra az a fontos, hogy állami vonalon követ­kezzen be az európai biz­tonság, s ezt teljes mérték­ben támogatjuk. Nézetem szerint azonban legjobb, ha nem most tartanak ilyen tanácskozást, hanem ezt­­rá­bízzák a kapitalista orszá­gok kommunista pártjaira. Ebben természetesen számít­hatnak más kommunista pár­tok támogatására is. E roppant hasznos beszél­getés végén megragadom az alkalmat, hogy minden mun­kaközösségnek, amelynek­­ képviselőivel ma beszélget­tem, és azoknak is, amelyek itt nem voltak képviselve,­­ továbbá az ifjúságnak, a­­ pioníroknak, hadseregünk tagjainak legmelegebb üd­vözletemet küldjem, és bol­dog új évet kívánjak. A suboticai élelmiszerüzletek nyitvatartási ideje az ünnepek alatt SUBOTICÁN az élelmiszer üzletek az év utolsó napján, december 31-én a következő időpontban lesznek nyitva. A MALOMIPARI VÁLLA­LAT kenyérüzletei szomba­ton reggel fél 6-tól este 5-ig szolgálják ki a vevőket. 1-én egy péküzlet sem lesz nyit­va, 2-án a városban a Petőfi Sándor utcában levő 2-es szá­mú üzlet reggel 6-tól dél­előtt 9-ig tart nyitva, a 2 számú üzlet a Strossmayer utcában reggel 7-től délelőtt óráig árusít kenyeret. 3-án a palicsi, a városban a Petar Drapšin utcai, a Fran­­kopanska utcai és a Petőfi Sándor utcai üzlet árusít ke­nyeret, reggel 6-tól délelőtt 9 óráig. A MESAR HENTESSZÖVET­KEZET üzletei szombaton reggel 6-tól este 8-ig lesznek nyitva. 1-én és 2-án nem, 3-án reggel fél szolgálják ki a nyitnak ki. 6-tól 9-ig vevőket. A NOVEMBER 29. húsáru­gyár üzletei szombaton reg­gel fél 6-tól este 7-ig tarta­nak nyitva, 1-én és 2-án zár­va lesznek. Január 3-án reg­gel fél 6-tól 9 óráig szolgál­ják ki a vevőket. A TRGOFROMET keres­kedelmi vállalat üzletei szom­baton, december 31-én, az ellátóközpontok és a NON­STOP üzletek reggel 7-től este fél 7-ig lesznek nyitva. 1-én és 2-án zárva tartanak. 3-án az ellátóközpontok reg­gel fél 7-től délelőtt fél 10- ig lesznek nyitva. A METEOR kereskedelmi vállalat üzletei december 30- án reggel fél 8-tól 19 óráig egyfolytában nyitva tarta­nak. Szombaton pedig 8-tól 13 óráig. A Szlovén Szocialista Szövetség képviselői jelölőlistája A Szlovén Szocialista Szö­vetség főbizottságának je­lölőbizottsága tizenkét lehet­séges jelöltet javasolt a ta­vaszra megüresedő képviselői mandátumok betöltésére. A Szocialista Szövetség véle­ménye szerint megválasztá­suk esetén a Köztársasági Szkupstina megbízhatná őket a vezető tisztségek ellátásá­val. A jelöltek kiválasztása előtt a Szocialista Szövetség köztársasági főbizottsága, je­lölő bizottsága eszmecserét folytatott a szkupstinai szer­vekkel és a társadalmi-poli­tikai szervezetek köztársasá­gi vezetőségeivel. A jelölő bizottság a Szlo­vén Szkupstina elnökévé Ser­giej Kraighert, és a tavaszi választások után megalakuló új köztársasági végrehajtó ta­nács elnökévé pedig Stane Kavčićot ajánlotta. (Tanjug) Megjutalmazták a Népi Technika Novi Sad-i szervezetének tagjait A Népi Technika megala­­kulásának huszadik évfordu­lója alkalmából tegnap dél­ben ünnepség volt a Novi Sad-i községi szkupstina kék­­termében. Megjutalmazták azokat az egyéneiket, iskolá­kat, klubokat, munkaszerve­zeteket,­­akik és amelyek az elmúlt évek során hozzájá­rultak a műszaki nevelés fej­lesztéséhez. öt Novi Sad-i személyt a Népi Technika szövetségi tanácsa Boris Kid­­ril bronzplakettel tüntetett ki, huszonnégyen pedig elismm­erő oklevelet kaptak. Ezen­­túl a Népi Technika tarto­mányi és községi szervezete is jutalomban részesítette a tagokat, néhány Novi Sad-i klubot, iskolát, mim­ikaszerve­­zetet. A kitüntetettek arany-, ezüst- és bronzplakettet, va­lamint oklevelet kaptak. (b. e.) I Sir w •aer 3r [SbrTonV] 1 »BOROTVÁLKOZÁS UTÁN^U a Kiaafe^ aaaaaaw. attaanattv,—­­Si “s::: aaaaaaaaa

Next