Magyar Szó, 1967. január (24. évfolyam, 1-28. szám)

1967-01-08 / 5. szám

Уит&еш», 1997. Jan. 8. Érdem és eredmény szerint NEM TITOK, hogy nálunk még nem sikerült teljesen ren­dezni a testnevelés anyagi ellátását, ezért minden évben vagy több évi „próbaidő’* után újabb, előrehaladottabb formákat kutatunk. Olyan formákat, amelyek nemcsak elvben, hanem anyagilag is az őt megillető helyre helyezik a sportmozgal­mat. A sportolók is szeretnének kielleszkedni általános pén­zelési rendszerünkbe. Végleges és mindenki számára jó megoldást azonban még nem sikerült megtalálni. Sok akadálya van. Elsősorban az, hogy a sportra még nem tudunk elég pénzt adni. Másra kell. Ez gátolja a sportszervezeti önkormányzat terebélyesedését is, különösen a kisebb amatőr szervezetekben, amelyek a kevés pénzből is a legkevesebbet kapják, mikor a községi költség­­vetésben előirányzott segélyt elosztják. Minden községnek van elosztási rendszere, mércéi, ame­lyekre az elosztást alapozza. Ez az elosztás azonban a na­gyokat — akiknek sajnos néha csak a hírnevük és a hagyo­mányuk nagy — részesíti előnyben. Az I. és II. labdarúgó liga klubjai, tehát a profi sportolók viszik el a segély orosz­lánrészét. Ezért a kis klubok, amelyek amatőr alapon dol­goznak — sokkal rosszabb körülmények között, mint a lab­darúgók, de szintén sok jó sportolót adtak már mozgalmunk­nak —, féltékenyek a profikra, s szidják, bírálják azokat, akik a pénzt osztják, sokszor nem is alaptalanul. A községi testnevelési vezetőséget, a sportszervezetek közös szervét éri a legsúlyosabb bírálat. A többség, a kis klubok nem tartják elég harcosnak eze­ket a községi szerveket arra, hogy érvényt szerezzenek a megállapított elosztási mércéknek. Példálózhatnánk arról, hogy mikor igazságos az elosztás és mikor nem. Példának okáért csak azt említjük meg, hogy akkor sem alkalmaznak egységes mércét, ha egy városban több klub országos bajnoki címet szerez, a jutalom külön­böző. Azért van így, mert mindig akad valaki, aki kitalálja, hogy az egyik többet, a másik kevesebbet érdemel. Legin­kább az a döntő, hogy a sportág mennyire népszerű, mennyi a híve és közönsége. Azt a pénzosztók leginkább elfelejtik, hogy a bajnokok közül az egyik a legkedvezőbb körülmények között harcolta ki címét, a másik pedig végső erőfeszítés és nélkülözések árán. Ez nem általános jelenség, de a legtöbb esetben így van. A legbosszantóbb az, hogy az igazságtalan elosztás után mindig azokat ítéljük el, akik a pénzt kapták, s nem azokat, akik elosztották. A labdarúgók vannak legtöbbször a bírálat pergőtüzében, mert ők kapják a legtöbb pénzt, holott a be­vételük is a legnagyobb. Őket bíráljuk, pedig nem ők, a já­tékosok követelik a furcsa elosztást, hanem éppen a labda­rúgás szurkolóivá fajult községi sportvezetők. Ezeket a sorokat főleg azért írtuk, hogy rácáfoljunk arra a sporttársunkra, aki az egyik testnevelési fórum évi érte­kezletén azt követelte, hogy a labdarúgókat közösítsük ki a közös sportszervezetből, mert elviszik a pénzt. A követelés alaptalan, a labdarúgók is az egységes jugoszláv sportmoz­galom tagjai, s mi tettük lehetővé, hogy pénzért sportol­janak. A szurkolóvá fajult vezetőknek kellene változtatni maga­tartásukon. Azoknak, akik azt hangoztatják, hogy a közös, a megállapított mércék alapján osztják a pénzt, közben vizet prédikálnak és bort isznak. Ezért ne nézzünk görbe szemmel a labdarúgókra. A pénz elosztásának közösen kialakított mércéi az érde­met és az eredményt veszik figyelembe. Ragaszkodjunk ezekhez a mércékhez, és akkor nem lesz hiba. f. p. Több mint meglepetés ökölvívó válogatottunk fényes győzelme — Dánia—Jugoszlávia 8:12 PÉNTEKEN este Koppen­hágában ötezer néző előtt lé­pett szorítóba a dán és a jugoszláv ökölvívó váloga­tott. Fiatal versenyzőket küld­tünk az idény első nemzet­közi mérkőzésére. Nem vár­tunk meglepetést, biztos győzelmet. Sőt kissé tartot­tunk attól, hogy új váloga­tottunk vereséggel tér haza. Ezért 12:8 arányú győzel­me több mint meglepetés, ökölvívóink kitettek ma­gukért. Különösen Mirkovic, Amzic, Vujin, Veselinovic és Nedeljkovic, aki nehézsúly-­­­ban a többszörös válogatott Sretenovićot helyettesítette, nagyszerű tornában volt. Ö tett pontot a meccs végére. Kiütötte ellenfelét. Mirko­vic is elemében volt. Ö is ki­ütéssel győzött. Veselinovic ugyan nem tudta padlóra küldeni ellenfelét, de bemu­tatta, hogy nagy teljesítmé­nyekre képes. Stankovic, Tamási és Pre­muš a vártnál gyengébb volt. Nem adták tudásuk leg javát Eredmények: Mirkovic— Grot 2:0, Amzié—Kristian­sen 2:0, (kiütés a 2. menet­ben), Veselinovic—Olsen 2:0, Vujin—Maisen 2:0, A. Stan­kovic—Krogh 0:2, Tamási— Hansen 0:2, Bišić—Nilsen 0:2, Nedeljkovics Rasmusen 2:0 (kiütés az első menetben). Az idény első nemzetközi sikere arra vall, hogy a fia­tal együttesből újabb nagy­szerű gárda fejlődhet. A szorgalmas edzés és az idő meghozhatja a magáét Vujin MA NOVI SADON A PARTIZÁN TE-BEN VOJVODINA A PARTIZÁN NŐI KOSÁRLBDA MÉRKŐZÉS A TÉLI LIGA 5. fordulójában vasárnap este 6 órakor a Parti­zán TE otthonában a Novi Sad-i Vojvodina szövetségi ligás női együttes a belgrádi Partizánnal mérkőzik. Mindkét csapat legjobb össze­állításában veszi föl a küzdel­met. A hazaiak győzelme várha­tó. A téli ligában a sorrend a 4. forduló után a következő: Rad­­nicki 6, C. Zvezda 4, Vojvodina és Vožđovački 2—2, Partizán 0 pont. Belgrádban a C. Zvezda a Radničkival mérkőzik. A Voždo­­vački szabad. MAGYAR SZÓ A téli sportolók idénye Vajdaságban is megkezdődött. Késünk a Novi Sad-i Petőfi Sándor ta­nulóit ábrázolja, akik Kranjska gorába utaznak a szünet alatt, hogy tíz napot síeléssel töltse­nek Szlovénia egyik legszebb téli sportközpontjában A vasárnapi fekete mellé Van, aki a pofonokról és az ízlésekről saját véleményed is mondd el már csak amnyit tud, hogy külön­bözők. Néha hisz nem vagy papagáj azonban ez is elég a boldoguláshoz. Annál (Az írók kedvéért: a nagybetű és a pont is inkább, mert csak a pofonok közötti kit­ azért hiányzik, mert vers!) többség igazán veszélyes. Ha valaki azt meri mondani, hogy nem ízlése miatt csak akkor járhatja meg csak­ modern, mert rímel, jusson eszébe, hogy az ugyan az ember, ha rosszul választja meg ízlések és... feleségét. És kalapját. Mindkét esetben elsötétül a világ előtte. SEKULARAC A NAGY SPEKULARAC De még az a jó, hogy mást is lehet vá­lasztani, nemcsak kalapot és hitvest. Léki mindig kitalál valamit. Most is bor-Lehet választani például élsportolót is. Leg- fot akar törni Rajkó Mitlé orra alá, össze­­inkább ízlés dolga, hogy ki kit tart a leg­­állította dolláros ,,világválogatottját”, és az jobbnak. De még az ilyen úgy forgatod, újdináros profikkal akarja összerúgni a port, ahogy akarod dolognál is fontos, hogy aki Azt mondják, hogy jó ízléssel választotta forgatja„ ne forgassa mindjárt a visszájára meg csapatát, csak idejét múlta. Az ízlése-e is. Pedig éppen ezt tette az egyik hazai vagy a csapata, ennek eldöntése nem az én lap­­dolgom. íme a világválogatott, néhány epés Vasovicot kikiáltotta a legjobb európai megjegyzéssel: középfedezetnek, de aztán nem talált neki Radenkovic (a legjobb énekes a kapusok helyet a jugoszláv tízes ranglistán­ Panteli­ között) — Jusufi (nem. Igazi jugoszláv, jól élt Európa harmadik kapusának léptette elő, játszik), Durkovic (lyukasra horzsolta mele­­holott a többi lap statisztikája szerint a ha­­gitőjét a kispadon) — Perušić (évek óta jól­zai kapuvédők között is csak a hatodik­ játszik), Vasovic (még nem játszik), Miladi Vannak olyanok is, akik a sportolók és novic (már nem játszik) — Samardžić (még csapatok közül az edzőt tartják a legjobbnak, nem kezdte el kisded játékait), Kovačević (a Ez történt Rirvus Michelsszel, az amszterdami Nantes eljátszotta vele millióit), Gálié (vele Ajax labdarúgócsapatának edzőjével, pedig Pavic edző jó hírnevét), Sekularac (ő Nem folytatom, mert a végén kisül, hogy bevallja, hogy mindig magának játszott), jobb pofont kapni, mint ízlés(telensége)t. Skoblar (mit keres ez a vérbeli futballista ebben a csapatban?): ^ KI TUDJA MEGAKADÁLYOZNI Hasonló lehet Millc véleménye is a világ-A PAPAGÁJT ABBAN, HOGY PAPOLJON? válogatottról, csak az a baj, hogy Itthon már olyan labdarúgókat is nehéz találni, akik SENKI, érti? SENKI! valaha is játszani tudtak, vagy a közeljövő­ Nagyobb betűkkel már nem írhatom. De ben megtanulhatnának, így is egyre megy, mert a kicsit és a nagyot sem érti Lola Đukić bácsi. És késő is má­r. AMERIKÁBÓL JÖTTEM . .. Pedig kár, mert ha szótartó, és a Pro Reco —Partizán mérkőzés kedvéért megkopaszt­ja a ... mesterségem címere P és E. papagáj egyik combját„ dupla hasznunk lett — Pele, volna belőle, kevesebbet ásítoztunk, és többet — ördögöd van, alhattunk volna. — S mi ebben a vicc? De isten ments, nem ő a hibást — Az, hogy mién költözik Európába? Hanem ki? — Na, miért? A papagáj! — Mert a mieink ellepték Amerikát! Azt nem érdeki a vízilabda. És különben — Nem is olyan biztos,­­hogy olyan jó ez a is irtózik a víztől, vicc. De legalább van álláspon­­ja. — Az se biztos, hogy Fele Európába jön . . . Tehát Bükié bácsinak, szól a következő két sor: GÖDÖR 21. oldal összetartanak a szurkolók ÚGY LÁTSZIK, még mindig nem tehetünk, pontot a belgrádi , Crvena Zvezda zombori szurko­lói és a belgrádi Partizán lab­­­­darúgó-egyesület összetűzése tör­­t­ t­énetének végére. Noha a na­pokban jelentettük, hogy a Par­tizán megbocsátott a Zvezda há­­­­rom zombori szurkolójának, aki­­t két azért pörölt be, mert tavaly a gyászlapon tették közzé Zom­­­­borban, hogy a Partizán elha- l lálozott” a Crvena Zvezda el­­­­leni meccsen, az ügy mégsem­­ zárult le. I Petar Relic, a zombori közsé­­­­gi szkupstina jogásza, aki szin-­­ tén „ludas’* a gyászkalapkészí-­­­tésben, újévi köszöntő táviratot kapott a Crvena Zvezda pulai szurkolóitól. Mindenekelőtt gra­tulálnak neki tavalyig ötletéhez, s értesítik, hogy vállalják, a perköltséget. A Partizán ugyan­is csak azután vonta vissza fel­jelentését, miután a pereltek beleegyeztek a perköltségek ki­fizetésébe. Hiába, a szurkolók szolidari­tásának nincs határa! P-» Nem is olyan fekete az ördög Sportolóink 25 éremmel tértek haza a világ- és Európa-bajnokságokról EGY ESZTENDŐ ismét elmúlt. Most készül az évi mérleg, a klubok, szövetségek, vállalatok kiértékelik a tizenkét havi teljesítményt. Alapos vitával, őszinte önkritikával tudjuk csak igazán felmérni, mennyit értünk az elmúlt évben, és mit vár­hatunk 1967-től. Sportolóink szereplése elég sok keserűséget okozott, de azért örömet is szerzett, tavaly talán többet is, mint az előző években, összesen 19 világ- és Európa-bajnokságon szerepel­tek, s 25 éremmel tértek haza. A tavalyi mérleg, a sikerek és a balsikerek összegezése, eltérő véleményeket eredményez. Akik futballszemüvegen át­ né­znek a sportra, azok eléggé csa­lódottak, de akik az összes sportágat egyenrangúan értéke­lik, nem kongatnak vészharangot. Azt mondják, nem is olyan fekete az ördög, mint amilyennek festik,­ ­látó. Ez a sportág kerül legtöb­be, s az eredmény mégis elma­radt. Vannak azonban olyan sportágaink — ez az, ami bizta­tó és örvendetes — amelyek vi­szonylag kis befektetéssel virá­­goztak, öregbítették a jugoszláv sport hírnevét. Például az atlé­tika, Niikolas Vera kétszeres Eu­­rópa-bajnok, a világranglista leg­jobbja, új ifjúsági világrekordért S mibe került mindez klubjának, az országnak? Semmivel sem töb­be, mint egy közepes első Ligás Labdarúgó. És az eredmény: az összehasonlíthatatlan. Kosarazóinknak alig van lehe­tőségük téli edzésre, és mégis nagy sikert értek el. A nem hi­vatalos világbajnokságon megsze­rezték az el­ső helyet az USA, Szovjetunió és Brazília előtt, a Balkán-bajnokságot pedig szinte félerővel megnyerték. Kosarazó­nőink is jól szerepeltek az Euró­pa-bajnokságon, előbbre léptek a ranglistán. De nézzük csak tovább, mely sportágak hoztak még dicsőséget 1966-ban, kiknek a nevéhez fű­ződött a tavalyi siker? Elsősorban a két világbajnokot, Cenart -és Horváth Istvánt említ­jük. Cezar lólengésben világbaj­nokságot nyert, korláton bronz­érmet szerzett, az összetett ver­senyben pedig negyedik a vilá­gon. Horváth szintán aranyérem­mel tért haza a világbajnokság­ról, s nem is először. Tekézőink az utóbbi időben az Labdarúgóink tavalyi mérlege valóban lesújtó és elgondolaodó élvonalba tartoznak a világon. A bukaresti VB-n a zren­jám­ini Erski G­orinka aratta a legna­gyobb sikert, ezüstérmet nyert. Férficsapatunk harmadik. Evezőseink, pontosabban kor­mányosnégyesünk bronzérmet nyert a bledi világbajnokságon. Nikolic Verán kívül Európa-­­bajnokságot nyertek még Grego és Nikolić vitorlázók. Marinko birkózó ezüstéremmel tért haza az Európa-bajnokságról. Repülő­­modellezőink szintén ezüstérmet nyertek, Martinovic bronzérmet hozott a birkózók EB-jéről, és férfi asszt­alitteniszezőink is bronz­érmet szereztek. A jugoszláv ví­zilabda-válogatott szintén bronz­érmet nyert Európa legjobbjai­nak vetélkedésében, a belgrádi Partizán, megnyerte a klubcsapa­tok Európa Kupáját, és decem­berben ismét bejutott a BEK döntőjébe. Ifjúsági sportolóink is néhány figyelemreméltó teljesítményt mutattak fel. Az asztalitenisz leány- és fiúválogatott egy-egy bronzéremmel tért haza az Eu­rópa-bajnokságról, párosban Res­­ler és Jecmenáca, vegyes páros­ban pedig Stipanić és Resler Eu­­rópa-bajnokságot nyert, s atlé­táink is öt érmet hoztak Ogyesz­­szából, Európa ifi-bajnokságáról. Ökölvívóink közül Amzic első, Veselinovic pedig második he­lyen végzett Berlinben az olim­piai reménységek versenyén, ha­tan Balkán-bajnokságot nyertek, válogatottunk pedig 10:10 arányú értékes döntetlent ért el az NDK csapatával. A csapatsikerek közé tartozik még jégkorongozóink magas he­lyezése a VB-n, kerékpározóink győzelme körversenyünkön, és hogy a futballra is mondjunk valami jót, a Partizán második helye a BEK-ben és a Vojvodina nagyszabású madridi győzelme, amellyel bejutott Európa nyolc legjobbjai közé. Fiatal labdarú­góink is sikerrel szerepeltek az UEFA tornán, a harmadik helyet szerezték meg. Teniszezőink főleg az egyéni nemzetközi tornákon jeleskedtek, sakkozóink pedig, habár a hiva­talos csapatversenyeken nem is­mételték meg korábbi sikereiket, továbbra is a világ legjobbjai között maradtak. Egyénileg Iv­­kov helyet kapott a nem hiva­talos világranglistán az első tíz között, Gligoric tavaly kiharcol­ta a világbajnoki zónaközi ver­senyen való részvételt, a nők kö­zül Lazarevic, Nedeljkovic és Stadler eljutott a világbajnoknő jelöltek tornájára. Csak a legjelentősebb sikere­ket soroltuk fel, s mégis van be­lőlük egy csokorra való. Persze, ez nem jelenti azt, hogy nem érhettünk volna el többet, s most ülhetünk a babérokon. Mindenesetre biztató, s némi reménnyel tölt el bennünket az új esztendő küszöbén. P. J. LABDARÚGÓINK GYŐZELME Külföldön portyázó labdarúgó­ink ismét győztek. San Joséban a Crvena Zvezda 3:1 (1:0) arány­ban legyőzött egy helyi csapa­tot. Góllövők: Aćimović (2) és Džajić. A Sarajevo Alexandriában 4:1- re győzött az Alexandria Union ellen. Őszi bajnokcsapatunk va­sárnap Kairóban játszik. KANADA JÉG­­KORONGOZÓI AZ ELSŐ HELYEN Winnipegben befejeződött az évszázad jégkorong-tornája cí­met viselő nagyszabású nemzet­közi verseny. Az utolsó fordu­lóban Kanada válogatottja nagy küzdelem után 5:4-re legyőzte a Szovjetunió csapatát, s így ve­retlenül első lett. A további sorrend: Csehszlovákia, Szovjet­unió, USA. INNSBRUCKBAN IS WIRKOLA A LEGJOBB A négysánc nemzetközi újévi síugró verseny harmadik szaka­szán, Innsbruckban is a norvég Wirkola bizonyult legjobbnak 90 és 93,5 méteres ugrásaival, és így az összesített versenyben még nagyobb előnnyel vezet. Máso­dik a nyugatnémet Keller, har­madik az osztrák Lichtenegger. A jugoszlávok közül Erden 88,5 és 85,5 méteres ugrásaival 9. lett. BERCHTESGADEN: A nem­ zetközi síverseny folytatásán óriás műlesiklásban a franciák diadalmaskodtak. Maudit győ­zött, s rajta kívül még négyen jutottak az első hat közé. A jugoszlávok közül Dakota 46, M. Klinar 49., A. Klinar 52. lett. Botvinnik a győztes Kurajica a harmadik helyet osztja a hastingsi nemzetközi sakktornán HASTINGSBAN befejeződött a hagyományos újévi nemzetközi sakktorna. Botvinnik egykori vi­lágbajnok az utolsó előtti for­dulóban félbeszakadt játszma folytatásán kicsikarta a döntet­lent Basmantól, az utolsó for­dulóban legyőzte Pen­rose-t, s ez­zel az első helyen végzett. Má­sodik a szintén veteránok közé tartozó Uhlmann, s utánuk kö­vetkeznek a fiatalok, az ifi vi­lágbajnok Kurajica, a szovjet Balasov és az angol Basman, ők osztják a 3—5. helyet. A kanadaiak reménysége, a 14 éves Mecking, az utolsó két for­dulóban győzött, s így közép­­helyezést ért el, az utolsó hely­re pedig­­a legidősebb részvevő, az izraeli Czerniak került. A fiatalok rangadója, a Kurajbca— Balasov találkozó az utolsó for­dulóban döntetlennel végződött. A VÉGSŐ SORREND: Botvin­nik 6,5, Uhlmann 5,5, Kurajica, Balasov és B­asman 5, Penrose 4,5, Mecking 4, Kenne 3,5, Harts­ton és Czerniak 3 pont. CIRTO ES CIOCALTEA HOLTVERSENYE REGGIO EMÍLIÁBAN AZ OLASZORSZÁGI Reggio Emíliában is befejeződött az újévi sakktorna. Habár az utol­só forduló előtt Honfi vezetett, az első helyen Cirió és Ciocal­­tea végeztek holtversenyben. Ciocaltea ugyanis az ut­olsó for­dulóban legyőzte Honfit. A VÉGSŐ SORREND: Cirió és Ciocaltea 8, Honfi és Kozma 7,5, Szamjano­ra 7, Buljovčić és Bo­­bocov 6,5 pont stb. SZMISZLOV MEG NEM GYŐZÖTT ÖT FORDULÓT LEJÁTSZOT­TÁK már Tbilisziben a Szov­jetunió sakkbajnokságából, és Szmiszlov volt világbajnok még egyetlenegy játszmát sem nyert. Az első fordulóban kikapott Vaszjukovtól, s utána négy dön­tetlenje következett. Majd min­den fordulóra jut egy-két meg­lepetés. A mezőny igen kiegyen­lített, a fiatalok nagy becsvágy­nál küzdenek, s eddigi eredmé­nyeikből ítélve sikerrel harcol­nak, nemcsak a bajnoki címért, hanem mivel ez egyúttal zóna­verseny is, a továbbjutást je­lentő első négy helyért is. A HELYEZÉS AZ 5. FORDU­LÓ UTÁN: Krogiusz és Szaratov 3,5, Bronstein és Levi 3 (1), Hol­mov, Szuetin és Gioszlisz 3, Stein, Korcsnoj és Osznosz 2,5 (1) pont stb.

Next