Magyar Szó, 1967. július (24. évfolyam, 178-208. szám)

1967-07-16 / 193. szám

­­rttal . Macedóniában is elítélik a futballbotrányt A DNSZSZ macedóniai köztársasági választmányá­nak végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén erélyesen el­ítélte a labdarúgásban ész­lelhető egészségtelen jelen­ségeket, és támogatta a köz­társasági társadalmi könyv­viteli szolgálat határozatot, hogy felülvizsgálja a hivatá­sos labdarúgó klubok pénz­­ügykezelését. A társadalmi könyvviteli szolgálat a napokban ellen­őrzi majd a szkopjei Var­­dar és a prilepi Pobeda klub pénzügykezelését, s ha sza­bálytalanságokat állapít meg, feljelentést tesz ellenük az államügyészségen. (Tanjug) Vajdaság­­ az arab országoknak A Szocialista Szövetség további akciója A tartományi segélybizottság jelentése Július elején Vajdaságban is megkezdődött a széles kö­rű gyűjtőakció az arab or­szágok háborús áldozatainak megsegítésére. Tartomány­­szerte megalakultak a segély­bizottságok, s az akció szer­vezésében részt vettek a po­litikai-társadalmi szerveze­tek, a KSZ, a Szocialista Szövetség, a szakszervezet és az Ifjúsági Szövetség tagjai. Gyűlik a pénz, a dolgozók legtöbb helyen napi átlag­keresetükről mondanak le az izraeli agresszió áldozatai­nak megsegítésére, de van­nak olyan vállalatok, intéz­mények is, ahol önkéntes véradással vagy más formá­ban járulnak hozzá az akció­hoz. A segélynyújtás mégis lassabban halad a tervezett­nél. A Szocialista Szövetség tartományi választmányának végrehajtó bizottsága is a segélybizottság tagjai a na­pokban számba vették az akció eddigi eredményeit. Megállapították, hogy habár a gyűjtés széles körű, a szer­vezés több helyen kifogásol­ható, a polgároktól kevés pénz gyűlt össze, az akció nem elég folyamatos, s egyes községekben gyenge. Ez egyébként, a társadalmi-po­litikai szervezetek politikai tevékenységétől is függ, azokban a községekben ugyanis, ahol a gyűjtőakció­val párhuzamosan politikai gyűléseket is szerveztek, az akció jobb eredményekkel járt. Igaz, hogy a dolgozók közül sokan szabadságon vannak, faluhelyen pedig a mezőgazdasági munkák fog­lalják le az embereket.­­ A gyűjtőakció és a poli­tikai tevékenység további megszervezése céljából a Szocialista Szövetség tarto­mányi választmánya tagjai tegnap délelőtt Vajdaság­­szerte megbeszélést tartot­tak a községi választmányok és a segélybizottságok kép­viselőivel, az egykori sza­badkai, újvidéki, zrenjanini, mitrovicai és pancsovai já­rás területén. • A tartományi se­­gélybizottság részleges adatai szerint a hét vé­géig Pan­csován egymillió, Versecen 2,5 millió, Ro­mán 1,5 millió, Novi Knc­­sevacon 1 millió, Novi Becejen 1,8 millió, Béla Crkván több mint 1,5­ mil­ló, B. Petrovacon 3 mil­lió, Zom­borban 11 millió, és Srbobranban csaknem 1 millió dinár gyűlt össze A volt Novi Sad-i járás területén eddig 118 millió dinárt fizettek be, de a következő napokban még mintegy 140 millió dinár várható. B. E. Miért gyakoriak a mező­­ga­zdaságirepü­lő-balesetek A múlt heti halálos végű bácsmonostori repülő­­szerencsétlenséggel az utóbbi kilenc hónapban a zom­bori Aero klubban ötre emelkedett a balesetek szá­ma. Valamennyi közül ez az utóbbi volt a legsúlyo­sabb. A mezőgazdasági Utva repülőgép egy erdő porosása közben, szárnyával egy fa koronájába üt­között, a mocsárba zuhant és elégett. A pilóta is ott lelte halálát. Az év eleje óta Pancsova környékén is két szeren­csétlenség történt mezőgaz­dasági repülőkkel. . Ez a néhány eset kétség­kívül azt mutatja, hogy Va­lami nincs rendben a mező­­gazdasági repülőgépek hasz­nálata körül. A zomboriak érthető okokból nem szívesen be­szélnek­­tapasztalataikról, sőt kereken kijelentették, hogy ezekről a dolgokról új­ságírókkal egyáltalán nem tárgyalnak. Végül a klub néhány vezetője és pilótája annyit mégis elárult, hogy a hibát, a balesetek okát el­sősorban az emberekben, magukban a pilótákban kell keresni. Nem célunk a problémát egy repülőklub szemszögé­ből fejtegetni, már csak azért sem, mert sokkal szer­teága­zóbb és általánosabb, semhogy csupán egy szerve­zet problémájaként lehessen boncolgatni. Az országban a mezőgazdasági repülők szá­ma jelenleg körülbelül het­venre tehető, és ennek te­kintélyes része éppen Vaj­daságban található. Egyre több birtok és repülőklub gyarapítja gépállományát Utva, Piper-Pawnee, AN-2 típusú repülőkkel. Ez a kö­rülmény egyre inkább sür­geti a tervszerű munka­­szervezést, káderképzést, re­pülőterek, javító- és kar­bantartó műhelyek, üzem­anyag és műtrágya raktá­rak építését. A zombori repülősök meg­jegyzését nem kell figyel­men kívül hagyni, bár nem tudni, úgy értelmezik-e, ahogy a légiforgalmi igaz­gatóság ellenőrző szervei. Ugyanis az utóbbiak meg­figyelése szerint mind gya­koribb, hogy a pilóták az engedélyezett napi négy óra helyett hetet is repül­nek. Munka­ után sokszor nincsenek meg a feltételek a pihenésre, napokig kint a szabadban, sátorban töltik az éjszakát, étkezésük sem rendszeres, étrendjükből hiányzik a főtt étel. Gyak­ran maguk a pilóták erőlte­tik a repülést, a minél na­gyobb kereset reményében, amely havonta néha a fél milliót is eléri. Megtörténik azonban, hogy a fokozott iramot a munkaadó követe­li, és erre a repülőklubot szerződésben le kötelezi. A klubok pedig ehhez szabják a normákat. Mérésekkel megállapítot­ták, hogy az alacsonyan re­pülő mezőgazdasági gépek pilótáinak munkája akkora erőfeszítést követel, mint a katonai gépek pilótáitól egy-egy harci bevetés. A repülőgépek számának ,HKred,18ével nemcsak több pilótára, hanem több szerelőre és egyéb műszaki személyzetre is szükség van Nem csoda hát, ha szinte máról holnapra traktoristák vagy más foglalkozásbeliek *сваРпак repülőgépsze­­relőnek. A munka minősége és a gépek biztonsága ilyen esetekben nagyon is kétsé­ges. Ezért hangzott el az a javaslat, hogy a repülőgép­­szerelők, akárcsak a piló­ták, hat havonként ellenőr­ző vizsgát tegyenek. A veszélyt fokozza az­­is, hogy a mezőgazdasági szer­kezetek hím, készítik elő kellőképpen a rögtönzött repülőgépeket. A gépek gyakran tarlóról, kasza­oról, szántásról, sáros, mocsaras területről emelkednek a magasba. A balesetek egy része ezért éppen le- vagy felszállás közben történik. A hetven mezőgazdasági re­pülőgép körülbelül hatvan rögtönzött repülőteret hasz­nál. A légiforgalmi igazgató­ság ellenőrei meglevő fel­­szerelésükkel, repülőgép hí­ján ezt a munkát nem tud­ják eredményesen elvégez­ni. Azokat a helyeket, ahol a repülőgépek működnek, sokszor még gépkocsival sem lehet megközelíteni. Ezért körlevelet intéztek az érdekelt biztosítóintézetek­hez, hogy járuljanak hozzá egy repülőgép vásárlásához, amelyről az ellenőrzést vé­geznek. Két intézet elutasí­totta a kérelmet, tizenöt pe­dig válaszra sem méltatta. Úgy látszik, szívesebbem fi­zetik évente a több száz milliós kártérítést az össze­tört repülőgépekért. S amíg ezek a kérdések megoldatlanok maradnak, a mezőgazdasági repülőgépek, vagy ahogy népszerűen ne­vezik őket, a légi traktorok, továbbra is hullanak. ERDÉLYI Károly eHKH ЈјТТТГуи Љјш/А sag 0­+L.­уВИ|Д HI11 к Јун Ј^ДПГТОгЈјјЛ MA'DY** 570 ~ Vasárnap, 1987. Júlus 10. Szerencsésen megérkeztünk ! Az újvidéki Vasa­sta­­j­­­jié iskola száz tanulója : : pénteken délután eluta- : ; zott az­ Adriára, a Síbe- : • nik mellett levő Zabirsée : : helységbe három heti пуа I i falusra. • Közöljük azokkal, aki­ : ket illet, hogy a gyerme- : kek szerencsésen megér- j keztek az üdülőhelyre, és­­ mindannyian jól érzik­­ magukat. Antic első játékfilmje Megkezdték a Novi Sad-i Neoplanta vállalat A nem létező ember című játék­filmjének forgatását. A kül­ső felvételeket a pétervára­­di várban, a Fruska gorán, Karlócán, a Deliblátói-ho­­mokpusztán és Titel környé­kén készítik. A film rendezője és a for­gatókönyv írója Miroslav Antic, a neves költő. Fel­vételező Peter Latinovic, a főszereplők pedig Cedomir Mihajlovic és Zelmira B­u­­jovic. Böngésző Gál László rovata VERÁRÓL Nem lett első, nem futott világcsúcsot. Gyalázat! Veráról beszélek, kérem, az „arany Veráról." Akiben csalatkozott a nemzet, valamint a nemzetiségek is. Pedig milyen szépen megírtuk már jó előre. Indul ekkor és ekkor, itt és itt. Jön, látják és győz. Termé­szetesen új világcsúcsot állít be. Természetesen megveri azt az ausztráliai ügetőt, természetesen megveri a své­deket, angolokat, mindenkit. Mindent megírtunk, mindent tudtunk. Július annyidi­­kán annyit fut, amannyidikán amannyit. Nagy betűkkel, nagyobb betűkkel, legnagyobb betűkkel írtuk. Olyan rovat volt Vera, mint például a terméseredményekről szóló: csúcstermés várható, és csúcseredmény. Vera volt a büszkeségünk a reménységünk. Igaz, mondogattuk, a gyógykezelésért ezentúl majd fizetni kell, meg az is igaz, hogy a nyugdíjakat még nem rendeztük, a gyer­­mekpótlékot sem kapja még meg minden jogosult, ám Vera világcsúcsot fut, és minden rendbe jön. Második lett. Elhallgattunk, kedves olvasó. Közben más természeti csapások is értek: viharok, záporok, jégeső, áradás. Vera nem kapott nagybetűt, kicsit is alig. Megcsalt bennünket arany Veránk, aki csak második lett, aki csak új jugo­szláv és nem világcsúcsot futott. Aki csak Balkán-baj­nok és nem világbajnok. És nekünk annyi Európa-baj­­nokunk van. Helyeslem tehát, hogy elhallgattunk Verdtxtl. Úgy kell neki. És még szerencséje van (és ilyen nagyvonalúak vagyunk mi!), hogy nem állítottuk a megcsalt nemzetek és nemzetiségek vésztörvényszéke elé. Vagy legalábbis edzőjének tenyere alá, mint nem is olyan régen, Pá­rizsban, örülhet az a Vera, hogy mi sportnemzet vagyunk, és sportszerű újságírók is. Mert megtehettük volna, hogy lefelé tartott hüvelykujjunkkal odadörögjük a lelátókról a csak második Verának: „Fogadd a vasat!" Hajdanában a vesztes gladiátorokat így intézte el a nagyérdemű és kiábrándult publikum. Nem ölünk most már, csak ülünk és elhallgatunk. Esetleg, néha, pofozunk is. AFORIZMÁKRÓL Tetszettek észrevenni, hogy hány mini-írónk van mos­tanában? Tele vannak lapjaink mini-írásművekkel. Nálunk Bogdán­fi Sándor írja őket, kitűnően, és néha Pintér Lajos. A fővárosi sajtóban, vagy helyesebben: a fővárosok sajtójában, tucatszámra mint­ gondolkoznak gondolkodóink. Egyébként világjelenség, talán azért, mert ma már nincsen időnk, türelmünk, kedvünk regényt írni teszem fel. Vagy regényt olvasni. Az a Tolsztoj is, a Há­ború és béke megszámlálhatatlanul sok oldalát össze­foglalhatta volna egyetlen mondatban, valahogy itt­­­a moszkvai télben a dicsőség sem fűtötte Napóleon had­seregét. Vagy még egyszerűbben: a gárda nem adta meg magát, a gárda megfagyott. Olvasgatom mini-szerzőinket. Most például azt, hogy „Ha? csordába kerülsz, növesszél szarvakat is." Óriási gondolat! Majdnem akkora, mint az a régebbi. Aki a korpa közé kerül... Vagy a másik: „Kitartóan állítja, hogy ő a forradalom gyermeke. És nem akar leszokni arról, hogy szopja.” Az sem rossz, hogy ..Egy munkás a tengerbe ugrott. Tengernyi gondjaiba." Vagy például: „Tegnap láttam egy huligánt.. Ma már más a helyzet — mindkét szemem be van dagadva." Vannak kevésbé politikus mini-gondolkodóink is. íme e heti gyűjtésemből: „Ismertem egy hölgyet, aki hűséges volt minden férfihoz.” Vagy: „Termékeny író, öt gyer­meke van.” Fő helyet kapott a fővárosi újságban ez a mini-böl­csesség: „Javaslat nemzetünknek: dolgozzanak a külföl­diek, mi majd az adminisztrációt vezetjük." A példákból is láthatja a nyájas olvasó, hogy egyet­len sorban is sokat lehet elmondani. Nagyon sokat,­­ mennyi időt takarítanánk meg, ha ilyen mini-alapon in­téznénk el problémáink jó részét. Minek is az a sok-sok hosszú-hosszú írás, például a társadalombiztosítóról? Ír­juk meg egy mondatban, három szóban a lényeget: a tár­sadalom biztosítottja. Van egy mini-gondolatom: ha kevés a mondanivalód, ír­ regényt. Ha sok, írj aforizmát! Telnek a magtárak (Folytatás az 1. oldalról) szövetkezeti otthon nagyter­mében, Kljajicevón és Kolu­­tan istállókban tárolják a lekötött búzát. Persze nem mindenütt egyforma a helyzet. Topo­lyán és környékén. Novi Kneževacon és valószínűleg Újvidéken is lesz helye a ga­bonának, másutt azonban nem. A szervezéstől függ, hogy ilyen esetben milyen gyorsan tudják a szabad hellyel rendelkező átlókba irányítani a búzát. BETONKIFITTÓK A BÚZÁNAK Másutt az aratási bizottsá­gok közreműködésével isko­lákat, mozitermeket béreltek ki, csakhogy biztos helyre kerüljön a termés. Néhány gabonaforgalmi vállalat seb­tében betonkifutókat építtet és ezen szárítja a szemet, rossz idő esetén pedig nony­­vával takarták le a búzát. Körülbelül 1MF vagon ter­mést helyeznek el így. A hadsereg fél évre bér­mentesen felkínálta raktá­rait, s habár még nem hal­lottuk, hogy valamelyik vaj­dasági községben segítségü­ket kérték volna, szinte bi­zonyosra vehető, hogy mi­helyt megtelnek a meglevő magtárak, a katonai raktára­kat is igénybe veszik a ter­melők. ŐSZRE MÉG 18 000 VAGONNAL KELL ÁTVENNI A már előbb említett 58 000 vagon búzán felül a malomipari vállalatok szep­temberben mintegy 10 000 vagonnal, októberben és no­vemberben pedig 8000 va­gonnal vesznek át. Ezért a földművesszövetkezetek ré­vén igyekeznek rávenni a magántermelőket, hogy oda­haza tárolják a kenyérgabo­nát, és csak később adják át. Időközben igyekeznek mi­nél többet eladni más vidé­ken. A topolyai Minipred még aratás előtt eladott 1200 vagonnal, és a vasúttal is megegyezett, hogy naponta 80 vagonnal szállítson el. Ez bizonyosan enyhíti majd a tárolási gondokat. Természetesen az időjárás is nagyban befolyásolhatja a termés elhelyezését. A gabo­naforgalmi vállalatok szak­emberei helyenként a szem­nek a megengedettnél na­gyobb nedvességtartalmát ki­fogásolják. Véleményük sze­rint csapadékos idő esetén emiatt a tárolótérnek csak a felét használhatják ki. HEVES ÚJ TÁROLÓ ÉPÜL A vajdasági malomipari vállalatok az idén 8700 va­gon befogadóképességű mag­tárat szándékoztak építeni, pénzhiány miatt azonban csak 3500 vagonnyi tárolótér épül. A közeljövőben kész lesz a topolyai, kikindai, hódsági és balmoki magtár, úgyhogy 2000 vagon búzát már ezekben helyezhetnek el, az adainak és a zental­­nak építése azonban csak ezután kezdődik és a leg­jobb esetben is csak év vé­gén adják át őket rendelte­tésüknek. SOMOGYI Zoltán

Next