Magyar Szó, 1967. július (24. évfolyam, 178-208. szám)

1967-07-16 / 193. szám

20 oldal G­ila Golant, ezt a csinos lányt nemrégen fedezték föl az amerikai filmrendezők. Legújabb filmjében, amelyben Vittorio Gassman lesz a partnere, ebben a kicsit bonyolult fürdőruhában jelenik meg. V­­a , a­m­i­k­o­r könnyebben éltem , így gondolkodhat a portlandi állatkert elefántja. Mert ahhoz, hogy összegyűjtse a sok eldobált inyencfalatot, néha bizony tornaművésznek kell lennie. A­z ezeregyéjszaka meséibe illő fürdőkádat rendelt egy párizsi mesternél a perzsa sah. Vörös márványból és átlátszó, finomkristályüvegből ké­szült. A drága fü­rdőalkalmatosság előnyeit egy csinos fotómodell mutatja be. MAGYAR SZÓ р1*т'кш ÉS olvastuk a Magyarzó­ban, hogy a Mars-lakók még csak nem is sejthetik, hogy van-e élet a Földön, és mi­jen, de ám mi nemcsak hogy sejtjük, hanem sőt tudjuk is... pláne kivált mostan, hogy azt mondják, ezentúl zabadon fog alakulni egy sereg áru­cikk ára, és az ötvenötéves Kropacsek bácsi elmegy a Négyzemközt doktor bácsi­hoz és azt mondja: — Dok­tor úr, hogy is fejezzem ki magam... hát bajok van­nak — — Csak kivele! — mondja a doktor — férfiak vagyunk, csak nem zégyel­­li magát. Erre a Kropacsek­bácsi nagynehezen kiböki: — Hát arról van­zó, hogy... sehogyse nem akar zabadon alakulni... És í­gy csuda­­nagy özönvíz volt a vasárnap a Novizádon, és a­zerencsés halpiacozók eredetiben lát­hatták a Duna utcát abból a történelmi időből, amikor még csónakon közlekedtek őrajta, és két Velence volt az egér város és Sóhajok hídja, és az utcán úszott a sok piaci portéka, ámde azót s­zerint ez Kismiskaor­­bán ahhoz képe­st, hogy mennyi úszik el a zá­­raton... De a Béla Cikván is nagy özön volt a vasár­nap, ám azt nem csapadék­ban rámolták, hanem sőt gó­lokban, és tizenhatot kapott a Topola, de ám nem kell iri­gyelni azt a regény csapatot, eddig főj­ton pénzhiánnyal küzködött... És fel van há­borodva az egér orzág, hogy milliókat adnak egy-egy fut­ballistáért, ámde azt senki se nézi, hogy a Juventus más­fél milliárdot fizetett a Me­­ronáért, és nálunk már ré­gen ki van mondva, hogy nem zárkózhatunk el a világ­piaci áraktól... S mit ról, magazomzéd — haladt át a Simek bácsi —, a Végrehajtó Tanács kormányzinten tár­gyalt a focivásárról. — Na, és mi a­z eredmény? — kérdé azóta, mire a Simek bácsi le­­biggyezti az ajkát: — Zéró, azaz vagyis döntetlen... És a mama váltig azt hajtogatta: — Mi jen idők, mi jen erköl­csök! Az én koromban lá­nyokkal kereskedtek ... Ja­­és még azt is újságolta a Si­mek bácsi, hogy nálunk a No­vizádon egy vállalkozó jel­­lemű fiatalember felmázott a toronyra, ámde lezedték őket és elkísérték a rendőr­­bácsik, és erre azóta legyin­tett: — Az semmi! Én ismer­tem egy embert, aki főfő rendőrfőnök volt, és még ma­gasabbra mázott és ugyan­úgy járt... És­zóba kerültek még a bácsföldvári fenegye­rekek is, akik a Simek bácsi­zerint lezúgatták egy magyar filmnek az ő plakátját. — És mesik magyar film volt az? — kérdé azóta, mire a Simek bácsi azt mondja, hogy az uppšte nem lényeges, ámde azóta erre kijelenti: — De nagyon is lényeges, zom­­zéd, mert ha az a hungaro­film volt, hogy Fenj a redon­i mögot, u glavnoj ulozi Nogi Atilo, akkor nagyon is jól tet­ték azok a fenegyerekek ... Jó és erről jut erembe, hogy a jövőben a Zkupstínában mindenki a saját édesanya­­nyelvezetén­zólalhat fel, és a zkupstinai fordítók most kerülnek a nyelvvizsgára, és ideje is, mert a filmfordítók már régen levizsgáztak... akárcsak az az újságíróbá­csi, aki azt írta, hogy az apa­tini borgárverseny győztese ötzázhatvanhat halt fogott és ezt a rengeteg zsákmányt há­rom óra alatt csinálta.­­ Most szás A fo­jon FORUM könyveket mint azatával mindjárt szá­mítottuk, hogy annak a 2i­­vadinjakovljević horgárbácsi­nak minden percben három egér­­­gytized halt kellett le­­akaztani, és még felcsal étkez­­ni a horogt, és még bedobni, és még kihúzni, és ez a hor­­gázsebesség mai állásán ne­hezen kivitelezhető, és na­gyon nagy kár, hogy abban az Apaptinban nem rendez­tek vadárversenyt is, mert //1 ИЧ I! I rll wHN­tl Vízszintes sorok: 1. Urbán Já­nos egy versének címe, 11. Vég­­rendeletileg hagy valakire vala­mit, 12. Enni adok neki, 14. Pa­takocska, 15. Vissza­­ételízesítő, 17. A szénmonoxid vegyjele, 18. Morzejel, 19. Orvosság — szer­bül, 21. Zamat, 24. Magyarországi város, 25. Ugyanaz — szerbül, .. Késnek van, 28. Descartes ... Nagy francia filozófus és mate­matikus (1596—1650), 29. Félszem­üveg, 32. Esztendőben, 35. A kocsma része, 38. Kettő van be­lőle, 39. Hordókészitő, 42. Boró­kapálinka, 43. A szerelem iste­ne az ókori görög mitológiában, 45. Angol rádiótársaság rövidí­tése, 46. Erőolvasztásra szolgáló kemence, 47. Valamely pártszer­vezet, intézmény aktív munka­társa (ék. h.), 49. Lépés — szer­bül, 50. Mappa névelővel, 51. Galvánelem (olasz fizikus nevé­ről), 53. Szédül, 56. Ázsia — ahogy az eszperantisták mond­ják, 57. Lakoma, 59. Szovjet va­dászgép-típus a második világ­háborúban (ék. h.), 60. Munka — szerbül, 61. Jármű, 63. Száját nagyra nyitja, 64. Mezőgazdasági szerszámja, 66. Olasz külügymi­niszter volt, 68. Európai ország, 71. Törzskar, vezérkar — ide­gen szóval, 74. Szó a halotti be­szédből, 75. Peru egykori ural­kodóinak címe, 78. A Drina mel­lékfolyója, 79. Munkahelyiség, 81. Néz, 82. Atom eleje, 83. LI., 84. Lukács Károly, 86. Vissza, Oltalmaz, 87. Ipari tanuló, 90.Le­származott, 92. Burány Nándor egy versének a címe. Függőleges sorok: 1. A föld­művelés istennője az ókori ró­maiaknál, 2. Azonos mássalhang­zók, 3. Állóvíz névelővel, 4. Hur­kát töltünk vele, 5. Létezik, 6. Személyes névmás, 7. Házsor, 8. Rész — szerbül, 9. OT 10. Mo­csárgáz, 11. Csépe Imre egy ver­sének címe, 13. Fehér Ferenc egy versének címe, 16. Laták István egy versének címe, 20. KT , 22 Északi szarvasfajta, 23. Állat­­hang, 24. Határozói igenév­­képző, 26. Mutatószó, 28. Zág­rábi rádiógyárunk rövidíté­se, 30. DNK , 31. Város Iván déli részén, 33. Burkus Va­léria egy versének címe, 34. Ha­jó — szerbül, 36. Ritka férfinév, 37. Gál László egy versének cí­me, 40. Egymást követő betűk az ábécében, 41. AC., 44. Délke­let-ázsiai katonai szervezet an­gol rövidítése, 46. Terméketlen, 48. Tar betűt keverve, 49. Szín, 51. Zákány Antal egy versének címe, 52. A lagúnát elzáró kes­keny földnyelv, 54. Öcsi , szer­bül, 55. Illyés Gyula egy ver­sének címe, 57. Szerb mutató­szó, 53. Helyhatározórag, 61. Esz­közhatározórag, 62. TCI., 65. Sportműszó (horog­ütés az ököl­vívásban), 67. III., 69. Futja az erejéből, 70. Vízi növény (ék. h.), 72. Rideg fém: az acélhoz keve­rik, hogy szilárdabb legyen, 73. De, 76. Nagy László, 77. Ilyen csésze is van, 79. Papírra vetni, ki­járó, 83. Csen, 85. Hím állat, 88. Indulatszó, 89. CP., 90. Európai nemzet, 91. Hatszáz — római számmal. Beküldendő a vízszintes 1. és 92., a függőleges 11., 13., 16., 51. és 52. Összeállította SUGÁR István, Kupuszina, azon biztosan a mi újságíró­bácsink győzött volna, egy kacsával, de jó naggyal... és oyan ez, mint amit az Ol­­vasstukban olvasszunk, mi­­zerint öt gojóval nyolc far­kast lőtt agyon egy moztári vadaz, ámde a végén kide­rült, hogy csak csupán e­gy anyafarkas volt az áldozat, és a hasában őneki hét mag­­za­t­t rámolták meg, ámde a hímnek sikerült kerekt ol­dani, ami azót s­zerint nagy kár, mert mennyit lehetett volna akkor megzámolni!... PISTIKE és egy bozniai juház­­bácsi zöldzínűre fes­tette a juhjait, hogy ne vegyék őket ézre a ti­losban, és én az ijenek ellen pirosra festeném a vetést, csak azért is! MÚLT HETI KERESZT­­REJTVÉNYÜNK HELYES MEGFEJTÉSE A múlt heti keresztrejt­vény helyes megfejtésért ju­talomban részesültek: Fleisz Márta, Zenta és Notthof Ka­talin. Orom. ||5|S^A|v^g A r. 's z ° * ** aJBa. _k O mTHvJa­­zJajBid z[6|«.|&1r|B [o]kU IoImIaIk Vasárnap, 1967. jdszta 16.

Next