Magyar Szó, 1967. július (24. évfolyam, 178-208. szám)

1967-07-29 / 206. szám

Szombat, 1967. július 29. liUl N­KIlllll I tinu 111 i­l A.ilil. 1.1 .1 U 1 . .illl-U 1.11 ­TELEVÍZIÓ: A JUGOSZLÁV TELEVÍZIÓ MŰSORA A Magyarország—Nagy- Britannia atlétikai találkozó közvetítése Intervízió 16,30 Közvetítés Budapestről, a Magyarország— N­agy-Britannia atlétikai találkozóról Belgrádi tv 18,50 Műsorismertetés, hírek 19,15 Szóban, képpel — sorozatadás 19.40 Reklámműsor 19.54 Jó éjszakát, gyerekek! 19.58 Pontos időjelzés 20.00 Képhíradó 20.30 Reklámműsor Szkopjei tv 20.38 A Szolidaritás Találkozója: a minszki fehérorosz állami népi együttes fellépése ’ Zágrábi tv 21.30 Gedeon a Scotland Yardból — angol bűnügyi sorozatfilm. Az adás címe: A veszélyes férj Belgrádi tv 22.00 Képhíradó, második kiadás A MAGYAR TELEVÍZIÓ MŰSORA 15.43 A Magyar Hirdető műsora 15.55 Horgászfélóra 16.25 Utazás jegy nélkül 18.55 Hírek 17.00 Magyarország—Anglia atlétikai verseny 18.00 A tv jelenti 18.45 Cicavízió­­ 19.00 Beethoven­­hangverseny — közvetítés Martonvásárról 20.00 Tv-híradó 20.20 Az érem másik oldala — Komlós-est 21.20 Unfair Lady 22.00 Régi szép idők — zenés angol film 22.25 Tv-híradó, második kiadás A ROMÁN TELEVÍZIÓ MŰSORA 17.00 Nők műsora 17.30 Legkisebbjeinknek 17.40 Sorozatfilm 18.30 Tv-híradó 19.00 Tv-enciklopédia 20.00 Népi muzsika 20.30 A bőröndös ember - sorozatfilm 21.20 Tudni vagy nem tudni 22.00 Sporthíradó MAGYAR SZÓT. oldal Szálloda a várkastélyban A vár kapujánál csiko­rogva ereszkedik le a híd az újonnan érkezett vendég előtt. A várúr elébe siet, s bekíséri a legszebb torony­szobába, ahol fényűző füg­­gönyös ágy és káprázatos kilátás várja. A jelenet így történheti néhány évszázaddal ezelőtt, és így történik ma is. Mert az évszázados német várak újra ébredeznek, és zárt kapukkal várják a turis­tákat. A Északi-tenger és az Al­pok között 23 000 várkas­tély van. A legtöbb közü­lük ma már csak borostyán­nal befutott rom, 8000 épü­let azonban még ma is lak­ható. Egy-egy kastély res­taurálása, karbantartása rengeteg pénzbe kerül. Csak a legtapasztaltabb szakemberek tudják megja­vítani a repedéseket, pó­tolni az omladozó falakat, lehullott díszítéseket úgy, hogy meg ne hamisítsák az eredeti építészeti stílust. Az állam ugyan mint történel­mi emlékeket védi ezeket az értékes épületeket, de a karbantartás költségeit a tulajdonosok (községek vagy magánszemélyek) fizetik. Ezért nemegyszer megtör­tént, hogy a várakat cse­kélyke összegért eladták, vagy éppen ingyen odaaján­dékozták valakinek, azzal a feltétellel, hogy az új tu­lajdonos restauráltatja és karbantartja­ az épületet. Ilyen feltétellel azonban nem sokan akartak vártu­lajdonosok lenni. Az utolsó „mentsvár” a várak számára az volt, hogy tulajdonosaik megnyitják a kapukat a turisták számá­ra, s így fedezik a karban­tartás költségeit. A vártu­­lajdonosok tehát megtisztí­tották a vendégszobákat a portól, pókhálótól, vendég­látóipari iskolákban meg­tanulták a szakácsművészet titkait, és megalakították a „Vendéget a várba” nevű egyesületet. Ez aztán csak­hamar a legtekintélyesebb vendéglátóipari szervezet lett. Az új szállodatulajdono­sok mindent megtettek, hogy kényelmesebbé tegyék vendégeik üdülését. Mivel tudják, hogy a XX. század fiai nem szívesen végzik a reggeli mosakodást az ud­vari kútnál, és a régi vár képét sem lehet nikkelezett csapokkal, elempézett ká­dakkal meghamisítani, a zu­hanyokat szekrényekbe rej­tették el, a nagy kemencé­ket pedig gőzfürdővé alakí­tották át. Az étlapon ínyenc­falatok, vadászkülönlegessé­­gek szerepelnek, az italt a vár pincéje szolgáltatja. Kétszeresen élvezik szabadságukat ezek a csinos fiatal lányok az Alpokban. Sítalpakkal siklanak­­ le a ragyogó havon, s egyúttal bikiniben napoznak. Néhány száz méterrel lejjebb virágos mező és langyos vizű fürdőmedence várja őket Rómeó és Júlia meg a rendőrség A San Francisco-i rendőr­bíró elejtette a vádat Margot Fonteyn, a világhírű angol primabalerina, és állandó ki­sérője, Rudolf Nurejev ellen, akik néhány órával előbb egy rendőri razzia áldozatá­ul estek a város bohém­­negyedében. A nagyhírű támbospár a San Francisco-i Operaház­ban lépett fel — az Elveszett paradicsomot adták —, utá­na hazafelé menet, kíváncsi­ságból . megnézték a „Hip­­pie”-k (a kábítószerrel élő, egyébként nagyjából békés, de életmódjukat mozgalom­má terebélyesítő 17—25 éves fiatalok. — A szerk) város­részét. Nézelődés közben — legalábbis ezt mondják —, meghívták őket egy társa­ságba, s alig töltöttek el ott tíz percet, máris rájuk tört a rendőrség. A társaságot előállították, minthogy ma­­rijuana-cigarettákat és por­nográf filmeket találtak a lakásban. A San Franciscóban ven­dégszereplő Angol Királyi Balett-társulat igazgatója úgy nyilatkozott, hogy „bal­­szerencsés véletlen esetről van szó, de nem történt sem­mi rossz, hiszen természetes, hogy az emberek érdeklőd­nek korunk új jelenségei iránt.” Margot Fonteyn és Nure­jev egyébként menekülni akartak a rendőri razzia elől, de a háztetőn elfogták őket. Most, hogy az ügy lezárult ismét fellépnek a Rómeó és Júliában. Kincset érő képsorozatot találtak a kazahsztáni tudó­sok a Tienszan hágó szikláin. A szakértők véleménye sze­rint a kőbe vésett állatké­pek több mint 2000 évvel ezelőtt keletkeztek. Vadkecs­két, havasi párducot, kétpu­­pú vadtevét, kígyót, gyíkot stb. ábrázolnak. Találtak né­hány olyan állatrajzot is, amelyekről a mai zoológusok nem is tudnak. Néhány rajz mellett felírásokat is talál­tak, amelyek megegyeznek a török ékírásos emlékekkel. 'I ■ I '■Ш| 4' rfM 0f | I I I Az A X A L mosópor kitűnően bevált minden I­­ típusú mosógéppel, valamint kézzel való I mosásnál I I_______________________________I Hódít a Mao-mánia Az utóbbi időben Francia­­országban igen népszerű lett egy dalocska. Az imperializ­musról, forradalomról, atom­bombáról és tömegekről szól. Refrénje szabad fordí­tásban így hangzik: „Viet­nam ég, és én felkiáltok: Mao, Mao! Városok esnek el, s én álmodozok: Mao, Mao!” A dalocskát nem Mao el­nök szerezte, de az ihletet mindenesetre ő adta. S nem­csak a dalhoz, hanem az egész divat-újhullámhoz: Mao-harisnyák, Mao-lámpák, Mao-öltözetek, sőt Mao-cuc­­sik özönlötték el a piacot. A kereskedők rájöttek arra, hogy a legkifizetődőbb a Mao-holmik gyártása és árusítása. A MAO-MÁNIA KEZDETE A Mao-mánia a múlt év januárjában kezdődött, ami­kor egy párizsi könyvkeres­kedésben megjelent egy pi­ros fedelű Mao-breviárum, eredeti kínai idézetekkel. Darabja 1 frank 40 centimes­ba került, s néhány nap alatt az utolsó példányig elfogyott A könyvkereskedő újabb szállítmányt rendelt, azt is szétkapkodták. Ekkor egy könyvkiadónak eszébe ju­tott, hogy Pekingtől megvá­sárolja a könyv francia nyelvű kiadásának jogát A kis piros könyv 120 000 pél­dányban jelent meg, s egy szempillantás alatt elfogyott. Kelendőbb könyv ritkán ke­rül a piacra, a politikai kiad­ványok leginkább csak 15—30 000 példányban kel­nek el. A tiszta jövedelem a kiadó zsebébe folyt, mert Kína nem tagja a nemzetközi szerzői jogvédő szervezet­nek, s így a franciák nem kötelesek kifizetni a tiszte­letdíjat Mao Ce-tungnak. A divattervezők is felbuz­dultak a sikeren. Az üzletek­ben csakhamar megjelentek a Mao-kabátok, és épp oly fer­geteges sikerük volt, mint Mao eszméinek. Igaz, hogy Pierre Cardin már 1961-ben divatba hozta a Mao-kabá­­tokat, s annak idején a Beat­­lesek viselték is, de a di­vatfurcsaság csakhamar fe­ledésbe merült. Csak 1965- ben kapták fel ismét, amikor Gene Kelly, Jean-Claude Brially, Marceau, a híres pantomim-művész és még jó néhány híresség magára öltötte. A kabát ára időköz­ben 1400 frankról 800-ra csökkent, úgyhogy a lapo­sabb pénztárcájú emberek is megvásárolhatják, ha áldoz­ni akarnak a divat íratlan törvényeinek. Ma Párizs fő­­maoistája, Charles Glenn divattervező. Rövid idő alatt sikerült mao­­izálnia Brigitte Bardot-t, Johnny Hallydeyt, Elsa Mar­­tinellit stb. A TOVÁBBI CÉL: MEGHÓDÍTANI EURÓPÁT ÉS AMERIKÁT Charles Glenn most New Yorkba utazik, hogy Ameri­kát is maoizálja. Franciaor­szágban már befejeződött a munkája, mert Maot lehet találni mindenféle árban, minőségben és mennyiség­ben. Mao-öltönyt lehet vásá­rolni csillagászati árért, de 275 vagy akár 159 frankért is. A legolcsóbb öltönyök rayonból, egy újfajta mű­anyagból készültek, amely — mint az elárusítók állítják — jobb a tergálnál. Néhány áruház postán is elküldi a megrendelt Mao-öltönyt, szeptemberben pedig — a szülők kérésére — gyermek­­áruházat nyitnak Mao-ru­hákból. A Mao-őrület szárnyat ka­pott. A felső tízezer unatko­zó sznobjai Mao-mulatságo­­kat rendeznek, amelyekre a meghívottak Mao-ruhákban érkeznek, s az előétel és a fő fogások között Mao művei­ből olvasnak fel. Egy angliai lap amerikai tudósítója részt vett egy ilyen mulatságon, s utána kétségbeesett cikkben írta meg, hogy a sárga ve­szedelem új formában fenye­geti a világot: halálosan unalmassá teszi az életet. A Philips hanglemezgyár­tó cég lemezre veszi Mao be­szédeit megfelelő kísérőze­nével. A Mao-mánia terjedése egyelőre senkit sem aggaszt, hiszen nem eszméiben, ha­nem külsőségeiben veszik át. A Mao-öltönyök ugyan for­radalmasították a divatot, de megsúgjuk, nem is erede­tiek, sokkal inkább hason­lítanak a cári Oroszország egyenruháira, mint Mao el­­i nők öltözetére. i­lai HHMM­A I­ A ZAVOD ZA SAV­­REMENO POSLOVANJE (Novi Sad, Zarka Zre­­njanina 2.) kiadta a gyermekpótlékra vonat­kozó szövetségi és köz­­társasági rendeletek gyűjteményét Ara 20 új dinár, 712/1 r­K­H Tamm­in Timini Lövöldözés a tárgyalóteremben A város nevéhez méltó, hamisítatlan gengszter jelenet játszódott le egy chicagói bí­róságon, ahol a 20 éves G. Lampley testi sértés­ ügyét tárgyalták. A bíró nem adott helyt a vádlott kérésének, hogy szolgáltassák vissza az eljárás kezdetén kiszabott óvadékot mire Lampley ügyvédjével tanácskozott, majd így szólt: „Egy szavam van önhöz, bíró úr!” „A tárgyalást július 26-ára elnapolom” — hangzott a válasz. A vádlott hevesen geszti­kulálva, az emelvény felé indult. „Vegyék őrizetbe!” — kiáltott erre a törvényszék elnöke, már kissé ijedten. A vádlott pisztolyt rántott, s e szavakkal: „Hát, tessék, fogjanak meg!” — a pulpitus felé lőtt. Bíró, ügyvédek, újságírók mind lebújtak, a golyó nem talált. Lamley a kijárat fe­lé rohant, közben megszólal­tak a szirénák. A liftek le­álltak, a lépcsőházban posz­­toló őrök kibiztosították fegyvereiket. A gengszter azonban kiért a szabadba, s már több ház­tömböt hagyott maga után, amikor autós üldözői beér­ték. A lövöldözés az utcán foly­tatódott. Mielőtt a túlerő le­gyűrte, a megvadult Lamp­ley megsebesített egy detek­tívet.

Next