Magyar Szó, 1967. július (24. évfolyam, 178-208. szám)
1967-07-23 / 200. szám
8. oldal Kartondetektiv "Üdvözöllek messze béna tetőkről”, írja Petőfi Sándor a Grazban 1840. május elsején keltezett versében (Galgapartihoz). Csak három verset írt még „külországban”, második grazi versének két első sora: „Honnan int a csöndes béke réve — Honnan int a bujdosó elébe”. Igen ezek a versek kétségtelenül Grazban születtek (Grécz, ahogy írja), itt feküdt betegen a katonakórházban a költő mint zöldhajtókás, sárgapitykés közlegény, a Guldner ezred közkatonája. A múzeumban azonban hiába kerestem emléket erről, pedig a város életéből sok mementót őriznek itt, idegen költőkét is. A grazi múzeum szinte mintaszerűen gazdag és jólrendezett intézmény, a tartományi múzeum rangját viseli, legtöbb emléke persze Habsburg-eredetű. Még János főherceg alapítványából nyílt meg ez a múzeum, a múlt század ötvenes éveiben, érdekessége, hogy emlékeit és régi leleteit nem egyes darabokban, vitrinekben tartogatja, hanem a kornak megfelelő környezetbe helyezve, teljességgel , egészíti ki egy-egy teremben, ami a hangulatkeltés szempontjából is fontos: az egyszerű parasztháztól a hercegi palotáig a stájer tájak egész múltja elé tárul, itt, még a régi római leleteknek is igyekeznek bizonyos hangulati hátteret feszjteni. Itt volt aztán az a derűs és az osztrákokra jellemző élményem: a vezetőnk a múzeumban már néhány termen keresztül ecsetelte bizonyos János főherceg — der Johann — érdemeit. — Erzherceg Johann, welcher Johann? — kérdezte egy látogató. A vezető pedig rögtön lecsapott, a kérdésre osztrákul: — Na wissen’ s tennit? Der Sechste Sohn von II. Leopold! (Hát nem tudja? A második Lipót hatodik fia!) Az osztrák vendég pedig— más vidékről való látogató — lángba borult arccal fogadta a rendreutasítást. Látszott az arcán a bűnbánat ... osztrák ember, és nem tudja, hogy ez a Habsburg... II. Lipót császár hatodik fia volt! A stájer Habsburg — így is nevezték ezt a főherceget — eléggé lázadó szellem volt a történelemkönyvek tanúságai szerint: először is azzal lepte meg a felséges házat, hogy egy postamester lányát vette feleségül, ez majdnem a rangjába került. 1848-ban viszont, a forradalom éveiben, amikor Németföldön is revolúció tört ki, valami békítő szerepet is vállalt, sőt elnökséget a frankfurti országgyűlésen. El is játszotta végleg a császár kegyeit, és kissé száműzöttként halt meg a kedvelt Grazban, kedvenc városában, szobra ott áll ma is a város főterén. És népszerűségben Keplerrel versenyez — aki — mint már írtam róla — legemlegetettebb alakja itt a múltnak. A graziak lelkes látogatói tengerpartunknak és fürdőhelyeinknek, elsősorban Rogaska Slatinának, aztán Blednek és Bohinjnak. Akárhány emberrel beszélgettem itt, mindjárt már arra, az úton hazafelé is számtalan Gr. és St. jelzésű kocsival találkoztam. A grazi újságok pedig tele vannak „Nyaraljon Jugoszláviában” című hirdetésekkel. — Lássuk — szóltam magamhoz —, mit ígér a helyi lapban, a híres Tagespost-ban az osztrák vendégeknek egy ilyen hirdetés? A Steuerbus grazi utazási iroda tizenhat napos jugoszláviai körutazást hirdet: (Poreč, Silba, Primošten, Hvar, Novi Grad) ára 1565 schilling, az utószezonban 1299 schilling, vagyis 80 000 illetve 60 000 dinár. Az „Interreisen” iroda ajánlatai 14 nap Lovranban 2044 schilling (százezer dinár körül), Malinskán 1390 schilling, Rabon 1540 schilling,Hvaron 1830 schilling. Egy bécsi iroda kirendeltsége 2250 schillingért Split, Kastel Stari, Omis, Dubrovnik, Srebrno, Mlini, Orebic, Koločap és Lapud fürdőhely megjelöléssel légi úton viszi a vendégeket, ugyanennyi az ára a Budva, Petrovac és Sutomore felé irányuló ,,Orangement”-nak. Graz régi kulturális ellenlábasa Salzburgnak. A világhírű Salzburgi Zenei Játékok népszerűségét — ezek Bécset is túlszárnyalva uralkodnak a fesztiválok egén — sohasem tudták ugyan a jó stájerek utolérni, de azért minden esztendőben rendületlenül megrendezik a Grazi Ünnepi Játékokat, mint egy nagyon kulturált és élénk városnak érdekes, művészi kivitelezését. A Grazi Ünnepi Játékok, ha nem is tájban, környezettípusban és élénkségben, de megszervezésben leginkább a dubrovniki fesztiválra emlékeztetnek. Itt is az egész város egyetlen, lokáció szerint mégis szétforgácsolt nagy színpad, de nem a szabad ég alatt, hanem szerteszét a városban, színháztermekben, hangversenytermekben, régi céhházakban. Szabadtéri előadás az idén egyetlenegy volt csak, a várhegyen, a híres Schlossbergen. A szeszélyes grazi időjárás szomorú tapasztalatokat hozott ugyanis a múltban a rendezőknek, s a grazi közönség inkább a színháztermekben izzad, semhogy felzarándokoljon a várhegyre, egy bizonytalan, kétes, legtöbbször zivatarokkal megzavart színházi estre. Az idén azonban a szabadtéri előadásnak sikere volt, nem zavarta meg semmilyen vihar. A Domenico Dell Allio tizenhatodik századbeli híres építész tenyeres-talpas várépülete (a törökök ellen védekező osztrákok várgyűrűjének egyike) ugyan nélkülözte — mint háttér — az olasz reneszánsz könnyedséget, A hamburgi herceg című opera, Hans Werner Henze műve mégis jól sikerült. A grazi operaház épületében viszont a Bristol Old Vic színház szerepelt: a dubrovniki fesztiválról is ismert angol színészek a Hamlettel kezdték előadássorozatukat. Külön élmény volt ezeken a Grazi Színházi Játékokon Marianne Hoppe híres német színésznő fellépése a Mesék című goethei szövegből dramatizált színjátékban. A színésznő beszédtechnikája varázslatos, szereptudása pedig (súgó nélkül játszott) bámulatba ejtő. S végül: búcsú a kedves ■grazi utcáktól: autóbuszunk csak lépésben tud haladni a szűk Belvárosban. A járdához közel egy nagy panteau, férfi revolvertáskával az oldalán. Kutató szemmel néz előre, ujja fenyegetőn felemelkedik, mint aki „megállj”-t int. — Mozitábla persze — mondom —, kalandorfilmek őrülete itt is. Ezúttal azonban tévedtem. Nem film-színház, nem mozi, hanem magándetektív iroda kínálja szolgálatait „az élet minden területén”. Kutat és nyomoz, megfigyel, információkat ad, az üzleti hitelképességet is beszámítva. Ha voltak csempészek a kocsinkban — miért ne lettek volna? — bizonyára az egész úton nyugtalanította őket a detektív felemelt ujja, még ha nem is állami közeg, csak kartondetektív. MAJTÉNYI Mihály 1944 szeptemberében a német fasiszták súlyos harcban álltak a Közép-Olaszországban szervezkedő és mind nagyobb erőt képviselő olasz partizánokkal. Az egyik náci különítménynek Walter Reder SS-őrnagy vezetésével az volt a harci feladata, hogy a németek által elfoglalt területeken megölje és egy szálig kiirtsa a partizánok családtagjait. Reder őrnagy — felettesei szerint — „elismerésre méltó hősiességgel hajtotta végre hazafias kötelességét”. A Reder-féle SS-különítmény 1944 szeptemberében Marzabotto község felé haladva 1099 asszonyt, gyermeket, idős férfit mészárolt le a falvakban, valamennyiüket azért, mert férjük, apjuk vagy fiuk partizán volt. Reder és bandája 1944. szeptember 29-én érkezett Marzabottóba, ebbe az akkor 3000 lakosú községbe. A férfiak a környéki partizánegységeknél voltak, a községben csak a gyermekek, az asszonyok és az aggok maradtak, összesen: 1836-an. Láttam, miként mészárolják le feleségemet és két gyermekemet Az akkor történteket így mondja el ma Marzabottóban Benini Adelmo 55 éves munkás. — Ott álltam, tőlük száz méternyire és láttam, miként mészárolják le feleségemet és két gyermekemet. Családommal együtt szeptember 29-én hajnalban elmenekültünk házunkból, mert a lövöldözések erősödéséből már biztosan tudtuk, hogy a fasiszták órákon belül a faluba érkeznek. Amikor a templom elé értünk, többedmagunkkal, akik, mint mi, menekültek, elénk állt a plébános és azt mondta: „legalább az aszszonyok, az öregek és a gyerekek maradjanak itt A templomban védve vannak. A férfiaknak, valóban jobb ha a hegyekbe menekülnek”. — így is történt Mi, férfiak, a Sole-hegyen át Kasagliába indultunk, ahol a partizánok tanyája volt. Néhány perc múlva hallottuk az első lövéseket és hátrafordultunk. A nácik behatoltak a templomba, először lemészárolták a plébánost majd a gyerekeket és az anyákat négyes csoportban az oltár elé hurcolták és sorra meggyilkolták. Ezután a halottakat a temető kapujáig hurcolták. Később ott találtam rá én is feleségem tetemére. Még akkor is szorította karjaiban a két gyermeket Az egyik ötéves volt, a másik kettő. Mellettük két asszony feküdt. Mindkettő terhes. Lehetett rajtuk látni: mielőtt főbe lőtték volna, előbb megkínozták őket Marzabotto nemzetet Mintegy szörnyű, gyilkos szellem, Marzabotto olasz községre rátört az emlékezés és az irtózat. „Én, Walter Reder, volt SS-őrnagy, akit a Marzabottóban elkövetett szomorú eseményekért életfogytiglani fegyházra ítéltek, kérem a község polgármesterét és lakosságát, hogy bocsásson meg nekem. Kérem kegyelmüket, hogy kiszabadulhassak a börtönből és viszontláthassam édesanyámat, akinek 89 éves korára nem maradt más reménye, mint az, hogy egyszer viszontláthassa és megcsókolhassa egyetlen fiát...” A grazi főtéren szellős sátrakban árulnak a boltosok М&ХУ Г&КSíZ-O A pápa állást foglalt a papi nőtlenség mellett 1964 óta négyezer pap hagyta el az egyházat . PÁL PÁPA a világ maga is alaposan áttanulmányuL a római katolikus püsnyozta a kiugrott papok tökeihez intézett endosszéinak tucatjait. „Biciklikájában, a múlt héten mondhatjuk — írja a pápa védelmére kelt a papi nőt —, hogy most doktrinális, fenségnek. Rámutatott: az, történelmi, pszichológiai, szó egyháznak ragaszkodnia kell ciológiai és egyházi szemhozzá annak ellenére, hogy pontból alaposabb vizsgálatsok fiatal pap — és néhánynak vetettük alá a papi nőtpüspök is — a középkor malenséget, mint azelőtt borzadványainak tekinti. „Szem mikor.” leletünk szerint a lelkészt Valójában a papi nőtlenhivatást továbbra is hatóség nem is egyházi doktrína,rozottan össze kell kapcsol- hanem inkább tiszteletre is a nőtlenség törvényével méltó hagyománynak nevez— írta a pápa. hete, amely a korai keresz-A „Sacerdotalis Coeliba- ténység szerzetesi mozgaltus” című enciklika lényege- mából fejlődött ki, és a XII. ben védekezés azzal szem században kötelezővé vált a ben, hogy számos katolikus nyugati egyház valamennyi pap a nyolc évszázaddal ez papjára. Pál pápa „doktrielőtt bevezetett házassági tináris”, magyarázatai lényesalom megszünteteset surge- „ „s, figileg alig mondhatok több-A pápa elismerte, hogy az nem, mint buzdításnak — elmúlt években számos pap alátámasztva 107 bibliai idesajnálatos módon” cserbenzett A történelemre kihagyta lelkészi hivatását. Az enciklika kiadása után a Va- Okozva, nem említette a tikán szóvivői beszámoltak korai keresztény hagyóarról, hogy a Szentszékmányt, vagyis azt, hogy a csaknem 4000 pap esetei papok annak idején hazavizsgálta felül, aki elhagyta , , az egyházat. Első ízben sorsodtak, s éppen a pápa dúlt elő, hogy a Vatikán elődje, Szent Péter járt elöl ilyen adatokat közölt, jó példával. A pápa 13 000 szóból álló nyilatkozatára előkészülve (NEWSWEEK) 1967. Július 7. Két nap és egy éjszaka feküdtem ott eltemetve Lidia Pirinma 39 éves, csatási levelében Walter Akkor tizenhat éves kislány Reder SS-őrnagy. És édesvolt. Udvarlójával, egy kör anyjára hivatkozik, több nyékbeli vasutassal együtt ezer asszony és gyermek csípték el őt Reder és em- gyilkosa, béréi. A temető bejáratánál Az olasz törvények értellettek rá a lányra és halott méhen — a nyugati világnak vélvén bedobták a hat- legszigorúbb antifasiszta törlák közé. De ő nem halt vénye értelmében — a remeg, sérülése nem volt élet-zető fasiszta háborús bűneveszélyes. soknek még az Olasz Köz— Két nap és egy éjjel társaság elnöke sem adhat feküdtem ott, eltemetve, kegyelmet. Soha. Kegyelmet mozdulatlanul, alig lélegez kizárólag az áldozatok élére — emlékszik most. — hozzátartozói adhatnak. Ha Felettem, sőt rajtam egy Marzabotto mai lakossága holttest feküdt, hideg volt úgy dönt, hogy Redemek és nehéz... Már nem is tumegbocsát, akkor a tömegdom, ki mentett meg ... Ami gyilkos kijöhet a börtönből, kor felépültem, elindultam. Ha a közösség úgy határoz hogy megkeressem édeshogy nem, az SS-tiszta anyámat. Csak napok múl fegyházban marad haláláig, ha tudtam meg, hogy ez is Reder sorsa azoknak a kemegölitek. A község kis kezében van, akiknek megölte nőtermében huszonöt asz- feleségét, anyját és gyermeslánnyal és tizenkilenc csekét. E törvényt most először csemővel együtt alkalmazzák Olaszország-Redert a háború befeje-bünzése után az olaszok elfog- Marzabotto község föteták és életfogytiglani fegyrén július 16-án összegyűlt házra ítélték. Az SS-fene a falu lakossága, hogy szavad most 56 éves, és a dél- vazzon Reder felett. Igenolaszországi Gaeta városka nel, vagy nemmel, katonai fegyházában tölti Hogyan döntöttek Marzabüntetését. Egy cellában bottóban? van Herbert Kappler volt Giovanni Bottomelli, U SS-ezredessel, aki 1944 már község kommunista polgárdusában Rómában, az Ar mestere, volt partizánpadentimei-ároknál 335 olasz rancsnok, polgári személyt mészárolt — Megbocsátani? Ennek?le. A fasiszta háborús bű- Soha! nősök közül a jelen pilla- Benino Adelmo, aki megnatban ők ketten vannak ölni látta feleségét és két börtönben Itáliában. És Re gyermekét, der most ki akar szabadulni. — Istenhívő vagyok, s Úgy érzi, hogy börtöni évei- mint ilyen nem érezhetek vel lemosta magáról az ál- gyűlöletet felebarátaim tala lemészárolt sok száz iránt. Reder iránt sem. De anyának és csecsemőnek vé- megbocsátani sosem fogok, rét. Még azt ’ is elérte, hogy Soha beszélhetett a televízióban Filippo Perini 70 éves — Hogyan értékeli ön földmunkás, akinek tizenöt most a marzabottói véreng családtagját irtotta ki szemezért? — kérdezte tőle a K- 1 láttára Rederporter. — Megbocsátani? Nem! — Csak egy egyszerű hadgn soha, művelet volt — felelte Re- ... „ . . ... der és cinikusan, olyannyi Antoinette Benni tanítóra, hogy egész Itália meg- P?’ valamennyi sasborzongott, hozzátette: - «^Јав diákját lemészárolta Mert tudja, amikor az em- Walter Reder: bér gyalul, a forgácsok hűl- — Se kegyelem, se bocsátanak. nat. Soha! Érti? Soha! A község mai plébánosa: Soha nem fogunk _ Én mint talén meg megbocsátani .bocsatanek, de mint ember Walter Reder SS-őmagy soha. 1836 embert gyilkolt meg Soha! Marzabottóban. Mindenkit, akit ott talált. Csak néhány (népszabadság) százan tudtak elmenekülni. --------------Vagy úgy, mint Benini (A Szerkesztőség megjegyzése: Adelmo, vagy Úgy mint Li- magában a községben 288-an dia Pirini. Ettől a néhány szavaztak, 282 nemmel, négyen , , , ,, igennel, két szavazat pedig örmegmenekülttel, az artata vénytelen volt. Több mint ezer nál legyilkolt ezrek életben szavazócédula érkezett a közmaradt családtanjaitól kétségböl elköltözött hozzátartomaraat csalaatagi aud кегzóktól is. 99 százalékán ez a nő most kegyelmetes megbeállt: nemíj