Magyar Szó, 1967. augusztus (24. évfolyam, 209-239. szám)

1967-08-17 / 225. szám

Magyar Sió »ПА­М РЛТЈА (50 REGI RTNAIJ 2222222вв,вввввввввв**■••**^*“**«“«——««■***■ _____ <mm* ::::::: xxiv. évf. 225. <7260.) «&m s:ss::s:s csütörtök, Ш7, augusztusai. ::::::: veesesi ww9vevs #•••••• ■•!!!!!í!2222!!ff!B!*”,e,|rmi,,”w«”,íee,l,e,e,e*eeefeeeíepl*«»e>ie,r>l<*¥,,e!!Í2!!!222 oiuu»imiiniiil|IMUI,UM,ttHuuui>iuli,liiiM|g|Hil............. \* -.öS/ Tito-Nasszer tárgyalások Alexandriában Elnökünk ma hazaindul a Galebon AREF IRAKI ELNÖK JUGOSZLÁVIÁBA LÁTOGAT Adandó tudósítónk telefonjelentése Kairó, augusztus 16. Szerdán, helyi időszámítás szerint fél 12 tájban Tito elnök Bagdadból Kairóba érkezett, hogy folytassa tár­gyalásait Nasszer elnökkel, Tito és Nasszer, a két tekintélyes államférfi és barát tizenkilencedik találkozója is ugyanolyan szívélyes volt, mint az eddigiek. A repülőtéren Nasszer elnökön kívül Mohiedin és Szabri, az EAK kormányának alel­­nökei, az egyiptomi politikai élet kimagasló szemé­lyiségei, a diplomáciai kar tagjai, Mohamed Favzi tá­bornok, az egyiptomi fegyveres erők parancsnoka és több más magas rangú katonatiszt üdvözölte elnökün­ket. Tito elnök megérkezte után ■ Kubeh palotában közös ebéden vett részt Nasszer el­nökkel, majd délután pihe­nőre vonult. Ma reggel a két elnök Alexandriában zárómegbe­széléseiket folytat, majd Tito elnök délután a Galeb hajó fedélzetén hazautazik. Elnökünk kairói, damasz­kuszi és szíriai látogatása a sokoldalú tevékenység jegyé­ben telt el, s rendkívül nagy érdeklődést keltett az arab közvéleményben. A mai zá­rómegbeszéléseket szintén igen nagy érdeklődéssel vár­ják mind a három ország­ban. A. PALJA A JUGOSZLÁV ÉS AZ IRAKI ELNÖK AZ ARAB GAZDASÁGI MINISZTEREK ÉRTEKEZLETÉN Bagdadból jelenti a MENA. Abdel Rahman Aref iraki elnök kedden este az arab gazdasági, pénzügyi és kő­olajipari miniszterek érte­kezletének megnyitóján be­szédet mondott, amelyben el­ismeréssel adózott Jugoszlá­via politikájának. Megnyitó beszédének kezdetén üdvö­zölte az ülésen jelen levő Tito elnököt, majd hangsú­lyozta, hogy Irak népe nagy rokonszenvet és barátságot érez a jugoszláv népek iránt. — Tito elnök, és a ju­goszláv népek mindig igaz­ságos és becsületes állás­pontot foglaltak el az arab népek iránt, magatartásu­kat a történelem is meg­örökíti — mondta. Elismeréssel adózott a ju­goszláv politikának, amely — mint mondta — nagy tekin­télynek örvend a független­ségükért és az imperialista agresszorok ellen harcoló or­szágokban. A miniszteri értekezlet megnyitója után Tito és Aref nyitott gépkocsin végighaj­tottak Bagdad utcáin, majd rövid időt töltöttek a Tigris folyó partján. Tahir Jahia iraki minisz­terelnök este fél 8 órai kezd­­dettel a Bagdad-szállóban díszvacsorát adott Tito el­nök és a jugoszláv küldött­ség tiszteletére, amelyen szá­mos tekintélyes politikus és diplomata is részt vett. A jugoszláv és iraki kül­döttség keddi plenáris ülé­sén a közel-keleti válságról tanácskoztak. A megbeszélé­sek nyílt és baráti légkörben folytak le — közölték ked­den Bagdadban. Tito és Aref kedden közös ebéden vettek részt a Bagdad palotában, a jugoszláv elnök rezidenciájában. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK FOGADTA PAKISZTÁN KÜLÜGYMINISZTERÉT Bagdadból jelenti a Tan­­jug. Tito elnök kedden Bagdad­ban fogadta Sarifudin Pirza­­da pakisztáni külügyminisz­tert. (Folytatása az 5. oldalon) . A köztársasági elnök távirata Suharto tábornokhoz Belgrádból jelenti a Tan­­ing. Josip Broz Tito köztársa­sági elnök a következő táv­iratot intézte Suharto tábor­nokhoz, az Indonéz Köztár­saság ügyvezető elnökéhez: „Az Indonéz Köztársaság függetlenségi évfordulója al­kalmából a jugoszláv nép és a magam nevében szívből­ t jövő üdvözletemet küldöm Excellenciádnak, Indonézia­­ kormányának és népének. A : baráti indonéz népnek fel- : virágzást, Excellenciádnak pedig sok boldogságot kíván­­­lok”. Közvetlen támadást Észak-Vietnam ellen - ezt követelik az amerikai tábornokok Washingtonból jelenti az UPI. Wallace Green tengerészgyalogos tábornok és Sharp tengernagy, a csendes-óceáni amerikai erők parancs­noka elégedetlen az amerikai kormány politikájával, amely korlátozza a szárazföldi hadműveleteket Viet­nam határa mentén. Green tábornok Dél-Viet­­namban tett hatodik ellenőr­ző körútjáról szóló jelentésé­ben arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy a demili­­tarizált övezet mentén ru­galmasabb hadviselést kelle­ne folytatni, beleértve az Észak-Vietnam ellen intézett közvetlen szárazföldi táma­dásokat is. Nézete megegyezik Sharp tengernagynak a szenátus bizottsága előtt ismertetett álláspontjával, amely sze­rint az amerikaiak Dél-Vi­­etnamban lényegében véde­kező háborút folytatnak az ellenséggel szemben, amely a fegyvermentesített övezeten, Laoszon és Kambodzsán ke­resztül, sérthetetlen támasz­pontokról támad. Hozzátette, hogy ilyen körülmények kö­zött szó sem lehet eredmé­nyesebb szárazföldi hadmű­veletekről, amelyek segítsé­gével az ellenséget kiűzhet­nék az említett támaszpon­tokról. Tizenkét amerikai egyház vezetője Észak-Vietnam bom­bázásával kapcsolatban üze­netet intézett Johnson elnök­höz. Könnyelműnek és meg­gondolatlannak minősítik a kínai határ közelében elte­rülő vidékek bombázásáról hozott döntést. Hozzáteszik, hogy a háború újabb kiter­jesztése még világosabban bizonyítja az amerikai poli­tika kudarcát. George Romney, Michigan állam kormányzója, a köz­Az UPI tudósítója szerint­­ ez az első hivatalos nyilatko­zat, amelyben Kambodzsát­­ úgy emlegetik, hogy az el­­­lenség onnan támad. Sharp­­ tengernagy megjegyezte, hogy az ellenség kezdemé- | nyezéseit támadással lehet­­ megakadályozni, védekező­­ hadműveletekkel még egyet­len háborút sem nyertek­­ meg. társasági pártiak egyik el­nökjelöltje is ellenzi az­­ Észak-Vietnam elleni légitá- | madások fokozását. Kételke- ■ dik abban, hogy a légitáma- * dások fokozásával tárgyaló-­ asztalhoz kényszerítik Észak-­­ Vietnamot és Dél-Vietnam felszabadítási mozgalmát. Fi­ * gyelmeztette a kormányt,­­ hogy a kínai határ közelében­­ végrehajtott támadások az­zal fenyegetnek, hogy hábo- ■ rúba keveredik Kínával. Amerikai tiltakozások a bombázások ellen Megkezdődött a jövő évi gazdasági irányelvek kidolgozása Kedvező, hogy a vállalatok a saját erejükre támaszkodva oldják meg problémáikat MIKA ŠPIVAK ÉS MILOŠ MANIĆ LÁTOGATÁSA SMEDEREVÓN — A smederevói iparvállalatok és gazdasági veze­tők helyesen fogták fel a gazdasági reform célkitűzé­seit. A jelentkező nehézségeket és problémákat min­denekelőtt a saját erejükre támaszkodva akarják megoldani és nem követelik a gazdasági rendszer megváltoztatását. Elhatározásukat biztosítéknak te­kinthetjük arra, hogy a reform ezen a területen si­keresen valóra válik — mondotta a smederevói kom­muna képviselőivel megtartott tegnapi beszélgetésé­ben Mika Spiljak, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke. Tegnap délelőtt Mika SPILJAK, a Szövetségi Vég­rehajtó Tanács elnöke, Mi­los MINIC, a szerb szkups­­tina elnöke, Mirko POPO­­VIC, a Köztársasági Végre­hajtó Tanács alelnöke és Sefer MIHÁLY, a Szerb Végrehajtó Tanács tagja Smederevóba látogattak, ahol Milutin Cvetkovic, a községi szkupstina elnöke és a gazdasági vállalatok kép­viselői fogadták őket. A községi szkupstina el­nöke a vendégek előtt be­számolt a smederevói kom­muna gazdasági életének jellemvonásairól, nyolc ipar­­vállalatának és hat mező­­gazdasági munkaszervezeté­nek általános helyzetéről. Ezután a nagyobb munka­közösségek vezetői ismertet­ték vállalatuk helyzetét és a reform végrehajtásával kapcsolatos problémáikat. Miodrag CEPERKOVIC mérnök, a smederevói vas­gyár vezérigazgatója el­mondta, hogy vállalatának munkaközössége nagy erő­feszítéseket tesz a nehézsé­gek leküzdésére. Sajnos, a gyár berendezése már el­avult és emiatt a termelési költségek is magasak, a vál­lalat nem képes sikeresen bekapcsolódni a nemzetközi gazdasági élet vérkeringésé­be. A dolgozók elhatározták, hogy még a személyi jöve­delmek csökkentése árán is leszállítják a termelési költ­ségeket, mert veszteség nél­kül akarnak dolgozni. A folyamatban­­ levő átszerve­zés alapján legfeljebb két éven belül versenyképesek akarnak lenni a piacon. CEPERKOVIC mérnök szerint a jelenlegi szi­gorú gazdasági feltételek meglazítása és új hitelek fo­(Folytatása a 2. oldalon) A mezőgazdasági-ipari kombinátok országos szövet­ségének tagjai tegnap meg­egyeztek, hogy a kukorica­eladásban nem fognak egy­más között versenyezni kül­földön: egységesen lépnek fel, egységes középáron fog­ják árulni! A megegyezés szövegét e hó 22-én és 23-án véglegesítik, akkor írják alá a tagok és azok a mezőgaz­dasági szervezetek, amelyek a szövetség útján és a meg­egyezés alapján kívánják értékesíteni ku­koricafölösle­­güket külföldön. Az újvidéki gazdasági ka­marában tegnap kötött meg­egyezés szerint az átadott kukoricáért azonnali ki lehet fizetni 64 dinárt kilogram­monként a termesztőnek, az esetleges különbözetet pedig a kukorica eladása és az üz­let végelszámolása után kap­ja meg. Mindeddig szinte közmon­­dásszerűen rosszul volt meg­szervezve egyik legjelentő­sebb kiviteli cikkünknek, a kukoricának az eladása kül­földön. A­­ kivitelezők egy­mással versengve nyomták az árakat lefelé, úgyhogy a ta­valyi termés legkisebb és legnagyobb eladási ára kö­zött 13 dinár volt a különb­ség. Ezzel óriási károsodás érte az országot. Hasonló kezdeményezés eddig Szlavóniában történt, ahol egy korábbi megbeszé­lés alapján 200 000 tonnát már fel is vásároltak. Vaj­daságban eddig csak 150 000 tonnát kínáltak fel, mert a termesztők mindeddig vártak egy ilyen megegyezésre. Az egyezkedésen szó volt az egységes fellépés más előnyeiről is, amellyel csök­kenhet az eladással járó költ­ség, így például csökkenteni lehet a szállítás, a minőségi ellenőrzés stb. költségeit. A kombinátok szövetsége az eladásra kínált kukoricát átadja valamelyik kiviteli vállalatnak, s ez bonyolítja le aztán az üzletet. M. _________ | Megegyezés a kukoricatermesztők között Egységes áron fogják árulni a kukoricát külföldön ,----------------------------------------­• • Mindent a vevőbe bele 1 • Tovább terjed az egerek inváziója (2. oldal) 1 • új autóút az Adrián ] • Az ország legjobb szerelői 1 • Idegenforgalmat szervez a medikus (3. oldal) • Négyhónapos a görög junta (4. oldal) • Kijárási tilalom Középnyugat- Nigériában • Svédországban megbecsülik a jugoszláv munkásokat (5. oldal) • Miért kelünk korán? (6. oldal) • Dolezárnak nincs m­aza! (11. oldal) •

Next