Magyar Szó, 1967. augusztus (24. évfolyam, 209-239. szám)

1967-08-18 / 226. szám

2. oldal A Kampasszal négy országon át Látogatás Nizzába Négy országon át, kéthe­tes körútra viszi a Magyar Szó olvasóját az újvidéki KOMPAS utazási iroda. A túra szeptember 15-én kez­dődik. A társasutazás rész­vevői ellátogatnak Ausztri­ába (Grác, Zell am See, Innsbruck), majd Francia­­országba mennek. Az út végcélja az Azúr­­part gyöngye, Nizza. Itt töl­tik a legtöbb időt a kirán­dulók, s innen ruccannak ki az érdekesebbnél érdekesebb nyaralóhelyekre. Nizza közelében van Mo­naco, a francia védnökség alatt álló fejedelemség, Rai­nier herceg és Grace (Kelly) hercegnő parányi birodalma. Hozzátartozik néhány ele­gáns nyaraló és fürdőhely. Monacót azonban leginkább Monte Carlóról, a híres-ne­ves kaszinóvárosról ismerik. A hatalmas játékbarlang a legfőbb jövedelemforrása a kis hercegségnek. Monaco látványosságai közé tarto­zik a páratlan gyűjtemény­nyel rendelkező nagy oceano­gráfiai múzeum is. A KOMPAS-kirándulás részvevői, köztük a Magyar Szó nyertes olvasója is, ki­rándulnak a környék többi üdülőjébe: Antibes-ba, Ville­­franche-ba, Gold Juanba, St. Tropez-ba, s egy egész dél­utánt töltenek a csodaszép fesztiváli városban, Cannes­­ban. Hazafelé jövet végigutaz­nak az Azúr-part olaszorszá­gi szakaszán is, s itt megte­kintik a másik híres feszti­váli várost, San Remót. Út­közben megállnak még Ge­novában, Milánóban, Vero­nában és Velencében. A kirándulás 140 000 régi dinárba kerül, • jelentkezési határidő augusztus 25. Csak azok jelentkezhetnek, akik még nem váltották ki idei turista-dollárjukat. Bővebb tájékoztatást a KOMPAS új­vidéki irodájában adnak. Petróleumszagú liszteszsákok A verseci egészségügyi felügyelőség röviddel ezelőtt zárolt a Zitobanat vállalat­ban 27 vagon lisztet, mert megállapította, hogy petró­leumszaga van. Hamarosan kiderült az is, hogy a pet­róleumszagú új zsákokat a bácspalánkai kenderipari kombinát szállította. A laboratóriumi elemzés alapján az egészségügyi­ fel­ügyelőség emberi táplálko­zásra alkalmatlannak minő­sítette az egész mennyiséget, és kivonta a forgalomból. A bácspalánkai kender­ipari kombinát ellen felje­lentést tettek a Novi Sad-i kerületi közvádlóságon. Ötezer vállalat ötvenöt országból Nagy érdeklődés a zágrábi árumintavásár iránt A hazai és külföldi gyá­rak, ipari és kereskedelmi vállalatok egyre nagyobb ér­deklődést mutatnak a zág­rábi őszi nemzetközi árumin­tavásár iránt. Az eddigi hely­­foglalások alapján máris megállapítható, hogy az idei vásáron jóval több árut mu­tatnak be, mint a tavalyin. A világ ötvenöt országából ötezer vállalat jelentette be részvételét, ezenkívül 1200 hazai gyár, termelő és keres­kedelmi vállalat mutatja be termékeit. A vásár tizenhét csarnokának területe megha­ladja a 100 000 négyzetmé­tert. A jugoszláv élelmiszeripar az idén 2000 négyzetméternyi területet kapott, az Egyesült Államok, a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársa­ság új csarnokot emelt, illet­ve bővíti a meglévőt. A vásár igazgatóságának sok fejtörést okozott, hogy kielégítse a helyigénylést, és bizony nemegyszer kénytelen volt megnyirbálni az igénye­ket. Az őszi árumintavásár ke­retében a bőr- és cipőipar, az idegenforgalom, a fejlődő országok külön szakkiállí­tást rendeznek, ezenkívül a hazai és külföldi üzletembe­rek és szakemberek megbe­széléseket, tapasztalatcseré­ket rendeznek. Érdekes újítás, hogy az ipar és a kereskedelem kép­viselői mellett a zágrábi őszi vásáron részt vesznek majd a jugoszláv kereskedel­mi bankok, a Szövetségi Gaz­dasági Kamara és a köztár­sasági kamarák képviselői is, hogy az együttműködési szerződések, adás-vételi ügy­letek megkötésén kívül esz­mecseréket folytassanak a hazai és külföldi vállalatok együttműködéséről, közös itteni beruházásairól. A külföldön is megnyil­vánuló nagy érdeklődést per­sze nem tulajdoníthatjuk a véletlennek, a vásár igazga­tósága derekas munkát vég­zett. Több mint 20 000 meg­­hívót küldtek szét, hatnyel­vű katalógust készítettek öt­ezer példányban, és tízezer­nyi üzleti levelet küldtek szét a világ minden országába az árumintavásárra­­ vonatkozó felvilágosításokkal. Besurranó tolvajok garázdálkodnak a tengerparton A Crna Gora-i tengerpar­ton és Titogradban ez utób­bi napokban több mint húsz besurranó tolvajt és betörőt vettek őrizetbe. A petrovaci milícia négy megrögzött tol­vajt fülelt le, akik az őrizet­lenül hagyott gépkocsikra specializálták magukat, de több házat is meglátogattak. A két kruševaci és a két belgrádi bűnöző a balszeren­cséjének köszönheti, hogy a hatóságok kezébe került. Né­hány nappal ezelőtt ugyanis autóstoppal akartak távozni a tengerpartról, mert már égett a talaj a lábuk alatt. Szerencsétlenségükre éppen egy járőrkocsit állítottak meg, s a nyomozók az or­szágos körözőlevél alapján felismerték és őrizetbe vet­ték őket. Herceg-Noviban a milicisták autón vettek ül­dözőbe néhány Belgrádból odaérkezett besurranó tol­vajt, akik lopott kocsin igye­keztek menekülni, s a nyak­törő hajsza után Dubrovnik közelében fogták el őket. H­euréka! —­­kiáltottam föl, és csak­nem kiugrottam az ablakon. Ba­rátnőm ijedten kapott utánam: „Te csacsi, ez a hatodik emelet!” Szóval ez a dolgok nyitja — ismétel­gettem hitetlenkedve —, ez a boldogulás kulcsa, a gondtalan élet titka, így lehet drága fürdőhelyekre járni, automata mo­sógépet venni, és egy ilyen luxuslakáshoz jutni, ahol az éléskamra is ekkora, hogy táncolni lehet benne. — Hát még a kilátás! — dicsekedett boldogan barátnőm —,­ lépj csak az ab­lakhoz: az ott az új híd, amerre a város régi tornyait látod, a másik ablakból a várat és a hegyeket... Káprázó szemmel süppedtem a kockás fotelbe, és felhajtot­tam a maradék pezsgőt a kristálypohár­­ból. — Most pedig mondj el mindent még egyszer sorjában. Beszéld el, hogyan ju­tottál ehhez a jóléthez. Biztosítalak, cso­dálatom nagyobb, mint irigységem. — Amint tudod, nem fejeztem be a középiskolát, csak a gépíró tanfolyamot végeztem el — kezdte barátnőm. — Föl­vettek titztámnak egy iskolába, kicsi volt a fizetésem, hisz a tanárok fizetése is kevés volt ekkoriban. Amikor pedig jött a reform, egyszerűen fölmondták. Őszin­tén szólva ezt a fölmondást én provo­káltam ki. Nem volt kedvem annyi pén­zért dolgozni. — Mondd tovább — sürgettem. — Munka nélkül voltam, sokáig férjem keresetéből tengődtünk. Sok szabad időm volt, sokat jártam ismerősökhöz és érde­kes dologra figyeltem fel. Hogy lehet az, hogy hasonló képzettségű emberek kere­sete, életszínvonala között olyan óriási a különbség töprengtem. Tudod-e mire jöttem rá? — El sem tudom képzelni. Barátnőm újra töltötte a poharakat, egy kis hatásszünetet tartott, ezután imertet­­te elméletét: — Nem a képzettség, a munkabírás, az ember szorgalma szabja meg a keresetet, hanem valami más. Minden attól függ, milyen vállalatnál dolgozol. Amint látod, elképzelésem helyes volt. .— Nem értem — sürgettem — mondd tovább. — Akkoriban találkoztam egy asszony­nyal, aki velem együtt végezte a gépíró tanfolyamot és most a nagykereskedelmi vállalat számvevőségi osztályán dolgozik. Ezt hallgasd meg: Nyolc elemije van, és kétszer annyit keres, mint férje, aki gim­náziumi tanár. Úgy gondoltam, érdemes próbálkozni egy olyan vállalatnál, ahol egy gépírónő keresete kétszer annyi, mint másutt egy egyetemm­i diplomával ren­delkező szakemberé. Próbálkozásom sike­res volt. Felvettek. Azóta, amiint látod, a fejem sem fáj. — Csak egyszerűen felvettek, és... nem értem. — Mi itt az érthetetlen? Jó vállalat, szolid cég, külkereskedelem. Gazdag vál­lalat, érts a szóból. Most figyelj ide: férjem egy gyenge vállalatnál műszaki igazgató, havi keresete százezer dinár, ha megfeszül, sem tud többet keresni. Én gépírónő vagyok egy jól menő vállalat­nál, fizetésem százhúsz­ezer dinár. A kisujjamat sem kell megmozdítani, még­is megkapom háromhavonként a kétszáz­­ezres többletet. Nem hiszed? Nézd itt a boríték, amiben a fizetést kaptam. Hitetlenkedve nézem a borítékot. Fize­tés: 1200 új dinár, prémium: 2100 vég­összeg 3300 új dinár, azaz 330 000 régi dinár. — Háromhavonként ennyi­­pénzt kapsz? És ezt a lakást is ettől a vállalattól kap­tad? — Igen. Vállalatunkban ugyanis min­denki kapott már lakást, én az utolsó igénylők közé tartoztam. — Háromhavianként ennyi pénzt? — is­mételgettem hitetlenkedve. — Ez még semmi — nevetett tovább barátnőm —, a számvevőségi osztály fő­nöke, szóval az én főnököm olyan tö­mött borítékot kapott most elsején, hogy csak nézte, és azt mondta, ő nem mer fölvenni annyi pénzt. Azután mégis föl­vette fizetését, mert most költözött be háromszobás új lakásába, és kellett a pénz a berendezésre. Így beszélte el, szóról szóra így a ba­rátnőm, aki az egyik újvidéki külkeres­kedelmi vállalat számvevőségi osztályán dolgozik. Talán­­nem hittem volna neki, ha nem ittam volna pezsgőt szép új laká­sában, s nem láttam volna a borítékot, amelyben fizetését kapta elsején. Ezt gondolom magamban. Ha ez így megy tovább, hamarosan nem azt kérde­zik az embertől, mi a foglalkozása, por­tás-e vagy mérnök? Nem azt kérdezik majd, milyen iskolai végzettsége van, ha­nem egyszerűen csak ezt: — Mondja csak, milyen vállalatban dolgozik? Termelő vállalat? Kultúrintéz­mény? Kereskedelmi vállalat? A válaszból azután könnyű lesz meg­tudni, milyen a kérdezettnek az életszín­vonala, vanna­k-e megélhetési gondjai, hol tölti szabadságát, milyen iskolába járatja gyerekeit, és milyen márkájú mosógépe van. KIS Erzsébet Lelepleztem egy titkot (Komolytalan krimi ellenőrizhető adatokkal) MAGYARS2Ó Péntek, 1967. augusztus 18. Mojszejevék Novi Sad­on Csütörtökön délután fél hatkor három telt autóbusz kanyarodott a Novi Sad-i Szabadság térre: a világhí­rű szovjet táncegyüttes ér­kezett meg. Az Igor And­­rejevics Mojszejev vezette 120 tagú művészcsoport fél óráig a községi szkupstina dísztermében tartózkodott. A vendégeket Dusan Ilije­­vic, a községi szkupstina el­nöke, Voja Kolarov, a köz­ségi szkupstina alelnöke, számos közéleti személyiség és kultúrmunkás, valamint a Svetozar Marik­ovic Műve­lődési Egyesület tancsoport­­ja fogadta. A fogadás és az üdvözlő beszéd után az együttest megajándékozták. A szovjet művészek ezután a Vojvo­dina sportpályára siettek, és­­azonnal „bemelegítő” pró­bába kezdtek, este pedig né­hány órás, fergeteges sikerű előadást rendeztek. Az együttes még az éjszaka fo­lyamán Belgrádba, innen pe­dig repülőgépen több napos müncheni vendégszereplés­re utazott. Képünkön Igor A. Moj­szejev (bal oldalt) a Novi Sad-i fogadáson. (sz) Új távlatok a szívgyógyászatban De Bakey professzor ma Belgrádba utazik Michael E. de Bakey ame­rikai professzor ma délelőtt Ljubljanából Belgrádba uta­zik, és a sebészeti klinika vendégeként három napot a fővárosban tölt. A világhí­rű sebész szombaton több súlyos szívbetegen műtétet hajt végre. A klinika műtő­jében felállított helyi tele­vízió segítségével ezeket a műtéteket több mint 150 szakorvos, szívgyógyász né­zi végig. Belgrádi orvosi körök nagy érdeklődéssel várják a professzor látoga­tását. Mint már korábban jelen­tettük, De Bakev Ljublja­nában is több szívműtétet végzett. Kedden egy negyvenéves és egy ötvenéves férfit ope­rált meg, és beteg szívbil­lentyűjüket új, műanyagból valóval helyettesítette. A bonyolult orvosi beavatko­zást sok szakorvos nézte vé­gig televízión. A két műtét több mint hat óra hosszat tartott, de maga a mester­séges szívbillentyűk átülte­tése mindössze két órát. A kiválasztott betegeket a ljubljanai szívgyógyászok készítették elő a műtétre. Kortörténetüket több mint két hónappal ezelőtt elküld­ték a houstoni egyetemre De Bakey professzornak. Szerdán és csütörtökön újabb két-két műtétet vég­zett el, és a megoperált be­tegek állapota kielégítő. Mi­re Košak professzor, a ljub­ljanai sebészeti klinika szív­­gyógyászati osztályának ve­­zetője és dr. Izidor Papp, a belgrádi katonai orvosi aka­démia p­rofesszora, akik szin­tén végeztek már hasonló operációkat, nagy elisme­réssel nyilatkoztak De Ba­key műtéteiről, és kijelen­tették, hogy az általa­ fel­talált mesterséges szívbil­lentyű új távlatokat nyit a szívgyógyászatban, és az ed­diginél jóval nagyobb ered­ményeket hoz. Felhős idő, eső nélkül A meteorológusok néhány nappal ezelőtt azt jósolták, hogy a hét végére átmeneti lehűlés várható. Jóslatuk máris kezd megvalósulni, mert Szlovéniában, Horvát­ország nyugati részében és az Adria északi partjain túl­nyomóan felhős az idő. A hőmérséklet azonban nem csökkent, sőt tegnap tovább emelkedett. Délelőtt 10-kor Titogradban 30 fokot mér­tek, ennyit jelentettek a surčini repülőtérről is, Belgrádból pedig 29 fokot. A vajdasági meteorológiai állomások többsége délelőtt 10 órakor 28 fokot mért. Zrenjaninban és Zombor­­ban 29 fok volt. A meteoro­lógusok szerint a felhősödés az éjszaka folyamán kelet felé terjed, és ma reggelre az egész országban felhős lesz az idő. Esőt azonban nem jósolnak, legfeljebb he­lyenként várható futózápor. Az­­átmeneti lehűlés után a hőmérséklet ismét emelked­ni fog. (Tanjug) Száz panaszos földműves a Köztársasági Végre­hajtó Tanács alelnökénél Több mint száz trsteniki földműves utazott tegnap Belgrádba, hogy panaszt te­gyen a Köztársasági Végre­hajtó Tanácsnak községük és a Sloga mezőgazdasági birtok közös határozata el­len, hogy a parasztok is fi­zessenek járulékot egy Trs­­tenik és Stopanje között húzódó tizenöt kilométer hosszú új öntözőcsatorna megépítésére. A küldöttség szerint a kivetés indokolat­lan, mert a csatornából sem­mi hasznuk sincs, földjük nem alkalmas az öntözésre. Emiatt különben már koráb­ban is panaszt tettek. Dusan Gligorijevic, a Köztársasági Végrehajtó Ta­nács alelnöke fogadta a kül­döttséget, és tájékoztatta őket arról, hogy egy külön bizottság jelentése alapján a Végrehajtó Tanács szep­temberi első ülésén tárgyal erről a kérdésről, és javas­latot terjeszt a szkupstina elé annak megoldására. (Tanjug)

Next