Magyar Szó, 1967. augusztus (24. évfolyam, 209-239. szám)

1967-08-21 / 229. szám

ÄRA 5в PARA fS# RÜGT DINAR) I!ZS2222 • вввввввава***аввввввввввааввв1»овввававввввввввввввввв»»»а«аавввавоавввввввввввввов»*"в«~»-»«««®»ол*«о"^ ÜmÜhI»! xxiv. évf. 229. (7264.) szám Hétfő, 1967. augusztus 21. ••*■•••••aaaeaaaaaaaaaaaaeaaaaaaaaaaaaaa••••■•••>ввввввввввввав*вва"*««;аа"а?2??2!2!2122! • MIHMMtliaiaanaaitoiaiaiaaiMSi ааааааавааа«ааааааааааааааааааааааааааааааааааааааааааааааааааааеааааааааав®>'--®---> •МЖ1*иим«с11»пшпм11(м«а1амааа1аааа||1мншми11НМ111нмнм1мнм1(|11НН1«Н1**1М,П'''*>>^>*Т'" A Galeb jugoszláv iskolahajó, amelyen Tito elnök és a jugoszláv küldöttség tagjai az EAK-ban, Szíriá­ban és Irakban tett látogatásukról útban vannak ha­zafelé, zavartalanul, nyugodt tengeren folytatja útját. Tito elnök, Edvard Kar­­delj, Vladimír Popovic, Kiro Gligorov, Mišo Pavičević és a kíséretükben levő szemé­lyiségek idejük nagy részét munkával töltik, figyelem­mel kísérik a hazai és nem­zetközi eseményekről szóló híreket. A Galeb vasárnap már ju­goszláv felségvizekre érke­zett. Tito elnök a Galebon a kö­vetkező táviratot kapta Ab­dul Rahman Mohammed Aref iraki elnöktől: „Örömmel fogadtam ba­ráti hangú táviratát, amelyet Irak elhagyása­­Alkalmából küldött. Úgy­szintén biztosíthatom Excellenciádat, hogy az iraki népet és kormányt, valamint engem is öröm­mel tölt el az a gondolat, hogy alkalmunk volt ta­lálkozni és megvitatni Önnel, a közel-keleti hely­zetet és az áruló agresz­­szió következményeinek kiküszöbölését. Bízunk Excellenciádban, a két or­szág őszinte együttműkö­désében, ami távlatot nyit minden olyan szükséges intézkedés előtt, melynek­­ célja tovább erősíteni a­ ­ két ország közti barátság szálait, és közösen hozzá­járulni a szabadságért és békéért folyó harchoz. Excellenciádnak jó egész­séget, Jugoszlávia népei­nek sok szerencsét és si­kert kívánok.” India kész hozzájárulni a közel-keleti válság rendezéséhez Új-Delhiből jelenti a Tan­jug. Az indiai kormány szóvi­vője kijelentette, hogy India kész hozzájárulni a közel-ke­leti válság rendezéséhez. Ezt a készséget tükrözi a Tito elnök közel-keleti útja iránt megnyilvánult nagy érdek­lődés. Az újságok gyakran han­goztatták, hogy India és Ju­goszlávia hasonló és azonos nézeteket vall a válságról, ami csak az arab népek tör­vényes jogainak tiszteletben­­ tartásával rendezhető. Azt is hangsúlyozzák, hogy a jelen­­­­legi helyzet tarthatatlan. Az­­ újságok ismertették a Tito elnök kairói látogatásáról szóló közleményt is. A kormány szóvivője hang­súlyozta, hogy India békére törekszik, de nem olyanra, amely csorbítaná az arabok jogait. A Patriot című újság arról ír, hogy küszöbönáll az el nem kötelezett országok fokozottabb diplomáciai te­vékenysége, a Times of In­dia pedig megjegyzi, hogy Tito elnök látogatása tulaj­donképpen kezdetét jelenti azoknak az erőfeszítéseknek, melynek célja, hogy Izrael visszavonuljon a megszállt területekről. . . (јТЕКГ • Jugoszláv vizeken a Caleb Tito előrk táviratot kapott Ikzes iraki elnöktől A sebészetben nincs titok Dr. De Bakey sajtónyilatkozata Dr. Michael de Bakey, a világhírű amerikai szívse­bész Belgrádban megtartott vasárnapi sajtóértekezletén kijelentette, hogy jugoszlá­viai programját sikeresen befejezte. A sajtóértekezlet előtt kora reggel megláto­gatta a két beteget, akiket szombaton operált meg. El­mondta az újságíróknak, hogy mindkét betege jól érzi magát. Ljubljanából is hírt kapott arról, hogy nyolc páciensének állapota roha­mosan javul. A professzor több mint két órán át válaszolt az új ú­­­ságírók kérdéseire, és felvi-*’-’ lágosításokat adott a szívse­­­­bészet eddigi eredményeiről, sikereiről, továbbá kilátá­sairól. A szívműtéteknél rendkí­vül fontos, hogy minél rövi­­debb idő alatt fejezzék be, mert az altatás meghosszab­bítása veszélyekkel járhat. Nemcsak a sebész tudása, rátermettsége játszik nagy szerepet, hanem a felszere­lés minősége és a jól be­gyakorolt, összehangolt együttes. A professzor el­mondta, hogy Houstonból körülbelül 50 láda műszert hoztak magukkal. Ő volt kü­lönben az első a világon,­­ aki a mesterséges szívbillen­­­-­ tyű átültetésén kívül első­nek alkalmazta a műszívet is. Véleménye szerint a tu­domány belátható időn be­lül képes lesz olyan szerke­zet előállítására,­­ amely tel­jesen helyettesítheti majd a szívet. A műszív megszerkesztésé­ben a tudomány egyelőre még gyermekcipőkben jár, körülbelül ott tart, mint egykor a repülés területén a Wright fivérek, amikor si­került először a levegőbe emelkedniük. Igaz, hogy az első repülőút nagyon rövid volt és a gép mindössze né­hány méterrel emelkedett a föld fölé, de az volt a fon­tos, hogy mégis fölemelke­dett, így állunk a műszív­vel is. Az a legfontosabb, hogy már működni kezdett. Beszélt a szívátültetésről is, amely technikai szem­pontból már lehetséges, de az orvostudomány még nem oldott meg bizonyos élettani problémákat. A továbbiakban kiemel­te, hogy az orvostudomány­ra még sok probléma megol­dása vár. Ilyen például az érelmeszesedés, ami az Egye­sült Államokban évente kö­rülbelül félmillió ember ha­lálát okozza. A libanoni származású orvosprofesszor elmondta, hogy jugoszláviai látogatá­sának célja mindenekelőtt az volt, hogy a szakértők és a nagy nyilvánosság előtt bemutassa a csoportmunka előnyeit. Elismeréssel szólt a jugoszláv orvosokról és az egészségügyi dolgozókról és elmondta, megállapodott ve­lük abban, hogy több orvos, technikus és ápoló megy a houstoni egyetemre, hogy ott tökéletesítse tudását. Rendkívül hasznosnak mondta a műtétek televíziós közvetítését, mert az hozzá­járul a tudomány népszerű­sítéséhez, az egészségügyi kultúra emeléséhez. A se­bészetben nincs titok, a se­bészet az emberek meg­mentéséért küzd — mondot­ta. (Tanjug) A jordániai menekültek nagy többsége haza akar térni Kölcsönös vádaskodás a huzavona miatt Ammanból jelenti az AFP. A Nemzetközi Vöröskereszt képviselője kijelentet­te, hogy vasárnap egy nagyobb csoport arab mene­kült tért vissza az Izrael által elfoglalt területekre. Egy jordán szóvivő hangsúlyozta, hogy eddig 175 000 menekült kérte visszatelepítését. A Vöröskereszt képviselő­je ezért kérte az izraeli ha­tóságokat, hogy hosszabbít­sák meg az eredetileg au­gusztus 10-éig megszabott, s egyszer már a hónap végéig meghosszabbított határidőt. Aligha remélhető azonban, hogy az izraeli kormány meg­hosszabbítja a határidőt, ehelyett inkább az egy na­pon hazatelepülők számá­nak növelését szorgalmazza. Jordánia és Izrael egyéb­ként egymást vádolja a ha­zatelepítés fékezésével. A Tanjug kairói jelentése szerint az Al Akbar című újság arról ír, hogy a meg­szállt arab területeken folyó izraeli tevékenység napról napra érthetőbbekké teszi Izrael agresszív és terjesz­kedési szándékát. Az újság arra a megállapításra jut, h­ogy az Izrael által meg­száll területeken állandóan növekszik az arabok ellen­állása. ALTALÁNOS SZTRÁJK I­S. ARISBAN El Arisból jelenti az AP. Az Izrael által megszállt El Aris arab lakossága va­sárnap kitűzte az egyiptomi zászlót, és általános sztráj­kot kezdett. A sztrájk kere­tében becsukták az összes üzleteket. A város izraeli katonai­­parancsnoka továb­bi intézkedésig teljes kijárá­si tilalmat rendelt el, és szé­les körű akciót indított a sztrájk szervezőinek és eldu­gott hadianyag felkutatásá­ra. HUSSZEIN ÉS EL AZHARI A CSÚCSTALÁLKOZÓ MELLETT Khartúmból jelenti a MEN­A: Husszein jordániai király és El Azhari szudáni elnök, az arab országok erőfeszíté­seinek egybehangolása érde­kében szükségesnek tartja a hónap végére tervezett csúcstalálkozó megtartását. A két államfő bízik abban, hogy az arab országok ren­dezik összes vitás kérdéseit. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy az arabok csak soraik tömörítésével és erőfeszí­téseik egybehangolásával számolhatják fel az izraeli agresszió következményeit, és szerezhetik vissza a meg­szállt területeket. A király szudáni látogatá­sa befejeztével Líbiába uta­zott. HUSSZEIN FIGYELMEZTETÉSE IZRAELHEZ Husszein jordániai király figyelmeztette Izraelt, hogy ha a meghódított területek ügyében az arab államok­kal nem jut kompromisszu­mos megoldásra, akkor újabb fegyveres összecsapá­sok várhatók. Jordánia nem hajlandó engedményeket ad­ni Jeruzsálem kérdésében. Az arab államok csak ak­kor hajlandók tárgyalóasz­talhoz ülni Izraellel, ha csa­patai visszatérnek a június 5-e előtti hadállásokba. Tizennyolc gól és egy félbeszakadt mérkőzés Döntetlen a belgrádi rangadón — Két perccel a befejezés előtt úszott el a Vojvodina két pontja — A­niši Radnički katasztrófája Szarajevóban — Kisiklott a bajnokcsapat — Kikaptak a ljubljanai milliomosok TIZENNYOLC GÓL szü­letett a rajton. De egy mér­kőzés méghozzá a zrenjani­­ni, félbeszakadt. A gólok száma azt bizonyítja, hogy néhány csapatunk jól fel­készült. A C. Zvezda ha­talmas szurkológárdája csa­lódottan hagyta el a stadi­ont, mert kedvenc együttese alig harcolta ki a döntet­lent a jól játszó zágrábi Di­namo ellen. Kis híján a zágrábiak megnyerhették volna a mérkőzést, de De­lin nem értékesített egy ti­zenegyest. A ljubljanaiak több millió dinárt fizettek új szerzemé­nyeiknek, és milliomosoknak­­ nevezték el őket. Sokat vár­tak a bajnoki rajttól, de csa­■ patak kiábrándítóan játszott, ■ s kikapott a Rijekától. A Vojvodina Splitben a­­ nagy hőségben egy ideig ■ aránylag jól küzdött, de két ■ perccel a befejezés előtt el­­­úszott a két pont, mert le­■ maradt a védelem. Zrenjaninban két kiegyen­­­­súlyozott együttes küzdött,­­ és úgy látszott, hogy pont­osztással zárul a játék. A 60. , percben azonban egy felelőt­­­­len szurkoló valamilyen ke­mény tárggyal eltalálta a partjelzőt, mire Ristic játék­vezető — helyesen — le­fújta a találkozót. Vélemé­nyünk szerint a történtekért a rendezőséget terheli a fe­lelősség, és nincs kizárva, hogy a mérkőzést 3:0 arány­ban az OFK Beograd javára igazolják. Az újonc Maribor nem­­ hagyta magát Szkopjéban,­­ elvitt egy pontot Mariborba.­­ A Velea jó játékkal le­győzte a bajnokcsapatot. A Zagreb saját pályáján dön­tetlent csikart ki a Partizan ellen. Jobbak voltak a román lányok Jugoszlávia—Románia 42:75 Zentán tartották meg a jugoszláv és a román lányok atlétikai találkozóját. A ro­mán atlétanők sokkal job­bak voltak, a 10 verseny­szám közül nyolcat meg­nyertek és teljesen megér­demelten szereztek 75 pon­tot. Ugyanakkor lányaink­nak — helyezéseik alapján — csak 42 pont jutott EREDMÉNYEK: Gerely­hajítás: 1. Stancu (r) 44,22, 2. Lazic (r) 43,68. Súlylökés: 1. Murarescu (r) 13,20, 2. Nikolic (r) 12,52. Magasugrás: 1. Hrepetnik (r) 165, 2. Stoenescu (r) 160. 80 m gát: 1. Chal (r) 11,5, 2. Zinu (r) 11,6. 400 m: 1. Grigorescu (r) 57,8, 2. Jo­­vanésc (r) 58,8. 100 m: 1. Goth (r) 12,2, 2. Caralunga (r) 12,4. Távolugrás­: 1. Po­­pescu (r) 5,36, 2. Chal (r) 5,13. Diszkoszvetés: Menes (r) 48,00, 2. Tionescu (r) 44,56. 200 m: 1. Caralunga (r) 25,4, 2. Goth (r) 25,8. 100 m: Kovacev (r) 2:13,9, 2. Filip (r) 2:16,4. 4x100 m: 1. Románia 48,7, 2. Jugoszlá­via 50­. A nézősereg nagy érdeklődéssel figyelte a zrenjanini mérkőzést, amely botrányba fulladt. (B. Vojnovic felv.)

Next