Magyar Szó, 1967. augusztus (24. évfolyam, 209-239. szám)
1967-08-31 / 239. szám
4. oldal МЛ GYÁR SZ .5 Csütörtök, 197. aug. 31. Erdélyi változatok Kolozsvár után, a tordai út egyik meredek kapaszkodóján a mindig vidám, kedélyes útitárs, Sándor, bejelenti, hogy közeledünk a „halálkanyarhoz” ... Azt hisszük előbb, hogy ez is csak tréfa, az én higgadtságomat igyekszik próbára tenni, de azután kitűnik, hogy bizony a fele sem tréfa annak, amit mondott: nagy U alakban görbül itt a műút, s a lejtőn vigyázatlanul lezúduló kocsit bizonyos mágneses, földmélyi gócok veszélyeztetik, olyannyira, hogy az útkarbantartók minden eshetőségre számítva, afféle „terelő térséget” építettek ki az út mentén, hogy oda irányítsa kocsiját a vezető, ha már egyszer elvesztette fölötte az uralmat... Később hallom azt is, hogy a környékbeliek, vasárnap délutánonként, ide ülnek a vaskorlátra, s lesik, mikor történik „valami”... Ez a szórakozásuk egyeseknek. S azt állítják, nap mint nap történik szerencsétlenség. Az én legnagyobb „veszélyeztetőm” maga a táj: van ebben olyan mágneses vonzás, mint abban a földmélyi gócban — minduntalan rajta felejteném a szemem, de csak átengedhetem magamon, a tekintet két sugárkévéjébe fogva; most tapasztalom igazán, mennyire rabbá tesz a motor, megfoszt a szemlélődő gyönyörűségektől ... Torda után Etéd, Küsmöd, Szolokma keletkezésének színes legendáját meséli Sándor, de még a fiainak birtokokat osztó Buda meséjére sem figyelhetek oda, mert az éles, lejtős kanyarokban minden óvatlanság kockázatos lenne... Átrobogunk az Aranyoson, Hadrév után feltárul előttünk a mezőségi táj, a távolban lankás, kopár hegyek. A mókás hangzású Kutyfalva ismét viszszavarázsolja a derűt kocsinkba, s a fáradhatatlan humorú útitárs székely tréfát mesél: „Megyek végig a felszegen, s egyszer csak hallom: supp! Teszek még vagy két lépést, esmeg hallom: supp! Esmeg két lépés, esmeg supp! Nézek hátra, s hát engem ütnek!...” Vidrádszeg, Erdőszentgyörgy, Csókfalva után végre pihenőállomás következik a délutáni órákban: Szováta! A csupa ablak, fatornácos emeletes fürdőépületek egy kicsit a századfordulót idézik, s jóleső látni, hogy ezt a stílusegységet nem bontja meg semmiféle újabb építkezés. Ez bizony mind-mind szakszervezeti nyaraló, munkásüdülő — nekünk, meszsziről érkezett turistáknak magánháznál kell szállást keresnünk. De addig is — le a Medve-tóra! Másnap reggel tovább hajtunk Korond irányába. A régi fazekasok ivadékai ma is az ősök mesterségét űzik ebben a három patakkal átszelt, zegzugos utcácskákkal, kapaszkodókkal, faragott kapukkal igazi mesehangulatot árasztó falucskában. Egyes házak előtt még ott a szakállszárítónak nevezett kis tornácocska, a férfiemberek díszes kis pihenőfészke. Az egyik fahíd tövében ruhát sulykoló menyecske. Hát itt bizony nem sokat változhatott az élet az utóbbi száz esztendőben. Paál Laci bácsi régi ismerősként fogadja Sándort: legutóbb több száz lejnyi festett tányért, bokályt vásárolt nála — az árát csak most hozhatta el neki, mert akkor, a váratlan lehetőség pénz nélkül találta ... Bemegyünk a színes cseréptányérokkal, bokályokkal, vázákkal színültig megtöltött szobába: ősi madaras, kígyós, életfás minták színkáprázata kábít el bennünket, s akaratlanul is az jut eszembe azonnal, hogy mindezt csak a fenyőrengetegeivel meséket suhogtató, pásztoraival, havasi embereivel titkokat továbbadó Erdély termelhette ki magából; otthon, Bácskában, egy egész fazekasvásár nem produkálna ennyi színt, ábrát, képzeletet vörös virágcserepeivel, foltmázas köcsögjeivel... Csakhamar előkerül Laji bá legfőbb segítőtársa, Kati, a pingáló lányka, aki ezeket az ősi ábrákat, színváltozatokat, nyilván öröklött tehetségével, átmentette e cseréptárgyakra. Nagy a szomorúság a házban: a pingáló lányka őszre férjhez megy — oda lesz a segítség! De már az udvaron ott sündörög egy még picibb gyerek — ámuló, minket csodáló tekintetében talán ott rögződnek már a pólyáskorától látott színkáprázatok... Háromszáz fazekas egyetlen faluban! Nincs múzeum a földön, amely így konzerválhatott volna népi életérzést, ízlést, képzeletet, mesevilágot. A sikeres vásár után a Korunk meg az Utunk verseinek tiszteletdíja majdnem teljes egészében átvándorol a három gyerek cipelte kosarakba; az otthoni konyha falán lógó két árva telecskai festett tányér méltó társaságot kap majd, ha hazaérünk... Másnap reggel egy borvízforrásnál bontjuk ki elemózsiánkat; a felkelő nap sugárnyalábjában éteri tisztaságú párarezgés, hallani a növekvő fű neszét — vagy talán a szomszédos hegyoldalban hajlongó emberek kaszasuhintása ez? Korond irányából mezítlábas kisgyerek jön, korsóval a kezében, a hegyek, s a völgy arányaiban olyan pöttömke, hogy ez már nem is valóság, s isten tudja, mi van ezen meghatódni való, hogy nézem, nézem ezt a közelítő mezítlábas kisgyereket a korsójával... Udvarhelyen, a rövid megálló pillanataiban, Paál Laci bácsi legényfiát sodorja közénk a véletlen: festő a gyerek — Sándor nagy elragadtatással beszél róla később, úgy látszik, Korond nemcsak pingáló lánykákat ad az erdélyi művészetnek ... Bikkfalvá, Bögöz —■ ki tudná megjegyezni is a kábító zengésű faluneveket; áthaladunk a Nagyküküllőn, majd Galambfalva kékre festett házainak mármár lidérces látványa fogad, de aztán megtudjuk, hogy ez nem igénytelenség, hanem hagyomány: a jobbágyfelszabadulás után ilyen kékre festett házakkal váltak ki a szabadok a többiek közül, ez jelezte, hogy ott szabad ember él, annak nem kell ingyen munkára mennie ... Székelykeresztúron épp piaci nap van, széles karimájú szalmakalapokban parasztasszonyokat látunk sétálni az utcákon, s az, hogy a kalap alatt ott van a fejkendő is , valami filmen látott tibeti táj hangulatát ébreszti bennem, de hát ezt csak a fegyelmezetlen képzelet érezteti így ... Egy kiállító teremben Pálffy Árpád Csíkszeredai művész kerámia-tárlata vár bennünket: újabb ámulás, újabb fölfedezés! A Csángó fej s a Hárászkendős asszony ismét valami keleti, ősi mitológia hangulatával legyint meg, de a többi alkotás is egyéni, nagy művész hasonlíthatatlan világát sugározza. A július végi nap pörkölő melegében tovább robogunk Fehéregyháza és Segesvár irányában... FEHÉR Ferenc Négerek és fehérek . AzAmerika meteorjának becézett Köves Lajos, amerikai párttitkárságának éveiről szóló visszaemlékezéseiben az amerikai néger proletariátus harcáról is írt az 1920-as években. Akkor ő, és a fehér munkások kommunista vezetői, bízták rá egyik-másik sztrájkgyűlés fehér vezetőségét arra, az akkoriban hallatlan engedményre, hogy a munkás-szolidaritás érdekében, a harc— legalábbis egy-egy csata — győzelmes befejezése érdekében üljenek le abba a munkaelnökségbe, amelynek asztalánál a fehér elnök mellett néger alelnök, a sztrájk néger részvevőinek választottja ül. Nagy esemény volt ez akkor, a maxizmus-leronizmusnak, a nemzeti és faji egység-testvériség eszméjének nagy diadala, záloga egyúttal a győzelmes sztrájknak is. Ma, vagy 40 év után, amikor Köves már rég hazatért az emigrációból, és pesti pártnyugdíjas immár, néger proletárok fegyveres tüntetéseiről, utcai harcairól közli a híreket az újság napról napra. Várjuk, még egyre várjuk — és reméljük nem hiába—,hogy a lapok előbbutóbb, de megemlékeznek arról is, hogy itt-ott a fehér munkások csatlakoztak társaikhoz, a néger harcosokhoz, és hogy egyes fehéramerikai vietnami harcosok, tüntetnek az igazságtalan, elnyomó gyarmati háború ellen, csatlakozva ezzel, mondjuk, a néger öklözőhöz, Clayhoz. A „gladiátorok" egymás mellé állnak, a dolgozók még nem találtak volna egymásra? S ha így van, vajon mi ennek az oka? Vagy a sajtó nem regisztrálja ezeket az eseményeket? Pedig ezek arra is hivatva lennének, hogy megnyugtassanak bennünket, vén marxistákat,leninistákat, hogy az eszme, az igazság erősebb a terrornál és erősebb az imperialisták „oszd meg és uralkodj" propagandájának hatásánál is. Várjuk az egymára találás híveit, Amerika testvériség-egység frontjának helyzet-analízisét, mikéntjeinek és miértjeinek elénk tárását, magyarázatát. Enélkül értetlenül állunk szemben a helyzettel. LŐRINC Péter A Jugoszláv Ifjúsági Szövetség tiltakozása Theodorakisz letartóztatása miatt Belgrádból jelenti a Tanjug. A Jugoszláv Ifjúsági Szövetség Központi Vezetősége szerdán táviratot intézett a görög kormányhoz, amelyben erélyesen tiltakozik Mikisz Theodorakisz görög zeneszerző, volt képviselő, a Lambrakisz nevű görög demokratikus ifjúsági szervezet elnökének letartóztatása és megkínzása miatt. A Jugoszláv Ifjúsági Szövetség kifejezi együttérzését a demokratikus görög ifjúsággal és követeli a katonai kormánytól Theodorakisz és a többi fiatal görög hazafi szabadon bocsátását, akiket az utóbbi hónapokban börtönöztek be. Francia színészek is követelik az ismert görög zeneszerző szabadon bocsátását Párizsból jelenti a Reuter. Francia színészek és színésznők egy csoportja tiltakozott a görög kormánynál amiatt, hogy Mikisz Theodorakiszt, a Zorba a görög című film feledhetetlen kísérőzenéjének szerzőjét letartóztatták. A tiltakozó levélben a francia művészek követelik a katonai juntától, adjon magyarázatot arra vonatkozólag, hogy Theodorakiszt és társait miért zárták be, és közölje hollétüket, valamint azt, hogy milyen körülmények között élnek. Az aláírók között van Simone Signoret, Yves Montand, Juliette Greco és mások. Brazília és Argentína atomegyezményt köt Rio de Janeiróból jelenti a Tanjug. Brazília és Argentína elhatározták, hogy ■ atomegyezményt kötnek, amellyel tulajdonképpen elutasítják a Szovjetunió és az Egyesült Államok által beterjesztett atomsorompó-egyezményt. A brazil külügyminisztérium egyik magas rangú képviselője kijelentette, hogy a megállapodás szerint Brazília és Argentína sokoldalú együttműködést folytatnak az atomenergia békés célú felhasználása érdekében. A brazil kormány egyetlen olyan nemzetközi egyezményt sem fogadott el, amely a nagyhatalmaknak monopóliumot ad az atomfegyverek előállítására. N A belgrádi Vecernje novosti vállalja a húszmilliomodik jugoszláv polgár kereszt- apaságát ___ ] "A Szövetségi Statisztikai Intézet feltevése szerint a húszmilliomodik jugoszláv polgár augusztus 27-e és szeptember 1-e között születik meg. A háromszázezres példányszámú napilap szerkesztősége felkéri másfél milliós olvasótáborát, hogy segédkezzen ! -- a lakosság száma szerint a nyolcadik helyen álló európai ország húszmilliomodik polgárának megtalálásában. ! SZÜLŐK, ANYAKÖNYVVEZETŐK! Sürgönyileg vagy levélben jelentsék minden augusztus I 27-e és szeptember 1-e között világra jött csecsemő 1 pontos születési idejét (nap, óra, perc). Címünk: I I Večernje novosti, Beograd, Trg Marksa i Engelsa 7. 303/1 I *. I тшт mmm ■ — — _ — __ __ __ _ 1 нвввввввввввввввввввввввввввввввв1ввввввввввввввв®швааввввви H NEMZETKÖZI MŰSOR - NEMZETKÖZI MŰSOR - NEMZETKÖZI MŰSOR - NEMZETKÖZI MŰSOR ■ 1 H BUDAPEST NAGYCIRKUSZ 1 SZEPTEMBER 4-éig VENDÉGSZEREPEL NOVI SADON 5 Naponta két előadás - délután 5 és este 8 órakor - jegyek elővételben a cirkusz pénztáránál ■ 9-től 20 óráig kaphatok ■ NE MULASSZA EL - NE MULASSZA EL - NE MULASSZA EL - NE MULASSZA EL - NE MULASSZA EL 897/1 Ш 0вввваввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввнввн1^