Magyar Szó, 1967. augusztus (24. évfolyam, 209-239. szám)

1967-08-23 / 231. szám

ITEGYELMEZETT BEOSZTOTT FORGÁCS TÉVEDÉS A ponyvaregények forgalmazása nem könyvkiadás, hanem bevétel. KESERŰ X. író mondja: — Kevesebb tiszteletet és több tiszteletdíjat! CSIMBORASSZÓ Az írói pimaszság netovábbja, amikor az ember köl­csönvett könyvből vesz kölcsönötleteket! ERÉNY Z. pocsékul ír, de jó tolla van. Huszonkét karátos ere­deti Parker.t OPUS 1. C. egész életében egyetlen regényt írt.­­ Egy regény az élete! , NYILATKOZAT I ■— Hamarosan megírom válogatott leveleimet. ÉLETMŰ. Egy csődör dicsekszik. — Odanézzenek! összes műveim bekötve! GYEREKSZÁJ — Apu, Petőfi Sándort a mi utcánkról nevezték el?„ PINTÉR Lajos J­U H­É! Legszebb dal a kis juhé! A városi ember tájékozatlansága a falu dolgaiban sok­szor elképesztő. Jól tudta ezt annak idején Petőfi Sán­dor is, ezért írta — részben tájékoztató jelleggel, közis­mert versét, melynek legközismertebb négy sorát (gyen­gébbek kedvéért) itt adjuk: Megy a juhász szamáron Földig ér a lába Gyepes kanton furulyáit, Legelészett nyája. Azóta százvalahány év telt el; időközben a tájékoz­tatáshoz hozzájárultak a népdalszövegek és versrészletek, mint pl.: A juhásznak jól megy dolga... avagy: Göndör szőre a kosnak van, szebb, ondoláltabb a kis juhé... Ezőst javult a helyzet napjainkban, amikor a sajtó mellett a rádió és televízió híranyaga is a falus város közeledését serkenti. Mégis kissé meglepő volt, amikor a legmaibb mában, ez év augusztus 12-én komoly saj­tónkban ezt olvastuk: „A Tisza-parti motel teraszán az egyik tarka nagy napernyő alatt, felgyűrt ingujjban, ke­zében hosszú kampós bottal, napbarnított arcú fiatalem­ber üldögél. Az asztalon egy üveg jégbehűtött gyümölcs­szörp, mellette egy máfél decis pohár. A motel mellett lombos fákkal árnyékolt haragoszöld szőnyegen (7!) juh­­nyáj legelész egy fekete komondor felügyelete alatt... stb. Egészen elképesztő, új kép. A fent idézett vers tehát így módosul: Ül a juhász motelben T — Nikkel lábú fotelben. S vajon furulyál-e napjainkban?! Fenét! A motelhez hozzátartozik a Wurlitzer, magyarul juke-box, csak egy új dinárt kell bedobni, és az összes Beatles-fiúk szemé­lyesen fe­jeznek a juhnyájnak. Homályban marad a cikkben emlegetett kampós bot (alias gamós bot) szere­pe, hiszen a jólnevelt komondor a munkamegosztás jegyében (idézet!)­­,nem várja meg gazdája figyelmezteté­sét, nyomban ott terem és rendre inti­ az eltévedt bá­rányt. Továbbá nem derül ki a cikkből, hogy ők ket­ten, a juhász és a derék komondora, hogyan osztják meg a 42 órás munkahetet. . (m­ni) ■— Megkérem Mancika, hogy ilyenkor ne szólítson osztályvezető elvtársnak. Szöveg nélkül VALLALATIKEDVENC Pszt, halkabban! Ha f­elriasztod, egész nap durcás. 930. oldal Szöveg nélkül jNbtthp Nincsenek kibékülve a szakál­lamina! Szakállas pszichológiapro­fesszorok bizonygatják, hogy a szakáll­ holmiféle kisebb­rendűségi komplexust leple­zendő feltűnési mániából ered. Magam viszont meg­győződtem, hogy a szakáll igenis az arcbőr alól ered és rengeteget kell vesződni ve­le. Azazhogy, nekem most már nem kell, minthogy vagy három hete szabadjára en­gedtem pofázmányszőrzetem. A szakállnak megtiltani nem lehet! És miért ne hagynám egy kicsit békén azt a bor­bélyt. Ami őt illeti, békén is van, csak én nem vagyok. Ismerősök, vadidegenek úton- Útfélen belekötnek a szakál­lamba! Állattenyésztés OKULJUNK MÁSOK TAPASZTALATAIBÓL A sertéshizlalás megsza­porodott gondjairól-bajairól folyik a tapasztalatcsere a falusi nagykocsmában. Hogy aszondják:­­ hol veszik a disznót, hol nem, hol a kö­véret keresik, hol a sová­nyat, de sohasem éppen azt és akkor, amit és amikor a paraszt eladásra kínál. Azt se tudja az ember, hogyan etesse a jószágot: zsírra-e vagy húsra? — Megmondom őszintén­­— szól bele a vitába Bölcs Bálint és kooperáns —, és mindig akkor jártam a leg­jobban, ha az átvevők ete­tésére és itatására fordítot­­tam a nagyobb gondot. A disznó meghízik magától is... (-) Szomszédasszonyom leszó­lít a liftben. — Mi az, Pintér úr, meg­halt a borbélya? — Igen — mondom — nem tetszett ott lenni a temeté­sén? Gyönyörű végtisztelet­adás volt. Néhányan még sírtak is ... Az étteremben Dezső bá­csinak szúrt szemet a rőt szakállam. — Ejnye, ejnye — csóvál­ta a fejét. — Hát már ma­ga is megbolondult? Mindig azt hittem magáról, hogy rendes fiatalember. — Dezső bácsi — mondom — én magáról mindig azt hittem, hogy meggyőződéses marxista. — Micsoda? Hogy én... és ki meri azt kétségbevonni? Milyen alapon?! —­ Csak mondom ... Mert Marx is szakállat viselt! Másnap látom, ujjnyi bo­rosta lengedez az állán ... Hanem a Gizi néni mégis­csak csőbe húzott. Az újságos bódé előtt ta­lálkoztunk. Szerdán, Gri­masznapon. — Svijetet, 7 Napot, No­­vostit... — sorolta. Amikor megpillantott, menten össze­csapta a kezét. — Jésszusmária, Forgács úr! Maga egy irodalmi kul­­túrember?! Maga egy kultúr­­humorista?! Fuj! Magyar Szót ne tessék adni! Huligá­noktól én nem olvasok!,... És tüntetőleg visszalökt­e a Grimasszal spékelt aznapi la­pot. Hűha! Kezd a helyzet me­leg lenni! Gondoltam egyet. A kultúra terjesztése és a trrázs növelése­­mégiscsak megér akkora áldozatot, hogy megígérjem neki: — Vegye csak meg, Gizi néni. Éppen a borbélyhoz me­gyek. Rajtam ne­ bukjon a vaj­dasági magyar kultúra! Ezúton közlöm, hogy még holnap levágatom­ a szakál­lamat. Apardon: És a vicceimet meghagy­hatom?.. . FORGÁCS Lajos KÖZGAZDASÁG OSZTJUK A TÖBBLETET — mégse jó nekik Héja Hugó közismert közgazdasági korifeussal cserél­gettünk eszmét a minap arról a káros kórtünetről, hogy bizonyos gazdasági szervezetek alkotó elemei úgy visel­kednek, mintha házastársak volnának: alighogy integrá­lódtak, megszüntetik a közös háztartást. A konfekciósok szétszedik a babaruhát, a bútorgyáraink elválnak ágytól és asztaltól. Sőt volt olyan kőfaragó kombinát is, amely­ből kő kövön nem maradt. Ecsetelte saját vállalata esetét. Szépen megkötötték az együttműködési egyezményt egy termelővállalattal, hogy együtt legyen termelés és kereskedelem. A népünnepély keretében aláírt megálla­podás szerint egyenlő arányban osztják a többletet. Most kitört a botrány, mert az osztozkodásnál kiderült, hogy az EGYIKNEK a munkatöbblet, a MÁSIKNAK a haszon­többlet jutott, ami nem tetszik az EGYIKNEK, noha any­­nyit oszthat, amennyit akar. (is) ERÉLYES INTÉZKEDÉSEK A PALICSI SZÚNYOGOK ELLEN Az állatkertből elszökött óriáskígyó jóval kevesebb kirándulónak okozott kelle­metlenséget Palicson, mint a valamivel kisebb, de sok­kal agresszívebb szúnyogok sokasága. Az egyik izgága kiránduló nem bírta már türelemmel és félhivatalos helyen feltette a kérdést: — Mit tettek eddig a ren­geteg szúnyog ellen? — Két konferencián is le­lepleztük a vérszívók nép­ellenes üzelmeit és a legeré­lyesebben elítéltük káros te­vékenységüket — hangzott a válasz.­ ­ (­hi) VICC, SZÓDÁVAS Egyre terjednek a fertőző nemi betegségek — írja a Magyar Szó — és a „fertőzéshez... elegendő az is, ha egy pohár szódavizet iszunk egy ilyen fertőzött személy után, ugyanabból a pohárból...” — Nem értem — panaszkodik orvosának a páciens —, tessék nekem elhinni, hogy nem szódavizet­ it­tunk ... (Még azt is olvastuk, hogy a válások számának nö­vekedésével egyidőben, növekedett a születések száma is. Úgy látszik, a válóperesek sem szódavizet ittak...) Két tévé beszélget — Mi az kedves tévé­kől­ Mindenfelé úgy ismerik, léga, maga újból itt? — szó- mint a legjobb játékost, aki látotta meg társát az üzlet- egyetlen , mérkőzésen sem­ben porosodó tévék egyike használja a fejét, csak ke­­zárás után. nyökét... — Sajnos... — Szinte hihetetlen, hogy — Úgy emlékszem, magát magát csak így egyszerűen egy héttel ezelőtt eladták. visszahozta — morfondíra­— Igen, egy labdarúgó- zott a kíváncsi tévé-készü­csillag vett meg — hang- lék. — No és mondja csak, mott a hosszú válasz, folytatása nem lesz ennek — És miért hozta vissza, az ügynek? ha szabad érdeklődnöm? — Dehogynem! Tulajdon Parkettázik? nosem még a klubjánál is — Én nem, de a focista, tiltakozott a helyszíni köz­másodállásban, igen. Külön­­vetítések ellené­ben azért nem volt megelé- — Uhm... most már ér­­gedve velem, mert egy es­­tem! te, nem is este inkább haj- — Mit? naltájt, amikor mgignetosz- — Azt, hogy miért nem köp felvételt közvetítettem közvetítjük mi a hazai lab­­­ legutóbbi mérkőzéséről, az­darúgómérkőzéseket!... előttem összegyűlt rokonság H­h észrevette, hogy úgy öröki­­i , tettem meg az utókor szá-­í­mára, hogy szembetűnő a te- CSAK AZ ISTEN .1 keteség a körme alatt. A MEGMONDHATÓJA.. . __ Qsflk ezért? — Igen, és egyben ünne­ A „Kisfalat” vendéglátó­pélyesen megfogadta a fele- ipari objektumban tiszt­­sége előtt, hogy a jövőben turkál a vendég a vagy nem játszik­­azokon a pörkoltos falban és odahív­­mérkőzéseken melyeket köz­­ít a Pincért: vetítek, vagy nem engedi —Mondja főúr, miből ké­­meg, hogy bárki is ekránom szült ez tulajdonképpen? elé üljön ismerősei közül. Birkából, borjúból, vagy — És mondja csak, leg­­disznóból? alább valami ismert csillag — Egy pillanat kérem — az illető? — érdeklődött már- mondja a pincér. — Azonnal sa, megkérdezem a főnököt. — De még mennyire? (is)

Next