Magyar Szó, 1967. november (24. évfolyam, 301-328. szám)
1967-11-01 / 301. szám
10. oldal MAGYAR SZÓ BmFiEkré^ J ЈшШмџмт^ Di NSU Re—88 a frankfurti autókiállítás szenzációja Aki figyelemmel kísérte az európai automobilizmus fejlődését az elmúlt két esztendőben, láthatta, hogy alapjaiban komoly válság rázta meg elsősorban Nyugat-Németország autóiparát. Az autógyártás, mint e gazdasági élet egyik legérzékenyebb barométere, elsőként reagált a háború utáni évek konjunktúrájának csillapodására. Két éve annak, hogy az autógyárakban megmutatkoztak a túltermelési válság első jelei. A koncentráció, kooperáció folyamata meggyorsult, a racionalizálás, tipizálás elsőrangú feladattá vált. A sokak számára újszerű — valójában normalizálódott — piaci helyzet arra késztette ez autógyárakat, hogy átdolgozzák, az igényeknek megfelelőbben alakítsák ki termelési programjukat. Lázas munka folyt a kuliszszák mögött, aminek előnyét a vevő látja, hiszen ma ismét minden a vásárló körül forog. Minden gyár azon igyekszik, hogy ez ő terméke, műszaki megoldása, vevőszolgálata és árai nyerjék meg legjobban a jövendőbeli kocsitulajdonos tetszését. A piacokért folyó küzdelem rendkívüli módon kiéleződött, a követett módszerek azonban nem azonosak. A valóban tőkeerős amerikai autóipar európai leányvállalatai például hihetetlen módon kiszélesítették programjukat. Célul tűzték ki, hogy igyekeznek kielégíteni minden vevő mindenfajta kívánságát. Az Opel Kadettnél a variációk, változatok száma ma több mint 650, a kocsik színét nem is számítva. A szervezők, gyártmánytervezők ügyességét dicséri, hogy ezt a variáció-skálát aránylag kevés tipizált törzsegység, szerelvény és tartozék váltogatásával érték el. A típusprogramot illetően a Volkswagen helyesebb úton jár. Programját úgy bővítette, hogy valóban újszerű, célszerű módosításokat eszközölt egyes modelljein, de annak érdekében, hogy jobban kielégíthesse a korszerű autózás igényeit. Komoly lépéseket tett például a biztonság növelése, az automatika, a jobb átfekvés irányában, érdekében. Az európai autós számára legrokonszenvesebb és a legértelmesebb módszert a Fiat követi. Rendkívül széles skálájú programja világosan tagolt, műszakilag korszerű, formailag ízléses, és valóban minden reális igényt kielégít. Aki pedig különlegességet akar, és ezt meg is tudja fizetni, az válogathat a szebbnél szebb Fiat sportkocsik és Fiat-bázisra épített különleges karosszériák között. Úgy hisszük, nem véletlen, hogy éppen a Fiat Művek érte el a legnagyobb sikert a krízis éveiben és hónapjaiban, és ma az európai autógyárak ranglistáján az első helyet foglalja el. Most pedig nézzük meg, mi volt új, mi volt az érdekes a frankfurti autókiállításon. VOLKSWAGEN Az 1500-as bogárhátú VW- nál bevezették a biztonsági kormányoszlopot, kívánságra pedig szállítható a félautomatika, amely hidraulikus nyomatékváltó, tárcsás dörzsikuplung és egy fogaskerekes váltó ügyes kombinációja. Szenzációként hatott a nagyobb, 1600-as típusnál alkalmazott elektronikus vezérlésű benzinbefecskendezés, amellyel a kipufogó gázok mérgező hatását csökkentik. A nagy Volkswagennél kívánságra szállítható a teljes automatika, amely hidraulikus nyomatékváltó és önműködő vezérlésű bolygókerekes váltómű kombinációja. Az új hátsókerék-felfüggesztés (kétcsuklós féltengelyekkel) pontosabb vezetést és jobb útfekvést biztosít az 1500-as és 1600-as típusoknál. OPEL A Kadett új, tekercsrúgós és vezetőrudas hátsóhíd felfüggesztést kapott, ami kétségtelen fejlődés. Az új Olympia kitölti az eddigi „hézagot” a Kadett- és Rekord-modellek között. Karosszériája nagyjából azonos a Kadett LS-szel. A már régebben ismert Commodore tulajdonképpen nem más, mint egy Rekord Coupé-karosszéria Admiralmotorral. A biztonságot növelő, összenyomódó kormányoszloptól és néhány belső, az utastér kialakítását érintő változtatástól eltekintve az új Opel-program fő jellemzője a különböző karosszériák, motorok és más törzsegységek áttekinthetetlenül sokrétű párosítása, kombinációja. FORD (KÖLN) A német Ford gyár Frankfurt előtt bemutatta az új 178 M típusokat. Tetszetős, kényelmes autók ezek, a megnövelt karoszszériaméretek azonban nem arattak osztatlan elismerést, mert nagyon is amerikai ízűek, és nem felelnek meg a mai európai irányzatnak. A Ford is variálja persze a modelleket, ha nem is oly mértékben, mint az Opel. A MERCEDES-BENZ változatlan programmal jelent meg Frankfurtban. A nemrégiben bevezetett újítások elsősorban a biztonság fokozását célozzák. BMW-GLAS A közelmúltban egyesült két gyár első ízben állított ki közös standon: programjuk kétségtelenül érdekes, magas színvonalú, és rendkívül sportszerű jellegű. Újdonságot jelentett az 1600— TI és a remek 1600-as Cabriolet, az 1600—GT, az eddigi Glas 1300/1700 GT típusok BMW jellegű változata. A BMW szinte módosítás nélkül vette át viszont a Glas—3000-est és az 1304- es modelleket. A BMW-program közönségsikerének bizonyítéka, hogy az elmúlt hónapokban ez a gyár — ellentétben a nagy autós cégekkel — növelni tudta az eladott kocsik számát. AZ AUDI — mint a VW-konszern leányvállalata — nem mutatott be újat. Említésre méltó csupán az, hogy a 72 lóerős motor kompresszióviszonyát úgy csökkentették, hogy már normál benzinnel is megelégszik e nyeket. Az NSU a Ro—80- nal és a Citroennel tervezett szorosabb együttműködés révén fel kíván törni az élvonalba. Az Opel Művek új típusa, a Kadett nagyobb testvére, amelynek neve: Olympia PORSCHE A program itt sem változott. Bevezették és bemutatták az előválasztós rendszerű automatikus váltót, a „Sportomatic”-ot. Aki tudja, hogy a VW-ék fejlesztési, kutatási munkáit nagyrészt Porsche végzi, nem lepődhetett meg, hogy a félautomata és automatikus váltók premierje mindkét gyár kocsitípusainál Frankfurt volt. A konstrukciós megoldások is messzemenően azonosak. AZ NSU Ro—80 kocsitípus volt Frankfurt , egyetlen, igazi szenzációja. Nemcsak azért, mert ebben a modellben került először alkalmazásra a sorozatgyártású, kéttárcsás, 115 lóerős Wankel-motor, hanem azért is, mert a jármű egész konstrukciója szellemes, ötletes, jól kidolgozott és modern. A RoW 80 a próbautak során osztatlan elismerést aratott, és beváltotta a hozzá fűzött reméFrankfurt ugyan nemzetközi autószalon, mégis főképpen a német autógyárak seregszemléje. Ezért a többi kiállítóról nem adunk részletes beszámolót, csupán néhány érdekességet említünk. . A Citroen új kis kocsiját, a Dyane-t mutatta be. A DS—19-nél, valamint a Pallas—21 típusnál viszont közös védőüveg alá került a két fényszórópár (egyikük halogén rendszerű jódlámpa). Külön érdekesség, hogy a fényszórók a mellsőkerekekkel együtt elfordulnak és így jobban bevilágítja a kanyart. A Simca az igazi szenzációt — a mellsőkerék-meghajtású 1100-ast nem Frankfurtba hozta el, hanem a Párizsi Szalonra tartogatta, éppúgy, mint PEUGEOT a 204-es kocsihoz tervezett kis Diesel-motort. Az amerikaiak viszont Frankfurtban állították ki a jövő évi típusprogramot. Érdekes, hogy a japánok — a Honda kivételével — nem állítottak ki. Nem tudni, hogy az európai várt piaci offenzívájukat lefújták-e, avagy csak későbbre halasztották. Szerda, 1967. november 1. —)(—