Magyar Szó, 1968. február (25. évfolyam, 30-58. szám)
1968-02-01 / 30. szám
Ara so para Magyar Sió •11ШШНмаа1ан1пни1Н«и«а1«М(Н11м«а111ап«*и«и 1И11МН11НННП 111Н1НМ «•••«•a «aeaeataa «•••••• SSSSSSn XXV. évf. 30. (7424.) szám »»»»Ј Csütörtök, 1968. február 1. A IMiEi^aras£:ss 2;:íJiíMSíu;:yáylliü;n:^;n:s:«s:íi;:::«:Mn;Kíí is:::5(^ — ■ ■ ■ " -• --------------------------- Helyreállt a diplomáciai kapcsolat Jugoszlávia és Nyugat-Németország között A jugoszláv és a nyugatnémet kormány Ж közleménye Belgrádból jelenti a Tanjug. A Szövetségi Végrehajtó Tanács szerda délelőtti ülésén Mika Spiljak elnökletével megvitatta a JSZSZK és a NSZK küldöttségének a diplomáciai kapcsolatok felújításáról január 23-a és 29-e között Párizsban folytatott tárgyalásainak eredményét. Meghallgatta és jóváhagyta Mišo Pavičević külügyi államtitkár-helyettes beszámolóját, majd tudomásul vette a megbeszélésekről szóló jegyzőkönyvet. A Szövetségi Végrehajtó Tanács ezután úgy döntött, hogy a JSZSZK 1968. január 21-ével felújítja diplomáciai kapcsolatait az NSZK- val, s erről az alábbi közleményt adja ki: „A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya megegyeztek abban, hogy a mai nappal felújítják diplomáciai kapcsolataikat. E célból a két kormány mielőbb diplomáciai képviseletet nyit nagyköveti szinten és kicseréli nagyköveteit. Mindkét kormány meg van győződve róla, hogy a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása elősegíti a két állam viszonyának fejlesztését és bővítését. Úgyszintén mély meggyőződésük, hogy határozatuk megfelel a békés európai együttműködés megszilárdítása követelményeinek és hozzájárul az európai feszültség csökkentéséhez.” A Német Szövetségi Köztársaság kormánya Kiesinger kancellár elnökletével szerdán megtartott ülésén, szintén úgy határozott, hogy felújítja a diplomáciai kapcsolatokat Jugoszláviával. Kiesinger kancellár Rómába való elutazása előtt az újságíróknak kijelentette, hogy örömmel fogadja az NSZK és a JSZSZK közötti diplomáciai kapcsolatok helyreállítását. Mišo Pavičević külügyi államtitkár szerdán magához kérette Agda Rössel (Folytatása az 5. oldalon) Utcai harcok Saigonban A szabadsági harcosoik elfoglalták az amerikai nagykövetség épületét — Megostromolták az elnöki palotát és a repülőteret — Romokban a saigoni rádióállomás — Az amerikaiak már Saigont is bombázzák Saigonból jelenti az AFP és a Reuter. A szerdára virradó éjjel a dél-vietnami felszabadító hadsereg egységei heves, meglapetésszerű támadást hajtottak végre Saigon belvárosa és repülőtere ellen. Helyi időszámítás szerint hajnali három óra tájban a saigoni kormánycsapatok egyenruhájába öltözött szabadságharcosok behatoltak a Dél-Vietnam fővárosának szívébe. Betörtek az elnöki palotától alig fél kilométernyire levő amerikai nagykövetség épületébe, megtámadták a rádióállomást, a Fülöp-szigeti nagykövetség épületét, a saigoni hadsereg közös vezérkarának székhelyét, három épületet, amelyben emeriikiai tisztek vannak elszállásolva és a Saigontól mintegy hét kilométerre levő Tan Son Nut katonai és polgári repülőteret. A gerillák elfoglalták és hat órán át kezükben tartották az amerikai nagykö-vetség épületének egyik, szárnyát. A nagykövetség körüli ütközet helyi időszámítás szerint negyed tízkor ért véget, amikor a helikopteren érkező amerikai ejtőernyősöknek sikerült visszavonulásra kényszerítenie a szabadsági harcosokat. Amerikai hírforrások szerint a Felszabadító Front 19 harcosa elesett. Az amerikai veszteség: 5 halott és 12 sebesült. Az USA saigoni nagykövetsége tavaly októberben költözött új nyolcemeletes épületébe, amelyet valóságos erődítménynek terveztek. Épülése 2,5 millió dollárba került. Az épületet két és fél méter magas vasbetonfal övezi, amely — a tervezők szerint — teljes biztonságot nyújt a könnyű fegyverek lövedékei ellen. A nagykövetség épületének megszállása éppen ezért leírhatatlan meglepetést keltett Washingtonban. A támadás kezdetén Ellsworth Bunker, az USA saigoni nagykövete, a diplomáciai képviselet közelében levő rezidenciájában tartózkodott, később azonban erős őrség kíséretében biztonságosabb helyre távozott. A harcoik még délután is folytak az elnöki palota közelében. A Felszabadító Front rohamosztagai a környékbeli házakból és parkokból lőtték a palotát. A felszabadító hadsereg legerősebb egységei a Tan Son Nut repülőteret és a repülőtér közelében levő amerikai támaszpontot támadták. A saigoni rádió szerint a repülőtér közelében levő városnegyedben mintegyTOO gerilla ásta be megát. A saigoni rádió bejelentette, hogy a repülőteret és környékét bombázni fogják, s felszólította a lakotságot, hogy hagyja el az övezetet (Folytatása az 5. oldalon) A dél-vietnami Felszabadító Front tagjai szerdán behatoltak Saigonba. A súlyos utcai harcoknak sok emberáldozata volt. Tito Gemu Gálában Addisz-Abebából jelenti a Tanjing. Josip Broz Tito köztársasági elnök és munkatársai a szerdai napot az ország délnyugati részében Gemu Gála tartományban töltötték. Tito elnök kedden utazott el Addisz-Abebából Bakuba, s innen Árba Mindibe folytatta útját. Árba Minch új város, építését néhány évvel ezelőtt kezdték. Környékén egy mintagazdaság terül el, amelynek alapjait jugoszláv szakemberek vetették meg. Ezerkétszáz hektárnyi területen kiirtották az őserdőt, s így rendkívül termékeny szántóföldet teremtettek. Árba Minch környékén gyapotot és főzelékféléket termesztenek. Tito elnök Gemu Golában munkatársaival együtt részt vesz egy vadászaton. Jovanke Broz, elnökünk felesége kedden délután Tergenye Work hercegnőt látogatta meg. A fogadáson jelen volt Zom Nikezić, külügyi államtitkárunk felesége, továbbá Mila Bajalica, addisz-abebai nagykövetünk felesége és Sofia Desta hercegnő. A délután folyamán Jovanka Broz megtekintette Addisz - Abeba nevezetességeit, majd ellátogatott egy áruházba. Utána Tegenye Work és Sofia Desta hercegnőkkel a főváros környékén végignéztek egy ünnepi előadást, amelyet egy kis falu lakói rögtönöztek. Jovanka Broz szerdán Bahardarba, a Tana-tó partjára, a Kék-Nílus vízeséseihez utazott, és megnézte a környék nevezetességeit. Tito elnök vadászaton Tito távirata a kereskedelmi világértekezlet részvevőihez Josip Broz Tito köztársasági elnök táviratot intézett az ENSZ II. kereskedelmi és fejlesztési világértekezletének részvevőihez. „Eredményes munkát kívánok az ENSZ II. kereskedelmi és fejlesztési világértekezletének részvevőinek. Meggyőződésem, hogy a tanácskozás megoldja az egész világot, elsősorban a fejlődő országokat érintő problémákat. Remélem, hogy az értekezlet részvevői tudatában vannak az értekezlet történelmi jelentőségének, és támogatják minden nép béketörekvését, gazdasági és társadalmi fejlődésért vívott harcát. Elvárjuk, hogy a világértekezlet felméri a világgazdaság helyzetét, amely különösen a fejlődő országokat érinti súlyosan, kidolgozza a gazdasági fejlődés hosszú lejáratú tervét, továbbá olyan kereskedelmi és pénzügykezelési intézkedéseket javasolnak, amelyek előrelendítik az egész világ ügyét. Ismételten sok sikert kívánok az értekezletnek!” Ma kezdődik a kereskedelmi világértekezlet INDIRA GANDHI NYITJA MEG Delhiből jelenti az AFP Indiai fővárosában kedden este, a kereskedelmi és fejlesztési világértekezlet előestéjén, tanácskozásra ültek össze a fejlődő országok képviselői. A zárt ajtók mögött megtartott ülésen 86 ország delegátusai vettek részt. Megvitatták a közös célokat, amelyekért küzdeni fognak. Elhatározták, hogy a világértekezlet közben is folytatnak külön megbeszéléseket. A nyugati országok küldöttségei is tanácskoztak Delhiben. Ők is álláspontjaikat hangolták egybe. A világértekezlet titkárságán szerzett értesülések szerint a legnépesebb küldöttség az indiai. Körülbelül 60 küldöttet számlál. Utána a szovjet küldöttség következik. A kereskedelmi és fejlesztési világértekezletet Indira Gandhi indiai miniszterelnök nyitja meg. Az emberiségnek csaknem fele írástudatlan Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsában beszámolót olvastak fel a világ népjóléti helyzetéről. A beszámoló szerint 1967-ben tovább mélyült a szakadék a fejlett és a fejlődő országok között. Az élelmiszer-termelés nem tart ütemet a lakosság szaporodásával és egyes területeken kevesebb az élelmiszer, mint azelőtt. A gyenge ellátás és a hiányos egészségügyi szolgálat ellenére a világ különböző részeiben sikeres harcot folytatnak a járványos megbetegedések ellen és csökkentették a halandóságot. Eredményes volt az írástudatlanság elleni harc is. 1960-ban a világ lakosságának 44,3 százaléka volt írástudatlan, 1966-ban 39,3 százalék. 1965 derekán a világnak 3,295 milliárd lakója volt, 778 millióval több, mint 1950- ben. A lakosság háromnegyed része a fejlődő országokban, elsősorban Ázsiában é. • Módosították a kisajátítási törvényt (2. oldal) • Ötezer telektulajdonos a törvényes rendelkezések útvesztőjében • Százas temetés (3. oldal) • Szabadka környékiek a sebész szemével • Három ember haláláért — tízévi szigorított fogház (4. oldal) • A legnagyobb nemzetközi értekezlet • Leállították a Szuezi-csatornán rekedt hajók kiszabadítását (5. oldal) • Mi vagyunk az egyetlen nem fejlődő ország (6. oldal) © A szegények szembekerültek a gazdagokkal • Diplomáciai tárgyalás a Pueblóról (7. oldal) © Miért buknak annyian... (8. oldal) • Kommunista (csütörtöki mellékletünk) • Föld Népe