Magyar Szó, 1968. március (25. évfolyam, 59-89. szám)
1968-03-01 / 59. szám
Péntek, 1968. március 1. Véleménycsere a fal helyzetéről Kelemen Mátyás, a Szocialista Szövetség elnöke megbeszélést tartott az észak-bácskai szervezetek elnökeivel A Szociálista Szövetség Ifjtartományi Választománya értelkieletet készít elő a falu gazdasági és társadalmi életéről. Hunnék keretében tegnap Suboticán megbeszélésre jöttek össze a Szocialista Szövetsg odai, topolyai,kanizsai, Mishegyesi, szabadkai, zeratai és zolmibori községi választmányi elnökei. Kelemen Mátyásinak, a Szocialista Szövetség tartományi választmánya elnökének indítványára az előzetes elemzések és vélerdányi kutatás alapján vitatták meg a falu politikai helyzeteit. A falu időszerű kérdésseiről a Szocialista Szövetség községi vállasztmányai véleményi kiáltatást végeznek a falvakban. Véleményeiket gyűjtötték a falu gazdasági kérdéseiről, többek között az elaprózott földek megművelésének nehézségeiről, a társastermelés fejlesztéséről, a hozamnövelésről, a kififizetődő gazdálkodásról, az önkormányzati viszonyok fejlesztéséről, a termény és a hízott jószág értékesítéséről, a hitelpolitikáiról, a termény- és a műtrágyaárrajlatról, az elöregedett földművesek földjének megműveléséről, az életkörülményekről és még sok másról. Ezeket a véleményeket vitattlták meg tegnap a szabadkai megbeszélésen. Fagylaltgyár Zomborban Április végén helyezik üzembe A zombori mezőgazdaságiipari kombinát tejfeldolgozó üzemrészlege októberben szerződést kötött a dán Gram céggel egy korszerű fagylaltgyártó részleg létesítésére. A zombori Infantering-projekt tervezővállalat elkészítette a tervrajzot, és megkezdődött az építkezés. Az apatini hajógyár dolgozói már a múlt év végén befejezték a tetőszerkezetet, s a múlt héten teljes egészében elkészült az épület. Márciusban várják a gépeket Dániából, úgyhogy a termelést a terv szerint április 25-én megkezdik.* A májusi ünnepek alatt már kapható lesz a zombori gyártmányú fagylalt és jeges torta. Az első évben a termelési folyamatot dán szakértők vezetik, a zombori fagylaltgyártó részleg szakértői pedig Dániában elsajátítják a gyártást. V. J. MAGYAR SZÓ nagyobb ár több napraforgó A földműveseknek is olajtartalom szerint fizetik a termést . A szövetkezetnek csak 10 para haszonkulcsra van joga A Szövetségi Végrehajtó Tanács nemrégi rendelete, amellyel 1,30 dinárra növelte a napraforgó minimális felvásárlási árát, és 10 párában állapította meg a szövetkezet haszonkulcsát, érthető megelégedést keltett a termelők körében. A napraforgónak a többi terményhez viszonyítva alacsony ára, továbbá az állandó veszekedés az átvétel alkalmával, oda vezetett, hogy a magántermelők évről évre csökkentették e termény vetésterületét, és a hagyományos 100 000—107 000 hektáros vetésterület Vajdaságban csak azért nem csökkent, mert a nagygazdaságok többet vetettek. A földművesek egy jó része hátat fordított a napraforgótermesztésnek. Érdektelenségüket mi sem bizonyítja jobban, mint a hozamok alakulása: a termelés a legjobb esetben is stagnált, a hozamok nem növekedtek. A kormányrendelet nyomán az olajgyárak ügyviteli szövetsége egységes átvételi mércéket dolgozott ki, amelyek minden gyárra kötelezők. A 38 százalék olajat, 11 százalék nedvességet és 3 százalék szennyezőanyagot tartalmazó napraforgóért a gyárak 1,30 dinárt fizetnek. Minden további olajszázalék vagy kisebb nedvesség, illetve szennyezőanyag-százalék mázsánként 4,40 dinárral nagyobb jövedelmet jelent a termelőknek. A jó termelőnek nem olyan nehéz 44 százalékos olajtartalmat is elérni, ami azt jelenti, hogy 1 kg napraforgóért 1,50 dinárt is kaphat. Kiszámították, hogy az átlaghozamok alapján az új minimális ár alapján hektáronként kb. 350 dinárral nagyobb jövedelmet lehet elérni. Az új árak feltehetőleg arra serkentik a földművesekét, hogy növeljék a napraforgó vetésterületét. A verbászi és zrenjanini olajgyár reméli, hogy sikerül 87 000 hektárra szerződést kötni, ami nagyjából elegendő lenne ahhoz, hogy teljesítőképességét szinte teljes egészében kihasználja. Az olajgyárak másrészt abban is reménykednek, hogy a cukorrépa vetésterületének korlátozása is sok magántermelőt napraforgótermesztésre kényszerít. Sok szövetkezetben bizonyosan nehéz szívvel mondanak le a 10 páránál nagyobb haszonkulcsról, hiszen tavaly még nem egy közülük 15, sőt 20 párás haszonkulcsot számított föl, mások pedig a nagyobb olajtartalom révén befolyt többletjövedelmet maguknak tartották meg. Az idén a szövetkezetek is olajtartalom, nedvesség- és szennyezőanyag-százalék alapján számolják el a napraforgót. Az olajgyárak megegyeztek, hogy a társastermelésből származó napraforgóért legalább 1,30 dináros árat fizetnek, ha a termelők a gyártól kapott vetőmagot vetik. Ezért a feldolgozók elegendő legjobb minőségű vetőmagot szereztek be. Ezenkívül, hogy a termelőknek és jómaguknak minél jövedelmezőbbé tegyék a termelést, illetve a feldolgozást, az olajgyárak ezentúl kizárják a kereskedelmi vállalatokat a napraforgó felvásárlásából. S. Z. Általátos összefogás a gyakornokok érdekében A gyakornokok számára is teljes mértékben biztosítani kell azokat az önigazgatási és egyéb jogokat, amelyeket a hosszabb ideje dolgozó személyek élveznek. Semmiképpen sem engedhető meg, hogy gyakornoki munkájuk idején hátrányos megkülönböztetésben legyen részük és hogy bérmunkára kényszerítsék őket — szögezték le tegnapi tanácskozásukon a Szakszervezeti Szövetség Központi Tanácsának, a Szocialista Szövetség országos választmányának, a Szövetségi Gazdasági Kamaráinak és a Szövetségi Munkaügyi Tanácsnak a képviselői. A tanácskozás részvevőinek véleménye szerint a gyakornokok kötelező felvételéről szóló törvényt az egész közvélemény, de főképp az ifjúság, osztatlan helyesléssel fogadta, és sok munkaszervezet máris megkezdte a gyakornoki elvétel és tkisképzés programjának kidolgozását. A törvény alkalmazásában azonban még meglehetősen sok dilemma van. A Szocialista Szövetséginek, a szakszervezetnek és az önigazgatási szerveknek ezért minden eddiginél élénkebb tevékenységet kell kifejteniük, hogy a vállalatok és önigazgató szerveik helyesen alkalmazzák az új törvényt. A tanácskozás részvevői rámutattak arra a téves és káros felfogásra, hogy a gyakornokok felvétele csupán törvényes kötelezettség. Forgalmas a horgosi átjáró Hétfőn lép életbe a jugoszláv állampolgárokra vonatkozó magyarországi valuta-rendelkezés Február 23-a óta, amikor a magyar illetékes szervek közzétették, hogy március 4- étől kezdve a Magyarországra beutazó jugoszláv állampolgárok kötelesek 50 új dinárt forintra váltani, alaposan növekedett az utasforgalom a horgos-röszkei határátjárón. Jugoszláviából, főleg Szabadkáról most naponta ezrével látogatnak Szegedre, a szabadkaiak testvérvárosába, hogy kihasználják a hétfőig még érvényes, kedvezőbb határátlépési feltételeket. Ugyanis március 4- étől minden átlépés alkalmával kötelezően beváltandó összeget túl soknak tartják. Ezután bizonyára kevesebben szánják el magukat, hogy vacsorára vagy ebédre átruccanjanak Szegedre, vagy valamelyik más magyarországi városba. Várható tehát, hogy ezen a határátkelőhelyen jóval csökkenni fog a forgalom. Hogyan gazdálkodjon a társadalombiztosító 5,5 százalékos egészségbiztosítási járulék Padámka, Zcenibor, Becse és Mitrovica úgy határozott, hogy 5,5 százalélkois járulékot kap az egészségvédelem, Kiskiada 5,3 százalékot szavaszoltt meg. A többi község 5,4 százalékot szán ez egészségbiztosításra, tehát 0,2 százalékkal kevesebbet, mint az év elején terveztek. Számítanak arra, hogy növekedni fog az aktív biztosítottak száma, és személyi jövedelmük is emelkedni fog, tehát az egészségbiztosítási járulék összegszerűen még hs többet tesz ki mint tavaly. De még ez az öszszeg sem lesz alanyi, amenynyit 1966-ben jutott a tartományi egészségbiztosítási alapba. Hasonló a helyzet a társadalmi biztosítás más ágazataiban is, viszont a járulékok csökkenése folytán 13 millió új dinárral több marad meg a vajdasági munkai szervezetekrnek. A gyermekvédelmi járulék két részre oszlik: a nagyobbikból fedezi a társadalombiztosító a családi pótlékot, a kisebbik a közvetlen gyermekvédelem céljára szolgál. A társadalombiztosító intézet alapjaiba befolyó pénzről volt szó tegnap a tartományi biztosító közösség ülésén. Ugyanis most a szerződéskötések előtt látni kell, mire is telik az idén belőle. Elkészítették a pénzügyi tervet is olyképpen, hogy a bevételiek fedezzék a kiadásokat. Arra is rámutattak az ülésem, milyen intézkedéseket kellene tenni, hogy a biztosítottak miinél többet kapjanak pénzükért. Az egészségügyi intézményeik integrációja nagyon hasznosnak bizonyult, mert célszerű, gazdaságosabb munkát eredményez. Az egészségügyi intézményeket azonban nem lehet kényszeríteni, hogy társuljamsik, e társadalombiztosító legfeljebb sugalmazhatja intézkedéseivel, politikájával az integrációt. A beruházásokról is szó volt, hiszen több vajdasági helységben még mindig nincs megfelelő egészségház, egészségügyi intézmény. A nyugdíjbiztosítással kapcsolatban a legfontosabb feladat közreműködni az Új rendszer kidolgozásában. Az új törvény valószínűleg tartalékalap létesítését, a járulék egy részének tartalékolását fogja előírni, és a nyugdíjbiztosítást is az önigazgatás alapjára fogja helyezni. A tegnapi ülésen azt is hangsúlyozták, hogy a társadalombiztosító vezető szerveknek szorosabb együttműködést kell teremteniük a társadalmi szervezetekkel, egészségügyi intézményekkel, és arra kell törekedniük, hogy a kevés pénzből is jusson mindarra, amit a biztosítottak járulékukért méltán elvárnak. K. E. 3. oldal „Dísztagok“ és a KSZ szervezetei Hogy hány KSZ-tag vét az alapszabályok, a demokratikus módon meghozott határozatok vagy a kommunista erkölcsök ellen — ezt nem lehet számokban kifejezni. A kirótt büntetésekről szóló adatokból sem lehet teljes képet alkotni arról, milyen a pártfegyelem. Pedig ez társadalmi és politikai életünk mostani szakaszában igen fontos, hiszen jórészt a kommunisták hozzáállásától függ, hogyan valósulnak meg az átszervezés folyamán megállapított politikai irányelvek. Még az átszervezés kezdetén várható volt, hogy előbb-utóbb megmutatkoznak majd azok az elemek, amelyek vagy nem tudnak lépést tartani a haladással, vagy pedig nem értenek egyet az önigazgatás fejlesztésére irányuló politikával, s emiatt kihullanak a párt soraiból. A pártfegyelem megszilárdításának folyamán azonban előfordulnak különféle túlkapások, hibák, amelyeket mindenképpen el kellene kerülni. A KSZ szervezetei például teljesen indokoltan igyekeznek megszabadulni azoktól a dísztagoktól, akik csak névleg tagjai a pártnak,de semmilyen politikai tevékenységet nem fejtenek ki. A dolgot látszólag egyszerű elintézni: ha valaki nem jár értekezletekre, gyűlésekre, és nem vállalja a feladatokat, akkor fegyelmi eljárást kell ellene indítani, s ha ezen nem okul, ki kell zárni a KSZ-ből. Ha azonban a szervezet így kezeli a párttevékenységből visszavonult tagok ügyét, nem jár el helyesen. Meg kell ugyanis vizsgálnia, mi okozta azt, hogy egyik vagy másik kommunista nem tevékenykedik olyan szorgalommal, mint azelőtt. A baj okát nem csupán a tétlen tagban kell keresni, mert meglehet, hogy részben a KSZ-szervezet eszmei és politikai munkájában és módszerében van a hiba. Igaz, ez senkinek sem szolgálhat mentségül, mégis arra figyelmeztet, hogy a KSZ-szervezetek munkája sem mindig kifogástalan. Jellemző, hogy a fegyelmet sokszor még mindig azon mérik, ki hogyan tett eleget bizonyos formaságoknak, egyes tagok eszmei-politikai melléfogásait viszont nem bírálják el megfelelő módon. A KSZ-szervezetekben az elkövetett hibákról még mindig nem beszélnek személyre vonatkoztatva, hanem csak általánosságban. Ilyenformán senki sem érzi magát találva, akár tudatosan váll számunkra elfogadhatatlan elveket, akár tudatlanságból követ el hibákat. Ennek a következménye aztán, hogy egyik-másik KSZ-tag hibát hibára halmoz, sokszor egész jóhiszeműen, hiszen senki sem figyelmezteti baklövéseire. Sok esetben a szervezet csak akkor tárgyal vétségeiről, amikor már hosszú a lajstrom, s ilyenkor rendszerint kizárással büntetik Az elmúlt időszakban többször előfordult, hogy egy-egy tag visszaadta pártkönyvecskéjét. Hogy ebből milyen politikai következtetést lehet levonni, arról már sok szó esett, most inkább arra kellene rámutatni, hogy a KSZ szervezetek sokszor nem járnak el demokratikusan a kilépett kommunisták ügyének kezelésében. Megtörtént ugyanis, hogy az ilyen tagot büntetésül kizárták a KSZ-ből. Egyes szervezetekben pedig azt nem veszik figyelembe, hogy az éltesebb kommunisták már nem vállalhatnak annyi munkát, mint a fiatalabbak, olyasmit követelnek tőlük, amire nem futja erejükből, s ha erre nem vállalkoznak, megbírálják, sőt néha meg is büntetik őket. Ezt a bánásmódot nyilván nem érdemlik meg, kiváltképpen, ha éveken át szorgalmasan dolgoztak az KSZ-ben. S. L Dr. Nada Pavlovic ügyeletes orvostól megtudtuk: tegnap még öt szülésre számítottak. Dr. Pavlovicon kívül dr. Nada Bregun, dr. Milojko Belopavlovic, s három Jelena, Velicki, Dobrié és Indjié Jela bábák segítették világra a szökőnapi újszülötteket. Képünkön az újszülöttek, balról Jela Dobric az ikrekkel. A t kivételes dátum volt tegnap: február 29-e, a szökőnap, mivel 1968 szökőév. Ebből az alkalomból ellátogattunk az újvidéki egyetemi klinika szülészeti osztályára, hogy lássuk, kik azok az újszülöttek, akik csak négy évvel világrajöttük után ünnepük első születésnapjukat, s ha száz tavaszt is megérnek csak huszonöt születésnapot ülhetnek meg. Ezen a nevezetes napon, alig pár perccel reggel 5 óra után elsőnek Elvira Refer 18 éves újvidéki menyecske 2310 és 2340 grammos fiúikrei örvendeztették meg szüleiket. Utánuk, valamivel 9 óra előtt, Marija Fiser 23 éves kamenicai asszony 3055 grammos fiúgyermeket hozott a világra. Déltájban Katica Berar 19 éves péterváradi asszony 4070 grammos kislánya zárta le a sorrendet