Magyar Szó, 1968. augusztus (25. évfolyam, 210-240. szám)

1968-08-02 / 211. szám

­ Johnson fenyegetőzik SZERINTE A FELSZABADÍTÓ HADSEREG ÚJABB TÁMADÁSRA KÉSZÜL Johnson amerikai elnök szerdai rendkívüli sajtó­­értekezletén kijelentette, hogy Washington „újabb ka­tonai intézkedéseket tesz”, ha Észak-Vietnam of­­fenzívát kezd délen. „ Mély sajnálkozásomra Észak-Vietnam nem csök­kentette katonai tevékeny­ségét, hanem ellenkezőleg, júliusban rekordszámú em­bert — mintegy­­ЗО 000-et — küldött Dél-Vietnamba. Minden okunk megvan te­hát arra, hogy az ellenség újabb nagy támadásától tartsunk, reméljük azonban, hogy az offenzívát elhalaszt­ják. Hozzátette, hogy Washing­ton hajlandó véget vetni a VDR bombázásának, mi­helyt meggyőződik arról, hogy ennek következtében nem növekszenek az ameri­kai csapatok veszteségei. A vietnami fronton rosszabbodik a helyzet , Párizsban tovább tartanak a vádaskodások Párizsiból jelenti a_ Tanjug. Az amerikai és az észak­vietnami küldöttség párizsi tárgyalásán nem történt semmi újdonság. Ahelyett, hogy a két fél közelebb ke­rült volna egymáshoz, to­vább folytatja kölcsönös vá­daskodását, miközben a viet­nami fronton egyre rosszab­bodik a helyezet. A politikai megfigyelők véleménye sze­rint Párizsban „süketek vi­tatkoznak” mind élesebb hangnemben. Az amerikai tárgyaló fél most azzal próbálko­zik, hogy az agresszió folytatásáért Hanoira há­rítsa a felelősséget. Ave­­rell Harriman fődelegá­tus, hogy elejét vegye az észak-vietnami küldött­ség támadásainak, el akarta téríteni a tárgya­lásokat a legfontosabb problémáról, és a laoszi helyzetet vitte terítékre. Leszögezte, hogy Laoszban Hanoi az agresszor. Ha Van Lo ezredes, aki a megbete­gedett Xuan Thuyt helyet­tesíti, válaszában hangsú­lyozta, hogy Laosz mellékes kérdés, legfontosabb az, hogy az USA szüntesse be a Vietnami DK elleni had­műveleteket. A politikai megfigyelők, a szerdai tárgyalásokból ítél­ve, úgy vélik, hogy a „sü­ketek párbeszéde” nem jár­hat semmilyen eredmény­nyel, talán legjobb lenne véget is vetni neki. Saigontól húsz kilométerre támad a felszabadító hadsereg Csütörtökön reggel a Dél­vietnami Felszabadító Front egységei aknavetőtűzzel árasztották el a kormány­csapatok Saigon környéki hadállásait. A fővárostól alig húsz kilométernyire északnyugatra fekvő Dúc Ho környékén húsz gránát hul­lott a 25. dél-vietnami had­osztály vezérkari épületére. Saigontól mintegy 30 ki­(Folytatása az 5. oldalon) SU Magyar Sió ............................................................................................................................... xxv. évf. 211. (76os.) szám ::::::::: péntek, 1968. augusztus 2. — -------------------------------------.....................................-- -------------------­Visszavonták a varsói levelet BEFEJEZŐDTEK A CSEHSZLOVÁK-SZOVJET MEGBESZÉLÉSEK Kiküldött munkatársunk telefonjelentése ! Prága, augusztus 1. | Délután 3 óra után futott be a hír Prágába, hogy a csehszlovák—szovjet pártvezetőségek befejezték tárgya­­­­lásukat a Tisza menti Csernában, illetve a magyar hely­ség neve szerint Agcsernyőn. A közismerten higgadt vérmérsékletű csehek is idegháborús hangulatban kö­vették az egy napra tervezett, de négy napra elnyúlt­­ tárgyalást.­­ Az Agcsernyőről érkező gyér híreket — a közbizton­sági intézkedések lehetetlen- s­sé tették a hírforrások meg­közelítését —, a jelentékte­lennek tűnő apró eseménye­ket is méricskélték, magya­rázták. Jót jövendöltek ab­ból, hogy a két küldöttség tagjai szerdán a déli órák­ban, a tárgyalás szünetében, megjelentek a városka fő­utcáján, és Svoboda, Smrkovsky, valamint Koszi­gin és Podgornij elbeszélge­tett a vasutas kultúrotthon — a tárgyalás színhelye — előtt összegyűlt lakossággal. Ez a kis protokollmentes hír is reménykedő hangulatot keltett. Még kedvezőbben fo­gadták, hogy Dubček ezalatt meglátogatta a gyengélkedő Brezsnyevet a szovjet kül­döttség különvonatában, és másfél órán át kettesben el­beszélgettek, illetve tárgyal­tak. Miközben a telefonkap­csolatra várok, már késik­­ a közös közlemény, amelynek közzétételét négy órára jelezték. Be­futott azonban egy pozso­nyi értesülés, amely sze­rint a tárgyalásokon nagy jelentőségű döntés szüle­tett: visszavonják a var­sói tanácskozáson megho­zott „ötök levelét”. Beje­lentették azt is, hogy Lud­­vík Svoboda köztársasági elnök este rádióbeszéddel fordul az ország népéhez. Befutott az a hír is, hogy augusztus 3-án Pozsonyban folytatják a tárgyalásokat, mégpedig a kétoldali tár­gyalás helyett a csehszlovák pártvezetőség összeül a var­sói levél szerzőivel, az öt párt küldöttségével. A tudósító az olvasó elné­zését kéri az ismétlésért: eb­ben a pillanatban, néhány­­ perccel öt óra előtt, meg i­­ szólalt a prágai rádió, és­­ közli az alig néhány mondat­­­ba sűrített közleményt az jágesernyői tárgyalásról: a­­ tárgyalók véleményt cserél- t tek a két félt érdeklő kér­­­­désekről. A tárgyalás — folytatja a közlemény — az őszinteség és a kölcsönös megértés szellemében folyt, megszilárdították a kapcso­latokat a marxizmus—leni­­nizmus és a proletár nem­zetköziség szellemében, és elhatározták, hogy az öt párt vezetősége — amint fentebb tudattuk — Pozsonyban ta­lálkozik a zöld asztal mel­lett. Az első jugoszláv küldöttség Prágában Ma délben Prágába érke­zett Simeon Zajezalo veze­(Foly­tatása az 5. oldalon) Alexander Dubček csütörtökön sétát tett Ciernában, és elbeszélgetett a járókelők­kel I­MRO Hadzsi Vaszilev Csütörtökön a dalmáciai Brelában meghalt MITO HADZSI VASZILEV, a Szobránye elnöke. Néhány napja a belgrádi I városi szkupstina brelai nyaralójában üdült. Délben­­ hirtelen rosszul lett, és húsz perccel később meghalt. Az orvosok megállapítása sze­rint halálát szívinfarktus okozta. Holttestét csütörtö­kön délután repülőgépen Szkopjéba szállították. Mito Hadzsi Vaszilev 1922-ben Kavadarban szü­letett. 1910 óta tagja a Ju­goszláv Kommunista Párt­nak, és az első naptól kezd­ve részt vett a népfelsza­badító háborúban. A felszabadulás után sok fontos állami és politikai beosztásban dolozott. Igaz­gatója volt a köztársasági tájékoztató hivatalnak, majd a Szobránye titkára és a Végrehajtó Bizottság tagja lett. A Macedón KP első kongresszusán, 1948-bant,- a Központi Bizottság tagje­löltjévé, és egy évvel ké­­sőbb tagjává választották. A Központi Bizottságban többek között az agitációs tv a propagandaosztályt vezet­te, majd az eszmei-politikai bizottság elnöke lett. Leg­utóbb a Macedón KSZ Köz­ponti Bizottságának elnök­ségi tagjává választották. A Jugoszláv Kommunista Szö­vetség VII. kongresszusán a Központi Bizottság tagjává választották. Három ciklu­son át tagja volt a Szob­­rányenak és egy cikluson át a Szövetségi Szkupstinának. 1967 májusában a Szobrá­nye elnökévé nevezték ki. Újságírással és publicisz­tikával is foglalkozott. Egy ideig felelős főszerkesztője volt a­ Nova Makedonija cí­mű napilapnak, a Macedón KP Szocijaliszticska Zom című folyóiratának, szer­kesztője a­ Komunistnak és főszerkesztője a Pogledi cí­mű társadalm­i szemlének. Számos elméleti jellegű­­ cikket és értekezést írt. Megszervezte 1941. évi partizán emléklapot és szá­mos magas jugoszláv kitün­­t­­etést kapott. Mito Hadzsi Vaszilev A macedón nép nemzeti ünnepe Tito elnök levélben köszöntötte az ünneplőket Macedónia népe ma ün­nepli nemzeti ünnepét, az ilindeni felkelés és a Kru­sevói Köztársaság kikiáltá- i­dették­sának 65. évfordulója je­gyében. A fő ünnepség színhelye Kruševo városa, ahová több tízezer ember érkezett Macedónia minden részéből. Abban a házban, ahol 65 évvel ezelőtt kihit­köztársaságot, szerdán este gyűlést tartot­tak, majd Vangel Martdi­­lovski, a krusevói községi szkupstina elnöke megnyi­totta az ünnepséget.­­ Josip Broz Tito köztársa­sági elnök az ünnepséget szervező bizottsághoz inté­zett levélben köszöntötte Macedónia népét, az ilin­deni felkelés 65. évforduló­ja alkalmából. Sajnálatát fejezte ki, hogy elfogalaltsága miatt nem vehet részt az ünnep­ségen. Levelében hangsú­lyozza, hogy a macedón nép az 1903. évi felkeléssel kinyilvánította eltökéltsé­gét, hogy kivívja szabadsá­gát. Ennek az eltökélt szándéknak egyik bizonysá­ga volt a Kruševći Köztár­saság. Az ilindeni felkelés ha­gyományaira támaszkodva a macedón nép és a mun­kásosztály Jugoszlávia töb­bi népével együtt a Kom­munista Párt vezetésével folytatta harcát a nemzeti szabadságért és a szociális igazságért. A népfelszabadí­tó harc teljes sikerrel ko­ronázta ezt a törekvést, s a macedón nép elérte sza­badságát, megvalósította ál­lamiságát a Szövetségi Ju­goszlávia keretei között. Levelének további részé­ben Tito elnök utal arra, hogy a Macedón Szocialista Köztársaság gyorsan fejlő­dik, s a macedón nép és a macedóniai nemzetiségek napról napra igazolják élet­­képességüket. Levele végén elnökünk azt a kívánságát fejezte ki, hogy Macedónia népe az ország többi népével együtt a jövőben az eddigieknél is nagyobb győzelmeket ün­nepelhessen szocialista tár­sadalmunk építésében. A csehszlovák—szovjet találkozó visszhangja Románia sikert vár a megbeszélésektől A lapok hangsúlyozzák, hogy az egész csehszlo­vák nép támogatja a pártvezetőség álláspontját Bukarestből jelenti a Tanjug. „Az egész csehszlovák nép és párt példátlan egyön­tetűséggel támogatja a megújhodás politikáját és a Csernán (Agcsernyőn) tárgyaló pártvezetőség állás­pontját” — írják a román lapok prágai tudósítói. A tudósítók részletesen beszámolnak a csehszlovákiai dolgozók széles körű politikai és gazdasági tevékeny­ségéről, és ismertetik a csehszlovák vezetőség meg­újhodási politikájának céljait. A biernai tárgyalásokról — megfelelő értesülések hiányában — csupán annyit közölnek, hogy az őszinteség légkörében folynak, és hogy Prágában bíznak a tanácskozások kedvező kime­netelében. A Lumen című külpolitikai hetilap tájékoztatja olvasóit arról, hogyan reagáltak a csehszlovákok a csehszlovák álláspontoknak, az egyes szocialista országokban tör­tént nem tárgyilagos, elfer­dített tolmácsolására. A román lapok részletesen közüik Cesimir Cisarnak, a Cseh Nemzeti Tanács elnö­kének nyilatkozatát. A nyi­latkozatnak arra a részére helyezik a hangsúlyt, amely szerint, szem előtt kell tar­tani a szocialista országok sajátságait és teljes egyen­rangúságát. Szó szerint idé­zik Cisarnak azt a kijelen­tését, amely szerint Jugo­szlávia és Románia teljes megértést tanúsít Csehszlo­vákia álláspontja iránt. A bolgár sajtó szerint nincs helye a derűlátás­nak A Kooperativno Szelo cí­­mű bolgár lap szerint, nincs helye sok derűlátásnak a csehszlovák—szovjet tárgya­lások kimenetelét illetően. „A legújabb jelenségek nem sok okot adnak az optimiz­musra. Igaz ugyan, hogy az utóbbi időben a csehszlovák vezetőség bizonyos intézke­déseket tesz, hogy kedvezőbb légkört teremtsen az ország­ban, ez azonban korántsem jelenti azt, hogy tudatában van a szocialista-ellenes erők előretörése veszélyének” — írja az újság. A lap szerint néhány újabb jelenség és tény arra mutat. (Folytatása az 5. oldalon)

Next