Magyar Szó, 1968. szeptember (25. évfolyam, 241-270. szám)

1968-09-12 / 252. szám

f No Üyból teljes erővel belső problémáink felé fordultunk. Az SZKSZ elnökségének és végrehajtó bizottságának tegnapi együttes ülésén, amelyet Petar Stambolic, az SZKSZ elnöke vezetett, olyan kérdések szerepeltek, amelyek társadalomépítésünk további útját egyengetik, azzal a szigorúan meghatározott céllal, hogy népeink és nemzetiségeink együvétartozását, testvériségét és egységét a teljes egyenjogúság alapján mindinkább megszilárítsuk. A tegnapi ülést teljesen a kongresszusi előkészületeknek szentelték, megvitatva a bizottságok által kidolgozott kongresszusi határozattervezeteket. A nemzeti egyenjogúság megvalósítása mindinkább a dolgozók ügye A hét kongresszusi határozattervezet közül a tegnapi ülésen a legnagyobb figyelmet annak a tervezetnek szentelték, amely a népek és nemzetiségek testvériségének és egységének megszilárdításával, a nemzeti egyenjogúság továbbfejlesztésének a kérdéseivel és a KSZ ezzel kapcsolatos feladataival foglalkozik. — Szerbia kommunistái az ország és a köztársaság szocialista mozgalmainak forradalmi hagyományaira támaszkodva évtizedeken át a fejlődés különféle szakaszaiban a nemzeti kérdés forradalmi megoldásáért harcoltak, és leszámoltak azokkal az erőkkel, amelyek a nemzeti egyenjogúság megvalósításának az útjában álltak, elsősorban a nagyszerb hegemonisztikus eszmék hordozóival. Napjaink világtörténései újból igazolták a JKSZ történelmi és tartós nemzeti politikájának helyességét, amely a jugoszláv szocialista közösségben élő népek és nemzetiségek teljes egyénr jogúságán nyugszik. A Kommunista Szövetség internacionalista feladatát teljesíti, amikor a népek és nemzetiségek egyenjogúságáért és integrációjáért, a jugoszláv szocialista közösség szabadságáért és függetlenségéért, a világbékéért, valamint a népek és országok közötti egyenjogúságért harcol. Külön figyelmet kell szentelni annak a megállapításnak a határozattervezetben, amely azt szögezi le, hogy a nemzeti egyenjogúság megvalósítása mindinkább a dolgozó ember gondjává és ügyévé válik, és mind kevésbé az alkotmányos és törvényes biztosítékok ügye. A dolgozók közvetlen érdekei A nemzeti kérdést, valamint a népek és nemzetiségek szabad fejlődésének az ügyét, de ugyanígy a nacionalizmus és a sovinizmus elleni harc ügyét a forradalom győzelme után sem szabad levenni napirendről. Ezt (Folytatása a 2. oldalon) ARA 50 PARA Magyar Sió t I ааваогаааоааааавааааваааааваааваааваааааааааааааааааааачпааааапапааавааааоааааааааавааа ■■■aeaaaaaaaaaaaaeaaaaaaaaaaaiaaaa*iaaaaaaaaaaaajia«*aaflaaaaaaa»’>ar.aaoao9caa»)<9aaeji!£ig«S slHŠŠŠ' XXV évf. 252. (7646.) szám *!■■■*•■ Csütörtök, 1968. szept. 12. ■•HH! «заввв« eaaaeaai ecaaraa ________________________________________________________________ Tito elnök Mauritániáit látogat A MAURITÁNIA! ELNÖK ELUTAZOTT HAZÁNKBÓL Pulából jelenti a Tanjug. Moktar Ould Dađđah, Mauritánia köztársasági elnöke, hatnapos jugoszláviai látogatásának befejeztével szerdán elutazott hazánkból, továbbá Pula társadalmi és sajtónak. Többek között kipolitikai szervezeteinek kép jelentette: viselői. I — Szeretném még egyszer A pionírok virágcsokorral megköszönni a vendéglátást. Reggel hét óra után Tito és Daddah elnökök Brioniból Pulába utaztak. A város lakossága lelkes ünneplésben részesítette a két államférfit. A repülőtér bejáratánál tengerésztisztek sorfala fogadta őket. A két ország himnuszának elhangzása után Tito és Ould Daddah ellépett a tengerész díszzászlóalj előtt. Mauritánia elnöke és munkatársai ezután búcsút vet Ivo Vejvoda De Gaulle elnöknél Két francia miniszter Jugoszláviába látogat Párizsból jelenti a Tanjug. De Gaulle francia elnök szerdán tájékoztatta kormányát arról a beszélgetésről, amelyet kedden folytatott Ivo Vejvoda jugoszláv nagykövettel. A kormány ülése után Joel La Theule tájékoztatásügyi miniszter arról számolt be az újságíróknak, hogy két francia miniszter hamarosan Jugoszláviába látogat. Duvillarc, a veteránok minisztere, részt vesz az első világháborút követő tűzszünet 50. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségen, André Bettencourt iparügyi miniszter pedig megtekinti a zágrábi nemzetközi vásárt é lek a megjelent jugoszláv személyiségektől. Jelen volt Savka Dabčević-Kučar, Avdo Humo, Vladimir Popovié, Stjepan Krtanjek, Miran Mejak, Mišo Pavičević, Lazar Radošević vezérőrnagy, búcsúztak a magas rangú vendégtől, aki még egyszer szívélyesen megölelte vendéglátóját. Tito elnök szerencsés utat kívánt Mauritánia elnökének. Ould Daddah Pulából Algírba utazott. Részt vesz a független afrikai országok állam- és kormányfőinek értekezletén. Repülőgépe több jugoszláv vadászrepülőgép kíséretében nyolc órakor emelkedett a magasba. Ould Daddah elindulása előtt nyilatkozatot adott a Mauritánia népének beszámolok róla, milyen szívélyes fogadtatásban volt részünk, és hogy Jugoszlávia népei milyen nagy eredményeket értek el. Elmondom azt is, hogy milyen mély baráti érzelmeket táplálnak iránta Jugoszlávia népei. Daddah elnök kijelentette, szeretné minél előbb Mauritániában üdvözölni Tito elnököt és feleségét. (Folytatása az 5 oldalon) Tito elnök és Moktar Ould Daddah szívélyes búcsúja a pulai repülőtéren Mika Špiliak fogadta Luxemburg kiiliigymisiiszíerét PIERRE GREGOIRE MÁR ELUTAZOTT HAZÁNKBÓL Belgrádból jelenti a Tanjug. Mika Spiljak, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke, szerdán fogadta Pierre Gregoire luxemburgi külügyminisztert. Jelen volt Marko Nikezic külügyi államtitkár, Miloš Lalovic, hazánk luxemburgi nagykövete és F. Vigevena, Hollandia nagykövete, , aki Belgrádban Luxemburg érdekeit is képviseli. Tárgyaltak Jugoszlávia és Luxemburg politikai és gazdasági kapcsolatainak további bővítéséről, különösen pedig Jugoszláviának a Kö ............................................. család tAno*sza | minden c*a’a | jg| I HorosADSM : évi nyereménysorsolása szeptember 20-án I AZ E HETI NYERŐSZÁMOK: 16007, 16097, 18585, 26650 és 31324............................. zös Piac iránti kapcsolatairól. Pierre Gregoire kétnapos látogatása ezzel véget ért és a külügyminiszter elutazott hazánkból. A látogatásról kiadott közlemény szerint, Marko Nikezic külügyi államtitkárral és a Külügyi Államtitkárság több személyiségével baráti és őszinte légkörben, a kölcsönös megértés jegyében hasznos véleménycserét folytatott a legfontosabb nemzetközi problémákról, elsősorban az európai eseményekről és a világ más részeiben kialakult helyzetről, továbbá az ENSZ tevékenységéről, a fejlődő és a fejlett iparú országok kapcsolatairól. Megvitatták a két ország, valamint Jugoszlávia és a Közös Piac kapcsolatait. A két miniszter szükségesnek tartja a további erőfeszítéseket a nemzetközi problémák és a világbékét veszélyeztető viszályok politikai rendezése érdekében. Napjaink újból igazolják a ZKSZ nemzeti politikájának helyességét Az SZKSZ elnöksége és végrehajtó bizottsága a kongresszusi előkészületeknek szentelte ülését Mégis vannak érdekövezetek? Johnson elnök agressziónak nevezte Csehszlovákia megszállását Nem hajlandó beszüntetni Észak-Vietnam bombázását Washingtonból jelenti a Tanjug. Johnson elnök eddig nem tapasztalt éles hangnemben ítélte el a Csehszlovákiában történt beavatkozást. A Varsói Szerződés öt tagállamának katonai tevékenységét agresszív cselekedetnek minősítette. teteiről szóló hallgatólagos megállapodást, amikor kijelentette, hogy az USA ellenintézkedéshez folyamodik, ha a Szovjetunió a Keletet és Nyugatot elválasztó vonalon át az Atlanti Szövetség övezetébe hatol. Mint mondta, az USA nem tűri meg az erőszak alkalmazását vagy az erőszakkal való fenyegetőzést azokban az övezetekben, amelyekben — mint például Berlinben — kötelezettségei vannak. Washingtoni politikai megfigyelők is úgy vélekednek, hogy Johnson ezúttal erélyesebben ítélte el a csehszlovákiai beavatkozást, mint eddig. Beszédének legfőbb célja valószínűleg az volt, hogy erősítse az Atlanti Szövetséget, és megindokolja megalkuvás nélküli álláspontját Vietnammal kapcsolatban. Határozottan kijelentette, hogy nem szünteti meg Észak-Vietnam bombázását, amíg a másik fél nem mutat hasonló tartózkodást. Hozzátette, hogy az amerikai csapatok Vietnamban maradnak, mert távozásukkal az USA elvesztené délkelet-áziai pozícióit. Az Atlanti Szövetség megszilárdításával kapcsolatban Johnson elnök felszólította a nyugat-európai kormányokat, hogy költsenek többet biztonságukra. Mint mond(Folytatása az 5 oldalon) Az elnök egyúttal közvetve megerősítette a szuperhatalmak európai érdekéve Nagy-Britannia továbbra is az európai együtműködés fejlesztésén dogozik STEWART BEFEJEZTE ROMÁNIAI LÁTOGATÁSÁT MAURER ÉS MANESCU LONDONBA UTAZIK Michael Stewart brit külügyminiszter kedvezően értékelte a román államférfiakkal folytatott megbeszéléseit. Stewart az újságírók előtt kijelentette, hogy a megbeszélések igen szívélyes, baráti légkörben folytak. Azzal a meggyőződéssel utazik viszsza Londonba, hogy a két ország közti kapcsolatok — különösen gazdasági és kulturális téren — mindkét fél hasznára tovább fejlődnek. Stewart beszélt országa külpolitikájáról is. Elmondta, hogy Nagy-Britannia célja az európai egység megteremtése. Hangoztatta, hogy kormánya nagy jelentőséget tulajdonít a Kelet és Nyugat közötti együttműködés fokozásának, és nagyra értékeli Románia ilyen irányú erőfeszítéseit. A párizsi Le Monde tudósítója megkérdezte az angol külügyminisztert, miért mondta le bulgáriai és magyarországi látogatását. Stewart azt felelte, hogy elhatározása kapcsolatban áll a Csehszlovákiában történtekkel. A közös román—angol nyilatkozatban a két fél elégedettségét fejezte ki afölött, hogy a bilaterális kapcsolatok jól fejlődnek a nemzeti szuverenitás, az egyenrangúság, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás és a kölcsönös hasznosság elve alapján. A két kormány reméli, hogy az öt évre szóló gazdasági szerződés és a Bukarestben megtartandó angol ipari kiállítás is ezt szolgálja. A tárgyalások során kibővítették a tudományos és technikai együttműködésre vonatkozó egyezményt, és mind a két fél kifejezte reményét, hogy a kulturális kapcsolatok is bővülnek. Konzuláris egyezményt írtak alá, és megvitatták a tengeri és közúti forgalomra vonatkozó egyezmény megkötésének lehetőségét. Románia és Nagy-Britannia kifejezte meggyőződését, hogy folytatniuk kell erőfeszítéseiket a nemzetközi légkör feszültségének enyhítése, az együttműködés és a béke erősítése érdekében. Maurer román kormányfő és Manescu külügyminiszter elfogadta az angol külügyminiszter meghívását, hogy látogassanak el Nagy-Britanniába. Michael Stewart szerdán délelőtt utazott el Londonba.