Magyar Szó, 1968. október (25. évfolyam, 271-301. szám)
1968-10-18 / 288. szám
2. oldal MAGYAR SZÓ Enyhültek a tartomány nehézségei A KSZ TARTOMÁNYI BIZOTTSÁGÁNAK PLÉNUMA .. (Folytatás az 1. oldalról) Ezeket a jelenségeket, bármennyire szórványosak is, semmiképpen sem szabad lekicsinyelnünk, s még kevésbé becsülhetjük le a sovinizmust, amely szintén felütötte a fejét, mert a nemzeti bizalmatlanság szítása a legalkalmasabb mód arra, hogy megbontsa a politikai egységet. Különösképpen vonatkozik ez Vajdaságra. Ma már határozottan állíthatjuk, hogy a közös veszély csak még jobban összefűzte a tartomány több nemzetiségű lakosságát, a magyarokat, horvátokat, szerbeket, szlovákokat, románokat, ruszinokat stb. Helyes nemzetiségi politika nélkül, Vajdaság azokban a napokban kétségtelenül egészen más politikai képet mutatott volna, s tudatában vagyunk annak is, hogy a veszélyben megszilárdult egység korántsem küszöbölte ki az ingastagság, az anagonizmus és egyenetlenség egyéborrásait. Dolgozóink, miután kinyilvánították eltökéltségüket, hogy megvédik az országot, most még nagyobb joggal követelhetik — és követelik is — a gazdasági és szociális problémák sürgős rendezését. Elvégre áldozatra csak azok a polgárok hajlandók, akik látják, hogy a társadalom minden erejével igyekszik rendezni létkérdéseiket. Semmilyen mentség nincs tehát az irányelvek valóra váltásának halogatására, vagy az e célból folyó munka lendületének csökkentésére. Ellenkezőleg, egyre több ok sürgeti, hogy minél előbb és minél eredményesebben eleget tegyünk a társadalom követelésének. Helyzetünk nem könnyű. Mindannyian tudjuk, melyMirko Tepavac elvtárs után Rajcsán István, a KSZ tartományi végrehajtó bizottságának tagja arról számolt be, hogy Vajdaság kommunistái az elmúlt négy hónap alatt milyen tevékenységet fejtettek ki a KSZ irányelveinek valóraváltása érdekében, és milyen feladatok várnak rájuk. Közölte, hogy a tartomány ipari termelése valamennyivel növekedett a tavalyihoz képest. Élénkül az áruforgalom, emelkedik a vállalatok jövedelme, s egyre kevesebb munkaszervezet dolgozói kapnak minimális jövedelmet. Ennek folytán némileg enyhültek a tartomány gazdasági, szociális és politikai nehézségei. Iparunk azonban sürgős korszerűsítésre, és jobb munkaszervezésre szorul, mert ha nem sikerül ledolgoznia lemaradását, ennek súlyos következményei lehetnek. A továbbiakban pontokba foglalta a legfontosabb teendőket. Gyökeresen meg kell változtatni a közösség és a munkaszervezetek közötti elosztás arányát. A mezőgazdaságban a termelékenység növelése nem tűr halasztást, s szükség van megfelelő vámintézkedésekre is. A hazai és külföldi piaci viszonyok ingadozása miatt, minden évben ajánlatos felülvizsgálni és módosítani az intézkedéseket. A szokatlanul súlyos szociális és politikai körülmények arra kényszerítették a tartományi és községi szerveket, sőt gyakran a munkaszervezeteket is, hogy támogassák a nehézségekkel küszködő vállalatokat vagy üzemrészlegeket. Beavatkozásuk politikailag okvetlenül szükséges volt, de esetenként ellentmondott a reform szellemének. Az egyes községekben létesített szolidaritási alapok szintén csak ideig-óráig segíthetnek a súnyi nehézség halmozódott föl már azelőtt is, még mielőtt figyelmünk az ország védelme felé fordult. E nehézségek időközben sem csökkentek, sőt bizonyos értelemben talán még növekedtek is. Nagyon kell ügyelnünk arra, hogy balsikereinket se hazai, se külföldi ellenségeink ne használják ki. A helyzet tehát mindenkitől teljes felelősséget követel, senkinek sincs joga arra, hogy a megoldáskeresés ürügyén tovább növelje nehézségeinket. Múlhatatlanul fontos, hogy egész társadalmunk — elsősorban a Kommunista Szövetség — minden égető kérdésre a fennálló önigazgatási és demokratikus keretek között keressen megoldást. Problémáink rendezését a kommunistáknak kell a legnagyobb türelmetlenséggel sürgetniük, ugyanakkor azonban el kell hárítaniuk minden demagóg és áldemokratikus tevékenységet, mert ez álforradalmiság felé terelheti a dolgozókat. Önigazgatási rendszerünknek módot kell találnia arra, hogy társadalmunk nagyobb felelősséggel és lendülettel munkálkodjon a nehézségek megoldásán. A Kommunista Szövetségnek pedig minden erejét arra kell fordítania, hogy leküzdje a konzervatív, demagóg és álszocialista nézeteket és törekvéseket. A küszöbönálló feladatok megkövetelik vezetőségeink összetételének megváltoztatását. Okvetlenül szükséges, hogy a felelős tisztségekre és a Kommunista Szövetség vezetőségeibe olyan embereket válasszunk, akik nagyfokú politikai éleslátásról és felelősségtudatról tettek bizonyságot, s nagy tekintélyt szereztek a közvéleményben.lyos helyzetbe kerültmunkaszervezeteken. A munkanélküliség szintén nagy gondot okoz. A munkát keresők száma ha lassan is, még mindig növekszik. A vajdasági munkaszervezetek augusztus végén mintegy 1500 fiatal szakembert vettek föl az előirányzott 2600 közül. A Kommunista Szövetségre ezen a téren is fontos munka vár. A szociális egyenlőségről, a mértéktelen gazdagodásról, az egyéni munkáról és a keresetek közötti aránytalanságokról folyó viták hasonlóképpen tág cselekvési teret nyújtanak a Kommunista Szövetségnek. A jelen körülmények között a munka szerinti következetes jövedelemelosztásért való harc is nagy feladat elé állítja a kommunistákat, mert helylyel-közzel még a megszolgált kereset is politikai problémát okozhat. A szociális egyenlőségről való vita nem csupán elvi természetű, hanem szorosan öszszefügg azzal is, hogy valamennyi társadalmi szolgálat a vállalatok gazdasági eredményei szerint kapja a jövedelmét. Egyelőre azonban nemigen érezték meg a gazdaság nehézségeit, mi több a kereskedelmi vállalatok, ügynökségek, bankok és gazdasági társulások anyagi helyzete lényegesen javult, ez pedig sem társadalmilag, sem gazdaságilag, sem politikailag nem helyénvaló. A keresetrögzítés csak ideiglenes és felemás megoldás. Nyilvánvaló tehát, hogy ezen a téren csak szigorú törvénynyel lehet helyes arányokat kialakítani. A felelősség elvének érvényesítése A fontosabb, nagyobb horderejű társadalmi és gazdasági intézkedésekkel és eszmei vonatkozásaikkal általában az egész Kommunista Szövetség foglalkozott, de az egészségügyi, társadalombiztosítási, közoktatási és művelődési kérdéseket rendszerint csak az e tevékenységekben működő kommunisták vitatják. Ez szintén helytelen és tarthatatlan, mert ezek a tevékenységek szoros és közvetlen kapcsolatban állnak valamennyi polgár szükségleteivel. Az egyetemen — talán azért is, mert az oktatás csak a napokban kezdődött — még mindig nem tettek mélyre- hatóbb intézkedéseket a re- form vadóraváltásáért. A te- t endők nagyjából már ismeretesek, de konkretizálásuk és részletezésük, valamint megvalósulásuk még várat magára. A vajdasági pártszervezetekben az irányelvek megvitatása alkalmával a Kommunista Szövetségen kívül igen sok bírálat érte a képviseleti testületeket, és végrehajtó, valamint igazgató szerveiket. Kommunistáink jobb és hatékonyabb munkát, nagyobb társadalmi és politikai éleslátást és felelősségteljesebb viszonyulást követelnek tőlünk. Szükségesnek tartják, hogy a képviseleti szervekben erőteljesebben kifejezésre jusson társadalmunk önigazgatási jellege, és szükségesnek tartják azt is, hogy múlhatatlanul ellenőrizni kell e szervek munkájának törvényességét. Kommunistáink a társa-dalmunkban megnyilvánuló káros jelenségeket bírálják , a legnagyobb elkeseredéssel. Társadalmi életünknek majdnem minden területén találnak kivetnivalót. Főképp a törvénytelen gazda gajdaság gazdasága szervezetlen Kovács András felszólalásában rátapintott gazdasági életünk néhány igen fájósodás, a hivatali visszaélés, a korrupció, megvesztegetés, adóeltitkolás, az anyagi természetű kiváltságok és a maximumon felüli földhasználat váltotta ki a felháborodásukat. Evisszásságok kiküszöbölése nagy feladat elé állítja közösségünket, és megköveteli a törvényesség biztosítását és tisztelését. Vajdaság kommunistái egytől egyig magukévá tették az irányelveket, de hogy ki van mellettük a gyakorlatban is, az csak a jövőben válik el, amint a szavakról át kell térni a tettekre. A felelősség tekintetében a helyzet még mindig nem túl biztató. Mindenki hangoztatja szükségét, egyelőre azonban kevés elvtársnak kellett vállalnia. Pártszervezeteinknek ezért elsőrendű feladatuk, hogy a gyakorlatban is érvényt szerezzenek a felelősség elvének. Az utóbbi hetekben valamennyi pártszervezet megkezdte a közvetlen előkészületeket a JKSZ és az SZKSZ kongresszusára, valamint a tartományi pártértekezletre. A kedvező politikai légkör jó alkalmat nyújt nekik a vitás kérdések tisztázására. Tevékenységük azonban csak akkor lehet igazán eredményes, ha az utóbbi két hónapban fölvett 100 000 új tettre kész tagot is minél jobban bevonják munkájukba, mert ezzel a mozgékonyságukat vesztett kommunistákat is felrázhatják, gazdasági szervezeteknek, őt politikai szerveknek és képviseleti testületeknek kell megoldaniuk. Ez azonban nem következett be, noha erre lehetőséget nyújtottak a jól megfogalmazott politikai határozatok. Kovács András állítását a kőolajiparból vett példával támasztotta alá. Elmondta, hogy a Naftagas és a hozzá kapcsolódó iparágazatok (vegyipar, közlekedés) össztermelésének értéke 1-2 év múlva meghaladja az 500 milliárd régi dinárt. Ez a csoport tehát rövid idő alatt Vajdaság ipari termelésének 40 százalékát fogja adni. További fejlődése azonban nagy nehézségekbe ütközik, mert pénzügykezelését az ország egyetlen bankja sem vállalhatja el. S most, ahelyett, hogy a pénzintézetek összefognának ennek a csoportnak finanszírozására, inkább arra törekszenek, hogy meghiúsítsák a kőolajfeldolgozók, kereskedők és szállítók integrációját. Minden bank arra törekszik, hogy megtartsa magának a legtöbb hasznot hozó üzlettársat, fél attól, hogy elveszti, ha létrejön az integráció. Általában véve önigazgatási, társadalmi, műszaki és gazdasági szempontból semmi akadálya sincs annak, hogy Vajdaságban meginduljon a nagyobb arányú integrációs folyamat. Ennek ellenére évek óta nem tudunk mozdulni a holtpontról. Gazdasági társulás, együttműködés, rendszerint csak akkor jön létre, ha valamelyik gazdasági szervezet vagy ágazat bajba jut. Egyébként egyes hatóeszközök, sőt a társadalmi-politikai tényezők is a széthúzásra ösztönzik a gazdaságot. Azt vártam, hogy az irányelvek alapján konkrét tervek készülnek majd el az integrációról, egyes ágazatok távlatos fejlődéséről. Mivel a gazdasági szervezetek ebben az irányban semmit sem kezdeményeztek, a tartománynak kellene eztelvégeznie, mert ha elmulasztjuk a kínálkozó lehetőségeket, Vajdaság gazdasága néhány év múlva igen súlyos helyzetbe kerül — mondotta Kovács András, és kifejtette, hogy a KSZ tartományi bizottságának kellene akciót indítania, hogy az irányelvek és a tartományi politikai fórumok határozatai a gyakorlatban is megvalósuljanak. Rajcsán István beszámolója A plénum részvevői Rajcsán István Felszólalások a prémimon A titósag és a politika Mato Pižurica az egyetemi hallgatók politikai tevékenységéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a főiskolák reformja nem valósulhat meg a társadalom reformja nélkül. Véleménye szerint az egyetemnek nagyobb mértékben részt kellene vennie az általános politika kialakításában. Ezért a KSZ egyetemi szervezetének arra kell törekednie, hogy növelje a hallgatók és az előadók eszmei-politikai képzettségét, hogy állandóan szorgalmazza az egyetem megreformálását, harcoljon az önigazgatás teljesebb érvényesítéséért, és azon munkálkodjon, hogy a politikai elvek kialakításában a tudomány még nagyobb mértékben érvényesüljön. pontjára. Elmondta, hogy a reformcélok lefektetésekor úgy látszott, Vajdaság gazdasága igen kedvezően fog alakulni, ám a gyakorlat igencsak rácáfolt a derűlátásra. Véleménye szerint a tartomány igen sokat mulasztott, lekésett arról, hogy világosan és szabatosan megfogalmazza, lefektesse a gazdaságpolitika céljait, elkésett a konkrét akciókkal is, elmulasztott több olyan lehetőséget, amely fellendíthette volna a gazdaságot ezen a területen. Igaz, a problémák egy részének megoldása nem csupán a vajdasági gazdasági szervezeteken, politikai és közigazgatási fórumokon múlott, hanem rajtuk kívülálló tényezőkön is. A figyelem sokszor inkább a bajba jutott gazdasági szervezetek mentésére összpontosul. A gazdasági fejlődés számos kérdését azonban maguknak a Péntek, 1968. október 18. Mi a politikai szervek dolga? Mirko Tepavac ehhez a hogy aktív politikai tévéfelszólaláshoz egy megyegykenységet fejtsen ki azoknak rést fűzött. Rámutatott az ágazatoknak a fejlesztéseugyanis arra, hogy a KSZ re, amelyek a tartomány tartományi bizottsága nem szempontjából elsőrendű fonkészíthet konkrét terveket tosságnak. A politikai fő- Vajdaság gazdaságának felelősség a tartomány fejletegrációjáról és fejlődéséről, déséért vitathatatlanul a Ez a gazdasági szervezetek pártbizottságra tartozik, azedolga. Ha azonban az integhát az integrációkkal és a ráció, különféle politikai fejlesztési kérdésekkel kapatokból a gazdasági logika csolatban politikai követésellenére is zátonyra fut, akmenyeket is kell támasztakor a KSZ tartományi kijmazottsága nyilván felvetheti. Mirko Tepavac: — Ilyen az illető gazdasági szervezet i irányú politikai követelmétekben dolgozó kommunisták nyékét már támasztottunk... felelősségének kérdését. Ez __ , ... ., , zel nem akarta elhárítani a Kovács András: Akkor felelősséget a tartományi bi- ^ah?1. “ érvényesítésük zottságról, csak rámutatott körul keletkezett rövidzárilletékességére. Kifejtette, ahogy ha Kovács András is Djorde Gvozdenovic felígy értelmezte a tartományi szólalásában taglalta azokat bizottság feladatát, akkor a többé-kevésbé már ismekettőjük között nincs végezetes gazdasági és társadalmenykülönbség. mi körülményeket, amelyek A vitában Kovács András a reform előtt és a reform ismét szólásra emelkedett, után hátráltatták Vajdaság — A félreértés elkerülése farcia?,a fejlődését. Egyetvégett — mondotta — előbbi értett , azzal’ , hogy a KSZ felszólalásomban nem azt tartományi bizottsága nem követeltem, hogy a tartománmgalkozhat a konkrét gaznyi pártbizottság integrálja a gazdaságot, hanem azt. (Folytatása a 3. oldalon)