Magyar Szó, 1968. október (25. évfolyam, 271-301. szám)

1968-10-19 / 289. szám

2. oldal MAGYAR SZÓ­­Szomba­t, 1968. okt. 19. Visszatértek a mező­­gazdaság nehézségei Kifogások a bankok magatartása ellen • Nagyobb betekintést a szövet­ség költségvetésen kívüli bevételének felhasználásába Október 29-én ismét összeül a Szövetségi Tanács A Szövetségi Szkupstina Szövetségi Tanácsa tagnap folytatta a vitát a­­készülő gazdaságpolitikai határozat irányelveiről. — Gazdaságunk egyre­­kor­szerűbb módon terjed — szögezte le felszólalásában Osman Karabegovic —, s várható, hogy további szer­vezkedéssel és integrációval még inkább erősödik. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a társadalom is meg­tegye a rá háruló intézke­déseket e folyama­tok ser­kentése végett. A továbbiakban általános­ságban helyeselte a határo­zat tételeit, indítványozta azonban, hogy il­letékeseinek egyéb lehetőségeket is ve­gyenek fontolóra. Különös­képpen szükségesnek tartja a fejletten vidékek fejleszté­sének meggyorsítását, a hi­telpolitika és a külkereske­delem tökéletesítését. Bíró István vajdasági ada­tokkal szemléltette a mező­­gazdaság súlyos helyzetét. — Szinte semmi sem ma­rad­t azokból a kedvező fel­­ítéle­seikből, amelyeket a re­form előirányzott a mező­­gazdaság számára — mond­ta. — Visszatértek e régi ne­hézségeik és problémák. Emiatt erélyesen követelte a reformban lefektetett vi­szonyok helyreállítását, s csatlakozott hozzá Žarko Zupanski is. — Az ipari termelés ala­kulására kétségtelenül biza­kodva tekinthetünk, a me­zőgazdaság azonban csak akkor teljesítheti tervét, ha javítunk helyzetén — szö­gezte le. Ante Tranjić szerint a for­galmi adó még mindig nem felel meg annak a rendel­tetésének, hogy elősegítse az árak csökkenését és a gaz­daságban felhalmozódott árukészlet értékesítését. Olyan intézkedéseket sürge­tett, amelyekkel a társada­lom megadóztathatja a mo­­noproilhelyzetben levő válla­ltatok jövedelmét. Rendkívül sürgősnek tartja az aksztra­­jövedelem megadóztatásáról szóló törvényt, s egyetért azzal a javaslattal, hogy fe­lül kell vizsgálni a mező­­gazdaság helyzetét. Albrecht Roman kifejtette: az etatista és e­z önigazga­tási rendszer­­között nemrég lezajlott nemzetközi összeüt­közés megerősítette dolgo­zóinknak az önigazgatás he­lyességébe vetett hitét. Pol­gáraink még inkább támogat­ják és helyeslik a reformot, mert érdekeik megvalósítá­sának egyedüli eszközét lát­ják benne. Gazdaságpolitikánk leg­égetőbb kérdése a munka­nélküliség. Gazdaságunk korszerűsítése és átállása nagymértékben a munka­erő összetételének változásá­tól függ. Egyik sem oldha­tó meg a másik nélkül. A továbbiakban erélyesen hangsúlyozta annak szüksé­gét, hogy a személyi jöve­delem kizárólag a munka eredményeitől függjön. Branko Škembarević öröm­mel állapította meg, hogy­ társadalmunk az utóbbi idő­ben több pénzt fordít a köz­oktatásra és a tudományra, egyelőre azonban mégis a pénzhiány okozza a legna­gyobb gondot ezen a terüle­ten. Megítélése szerint a helyzet csakis az adminiszt­ratív pénzelosztás megszün­tetésével oldható meg, mert: — Csak az önigazgatás­­szavatolhatja, hogy a pénz a­­kellő helyre jusson és fel­­használása ésszerű legyen. Hajra Kapetanovic kizá­rólag a szövetségi költségve­téssel foglalkozott. Vélemé­nye szerint a szövetségi költségvetésen kívüli bevé­telének felhasználásába, ami tekintélyes összeg, nemzeti jövedelmünknek csaknem 8 százaléka — a Szövetségi Szkupstina illetékes testüle­teinek nagyobb betekintést kell­­kapniuk, hogy állandó­an figyelemmel kísérhessék és irányíthassák. Kepetanovic ezután rátért arra a kérdésre, hogy nem lehetne-e csökkenteni a költ­ségvetési kiadásokat. Véle­ménye szerint erre nincs mód, mert ha megszüntetik is a munkaszervezetek egyes kötelezettségeit, a szükség­leteik fedezésére egyéb ala­pokat kel teremteni, volta­képpen tehát a gazdaság semmit sem nyer. — Nem vagyok megelé­gedve a javasolt intézkedé­sekkel — mondta Jakov Blažević —, mert vélemé­nyem szerint nem elég konkrétak. Hiányolom to­vábbá, hogy illetékes szer­veink nem készítettek rész­letesebb e­lemzést arról, hogy eddigi intézkedéseink kellőképpen elősegítik-e a reformcélok teljesítését. A továbbiakban mérték­tartásra intette a szkupsti­nát külföldi hitelek kérésé­ben. Ugyanis a mértéktelen eladósodás arra kényszerít­heti a szövetséget, a köztár­­saság­aka­t, sőt a községeket is, hogy még nagyobb ter­heket rójanak a gazdaságra. Paško Periša a bankiak és a gazdaság viszonyáról be­szélt. — Bankjaink úgy visel­kednek — mondta —, mint­ha őik volnának a gazdaság urai, holott nekik kellene szolgálniuk a gazdaságot. A vitát dr. Rikard Stajner, a Szövetségi Gazdasági Tervhivatal igazgatója ösz­­szegezte. Ezután a Szövet­ségi Tanács megbízta e Gaz­dasági Tanáccsal együtt ala­kított bizottságot, hogy az elhangzott javaslatok és vé­leményeik alapján készítse el a gazdaságpolitikai hatá­rozat javaslatát . Vidce Szmilevszki, a ta­nács elnöke közölte a kép­viselőkkel, hogy a Szövetsé­gi Tanács legközelebb októ­ber 29-én ül össze, hogy megtárgyalja a gazdasági helyzetet és a jövő évi gaz­daságpolitikai intézkedése­ket. fiz együttműködés bővítésének érdekében Magyar tudományos és műszaki napok Jugoszláviában A magyar kereskedelmi ■kamara és a magyar műsza­ki és természettudományi egyesületek szövetsége első ízben rendez tudományos­­műszaki napokat Jugoszlá­viában. Tamási Teréz, a magyar kereskedelmi kamara sajtó­­osztályának vezetője tegnap Belgrádban, a Szövetségi Gazdasági Kamarában tar­tott sajtóértekezleten kije­lentette: -- A magyar tudományos és­­műszaki napok szervezé­sében 11 tudományos intéz­mény, 33 vállalat és intézet, és 12 külkereskedelmi válla­lat vesz részt. Hakija Pozde­­rac, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja és Vályi Péter, a Magyar Népköztársaság pénzügyminisztere fővédnök­sége alatt Belgrádban, Zág­rábban és Szarajevóban összesen 63 előadást szerve­zünk. — Az előadássorozaton a tudományok és iparágak, a kutatási területek legkivá­lóbb képviselői, tudományos kutatók, fejlesztő mérnökök és konstruktőrök meghívott hallgatóság előtt ismertetik munkájuk legújabb eredmé­nyeit. A tudományos és műszaki napoknak hasznos szerepük van a nemzetközi műszaki és gazdasági együttműködés fejlesztésében, mert doku­mentálják egy ország műsza­ki és tudományos felkészült­ségét, bemutatják, milyen szinten képes külföldi part­nerekkel kooperálni. A magyar tudományos és műszaki napokat október 21-én nyitják meg Belgrád­ban, a köztársasági kamara székházában. ünnepségek Topolyán és környékén a felszaba­dulás évfordulóján Topolyán és környékén ■tegnap megünnepelték a fel­­szabadulás évfordulóját. Az ünnep előestéjén több he­lyen, Bajsán és Moravicán díszülést tartottak, és meg­emlékeztek a 2,4 évvel ezelőt­ti eseményekről. Több kul­­túrrendezvény és sportver­seny is volt. Az évforduló napján Moravicán átadták rendeltetésének az új mal­mot, Topolyán felavatták az Április 20. Elemi Iskolát, Orahován, szombaton dél­előtt ünnepélyesen megnyit­ják az Október 18. Elemi Is­kola új épületét. A munkaszervezetekben szintén megemlékeztek a felszabadulás évfordulójáról. A topolyai Április 20. Ele­mi Iskola megnyitóján a he­lyi társadalmi és politikai szervezetek és a környező iskolák képviselőin, a szülő­kön és a tanulókon kívül részt vett Minda Tibor, a tartományi végrehajtó tanács alelnöke és Rajcsán István, a Kommunista Szövetség tartományi végrehajtó bi­zottságának tagja is. Inszti­­tórisz Sándor, a községi szkupstina elnöke mondott üdvözlő beszédet, majd Pajer Gyula, az iskolatanács elnöke díszoklevelet adott mindazok­nak, akik kitűntek az iskola építése körüli munkában. Az új iskola a legkorszerűbbek közé tartozik Vajdaságban. Sz. J. Versec küldöttei a szövetségi és köztár­sasági­­kongresszusra . A Kommunista Szövetség­­ verseci községi választmánya­­ megválasztotta küldötteit a JKSZ IX. és az SZKSZ VI. kongresszusára. A JKSZ IX. kongresszusá­ra Milan Pražić közéleti munkást, Trailo Spariosu ta­nárt, Olgica Popov techni­kust és Milan Djaković mun­kást, az SZKSZ VI. kong­resszusára pedig Mihai Da­­maskin közéleti munkást, Nikola Korolija földművest, Pahó László munkást, Ljubi­­ca Miljua munkásnőt és Dra­­gica Mihajlovic ifjúsági ak­tivistát delegálták. M. S. Szerémségi partizániskolák Díszillés a Tartományi Szkupstinában - Ünnepség Miškovcin és Pekvicin A tartományi közoktatási­művelődési tanács­a kettős ülést tartott tegnap. A mu­n­­kajellegű ülésen a tudomá­nyos intézmények szervezeti felépítésére és pénzelésére vonatkozó javaslatokat, téte­leket vitatták meg és fogad­ták el, a valamivel később kezdődő díszülésen pedig a szerémségi szabad területe­ken 1942—1943-ban és 1943— 1944-ben létesített partizán­iskolák jelentőségét méltat­ták. — Ezeknek az iskoláknak a megszervezését — mondta Miloš Hadžić, az újvidéki Szerb Népszínház igazgató­ja, egykori partizántanító­it 1942-ben kezdtük meg. Akkor, amikor Szerémség egyes falvai éppen csak ki­szakadtak a fasiszta uralom ellenőrzése alól. A Körze Népfelszabadító Bizottsá előbb az új tantervek kidol­gozására hozott határozatot, majd ezt követően a rendes tanítás megkezdésére is uta­sítást adott. Nyolc-tíz volt harcos így kezdte meg 1943. szeptember 10-én igen nehéz körülmények között, de igen lelkesen az első partizánis­kolákban a tanítást. A fegy­verek még szóltak, a néme­tek rajtacsapásokkal riaszt­­gatták a falvakat, a megin­dult folyamatokat azonban már nem lehetett feltartóz­tatni. Miškovci, Prhovo, Pe­­rinci, Sremski Mihaljevci és Progar után Szerémség még 30 más helységében is meg­nyíltak a partizániskolák, s a partizántanítók nem kisebb hősiességgel egyen­gették a szabadság útját, az új nemzedék fölemelkedését és felvilágosítását, mint azok, akik a lövészárkokban voltak. Ezt bizonyítja az is, hogy a 70 partizántanítóból 30 elesett. Az első partizániskolák és partizántanítók emléké­re tegnap délután Miškovcin és Peciicin is ünnepséget tartottak. Az ünnepségek nagyszámban összegyűlt vendégei az egykor­ harco­sokkal, tanítókkal, politikai vezetőkkel felidézték azokat a napokat, amikor a sza­badság hajnala még csak derengett. A Peéincin megnyitott em­lékkiállítás hatásosan il­lusztrálta a történelmi ese­ményeket, a két — Miškov­­ci, Perinci — díszünnepségen elhangzott beszédek meg azt, hogy az áldozatok nem vol­tak hiábavalók, az elesettek vére termőtalajra hullott. És szorosan az ünnepség­hez tartozik az is, hogy a tar­tományi közoktatási-művelő­dési tanács a partizánisko­lák jelentőségére emlékezve 5000 új dináros pályázatot hirdetett meg a tanítóképzős és az óvónőképzős diákok részére, a közoktatási titkár­ság meg valamennyi iskolá­nak megküldi azt a doku­mentumanyagot, amely a szerémségi partizániskolák megalakításával s az első partizántanítók áldozatos munkájával foglalkozik. SZ. L Miloš Hađžić üdvözli a szerémségi körzeti felszabadító bizottság első közoktatási elöljáróját, Zivana Pavl­etic-Leskát (jobboldalt) Két arany- és két ezüstérem a zrenjanini dohány­­feldolgozó üzemnek A szkopjei nemzetközi do­hány- és dohányfeldolgozó gépek kiállításán a zrenja­nini DSZ dohányfeldolgozó vállalat két terméke, az Extra pipadohány és a Cuba szivarka aranyérmet, a Kon­zul special pipadohány, és a rövid hazai szivar ezüstér­met kapott. Ezt az elismerést a zrenja­nini munkaközösség készít­ményei kiváló minőségének köszönheti. Korszerűsítették a feldolgozást, minden káros anyagot eltávolítanak a do­hányból. A szivarka készíté­séhez már nem papirost, ha­nem Hollandiából behozott dohányfóliát használnak. Termelésük évente 25—30 százalékkal növekszik, és a kereslet olyan nagy, hogy készleteik úgyszólván nin­csenek. (hi) A Az alkotmányidosító javaslatok összhangban vannak fejlettségünk fokával A köztársasági alkotmányügyi bizottság ülése A köztársasági szkupstina alkotmányügyi bizottsága teg­napi ülésén helyesléssel fo­gadta a parlamenti rendszer módosítására vonatkozó ja­vaslatokat. A bizottság tag­jai szerint a Népek Tanácsá­nak átalakítására és a Kom­­ munák Tanácsának megala­kítására tett javaslatok meg­felelnek társadalmi viszonya­ink jelenlegi fejlettségének, csak mindkét tanács elneve­zésén kellene változtatni. A bizottság helyesléssel fo­gadta azt a­­ javaslatot is, hogy maradjon meg mind a három munkaközösségi ta­nács: a Gazdasági Tanács, a Közoktatási-Művelődési Ta­nács és a Népjóléti-Egész­ségügyi Tanács. A bizottság egyetértett az­zal a javaslattal, hogy a Né­pek Tanácsában a köztársa­ságok küldöttsége húsz ta­got számláljon. A többség amellett foglalt állást, hogy a tartományi küldöttségnek tíz tagja legyen. A Kosovo- Metahista Autonóm Tarto­mány képviselői azonban ki­tartottak álláspontjuk mel­lett, hogy a tartományi kül­döttséget minden tekintet­ben ki kell egyenlíteni a köz­társaság küldöttségével, te­hát a tagok számát illetően is. A bizottság erről tájékoz­tatni fogja a szövetségi al­kotmányügyi bizottságot. Részletesen megvitatták a képviselők választásának módját. Végül is megegyeztek abban, hogy a Népek Taná­csába a köztársaságok kép­viselőit a köztársasági szkups­tinák válasszák, az általuk megállapított választási eljá­rás alapján. Egyhangúlag el­fogadták a javaslatot, hogy a Kommunák Tanácsába köz­vetlenül válasszák a képvi­selőket. A munkaközösségi tanácsok képviselőinek vá­lasztása tekintetében azon­ban még nem döntötték el, hogy a lakosság számának arányában vagy pedig a fog­lalkoztatottak számának ará­nyában történjék-e a válasz­tás. Ha az első elv érvénye­sül, akkor közvetetten, ha pedig a második, akkor köz­vetlenül választják meg a képviselőket. Erről a szövet­ségi bizottság fog dönteni. Gál Ödön, a mérnökök és technikusok szövetségének főtitkára kijelentette, hogy az előadások tervezési, konst­rukciós és technológiai kér­déseket ölelnek fel. Lantos Dezső, a belgrádi magyar nagykövetség keres­kedelmi tanácsosa a tudo­mányos és műszaki napok je­lentőségéről szólva elmondot­ta, hogy az utóbbi időben többször is fölmerült a két ország gazdasági együttmű­ködése bővítésének a kér­dése. Ezért a zágrábi kiál­lításon részt vevő magyar vállalatok is a két ország kooperációs lehetőségei sze­rint állították össze kiállítá­sukat. Gazdasági együttmű­ködésünkben a kooperáció ke­rü­l előtérbe, a klasszikus árucs­ere-forgalom, az adás­vétel pedig némileg háttér­be szorul. Szs.

Next