Magyar Szó, 1968. november (25. évfolyam, 302-329. szám)
1968-11-22 / 323. szám
XRJtSe-PAltA ■I _ _ _ C-ji A pápa Hanoiba mAGrAR MO ^ xxv м'ш ““"SaHS: rML- 1968 P-BMI HAMAROSAN MEGKEZDŐDHETNEK A NÉGYES BÉKETARGYAIÁSOK ' KY TÁBORNOK PÁRIZSBA UTAZIK «•тк!ца!ат;::::иј::ј::::в::ј::::::«::а!!::ик::::ја:к!пај:;апијј! ————д-д g> Az önigazgatás által a munkásosztály vezető szerepe érvényesül Egyre fokozódó hajsza Jugoszlávia ellen BELGRÁDBAN MEGKEZDŐDÖTT AZ SZKSZ KONGRESSZUSA Tegnap Belgrádban megkezdődött a Szerb Kommunista Szövetség VI. kongresszusa. Petar Stambolic, az SZKSZ Központi Bizottságának elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a vendégeket és a küldötteket, s miután a kongresszus egyperces hallgatással adózott a két kongresszus között elhunyt elvtársak emlékének, indítványozta hogy a kongresszus küldöttségei koszorúzzák meg Svetozar Markovic és Dimitrije Tucovic síremlékét, a Néphősök kalemegdani síremlékét, ahol Djura Djaković, Moša Pijade, Ivan Milutinovic és Ivo Lola Ribar nyugszik, továbbá Radovan Dragovic és Dusan Popovic sírját. Javaslatára ezután megválasztották a munkaelnökséget, amely Jovan Veselinov elnökletével átvette a plenáris ülés vezetését, majd a kongresszus megválasztotta a kongresszusi titkárságot, az igazoló, jelölő, választási és panaszügyi bizottságot. A jelölő bizottság feladatairól rövid vita alakult ki. Az egyik küldött (Mihajlo Turtic) javasolta, határozatban mondják ki, hogy a KSZ vezetőségeibe több munkást kell beválasztani, s a jelölő bizottság a KSZ minden szervébe a meghatározott létszámnál több jelöltet javasoljon. Az első indítványt elfogadták, a másodikat azonban elvetették. A beterjesztett napirend jóváhagyása után a JKSZ Központi Bizottságának nevében Cvijetin Mijatovic üdvözölte a kongresszust. Az SZKSZ-nek a két kongresszus között kifejtett munkájáról Petar Stambolic olvasott feljelentést.A kongresszus délután hét bizottságban folytatta munkáját. Cvijetin Mijatovic beszéde Cvijetin Mijatovic, a JKSZ KB és Tito elvtárs nevében üdvözölte a Szerb KSZ VI. kongresszusának küldötteit, majd többek között a következőket mondta: — Igazi minőségi változások időszakába léptünk, az első, valóban célravezető lépéseket tesszük a társadalom olyan átalakítása felé, amely történelmi jelentőségű harcra mozgósít bennünket, hogy teljesen megszabadítsuk az embert az etatista viszonyoktól és bürokratikus bilincsektől, hogy a bérmunkást szabad társult termelővé és önigazgatóvá változtassuk; harcra mozgósít az olyan emberért, aki nemcsak munkájának eredményeivel rendelkezik, hanem az élet valamennyi területén egyre inkább alanya és hordozója a határozásnak. Ez a történelmi folyamat többé már nemcsak a jövő ígérete, hanem napjaink valósága — tehát ténylegesen már megkezdődött. A társadalmi munka legfontosabb területein mindinkább az önigazgatási megbeszélés és határozás jut kifejezésre, és egyre inkább gyengül az etatizmus, a társadalmi problémák megoldásának elavult formája. A társadalmi problémák demokratikus megoldásáért vívott harc legfőbb és tartós célja az, hogy az önigazgatás teljes mértékben egyetemes társadalmi viszonnyá fejlődjön, a munkásosztály társadalmi vezető szerepe érvényesítésének módja, a közös érdekek és ügyek irányításának, szabályozásának és rendezésének uralkodó jellegű társadalmi formája legyen. — E szabatosan meghatározott irányvonal nélkül minden fogadkozásunk a szocializmus építéséről üres frázis marad, s a szocialista fejlődést nemcsak a pangás veszélye fenyegeti, hanem az is, hogy különféle elhajlások és olyan elfajult álláspontok jutnak kifejezésre, amelyek ellentétben állnak a szocializmus igazi érdekeivel. Ezt manapság félreérthetetlenül mutatják az egyes szocialista országok tapasztalatai is. Ezek, valamint a mi tapasztalataink — emlékezzünk csak vissza többek között a IV. plénumra — teljesen elegendőek ahhoz, hogy sokkal inkább mint valaha, minden erőnket irányvonalunk érvényesítésére összpontosítsuk. A köztársasági pártkongresszusok megtartása a Jugoszláv Kommunista Szövetség IX. kongresszusa előtt a Kommunista Szövetség belső viszonyainak további demokratizálását és ennek szükségét juttatja kifejezésre. Manapság egyre tágabb lehetőségek jönnek létre ahhoz, hogy a szocialista köztársaságok és tartományok mind nagyobb mértékben az önigazgatás alapjain fejlődjenek. Ez a fejlődés meggyorsítja társadalmi viszonyaink dezetatizálódását, s egyúttal előfeltétele annak is, hogy népeink és nemzetiségeink egysége még inkább megszilárduljon, még lendületesebben fejlődjön. — A nemzetközi életben egyik legfontosabb feladatunk — mondotta a továbbiakban Mijatovic elvtárs —, hogy fokozzuk a harcot az erőpolitika, a hegemónia és a nagyhatalmi törekvések ellen, amelyeknek célja fegyveres beavatkozással, az erő és nyomás egyéb eszközeivel dominálni; ez különösen a kis és közepes országok biztonságát és függetlenségét fenyegeti. A békét fenyegető veszély egyik forrása, hogy mind gyakrabban alkalmazzák az effajta politikát a világ külön kapcsolatban. Megállapítható Ijezésre. Mi ezúttal is az köző részein, kezdve sietjük, hogy a további fejbe erőszak alkalmazása és a naptól a Közel-Keleten át, menyek egészében véve igaz független országok belügyei egészen Európáig.zoltak azoknak az álláspontbe való beavatkozás ellen . Köztudomású, hogy áltoknak a helytállóságát,foglaltunk állást. Vélemélymi és politikai vezetősé- amelyek a Jugoszláv Köményünk szerint még súlyognak milyen álláspontra Komunista Szövetség Központisabb eset, ha a szocialista lyezkedett a csehszlováki Bizottsága X. plénumának országok közötti viszonyban ai katonai beavatkozással határozatában jutottak kifej (Folytatása a 2. oldalon) Párizsból jelenti a Tanjug: Politikai megfigyelők valószínűnek tartják, hogy Saigon napokon belül elküldi képviselőit a vietnami békéről folytatandó négyes tanácskozásra. Általános vélemény szerint’ Washington és Saigon máris , megállapodott egy áthidaló megoldásban. Saigon küldöttségét valószínűleg Tran Csan Tan külügyminiszter vezéri, a küldöttség legfontosabb tagja azonban Ky köztársasági alelnök lesz, aki tanácsadóként tartózkodik majd Prárizsban. Hanoi küldöttségében ugyanilyen szerepe van Le Duc Thónak, a Vietnami Munkapárt Politikai Bizottsága tagjának. Thieu dél-vietnami köztársasági elnök azzal igyekszik indokolni a párizsi tárgyalások bojkottálását, hogy Dél-Vietnam Nemzeti Felszabadítási Frontjának küldöttsége — szerinte — nem vehet részt önálló félként a tárgyalásokon. Azt követeli, hogy az érdemleges tanácskozásokat kizárólag Saigon és Hanoi képviselőifolytassák, az amerikaiak és a szabadságharcosok képviselői pedig csak a két fő küldöttség részei legyenek. \ Az USA hónapokon át nyomást gyakorolt Saigonra, s ennek eredményeként áthidaló megoldást találtak: az amerikai és a saigoni küldöttség vezetője felváltva beszél az USA és Saigon nevében. Ez az eljárás nem kötelező a másik félre. A saigoni küldöttség Párizsba érkezése még nem jelenti azt, hogy a négyes béketárgyalások haladéktalanul megkezdődnek. Amerikai körökben ugyanis emlékeztetnek arra, hogy a párizsi tárgyalások közben fél év múlt el az Észak-Vietnam elleni légitámadások megszüntetéséig, természetes dolog tehát, hogy a saigoni kormánynak is gondolkodási időre van szüksége. Az amerikaiak azt is közölték, hogy Harriman, az USA küldöttségvezetője, december elején valószínűleg Washingtonba utazik. A politikai megfigyelők azonban taktikázásnak veszik mindezeket a híreszteléseket, amelyeknek célja Hanoit és a szabadságharcosokat engedményekre bírni. Nyugati dipolmáciai körökben hangoztatják, hogy a saigoni kormány a bértárgyalásokon is szabotálni igyekszik majd a megegyezést. Bizonyos jelekből ítélve, Thieu csak azért küldi el megbízottait Párizsba, mert úgy véli, hogy a helyszínen könnyebben meghiúsíthat minden áthidaló megoldást, mintha távolmaradna a megbeszélésről. A nyugati diplomatákat külön aggasztja Saigonnak az a bejelentése, hogy nem hajlandó további engedményekre. A párizsi Le Monde című napilap szerint Saigon képviselői azzal a szilárd elhatározással utaznak Párizsba, hogy egy tapodtat sem engednek követeléseikből. Szórványos harcok Vietnamban Dél-Vietnamban csütörtökön csak szórványos harcok voltak. A felkelők rakétákkal és aknavetőkkel lőtték a saigoni csapatok és az amerikaiak állásait. Mintegy tizenöt rakéta eltalálta Pleskit (Folytatása az 5. oldalon) Cvijetin Mijatovié üdvözli a kongresszust A dollár is veszélyben forog? Politikai következményei lesznek a nyugati pénzválságnak A francia ellenzék szerint a kormány nem tud megbirkózni a nehézségekkel Párizsból jelenti a Tanjug. A legújabb nemzetközi pénzválság, amely elsősorban a francia frankot fenyegeti, igen súlyos helyzetbe hozta Franciaország gazdasági életét. Mindössze néhány hónappal a munkás- és diáktüntetések, meg a sztrájkok után az ország újabb megrázkódtatáson megy keresztül. A francia gazdasági szakértők véleménye szerint a „Tizek Klubjának” bonni tanácskozása és a nyugati országok szolidaritása sem oszlathatja szét a francia frank fölé tornyosuló felhőket. Egyes vélemények szerint nem lehet elkerülni a márka felértékelését, illetve a frank legalább 15—20 százalékos felhígítását. A legújabb nemzetközi gazdasági válság áthidalására és a francia frank megmentésére további két lehetőséget látnak: az arany fölértékelését és Franciaország egyöntetű megsegítését. Párizsban általános a vélemény, hogy a bonni tanácskozások rendkívül fontosak nemcsak az Európai Közös Piac jövője, hanem a nyugati országok pénzügyi, gazdasági és politikai viszonyai szempontjából is. A francia szakértők attól tartanak, hogy ha a nyugat-európai országok meg is állapodnak, hogy közösen mentsék valutáikat, a pénzügyi spekuláció a nyugatnémet márkáról átterjedhet az amerikai dollárra, amely még nagyobb általános válságot robbantana ki. Franciaországban senki sem vitatja, hogy a frank súlyos helyzete a nemzetközi pénzválság szerves része, de sokan felróják a degaulle-ista kormánynak, hogy nem számolt előre egy ilyen fordulattal, és hogy gazdasági programját nem módosította idejében. A francia ellenzék véleménye szerint a frank válságának jelentős politikai következményei is lesznek. A jelenlegi kormány — állítja az ellenzék — nem lesz képes megbirkózni a felhalmozódott nehézségekkel és az országra újabb megrázkódtatások várnak. Ismét hangoztatják, hogy a de gaulle-isták nyár eleji elsöprő választási sikerüket elsősorban kommunistaellenes propagandájuknak és annak köszönhetik, hogy az ország lakossága polgárháborútól tartott. Egyben rá is mutatnak arra, hogy a tavaszra tervezett népszavazás a szenátus átszervezéséről és Franciaország új közigazgatási felosztásáról az egész de gaulle-ista belpolitika próbakövévé válhat. Bonn: Szó sem lehet a márka felértékeléséről Bonnból jelenti a Tanjug. Míg a nyugat-európai tőzsdék zöme továbbra is zárva tart, Bonnban tovább (Folytatás* az 5. oldalon)