Magyar Szó, 1969. május (26. évfolyam, 118-147. szám)
1969-05-08 / 124. szám
10. oldal A világ cirkusz Aleksandar Luković szabadkai tárlata Őseik látszatra cirkusz és bohóc az, amit ábrázol. Lukovic közkedvelt motívumai mögött erkölcsi világrendünk áll. Bohócait az emberikarakterek, erények és bűnök megszemélyesítői. — Hogy ezt elérjem, szimbólumokat alkalmazóik, melyeket üres térbe vagy tájképbe helyezek — mondja Lukovic. — Az üres tér lehetővé teszi, hogy az emberi alak és mozdulatok révén a jellem a maga csupasz valóságában mutatkozzék meg. A túlzott mozdulatok, a hamisított élet bemutatását szolgálják. Láthatjuk, amenynyire elfajult ezen a téren az ember, illetve a civilizációnk. Messze tartunk már az álszenteskedésben, képmutatásban és az önámításban. A tárgyakat az ember fetisizálta, és így ezek akadályai lettek a lélek igazi egzisztenciájának. A mondanivalóm lényege az ember önmagához és a világhoz való viszonya, szenvedélyei, bánata, öröme, nevetése vagy sírása. Az életről alkotott fogalmakat fejezi ki. Sok dolgot fetisizáltunk — mondja Lukovic —, a szavak, fogalmak jelentéstartalma igen gyakran akadálya az új megismerésének, sőt útvesztője lett az igazi erkölcsi életnek. Motívumait etnikei területen keresi és találja meg. Lukovic nem lázadó művész, nem is szürrealista, hanem allegóriákban, szimbólumokban beszélő művész, középkori, illetőleg reneszánszra emlékeztető módszereivel az erkölcsi normáknak megfelelő gesztusokat, alakokat és azok kellékeit találja meg, amelyekkel mondanivalóját kifejezheti. — Ha beszélünk egy emberrel, megállapítható — mondja Luskovné —, hogy milyen mértékben sikerült vagy nem kiszabadulnia ösztöneinek hatalmából, és milyen mértékben lett úrrá szenvedélyein, illetve esett a rabságukba. Harlekin a falóval, gyakori motívuma Lukovicnak. Érezzük és tudjuk is, hogy a képnek más jelentése is van, mint amit látunk. Az ember a természetet saját szolgálatába állítja, de végül is nem tudja megfékezni az elemi erőket. A ló, a faló, a magnsmre vedett eszmék szimbóluma. Vagy például a kalitkába zárt madár a szabadság jelképe, az áhított szabadság végül fogságba kerül. Az ember önmagát tartja fogva. Mily gondolatok, mily szörnyű ellentmondások, melyeikre ily szigorúan, ilyen enazmusi erővelreagál Lukovic! A mezei koncert című képén divatbábuk muzsikálnak. A mindenkinek saját ,muzsikája” van gondolat a végtelenbe vesző rezignációt kelti fel a nézőben. Lukovác a bohócok életének minden mozzanatát átalakítja, és valamiilyen erkölcsi jelentéssel ruházza fel a különböző mozdulatokat, helyzeteket. Az arcfestésnek milyen mély jelentése van , beállítja az ember önmagát otthon, hogyan nézzen ki a világ előtt, mit takarjon el, mit emeljen ki; magunkra gondolunk, milyen erkölcsi habitussal kívánunk megjelenni, mit vegyenek észre rajtunk, és mit takarjunk el Az orr különösen fontos, tehát műorrt tesz föl a bohóc, mert ez a karakter átalakításának, a megtévesztésnek a leglényegesebb módja. Milyen sokat mond az ing nélkül felkötött masni! Elárulja, hogy hiányosságainkat, nagy fogyatékosságainkat lényegtelen vagy haszontalan dísszel pótoljuk. A hiúságok vásárán érezzük magunkat. Milyen sok szomorúság van például a „Bohóc madárral” címűképén figy elhibázott élet folyamán a meg nem valósított eszményünkr e madár, melyet a karunkon fölemelünk, a legyőzöttségünkre figyelmeztet. Az el nem érhető tökéletességet vagy a számunkra meg nem adatott teljes emberi életet Lukovic műveiben. A Kötéltáncosnő és az Egyensúlyozó annyira nyilvánvaló allegória, hogy azt kérdezzük, ki nem ismer magára, másokra, hiszen mindannyian sikerren és sikertelenül járjuk ezt a táncot. Lukovic erkölcsi forrásokból eredő, oktató jellegű művészetet képvisel, stílusában soik a humor és irónia, de művészete lényegében komoly és szomorú hangulatú, mint a bohócok az előadás után. Lukovicnek egy-kétkiállítottképe modell után készült portré, ezek mint művészi dokumentumok tartoznak apuséiba. Végül a Köszönöm a látogatást című kép stílszerűen befejezetté teszi a cirkuszi környezetben fölvonultatott erkölcsi panorámát ÁCS József Bohóc madárral... A művelődési egyesületek összefogása Zrenjaninban A zrenjanini magyar művelődési élet színvonalának emelése érdekében a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület kezdeményezésére érdekes megmozdulás kezdődött. Dr. Váradi ТфтшвШк megtudtuk, hogy a Madách Amastőrszínházzal és a muzslyai Petőfi Sándor Művelődési Egyesülettel megbeszélést folytattak tevékenységük összehangolása végett. A három zrenjanini magyar művelődési egyesület ilyen irányú kezdeményezése hamarosan konkrét formát ölt. Az első megállapodásokkal összhangban az érintett egyesületek kidolgozzák munkatervüket, s az ennek megfelelő pénzügyi tervet. Az így összehangolt, a közös érdekeknek megfelelő programmal folyamodnak majd a községi művelődési közösséghez az anyagi eszközökért. Az eddigi művelődési élet, az említett egyesületek eddigi programja az ezek javítására irányuló igény tette indokolttá a munka összehangolását. Eddig ugyanis mind a három egyesület főleg könnyű szórakoztató műsorok, operettek előadását szorgalmazta, azaz elsősorban a szórakozni vágyó közönség igényeinek akart eleget tenni. Valószínű azonban, hogy a zrenjanini magyar közönség nem fog megharagudni, ha a munkamegosztás értelmében a Madách néha egy-egy komolyabb drámai előadással is jelentkezik. A zrenjanini és a muzslyai egyesület programja is nyilván szerencsésen kiegészítheti egymást. S a munka koordinálása eredményeként a muzslyai és a zrenjanini, no meg a mihajlovói és lukácsfalvi magyarok is gazdagabb, változatosabb művelődési lehetőségekhez jutnak. Az első megbeszélés után a három egyesület vezetői a napokban ismét összeülnek, hogy most már a konkrét programjavaslatokat is megbeszéljék. S a gyakorlat folyamán valószínűleg kialakulnak majd az összefogás szervezeti formái is. (bn) MAGYAR SZÓ Csütörtök, Ш. május 8. Nyugtalanító hangjátékok Major Nándor Hóemberét mutatták be elsőnek az ohridi fesztiválon Ohrid, május 6. Filmfesztiválon, színházi szemlén megtisztelést jelent, ha valakinek a művét elsőnek mutatják be, hiszen a megnyitó ünnepségeken rendszerint kétszer annyi élményre és szenzációra éhes néző és kritikus szorong a nézőtéren, mint egyébként. Hangjátékszemlén elsőnek lenni azonban nem a legszerencsésebb, mivel ezek a megnyitók sem látványosságukkal, sem tömegességükkel, sem más tekintetben nem tűnnek ki; ellenkezőleg: az elsőnek hallott műveket a záróünnepségig, vagyis a díjak odaítéléséig többékevésbé elfelejtik. Legalábbis eddig ez volt a gyakorlat. Major Nándor A hóember című műve, amely lírával, filozófiával, szatírával, játéikasság©al, helyenként meg fekete humorral van átszőve, bár elsőnek hangzott el az országos hangjáték-fesztiválon, könnyen kivétel lehet. Hogy miért? Azért, mert a pusztai magányban élő János és Sára mag a hozzájuk véletlenül betérő utasok — áldozatok — történetét, sorstragédiáját olyan tömören, nyugtalanítóan és fordulatosan, s annyira árnyalt és találó pszichológiai megfigyeléseikkel írta meg Major, hogy arra fel kellett figyelni, mis az érdeklődést csak fokozta a színészek, N. Kiss Júlia (Sára), Nagygellért János (János) és Ferenci Jenő (utas) egyszerű hangvételű, de mégis ihletett és hatásos játéka. A groteszk elemeiket sokszor nélkülöző alakításaikból a felszolgálttatott kisembereik sorsa, a megrekedtség fojtogató légköre rajzolódott ikis, az a felismerés, hogy a magányosan élő emberek nemcsak a világtól, hanem beteges, már-már az őrülettel határos életvitelük következtében egymástól is elidegenednek, egymásnak is tehertételt jelentenek. Major hangjátéka küllönös, telányos és bizonyos értelemben idegen minták hatására íródott történet. Mégis el kell róla mondani, hogy a szuverén alkotás, a kiutat nem találó, fölöslegessé váló emberek tragédiája abszurd helyzetekkel és sainta matematikai pontossággal jut kifejtésre benne. Szilágyi László rendező ezért is helyesen járt el, amikor a mű nyomasztó légkörét csupán az örökké cinelő szél zúgásával éskét- három stilizált árütéssel érzékeltette. Stanislav Stepanovic hangfelvétele műszakilag kiválóan sikerült ! —, úgyhogy bár a szövegszerb nyelvű fordítása eléggé hevenyészett, remélhető, s hogy A hóember a hiverta- Ios zsűri figyelmét sem e kerülte, illetvekerüli el. A hóemberrel együttes Zágrábba és a Szarajevói Rá- dió egy-egy hangjátékát is bemutatták. Robert Tomo-Ivic Az apokalipszis lovasad című műve a zágrábi szí- I nészek (Fabijan Sovagovic, Boris Buzančić, Josip Ma- Irotti, Elisa Gemek atb.) tolmácsolásában a megálapo- Idottság, a kényelmesség, asz ■ önzés, akispolgári ötletesttűive ■ és a társadalmi fonákságok I ellen lázadó főhős előtérbe ■ állításával a jobb, tartalma- I sabb élet mellett agitál, ■ Alija Isakovic AZ című mű- ve pedig (a szarajevói szí- I nészek előadásában) azt a tételes igazságot hirdeti, hogy tetteiért mindenkinek ■ vállalnia kell a felelősséget, I illetve bűntett esetében a I bűnhődést. A fesztivál első hangjété-okai tehát nyomasztó, reménytelen élethelyzeteket I ábrázoltak, s majd minden I esetben túlzottan felnagyítva és általánosítva mutatták I be a magukat és az élet értelmét meglelni képzetlen emberek szorongását, vergő- Idését, vegetálását vagy el■ bukását. Tegyük mindjárt ! hozzá: egy kissé légüres tériben tapogatózva, a közönség, hallgatóság érdeklődé- I sóval nem sokat törődve. SZŰCS Imre Alig ezer kötet jut átlagban tartományunkban egyegy iskolai könyvtárra. A magyar tagozatok és a magyar könyvek aránya még ennél is rosszabb. Amennyiben tudunk, ezen a kedvezőtlen helyzeten kívánunk javítani jubileumi könyvjutalmunkkal. 3 X 300 éop dináros könyvjutalmunk célja, hogy több magyar könyv kerüljön gyerekeink kezébe. Várjuk a jelentkezéseket május 15-éig művelődési rovatunk címére. Színházi mozaik A BUDAPESTI NEMZETI SZÍNHÁZ EGYÜTTESE ÚJVIDÉKEN ÉS BELGRÁDBAN. Több ízben hírt adtunk már arról, hogy az újvidéki Szerb Népszínház és a budapesti Nemzeti Színház kölcsönös megállapodása értelmében sor kerül a két együttes cserejátékára. .Noha többször már a vendégjátékok időpontját is meghatározták, különböző szervezési és technikai okok miatt a vendégszereplés mindeddig elmaradt. Legújabb értesüléseink szerint az újvidékiek június folyamán látogatnak Magyarországra, a Nemzeti Színház művészei pedig az év novemberében viszonozzák ezt a vendégszereplést. Az újvidéki Szerb Népszínház tíznapos portyáját június 13-án kezdi, és 14-én, 15-én meg 16-án, mielőtt Budapesten fellépne, Pozsonyban vendégszerepel a Viktóriával, a Nagy Makkal és a Selo Sakule, a Banatu című színpadi művel. Budapesten ugyanezeket az előadásokat 18-án, 19-én és 20-án viszi színre az újvidéki társulat, majd pedig 22-én és 23-án Pécsett mutatja be a Viktóriát és a Selo Sakule a u Banatu című művet. Az utóbbit 25-én Mohácson is előadják. A pozsonyi Népszínház októberben viszonozza az újvidékiek vendégjátékát, és akkor Backi Petrovacon, Kiszácson és Stara Pazován is fellépnek a csehszlovák művészek. A Nemzeti Színház november folyamán mutatja be az újvidéki és a belgrádi színházi közönségnek Gyurkó László: Szerelmem, Elektra és Madách Imre: Mózes című drámáját. Az előbbit Both Béla rendezte, főszerepét Berek Katalin játssza, az utóbbit pedig Marton Endre állította színpadra Sinkovits Imrével a főszerepben. HÍREK A JUGOSZLÁV DRÁMAI SZÍNHÁZBÓL. Boján Stupica, a neves színházi szakember, rendező irányításával újjáéledt, sokoldalúvá vált a belgrádi Jugoszláv Drámai Színház működése. Ebben az idényben 16 bemutatót tart a társulat, négyszer annyit, mint tavaly. Ezenkívül pedig két jelentős vendégszereplés vár rá. A szezon hátralevő részében három új bemutató előadása lesz a színháznak. Május 18-án a Nemzeti Múzzeum átriumában mutatják be a Bibliai szózatok című összeállítást, amelyet Dragovan Jovanovic, az Énekek éneke, a Próféták könyve, a Dávid zsoltárai és Eszter története alapján alkalmazott színpadra. Az előadást Mata Milosevic rendezi, főszerepeit pedig Raša Plaovic, Radmila Andrić, Gojko Šantić, Svetlana Bojković, Ivan Jagodić és Ivo Jakšić alakítja. Tíz nappal később Angelo Beclco Ruzzante reneszánsz kori vígjátékszerző Muslinca című művét mutatják be. A vérbő humorú komédiát Ljubomir Draškić rendezi, aki néhány évvel ezelőtt Újvidéken egyszer már színpadra állította ezt a művet. Szerepeit pedig Slavko Simic, Branka Petric, Stojan Dečermić, Nikola Simic és Milan Ajvaz alakítják. Ruzzante vígjátékát a nyár folyamán is többször színre viszik a Jugoszláv Drámai Színház közelében felállított nyári színpadon. Június elején pedig jugoszláv ősbemutatót tartanak a belgrádi színházban. Dragoslav Mihailovicnak, a főváros Októberi-díjas írójának Kad su cvetale tikve című művét Bora Drašković rendezi. Szereplői Misa Janketic, Ljiljana Krslic, Ljuba Tadic, Marko Todorovic. A belgrádi színház és a neves bécsi Burgtheather megállapodása értelmében sor kerül a két együttes kölcsönös vendégszereplésére. A Jugoszláv Drámai Színház szeptemberben két jugoszláv drámával mutatkozik be a bécsi közönségnek, a Burgtheather művészei pedig szintén két előadással lépnek közönség elé május folyamán folyamán Belgrádban, majd Zágrábban. Szó van továbbá a belgrádiaknak a Velencei Biennalén való részvételéről is. Ennek megtárgyalására érkezett fővárosunkba Vladimiro Doreigo, a Biennale igazgatója. ..