Magyar Szó, 1969. május (26. évfolyam, 118-147. szám)
1969-05-13 / 129. szám
8. oldal Újvidéken a vásárt megelőző napokban megjelentek a Pit Közművesítő Vállalat fehér-piros csíkos köpenybe öltözött munkásai, hogy rendbe hozzák a gyalogos átjárókat, és az utak felezővonalát. Szép idő volt, a zebracsíkok gyorsan száradtak. (Brezsán Gyula felvétele) A budapesti Állami Déryné Színház Baranyában Május 13-án Kórógyon, 14-én Várdarócon, 13-én Vörösmarton lép fel A Horvátországi Magyarok Szövetségének meghívására május 13-án, 14-én és 15-én Jugoszláviában vendégszerepel a budapesti Állami Déryné Színház. Kórógyon, Várdarócon és Vörösmarton bemutatja Vörösmarty Mihály a Csongor és Tünde című színművét. Fellépnek: Rajna Mihály, Tassi Béla, Zeke László, Hetés György, Hajdú Endre Jászaidíjas színművész, Beregi Péter, Gyukár Tibor, Várnagy Katalin, Kondra Irén, Szántó Margit Jászai-díjas és Szallai Kornélia Jászai-díjas színészek. A kísérőzenét Farkas Ferenc szerezte. A jelmezeket Rimanóczy Yvonne tervezte. Rendező: Szécsi Ferenc. D. I. Válságban az aranyi színjátszás a zombori kommunián A községi szemlén három magyar és öt szerbhorvát színjátszó csoport vesz részt A zombori községi művelődési közösség színházi szakbizottsága már harmadik éve állapítja meg ugyanazt a művelődési egyesületek betegségéről : a műkedvelő csoportokat felkészületlenül érte a színházi idény. A községi szemlén csak a telecskai és a stanišići magyar művelődési egyesület, valamint a zombori Vladimir Nazor Művelődési Egyesület és a gimnázium szerbhorvát színjátszó csoportja mutatkozott be A bíráló bizottság a Vladimír Nazor Művelődési Egyesületet találta a legjobbnak. A műkedvelő csoport Mirko Božić Skretnica című színművét képviselte a zombori kommunát a Ruski Krstur-i zónaszemlén. Az idén nagyon kevés színjátszó csoport vett részt ezen a találkozón. A doroszlói magyar és a regőcei, valamint a sztapári szerbhorvát amatőr színjátszó együttes ugyan idejekorán elkészült a darabbal, vendégszerepeltek is vele, de a bíráló bizottság előtt nem adták elő. Ezért nem vehettek részt a községközi szemlén. A mulasztásért a színházi szókizottság is okolható, mert későn alakította meg a bíráló bizottságot A műkedvelés egyes községekben úgyszólván tengődik. A szakbizottság nem serkentette a művelődési egyesületeket tevékenyebb munkára. A tavalyi községi színjátszószemle után a szakbizottság megvizsgálta a műkedvelő csoportok tevékenységét, és határozatot hozott az amatőr színjátszás fellendítésére, de végrehajtása érdekében keveset tett. A műkedvelés hanyatlásának okát a községi közművelődési közösség színjátszó alosztálya ezúttal nem kutatta, de szokás szerint ezt megteszi a községi szemle után. A drámai szakbizottság tavalyi határozata értelmében a műkedvelő csoportok vezetőivel és rendezőivel az év elején értekezletet kellett volna tartani, és segítséget nyújtani a munkaprogram elkészítésében. A zombori Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vezetőségét is miunkára kellett volna bírni. Ez volt az első eset, hogy az egyesület műkedvelő csoportja nem vett részt a községi szemlén. Csak azok a művelődési egyesületek műkedvelő csoportjai készültek fel a községi szemlére, amelyek nem kerültek válságba, és volt elég erejük. A magyar színjátszó együttesek községi szemléjét Doroszlón rendezik meg május 18-a és 26-a között. A szemlét, mint vendég, a Zombori Népszínház együttese nyitja meg Copié A nyolcadik offenzíva című színművével. Május 22-én zenei estet tartanak a szilágyi, gombosi, bácskertesi, bezdáni, telecskai és a doroszlói magyar nóta- és népdalénekesek, valamint zenekarok. Május 23-án a stanišići magyar műkedvelő csoport Tóth Miklós Mézesmadzag című színjátékát mutatja be Markó Magda rendezésében. Május 24-én a telecskai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület műkedvelő csoportja Bálint Antal rendezésében, színre hozza Johnston A család esze című vígjátékát. A szemlét a vendéglátó doroszlói művelődési egyesület zárja. Műkedvelő csoportja Móricz Zsigmond Sári bíró című népszínművét adja elő Szalai János rendezésében. Május 18-a és 26-a között egy szabadnapon a Szabadkai Népszínház magyar együttese is vendégszerepel a szemlén. A szerbhorvát műkedvelő csoportok községi szemléjét Regőcén tartják meg május 19-e és 28-a között. A szemlére benevezett a gimnázium, a tanítóképző, a Vladimir Nazor Művelődési Egyesület, a Bački Breg i, a sztapári és a regőcei művelődési egyesület műkedvelő csoportja. 26-án a telecskai magyar drámai együttes vendégszerepel. A sztapáriak részvétele bizonytalan. A színházi szakbizottság értekezletén úgy határoztak, hogy a legjobb rendezőket és műkedvelő színészeket megjutalmazzák. A községi közművelődési közösség évi közgyűlésén, június elején, a legszorgalmasabban dolgozó műkedvelőket elismerésben részesítik. V. J. Mégis lesz színházterem Bajmokon Bajmokon a minap ülést tartott a helyi művelődési közösség. A kultúra fejlesztési terve volt napirenden. A bajmoki helyi közösség tanácsa még az év elején meghozta Bajmok fejlesztési tervét. A terv egyik szakasza a művelődéssel is foglalkozott. Úgy tervezték, hogy a falu központjában még az idén építenek. Az építkezési költségek felét a községi szkupstinák, a másik felét pedig a bajmokiaknak kellett volna biztosítaniuk. A helyi művelődési közösség körlevéllel fordult a bajmoki gazdasági vállalatokhoz, hogy járuljanak hozzá a művelődési otthon felépítéséhez. A gazdasági vállalatokban a körlevél süket fülekre talált. Most a művelődési közösség ülésén a jelenlevők sajnálattal állapították meg, hogy a nagyszabású otthon építéséről le kell mondaniuk. A kultúra hordozóinak be kell érniük egy szerényebb épülettel, s belátható időn belül a helyi gazdasági vállalatoktól tekintélyes anyagi segítségre nem számíthatnak. A művelődési közösség arra a megállapodásra jutott, hogyaz égető kérdéseket egy színházterem felépítésével enyhíteni lehetne. A színházterem mintegy 70 millió régi dinárba kerülne. Ennek felét a községi szkupstina, a másik felét pedig a bajmokiak adnák. A helyi művelődési közösség az építkezés körüli teendőket átruházta az Egység Művelődési Egyesületre. MOJZES Antal Kedvezményes autóbuszjegy Eszékre utazóknak Az eszéki Autóreperatúra Utasszállító Vállalat megegyezett a batinai Turistaszövetség vezetőségével, hogy azokat a polgárokat, akik a Turistaszövetség irodájában vásárolják meg a buszjegyet Batinától Eszékig, 20 százalékos kedvezményben részesíti. A buszjegyet oda-vissza meg lehet váltani. D. I. A szép fákat és rózsákat meg kell őrizni Szabadkán számos külvárosi utca új köntösbe öltözött. A már öregedő akácfák mellé örökzöld törpefenyők és rózsafák kerültek. Az utcák megszépültek, megfiatalodtak. A külvárosiak elégedetten nézték a változást. — Lám, most már nemcsak a beltért rendezik — mondogatták. Csak hát mintha egyről megfeledkeztek volna egyesek: meg is kell vigyázni ezeket a szép fákat, virágokat. Az utcán játszó gyerekeknek meg kell tiltani, hogy bántsák a fákat. A felnőtteket pedig, akiknek útjukban van a szép fa és a virág, a legszigorúbban meg kell büntetni. IVANICS József MAGYAR SZÓ Kedd, 1969. május 13. Zomborban sok a tüdőrákos Habár a tébécések száma csökkent, a tüdőkórháznak egyre több az ápoltja _____ A zombori község arról hírhedt, hogy sok tébécés betege van. A helybeli tüdőkórház adatai viszont azt bizonyítják, hogy például tavaly a gyógykezeltek fele volt csak tébécés. 247 betegünk volt 1968- ban — mondja dr. Csányi Béla, a tüdőkórház főorvosa —, 112 egészségügyi biztosított, 49 családtag, 66 földműves és 20 szociális eset. Tébécés betegből csak 120 volt, ami lényeges javulást jelent. Az egyéb tüdőbetegségek azonban egyre gyakoribbak. Különösen aggasztó, hogy 26 tüdőrákos megbetegedés volt, ami arra utal, hogy az 55 évesnél idősebbek között eléggé elterjedt ez a súlyos betegség. Kezeltünk azonban 40 tüdőgyulladásos és 63 tüdőasztmás, krónikus bronchitises beteget is. Amióta felépült a zombori kórház tüdőosztálya, fokozatosan növekszik betegeink száma is. Nemcsak zombori, hanem hódsági, apatini, baranyai betegei is vannak. Azért is növekszik a betegek száma, mert nemcsak tébécés, hanem egyéb tüdőbetegséggel küszködő embereket is kezelnek. Főleg ezeknek a száma gyarapszik. Ezért például az idei első négy hónapban annyi beteget vettek fel, mint tavaly egész évben. — Az osztályt tovább fejlesztjük — mondja dr. Csányi. — Foglalkozunk légzési fiziológiával, a krónikus hörgő-megbetegedések gyógyításával is. Erre nagy szükség van, mert üzemeinkben hiányos a munkavédelem, s gyakori a légzőszervi megbetegedés. Kellene egy szakmai betegségeket gyógyító rendelő, s arra is szükség lenne, hogy minden évben tüdőszűrést végezzünk. Sokkal eredményesebben tudnánk akkor megküzdeni a különféle tüdőbetegségekkel. P-s Étterem nyílt a Báni-hegy alatt Baranya legszebb tája a Báni-hegy környéke. A közelben élő embereknek már régóta kedvelt kirándulóhelye. Igaz, rossz idő esetén sehol sem tudtak meghúzódni, ha megéheztek , éhségüket nem volt hol csillapítaniuk. A beljei mezőgazdasági kombinát vezetősége az idén határozatot hozott, hogy a tévétorony közelében álló üres kastélyt adaptálják: éttermet, büfét, néhány mellékhelyiséget és egy tanácstermet rendeznek be. Lehetőség nyílt hát arra, hogy a turistákkal is megkedveltessék ezt a szép tájat. Az étteremben a kombinát minden termékét, főleg a dárdai húsfeldolgozó üzem termékeit meg lehet kapni, és persze a hercegszőlősi bor gazdaság italait is. Az éttermet a májusi ünnepek alatt adták át rendeltetésének. Hamarosan felavatják az üzlethelyiséget és az ivót is. D. I. Nem tanácsos „feketén” építkezni Az épület lebontásán kívül 300 000 régi dinár büntetést is kiróhatnak Az elmúlt években Szabadka belterületén is szinte egyik napról a másikra nőttek ki a földből olyan épületek, amelyeket az általános építkezési terv mellőzésével, engedély nélkül emeltek. A vadépítkezést a községi szkupstina illetékes szervei egy ideig úgyszólván tehetetlenül nézték, mert az erre vonatkozó büntetések enyhék voltak, s az engedély nélkül épült ház lebontására csak végső esetben kerülhetett sor. A községi kihágási bíróságon most arról értesültünk, hogy amióta az engedély nélkül építkezőket szigorúbban büntetik, kevés szabadkai polgár szegi meg az előírt rendelkezéseket. A községi bíróság ugyanis jelenleg 300 000 dináros pénzbüntetést is kiróhat, s elrendelheti az engedély nélkül épült ház lebontását. Nem kifizetődő tehát „feketén” építkezni, már csak azért sem, mert ez építési engedélyt minden indokolt esetben könnyen és gyorsan megkaphatják az érdekeltek. (H) MAKULAN: Csárdáskirálynő Közép-Bácska amatőrszínházainak szemléje Szombaton este Ruski Krsturon a zombori Vladimir Nazor Művelődési Egyesület vendégszereplésével megkezdődött a középbácskai amatőrszínházak szemléje, amelyen az idén hét társulat vesz részt. A zomboriakon kívül a közönség eddig a zsablyai és a szenttamási gimnázium tanulóinak előadását láthatta. Ma este Kulán mutatják be a szemle egyetlen magyar nyelvű előadását. A verbászi magyar nyelvű amatőrszínház vendégszerepel Kálmán Imre Csárdáskirálynő című nagyoperettjével, amelyet a márciusi bemutató óta már 15 vajdasági községben előadtak. A szemle többi előadásán a verbászi és a kulai szerbhorvát nyelvű, valamint a vendéglátó ruszin nyelvű csoport lép fel. Pénteken, az utolsó előadás után, kiosztják a legjobb előadásért, rendezésért és egyéni alakításért járó díjakat, valamint a szemle védnöke — az újvidéki Ruszke Szlovo Lapkiadó Vállalat — díjait. Ezenkívül a legjobb előadások jogot nyernek a kikindai tartományi szemlén való részvételre. Az előadásokat Saffer Pál, az Újvidéki Rádió kultúrműsorának szerkesztője bírálja el. Noha ez már nem tartozik közvetlenül a szemléhez, meg kell jegyezni, hogy Közép-Bácskában háromnégy állandóan működő magyar nyelvű amatőrszínház van, melyek évente egy-két előadást rendeznek. Feltehető tehát a kérdés: vajon miért szerepel csak egy a szemlén. Hol vannak a szivaci együttesek? Miért nem neveztek be? Az, hogy a szemlén való részvétel költséges, alig fogadható el indokul, mert annyi pénzt valószínűleg elő lehetett volna teremteni valahonnan, és tömegesebbé, szebbé lehetett volna tenni ezt a szemlét, amelyet a párt, a SKOJ és a szakszervezet megalakulásának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek keretében tartanak. (b-j) Sok munkás nem pihenéssel tölti a hétvégét Meg kell szervezni a szabadkai November 29. Húsárugyár dolgozóinak pihenését A mintegy 1400 dolgozót foglalkoztató szabadkai November 29. Húsárugyárban két évvel ezelőtt vezették be a rövidített munkahetet. Ezzel kapcsolatban a jó eredmények mellett is felvetődött néhány probléma. Az utóbbi időben egyre több a munkából való kimaradás és a betegszabadság, pedig épp azt várták, hogy a kétnapos hétvégi pihenő bevezetése után kevesebb lesz a kimaradás. Számos dolgozó nem tartja szükségesnek a pihenést, s a két szabadnap alatt máshol dolgozik. Ezért az a vélemény alakult ki, hogy a dolgozók nyaralásának megszervezését a gyár szakszervezetének kell a kezébe vennie, s a nyaralás, illetve pihenés jelentőségét megmagyaráznia, a rászorulókat pedig ingyenes nyaralásra kell küldeni. A munkaközösség hozzájárulna minden olyan munkás nyaralási költségeinek fedezéséhez, aki évi szabadságát lakhelyén kívül tölti. Ezenkívül a hétvégi pihenőt is jobban meg kell szervezni. Az idő sürget, ezért e problémák megoldásához minél előbb hozzá kell fogni. IVANICS József