Magyar Szó, 1969. augusztus (26. évfolyam, 210-240. szám)
1969-08-23 / 232. szám
8. oldal Fiúk a térről A MAGYAR TELEVÍZIÓ MŰSORÁBÓL AUGUSZTUS 23. SZOMBAT A mese világába és a valóságos életibe visz el bennünket Heltai Jenő háromfelvonásos mesejátékja, a Lumpáciusz Vagafouidiusz (20:20-kor). Három szegény legény — Gyalu, Csiriz és Cérna — szerencséjét és nehézségeit mutatja be sok bonyodalmon keresztül. Végül is mindhármuk élete egyenesbe kerül, a tündérkirály rendet teremt. A Pécsi Nemzeti Színház együttesének előadásában elevenedik meg a történet, Szik Ferenc rendezésében. Sztellárisz tündérikirály szerepét ifj. Kőmíves Sándor játszoza, Fortunát, a szerencsetündért Takács Margit, aki pedig vele viaskodik. Lumpédisz Vagiabunduszt Bánffy György alakítja. A három szopott, lezüllött, elszánt, vad legényt pedig Bálint András (Gyalu), Haumann Péter (Csiriz) és Bősze György (Cérna) személyesíti meg. AUGUSZTUS 24. VASÁRNAP Érdekes, szórakoztató, ugyanakkor igen tanulságos történet a 20:20-kor vetítésre kerülő magyar film, a Fiúk a térről Kalandflmnek mondhatnánk, ha csak a ka László állította színpadra. Főszereplők: Kopotty Lia, Koós Olga, Egerváry Klára, Máthé Éva és Péva Ibolya. Romániai magyar író Méhes György vígjátékon kerül bemutatásra Harminchárom névtelen levél címmel (20.25- kor) a Miskolci Nemzeti Színház előadásában. Megismerkedünk a történet során egy kisvárosi tantestülettel, találkozunk a tanári karban a jól ismert típusokkal, a bölcs humorú, nyugdíjazás előtt álló tanárral, a növendékeiért élő tanárnővel, ez intrikus vénkisasszony volt igazgatónővel és a bűbájos növendékkel, aki szerelmes az igazgatójába. Ami a konfliktust illeti: az a kérdés, hogy megbukdtatható-e egy befolyásos közéleti személyiség kislánya, ha megvan erre minden ok, de a papa magas beosztása hátrány© AUGUSZTUS 28. CSÜTÖRTÖK Vico Torriani műsora, a Hotel Victoria (20:20-tol) egy behavazott hotelben játszódik karácsony idején. Rengeteg dolga akad Torrianinnak, ugyanis le kell csillapítania a vendégeiket, akik e hótól betemetett hotelt nem hagyhatják el egy ideiig. A pompás ételeknek és természetesen a közreműködő művészeknek hála, sikerül a célt elérni, a felbolydult vendégsereg nemcsak megbékül a körülményekkel, de igazán jól szórakozik. A filmben közreműködik: Carmela, Oonren, Wenoke Myhre, a Swingle Singers, Svend Asmussen, Peter Beil, valamint a Kessler nővérek. nagy „bunyókra”, a hetei- san befolyásolhatja ez iskomai pofonokra gondolunk, I la jövőjét... A darabot Jut de inkább nevezhetjük a becsület, e barátság hőskölteményének. A Hollós Ervin novellájából írt történetet Száz Péter hiteles, atmoszféraiteremtő eszközökkel vitte filmre, s bemutatja, hogyan lesz a „mindenre elszánt galeriből” a nép érdekeiért céltudatosan küzdő közösség. Főszereplők: Kovács István, Bujtor István, Hersányi Gábor, Márton András és Margitttay Ági. Márady Ivánnal, az ismert József Attiila-díjas íróval beszélget 18:05-kor Faragó Vilmoskritikus, az Írók, könyvek,kritikusok sorozatiban. Ungár Imréről, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Kossuth-díjas tanáráról, a kiváló zongoraművészről készített portréfilmet a Magyar Televízió, Czigány Györgyközreműködésével. AUGUSZTUS 26. KEDD AUGUSZTUS 27. SZERDA ÚJ TÉVÉSOROZATOK A BELGRÁDI TELEVÍZIÓ drámai és könnyűzenei osztályának szerkesztősége közölte a hallgatókkal, hogy stúdióiban jelenleg néhány újabb hazai tévésorozat van készülőben. Aleksandar Popovic, a nagyon tevékeny színpadi és tévészerző két újabb szériát készít. Az egyik, Buba Kojadinovic tizenkét kérvénye, valószínűleg már a jövő év elején bemutatásra kerül. Ebben Popovic egy fiatal lány viszontagságait írta meg. Simicék a címe annak a sorozatnak, amely nyilván sokban emlékezteti majd nézőinket a Magyar Rádió Szabó családjára, hiszen egy átlagos jugoszláv család életét mondja el, az eddigi értesülések szerint ötven részben. A Magányosok című sorozat Gordan Mihiének és Ljubiša Kozomarának annak idején meghozta a méltó elismerést. Most külön-külön próbálnak szerencsét. Mihié Holt idény címmel ír egy sorozatot, amely tematikailag sok szempontból kötődik a Magányosokhoz. Kozamara sorozatának címe A kulcslyuk két oldalán. Brana Crnčević, egyik legismertebb humoristánk tízrészes szériát készít egy fiatal házaspárról. Dusan Savkovic belgrádi újságíró, a tavaly bemutatott Pereskedők című sorozat szerzője Falusi novellák címmel készít egy új sorozatot. Zika Lázic prózaíró készülő sorozatának címe Muzsikusok. A belgrádi stúdiókban jelenleg két bűnügyi sorozatot is készítenek. Szerzőik Aleksandar Baljkovic és Gordan Mihic. MAGYAR SZO Szombat, 1969. aug.,23. A Zöld Papagájhoz A JUGOSZLÁV TELEVÍZIÓ MŰSORÁBÓL VASÁRNAP, 21:50 — Régimódi szerelem Bogdan Ciptic néhány hete műsoron levő, a régi időket idéző vasárnap esti sorozata ezúttal a vajdasági színházkedvelő közönség és tévénézők számára azért is érdekes, mert tartományunk több színésze is jelentős szerepet kapott. A vidékről Vitomir Ljubicic, Rade Kojadinovic és Milica Radeković, Zrenjaninból pedig Aca Sajber játszik Cipric sorozatának most vasárnapi történetezéen. A főszerepet különben a belgrádi Rada Djurcin alakítja. Rendező Jovan Konjovic. HÉTFŐ, 20:35 — F. O'Connor: Dal szöveg nélkül Eddig néhányszor alkalmiaak volt már eredeti angol tévéjátékot látnunk a képernyőn. S minden egyes esetben nagyszerű élményről, dicséretes színvonalról számolhattunk be. A hétfőn bemutatásra kerülő, Dal szöveg nélkül című drámát is az angol televízióban készítették, s bár szinte semmit sem tudunk a szerzőről, s a darabról, nyugodtan ajánlhatjuk nézőinknek is, hiszen a szírivonalat eddigi bermutatkozásaikkor már előlegezték az angol művészek. KEDD, 20:35 — Az aranykocsi (francia játékfilm) A XIX. századi francia regényíró, Prosper Merimée egyik regénye alapján készítette — Anna Magnanival e főszerepben — Jean Renoir francia rendező a kedd este bemutatandó játékfilmet. Prosper Merimée miniszteri titkár és író. Stendhal és Balzac ■ ikertársa, s akárcsak két nagy pályatársa, romantikus is, realista is. Nála kezdődik a realizmus. Különben az irodalomtörténetek tanúsága szerint nagyszerű elbeszélő. Renoir a filmgyártás egyik legnagyobb egyénisége, Anna Magnani pedig a legismertebb színésznők közé tartozik. Egy ilyen összeállítás nyilván a legigényesebbeket is kielégíti. SZERDA, 20:35 — A Zöld Papagájhoz (tévéjáték) Arthur Schnitzler (1862—• 1931) az osztrák klasszikus dráma- és prózairodalom képviselőjeként jelenik meg az európai színpadokon. Egykor a bécsiek nagyon kedvelt szerzője volt. Szerb Antal írja a Schnitzlerért rajongó bécsiekről: „A békevilágban felületességükről voltak híresek, írójuk. Schnitzler a felületesség szakembere az irodalomban. Novellái és színdarabjai a felületesség tragédiáit mutatják be, de egyáltalán nem felületes, hanem nagyon is alapos, kidolgozott művészettel.” A Zöld Papagájhoz című Schnitzler-művet Soja Jovanovic rendező irányításával Djordje Jelisic, Brenislav Jerinic, Petar Kralj, Stanislava Pešić és Dragulin Dobričanin készítette a képernyő közönségének. Ljiljana Markovic, a Belgrádi Tv népszerű bemondónője Székelykeve, Vojlovica, Szabadka fiataljai a képernyőn A JUGOSZLÁV TELEVÍZIÓ MAGYAR NYELVŰ MŰSORÁBÓL VASÁRNAP, augusztus 24. 9:00 BARÁZDA. A műsor elején hírösszefoglalót, hírmagyarázatot hallanak a nézők: külpolitikai események áttekintésével és időjárás jelentéssel indul az adás. Az egyik jövedelmező ipari növény, a komló is beért, s megkezdődik a komlószüret. A forgatócsoport a délbácskai és szerémségi ültetvényeket járta be, s az ott készített helyzetjelentésből megtudhatjuk, hogy a terméseredmények nem felelnek meg a várakozásnak, mert az utóbbi napok szeszélyes időjárása alaposan megtépázta a komlólugasokat. Nagyszabású nemzetközi lóversenyt rendezett a múlt vasárnap a becsei Potisje lovassport-klub. Az ott készült felvételek is bemutatásra kerülnek. Ezt követően mozaikokat láthatunk a világ mezőgazdaságainak érdekességeiből. Bontják a zsellérházakat — ez a címe Beder István riportjának, amelyet a tornyosi és kevi határban készítettek. A panarasi szélmalomról szól Penovics Imre lírai hangvételű képsora. "A zenei részben ifj. Baross István énekel egy táncdalt, s végül növényvédelmi szaktanácsadóval búcsúzik a faluműsor. HÉTFŐ, augusztus 25. 16:45 KÖRKÉP. — Három vajdasági helység — Székelykeve, Vojlovica és Szabadka — zenekedvelő és muzsikáló fiataljai lépnek közönség elé a kulturális szemlében. Székelykevén a tűzoltó testület vette pártfogásba az ifjú zenészeket, s az egyesület fúvószenekarában adott módot fejlődésükre. Vojlovicán szinte egyedülállónak mondható ifjúsági zenekar működik. Érdekessége, hogy kizárólag fafúvós hangszerekből tevődik össze. A falu diákjai az odaadó munkájáról ismert zenepedagógus vezetésével lelkesen dolgoznak, s most tudásukról adnak számot a vajdasági nézőközönségnek. Szabadkán a Lányi Ernő Művelődési Egyesület harmonika-zenekara sikert sikerre halmoz. Néhányszor már fellépett a magyar nyelvű műsorokban, s osztatlan tetszést aratott. Ezúttal sem fog csalódást okozni. Hajnalra Befejeződtek a Szegedi Szabadtéri Játékok A kenyér és az Alkotmány ünnepén, augusztus 20-án befejeződtek a Szegedi Szabadtéri Játékok. Magyarország legnagyobb, egy hónapig tartó művelődési rendezvényének utolsó estjén a Kossuth-díjas RÁBAI Miklós rendezésében és koreográfiájában a rábaközi, csallóközi, sárközi, Somogy-Tolna, megyei, tiszaháti, kalotaszegi, palócvidéki és székelyföldi dal, tánc, népi szokás, játék és viseletgyűjtést bemutató Jeles napokat láttuk a Magyar Állami Népi Együttes előadásában. Az év tizenkét hónapjának, a Kos, Bika, Ikrek, Rák, Oroszlán, Szűz stb. havának a szabadtéri színpadon elhelyezett égi jegyei díszletként és jelképes utalásként is jól éreztették, hogy a népi szokásokat, a nép gondolkodásmódját, élmény- és érzelemvilágát tükröző gyűjtések a lehető legtávolabbi múltba merülnek vissza, egészen a csodaszarvast kereső, elejtő, majd tündérifjúvá változtató regősökig, a tűzimádás emlékét őrző pogány szokásokig és így tovább. A palócvidéki legényvetélkedős farsangi szokás, a Zöldágjárás, a Temesvári Pelbárt misztériumjátékát felidéző csallóközi Misztérium játék, a Somogy-Tolna megyei Hajnalfa, a palócvidéki Szentiván-éjszokás, a kalocsai ördöglagzi, a székelyföldi Aratóünnep, a Sárközi Szőlőőrzés, a tiszaháti Pásztorfogadás, a Békés- Csongrád-Csanád-Temes megyei Tor és a kalotaszegi Betlehem azt igazolta, hogy érdemes volt a különféle szokások összegyűjtésére vállalkozni és megmenteni őket a feledéstől. Érdemes volt, hiszen a színen életre keltett szokások, játékok, hagyományok a néplélek sejtelmes-különös világából hoznak üzenetet, egyszer míves költői megfogalmazással, máskor játékosan, harmadszor meg éppen a legmegrázóbb drámai erővel. Ilyen szempontból és ilyen vonatkozásban a névtelenül hagyott gyűjtőket és a gyűjtést bemutató Magyar Állami Népi Együttest is csak elismerés illeti. Elismerés a szándékért, a nemes misszióért, — viszont nem sok lelkes szó mondható magáról a kivitelezésről, az előadásról. Néhány sikeresebb számtól eltekintve ugyanis — mint amilyen a bohókás hangulatú Farsang, a lírai hangütésű Zöldágjárás, a jó koreográfiájú Szőlőőrzés vagy amilyen a balladai feszültségű, sirató, a Tor volt — a számok nagy része nem tudta a színre varázsolni azt, amit ha szűkszavúan is, de oly sokat ígérően, sokat sejtetően közölt a műsorfüzet. A Jeles napok szín, látvány, monumentalitás, rendezés dolgában és élmény tekintetében is sokkal, de sokkal gyengébb volt, mint a Játékok bármelyik más műsora. Hogy a nézők zöme hiányérzettel, csalódottan távozott az előadásról, azt nyilván sokban befolyásolta a műsor darabossága, a rengeteg állókép is, s nem utolsósorban az, hogy a táncokat, játékokat, szokásokat kísérő kórusdalok — és néhány esettől eltekintve a szólóénekesek — szövegét egyáltalán nem lehetett érteni. És még valami: nem ritkán a fergetegesnek meghirdetett táncok is csak szelíd bokázásoknak tűntek, mint például az Aratóünnepben, holott a gazda elé vonuló kaszáslegényeknek és marokszedő lányoknak itt is úgy kellett volna táncolniuk, hogy „csizmáik sarka lángot hányjon”. Ettől eltekintve a játékok sok ezres nézőjével együtt azt kívánjuk, hogy egészében véve bárcsak sohase nyújtson kevesebbet Szeged a hazai és a külföldi művészetbarátoknak, mint az idén. SZŰCS Imre CSÜTÖRTÖK, 20:35 — Bratislava! líra (szórakoztató műsor) Nemrég tartották meg Szlovákia fővárosában az Intervízió dalfesztiválját, a Bratislava! lírát, amelyen a többi között a Dubrovnik Trubadúrok és Tereza Kesovija is felléptek. Némi kieséssel televíziónk közönsége is láthatja ezt a jelentős fesztivált, amelyen a jugoszlávokon kívül Eva Pilarova, Valdemar Matuska, Józef Laufer, Salome és néhány neves együttes is fellépett.