Magyar Szó, 1969. augusztus (26. évfolyam, 210-240. szám)
1969-08-24 / 233. szám
Etelérnap, W 69. ang. gj. Üresek a mészárszékek Összezsugorodott a karaj - A tavalyi „disznótor" böjtje - Meddig drágul a hús? AZ ORSZÁG legtöbb hentesüzletében ugyanaz a látvány fogadja a belépőket: a kampókon kevés friss hús lóg (az sem mindig), füstölt szalonna, oldalas és kolbász az egész választék. Sertés- és borjúhúst néha napokon át nem lehet kapni, csupán marhahúsból és vágott baromfiból kielégítő a kínálat. Így van ez az ország legtöbb üzletében, Újvidéken és Zreniaminban is, pedig Vajdaság legtöbb helységében kielégítő az ellátás. Persze ne feledjük, hogy tartományunk lakosainak jó része önellátó. Az országos méretű húshiiány egyik szemmel látható következménye a szállodák éttermeiben és a vendéglőkben felszolgált sertéskaraj vagy borjúszelet összezsugorodása. Ha már a panzióáraikat nem lehetett emelni, hát a húsadalgot csökkentették. A hús fogyasztói ára az utóbbi hónapokban többször is emelkedett. Országos viszonylatban a marhahúsé átlag 24 százalékkal, a sertéshúsé pedig 2,25 százalékkal. A vágóhidak a még mindig emelkedő jószágárak miatt őszre újabb drágulást helyeztek kilátásba. Mondani sem kell, hogy a hentesáru drágulása miatt mennyire megnövekednek a lakosság megélhetési költségei. Felvásárlók hada járja az országot, elsősorban a tenyésztői körzeteket. Vajdaságot, Szlavóniát és a Mačvát Nem kérdezik, mennyibe kerül a jószág, fizetnek és viszik. Hízóból pedig nincs elég, feleannyi sincs, mint amennyire vevő akadna. A legnagyobb belgrádi vágóhíd például naponta mindössze 50—80 disznót vág, és a húst percek alatt kimérik ez üzletekben. Nem a kivitel okozta a húshiányt A tavalyi alacsony jószágárak, majd az ezt követő nagy „disznótor” és marhavágás most érezteti igazán hatását. Megcsappant az állomány, hiszen még a tenyészállatokat is levágták. Az idén mintegy 80 000 tonnával kevesebb húst termeltünk, mint tavaly, viszont sokkal több turista érkezett ez országba, mint eddig bármikor. Senki sem számított az idegenek ekkora inváziójára. Csoda hát, hogy idény közepén kaptak észbe a szállodák beszerzői, s most pénzt és fáradságot nem sajnálva kutatnak hús után. Az év elején pusztító betegségek is megtizedelték a jószágállományt. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy vevőink a húskivitel elé az idén nem gördítettek akadályokat Sokan éppen a kivitelt okodják a húshiányért. Ezeknek azonban csek részben van igazuk. Tenyésztőinknek és vágóhidainknak szerződés otk van külföldi üzletfeleikkel. Jóvátehetetlen hiba lenne felmondani őket, és elveszíteni a nagy anyagi áldozatok árán szerzett piacokat. Egyébként Djiuro Uzelac, a Jószágtenyésztési és Kiviteli Biztonsági Alap igazgatója kijelentette, hogy külföldre az idehaza kevésbé kelendő és az ágon drága húst szállítjuk. A sz export 38 százalékát vágólovak, aprójószág és ezeknek húsa, továbbá a tavaly fagyasztott disznóhúsokból készült konzerv teszi. Ha leállítanánk a kivitelt, nyilván több hús lenne ez üzletekben, erre azonban gondolnunk sem szabad. A vajdaságiak nem panaszkodhatnak Míg az ország legnagyobb részében üresek a mészárszékek, hazánk éléskamrájában. Újvidéket, Zrenjanint és még egyikét helységet kivéve, nemigen érezhető a húshiány. Csupán az áraik emelkednek. Ez POLTVAS József zombori, SZABÓ József topolyai és KISPÁL Ferenc zentai munkatársunk alábbi jelentéséből is kitűnik. ZOMBOR: Nincs baj az ellátással, csupán a borjúhús hiánycikk. A vágóhíd csak a kórházat látja el vele. Egy hónapja, hogy megdrágult a hús, s a fogyasztók már megszokták az új árakat. Kérdés azonban, hogyan fogadják azt a hírt, hogy a helyi vágóhíd, a város ellátója, ismét áremelésre készül. Erről Stanko Sedlanov, a vágóhíd igazgatója tájékoztatott bennünket: — Ismét növekedett az élőjószág felvásárlási ára, és nem tudunk beleilleszkedni a jelenlegi húsárakba. A községi szkupstina legközelebbi ülésén beterjesztjük áremelési kérelmünket. Hogy mennyivel drágul a hús, azt még nem tudom. Az igazgató azt állítja, hogy ezentúl nem lesz fennakadás az ellátásban, a jelenlegi válságot szerinte a tenyésztésben időszakonként bekövetkező hullámzások okozzák. TOPOLYA: A városban és környékén ezen a nyáron lényegesen jobb az ellátás, mint az előző években volt. Tudniillik a helybeli vágóhíd üzletein kívül a Szabadkaig November 29. üzletében, valamint az élelmiszerboltokban is mindenkor kapható friss hús és hentesáru, A választék is bővült. Az ellátást sokban megkönnyíti, hogy a környező településeken, továbbá a mezőgazdasági szervezetekben mindenkor lehet húst vásárolni, s ami szintén lényeges, olcsóbban, mint a topolyai üzletekben. Az orahovói mészárszék például igen nagy forgalmat bonyolít le. Nemcsak Topolyáról, hanem az egész környékről járnak ide vásárolni. A topolyai vágóhídon egyébként azt ígérik, hogy az ellátásban ősszel és télen sem lesz fennakadás. ZENTA: A csókai húsgyár és a zentai kereskedelmi vállalat kérésére e marhahús 1,50, az üszőhús 1—2, a bárány- és a birkahús szintén 1—2 dinárral megdrágul. A borjú- és disznóhús régi áron kapható. Borjú- és bárányhúsból azonban kicsi a kínálat, és az áru hamar elfogy. ADA: Kielégítő az ellátás. A helyi földművesszövetkezet és a csókai húsgyár üzleteiben mindig van friss hús. KANIZSA: A szabadkai November 29. és a csókai húsgyár üzleteiben vásárolhatnak a polgárok. A marhahús kilóját a szabadkaiak 1 dinárral emelték, a borjúhús árát 3,50 dinárral. A csókaiak üzletében a disznóhús 3, az üszőhús 1,10 dinárral kerül többe. CSÓKA: Ebben a községben is kénytelenek voltak emelni a hús árát, a sertéshúsét 50 párával, a marhahúsét 2 dinárral, a bárányhúsét szintén. Az ellátás kielégítő és remélhetőleg a jövőben sem lesz fennakadás. Novemberig van februárig állunk sorban? A jelenlegi országos böjt időtartamáról eltérnek a vélemények. Ha Vajdaságban nem is, másutt bizony kénytelenek sorbaállni az emberek. Több szakértő szerint már a jövő hónapban enyhül a hiány, ha a turisták hazautaznak. Novemberre, decemberre vágóhídra kerülnek a nemrég hízóba fogott sertések, és nem lesz ritkaság a disznóhús a mészárszékekben. Borjú- és üszőhúsból azonban csak jóval később javul a felhozatal. Dr. Todor Birovljev, a Koprodukt vezérigazgatója október végére jósolja az ellátás javulását. Szerinte a hizlalás görbéje lassan emelkedik. Több hús lesz az üzletekben, mert az idegenforgalmi idény befejeztével csökkenni fog a kereslet Több vágóhíd igazgatója azonban úgy nyilatkozott, hogy januárig, februárig még sorba kell állnunk a disznó- és a borjúhúsért A kormány és szervei — részben a tenyésztők kezdeményezésére — több intézkedést hoztak az ellátás javítása érdekében. Első helyen említenénk a hús- és zsírbehozatal korlátozását, majd a borjúvágási tilalom megszigorítását. A tenyésztők mérsékelték a kivitel ütemét csak annyit exportálnak, amennyi a piac tartására kell. Júliusban például a kivitel értéke nem haladta meg a tízmillió dollárt az előző hónapok tizenöt milliós átlagához viszonyítva. Ezek természetesen csak rövid távra orvoslást nyújtó intézkedések. A jószágtenyésztés távlatterve most készül, és a kiszivárgott hírek szerint szeptemberben a szövetségi kormány elé terjesztik. Szervezett termelésre és értékesítésre készülünk, hogy ne legyen többé húshiány, s hogy az időszakonként jelentkező válságoknak egyszer vége szakadjon. SOMOGYI Zoltán |! szataiai «ф» | : Nagy- és Kiskereskedelmi, valamint Közvetítő: : Vállalat (Dimitrije Tucovica 2. — Borovo utca) \ • • • • • ELADÁSRA KÍNÁL: * • • 49 ál* • • B Zastava—600 gépkocsi 750-es motorral в 000 din * • ■ 1968-as évjáratú Zastava 750 gépkocsi J . (21 000 km. futott) 11 800 din • a I 10 000 km futott Zastava 750 gépkocsi • • rádiókészülékkel 13 ooo din * • ■ 1065-ös évjáratú, 51 000 km futott Citroen I • (Spaček) gépkocsi g ooo din • . B 1967-es évjáratú, 9 üléses Zastava—1300 • • Combi gépkocsi 9 500 din J 2 E8 regisztrált 2 tormás Zastava—620 tehergépkocsi 5 500 din • • regisztrált 1.5 tonnás Zastava—615 tehergépkocsi 4 800 din • • 19 Ferguson—28 traktor 35, motorral 7 000 din * • 8 nagyjavított Ferguson traktor 12 000 din • 2 B hathengeres Zmaj—780 arató-cséplő 12 000 din • • • • A • • J Eladásra kínálunk még családi házakat, lakásokat, • • földet, szőlőt, építésre megfelelő telkeket. Érdeklődni a • • fenti címen: • • • • • • • ••••• • • • •• ••»•«•••«#««••••«»• • IMWM. MAGYAR SZÓ Bemutatkozás TELSZ A HATALMAS NAGY étteremben — van egy benne vagy száz asztal, de csak néhány foglalt — várod a pincért, hogy vacsorát rendelhess. Éppen abban a pillanatban érkezik asztalodhoz és nyitja jó estére a szájat, amikor a zenekar rázendít. Az üdvözlésnek csak a fele jut el a füledig, a többit elfojtja a muzsika. Bizonyára elmondta az egész jól ismert szöveget: tessék parancsolni, van bécsi, párizsi, csevapcsicsa, razsnyicsa... De te mindebből nem hallottál semmit, és szorult helyzetedben mit tehettél mást, bólintottál, hogy azt kéred, majd csak hoz valamit. A füstösök és kevésbé füstösök — zongorista, klarinétos, bőgős, dobos, harmonikás és egy szál hegedűs összetételben — játszottak tovább és énekeltek is hozzá. A muzsika elárasztotta az egész éttermet és a nyitott ablakokon át a vendéglőt körülvevő parkot is. A vendégek elnémultak, mert minden társalgási kísérletet eleve halálra ítélt a zene. Olyan hanganyag tört elő a hangszerekből és a torkokból, hogy az volt az érzésem, nem a nyitott ablakokon át betóduló fuvallatnyi, friss levegő mozgatja a nehéz bársonyfüggönyöket, hanem a muzsika. De nem elégszik meg a függönyök lebegtetésével, körülnyalva a csillárokat, mintha azokat is kimozdítaná nyugalmi helyzetükből. Alighanem a ventillátor is a zene hatására forog olyan gyorsan. Persze a mellékhelyiségeket is kitölti a zene. Úgy érzed, a konyhában a muzsika süti a húst, az mozgatja a szakácsnőket, a raktárban egymáshoz koccintja az üvegeket, a W.C.-ben pedig lehúzza a vizet... Vacsora után vagy már (csevapcsicsát hozott a pincér), felállsz és indulnál kifelé, de ez nem megy könynyen. A zenekarral szembefordulva, mintha orkánszerű széllel kellene megbirkóznod, ezért kissé előrehajolsz, hogy kisebb felületen „fogjon” a zene, és ebben a pillanatban úgy érzed, ha valaki hirtelen „ácsit” parancsolna, menten hasra esnél, kiszaladna alólad a Négy kövér ló (Cetiri kanja, debela). Néhány lépés után fordított helyzet áll elő, hátba kapod a muzsikát és egyenesen kilök az étteremből. Kint, miután magadhoz térsz, véletlenül megtudod, ez a zenekar most játszik először ebben a vendéglőben, most mutatkozott be, ettől függ szerződtetik-e őket. Emészt a kíváncsiság: vajon felvették-e őket?! CSORBA István 7. oldal Lesz-e jó rétes az új búza lisztjéből Mit mond erről Sípos Antal főmolnár MAJDNEM minden falunak van tanítója, orvosa, mezőgazdásza, de főmolnárja nincsen. Igaz, malom sincs annyi, mint azelőtt a korszerű gépekkel felszerelt villanymalmok ugyanis nyugdíjba küldték a régieket, a legendákkal övezett vízi- és szélmalmokat. Le a kalappal előttük, fáradhatatlanul, éjjel-nappal dolgoztak, sok költőt megihlettek, sok szép nóta keletkezett a forgó vitorlákról és vérfagyasztó történet az egymáshoz morzsolódó kövekről. Ez a múlté. Akik most a duruzsoló hengerek, kanalas szalagok és a zsákok között dolgoznak, természetesen nem a romantika kedvéért vannak ott, hanem mesterségnek, kenyérkereső foglalkozásnak tartják a molnárságot. Ezt a szakmát is éppen úgy kell tanulni, mint a többit, sőt nagy hozzáértés, érzék is kell hozzá. Hogyan is lesz hát valakiből főmolnár? Erre a kérdésre ugyan nincs megszokott, sablonos válasz. A pályaválasztás itt is egyéni. Egyes gyerekeket állítólag azzal csalogattak ide, hogy a malomnak az ajtaja lepénnyel van kirakva, mákos kalácsosal pedig kitámasztva. Persze ez csak afféle mendemonda. Nincs mákos kalács, de a hozzá való finom liszt itt készül. — Választanom kellett: vagy kereskedő leszek, vagy pedig molnár. A molnárságot választottam, és nem bántam meg — mondja Sípos Antal, a kishegyesi villanymalom főmolnára. — 1948-ban szegődtem el az akkori motormalomba- inasnak. Nem hozták tálcána a mesterséget, de jó tanítóm volt Zabos Gábor főmolnár személyében. Szűkszavú volt ugyan (most már nyugdíjban van), de a szakmáját jól ismerte. Csak figyelnem kellett rá, a keze mozgását követnem. Sípos Antal kishegyesi inaskodása után a topolyai villanymalomba ment, aztán pedig, amikor felépült Kishegyesen az új malom, főmolnár lett Erre a posztra aránylag fiatalon került, ugyanis 35. életévét töltötte be az idén. A főmolnárnak a villanymalomban legalább annyit kell tudnia, mint egy mérnöknek. Sorolja is a szakma rejtelmeit: a hengerek beállításától kezdve a pneumatikáig, a porelszívó berendezés kezelésétől a jó liszt őrlésének titkáig. Ebbéli munkájában ugyan a laboratórium is segíti, itt ellenőrzik a búza sikértartalmát, a lisztjéből készült tészta nyújthatóságát és sok más egyéb tulajdonságát. De ezt a hozzáértő, jószemű molnár laboratórium nélkül is tudja. A laboratóriumban a polcokon kis műanyag zacskókban lisztmintákat őriznek. Ha esetleg a malomból származó lisztből valamelyik pék vagy kenyérgyár szakértője rossz, lapos kenyeret sütne, és ezért a malmot okolnák, akkor a lisztminták révén bizonyítani tudják, hogy nem tőlük származik a hiba, mert kifogástalan lisztet szállítottak. — Mi a véleménye arról az örökös molnár—pék- viszályról, hogy egymást okolják, ha a kenyérbőlbodag lesz. A kenyér és egyéb tésztafélék készítése manapság is nagy szakmai tudást követel a pékektől és a molnároktól egyaránt. Mindkét fél jó munkáján áll vagy bukik, hogy jó vagy rossz kenyér kerül-e a pultokra. Mi megtanultuk azt, hogy minden esztendőben más-más minőségű a búza. Az idén például a jó liszt őrléséhez több acélos búza kell Tavaly a keverési arány fele-fele volt, az idén pedig az acélos búzából legalább hetven százalék kell, annál is inkább, mert a lágy búza minősége az idén sokkal gyengébb. — Lehet-e jó rétestésztát gyúrni az idei búza lisztjéből? — Hogyne lehetne. No nem mindegyikből, a Bezosztaja lisztjéből lehet a leg-jobb rétes-tésztát gyúrni, cigarettapapír vékonyságúra kinyújtani, viszont a Bácskáé a leggyöngébb. Ha ebből őrölt lisztet kap a háziasszony, akármennyire is ért a rétes készítéséhez, mégsem boldogul, mert minduntalan elszakadozik a tészta. PAP Endre Sípos Antal